Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-30 / 270. szám, szombat

HÉTVÉGI HfrRMAGYARAZATUNK „Tűzoltás" washingtoni módszerrel Couve de Murville a nagyhatalmak összehangolt akcióját követelte a közel-keleti válság megoldására A szovjet ENSZ-küldöttség sajtónyilatkozata + Gromiko hazautazott 1987. johnson elnök bianco csekket adott az Amerikai Államok Szervezete külügyminisztereinek, amikor a héten befejeződött washingtoni értekezletük alkalmával közvetlenül a határozatok elfogadása előtt vendégül látta őket, s beszédében kijelentette: „A latin-amerikai országoknak szükség esetén határozottan kell alkalmazniuk a jegyveres erőt a felforgatás ellen". Nem lehetett félreérteni az elnök szavait: a „felforgatáson" az egyes latin-amerikai országokban megnyilvánuló, mind gyakranbban fegyveres ellenállásban kifejeződő általános elégedetlenséget értette, amit a tényleges helyzetelemzést mellőzve azzal „magyaráz", hogy „a szocialista Kuba exportálja a forradalmat". KILÓG A LÓLÁB Az Amerikai Államok Szervezetébe tömörült latin-amerikai országok külügyminisztereit is azért hívták össze, hogy megvitassák Venezuela Kuba elleni panaszát, mely szerint a szigetország azzal veszélyezteti Venezuela belső rendfét és békéjét, hogy guerilla emisszáriusokat küld ki kormányellenes partizánmozgalom szervezésére. Venezuela panasza nem volt új, már tavasszal szó esett róla, s május óta dolgoztak végleges megszövegezésén. Venezuela csupán előterjesztője volt, s nem is a „nemzeti érdekeken esett sérelem" orvoslása volt a fő cél, hanem Washington keresett ürügyet újabb Kuba-ellenes kampány elindítására. Az újabb imperialista mesterkedések hátterét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Washingtont két fő ok készteti a cselszövésre Amerika forradalmi szigete ellen: először is él még partraszállási kudarcának emléke, másodszor nem tudott segíteni Latin-Amerika bajain, a segítségnek álcázott kísérletekkel nem tudta leszerelni az elégedetlen forradalmi tömegeket. Ebből következik az Egyesült Államok harmadik fő célja: a „kubai kommunista veszéllyel" indokolt Amerika-közi fegyveres erő létrehozása, a már hoszszú ideje tartó halogatások után. EGY FÖLDRÉSZ BAJAI Ma már nagyon világos, és még a Washington szekerét toló latin-amerikai bábrendszerek vezetői is felismerik, hogy az Egyesült Államok aligha tud gyógyírt adni a latin-amerikai tömegek bajaira. Lássuk például a Kuba elleni panaszt beterjesztő Venezuelát. Az 1959-től 1964-ig tartó kemény Betancourf-diktatúrán Leoni elnök liberálisabb kormánya sem enyhí. tett; az olajmonopóliumokra, az egyházra és a hadseregre támaszkodva jogfosztott tömegek fölött kívánt uralkodni. Az eredmény: az utóbbi időben itt is nagyarányú partizánmozgalom bontakozott ki, amely egyre erősödik, s mind nagyobb tömegeket befolyásol. A venezuelai panaszt, illetve vele kapcsolatban Kuba-ellenes intézkedések foganatosítását melegen támogató Argentínában a katonai puccs óta a legvadabb kommunistaellenes rendszer rendezkedett be. Ezt bizonyítja az idén hozott alkotmányellenes törvénye, hivatalos nevén „az ország kommunizmus elleni védelméről szóló törvény", amelynek érdekében mindenkit megfoszthatnak jogaitól, ha gyanúba kerül, hogy rokonszenvez a kommunista eszmékkel. Az ilyeneket állami és közszolgálatból egyszerűen eltávolítják. Különösen figyelik a tanítókat, mert Leoni rendszere mindenképpen szeretné „megóvni" az ifjúságot a szabadság gondolatától. Nem véletlenül jelentette Ilia volt köztársasági elnök e törvényről, hogy „inkvizitorok törvénye". A drákói szigor sem tudta letörni a munkásság elégedetlenségét: a kormány újabban a szakszervezetek bankszámláinak zárolásával próbálja az elnyomottak legális szabadságmozgalmát megfosztani anyagi alapjától. Latin-Amerika általános helyzetét az jellemzi, hogy az amerikai dollárinjekciók, a Szövetség a Haladásért és egyéb programok hatástalanok maradtak, a népnek nem jutott semmi. A tömegek pedig megelégelték az ígérgetéseket. Egyes szakértők szerint 1930 és 1962 között 38 nagyobb államfordulat zajlott le a földrészen, köztük tíz haladó, polgári demokratikus jellegű. A Bolíviában, Kolumbiában, Guatemalában, Venezuelában, Nicaraguában, Hondurasban és Peruban erősödő partlzánmozgalom, guerillaháború győzelem esetén az eddigi baloldali államfordulatokat túlszárnyaló átalakulásokat eredményezhet. Ettől fél Washington és lakájai. FÉLSIKER Az AÁSZ külügyminiszteri értekezletén a venezuelai panasz alapján Kuba-ellenes intézkedésként felmerült az a követelés, hogy a tagállamok szakítsák meg diplomáciai kapcsolataikat Kubával, vegyék a szigetországot légi és tengerészeti blokád alá, esetleg szervezzék meg a közvetlen fegyveres beavatkozást. Ezeket a Washington által szentesített programköveteléseket csak Argentína és Bolívia támogatta lelkesen. A többi tagállam, elsősorban a szavazásnál tartózkodó Mexikó, továbbá Chile, Ecuador, Kolumbia és Uruguay több pontot kifogásolt. A Johnson-kormány, hogy annyi év után végre tető alá hozza az Amerika-közi fegyveres erők tervét, újabb fogáshoz folyamodott: „önkéntes önvédelmi erő" névvel bocsátja a tagállamok elé a latin-amerikai tömegmozgalmak leverésére szolgáló nemzetközi „csendőrség" vagy „tűzoltóság" tervét. Washington újabb manőverének hátterében a „héják", azaz a vietnami háború folytatásának politikájától felbuzdult, további háborús gócok előidézésére törekvő szélsőséges politikusok állnak. Éppen ezért nem tévesztheti meg a latin-amerikai államokat, különösen azokat, amelyekben nem katonai junta, hanem többé-kevésbé törvényesen választott kormányzat irányltja az országot. Az AÁSZ égisze alatt működő „nemzetközi csendőrség" ugyanis bármikor bármelyik latin-amerikai kormány ellen fordulhatna, ha az kiesne a Fehér Ház kegyeiből. Nem véletlen, hogy a kereszténydemokrata vezetésű, Washington politikáját erősen bíráló Chilében éppen az AÁSZ külügyminiszteri értekezlet napjaiban hallattak magukról a szélsőséges, militarista chilei körök, kihasználva az alkalmat Frei elnök támadására. Az AÁSZ külügyminiszteri értekezlete Washington szempontjából jélsikerrel végződött. Csak Kuba gazdasági és pénzügyi blokádjának tervét fogadta el, s felszólította a szocialista országokat, (!) szakítsák meg gazdasági kapcsolataikat Kubával. Ezenkívül határozatot hoztak a kormányok által ellenőrzött árucikkeket szállító és Kubában is kikötő hajók feketelistájának elkészítéséről. A fegyveres intervenció tervét azonban elvetették. A veszély azért még nem hárult el. Az amerikai vezérkari főnök szerint több jegyveres erő áll bevetésre készen Kuba ellen, mint 1965-ben Dominika ellen. Az Unidas 8. fedőnéven rendezett latin-amerikai tengeri hadgyakorlat is a Kuba elleni mesterkedések jegyében zajlik le. Washington és latin-amerikai lakájai számára a veszélyt azonban nem Kuba jelenti — még akkor sem, ha néha szélsőséges forradalmi kijelentések hangzanak el ott —, hanem a társadalmi felszabadulás eszméi, amelyeket a kommunisták fejeznek kl legjobban, s amelyek mindinkább testet öltenek az elnyomott tömegekben. LÖRINCZ LÁSZLÓ Az ENSZ-közgyűlés csütörtöki általános politikai vitájában Ndabanive, a burundi külügyminisztérium főigazgatója felszólalásában elítélte az Egyesült Államok vietnami agreszszióját. A közel-keleti helyzetet érintve rámutatott, hogy Izrael agressziót követett el az arab államok ellen, és ki kell vonulnia a megszállt területekről. Egyidejűleg Izrael állam elismerésére szólított fel. Couve de Murville francia külügyminiszter túlnyomórészt a vietnami háború befejezésének feltételeivel és a közel-keleti helyzettel foglalkozott. Rámutatott, hogy a vietnami háború befejezéséhez a megfelelő körülményeket csakis az Egyeiült Államok döntő kezdeményezése teremtheti meg. Ezután óvatos fogalmazással, de felszólította az Egyesült Államokat, hogy feltétel nélkül véglegesen szüntesse be a VDK bombázását. A továbbiakban az 1954-es genfi egyezményekhez való visszatérést javasolta, mint a vietnami helyzet rendezésének egyetlen lehetséges formáját. A közel-keleti helyzettel foglalkozva a francia külügyminiszter a béke helyreállítására szólított fel, és síkraszállt a nagyhatalmak összehangolt akciója mellett. Hangsúlyozta, olyan megállapodásra van szükség, amellyel valamennyi érdekelt fél egyetért, és amelyet az ENSZ is szentesít. Vázolta, hogy véleménye szerint milyen fontossági sorrendben kell a közel-keleti probléma egészét alkotó egyes kérdéseket megoldani: hajózás, menekültek, az államok szomszédi kapcsolatai. A francia külügyminiszter kijelentette, hogy a térség minden egyes országának szavatolni kell a biztonságos létezés jogát, viszont lehetetlen, hogy bármelyikük kési helyzet elé állítsa szomszédait vagy a világot. A közgyűlés további két napirendi pontot fogadott el. Megváltoztatta az ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát, hogy az agresszió fogalmának gyors meghatározására vonatkozó szovjet javaslattal a jogügyi bizottság foglalkozzék. A közgyűlés úgy döntött, hogy a javaslattal előbb a közgyűlés foglalkozik és csak utána a jogügyi bizottság. Az atomfegyver alkalmazásának betiltására vonatkozó szovjet javaslatot a közgyűlés a politikai főbizottság elé utalta. Az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség az alábbi nyilatkozatot adta a sajtónak: „Az amerikai sajtóban közlemények jelentek meg, amelyek szerint a közgyűlés jelenlegi ülésszakán a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között megbeszélésre került sor a közel-keleti országokba irányuló fegyverszállítások korlátozásáról, és hogy állítólag valamiféle megállapodás főtt létre erre vonatkozólag. A szovjet " küldöttség szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy az amerikai sajtónak ezek a közleményei koholmányok." Az amerikai külügyminisztérium szóvivője „félrevezetőnek és elhamarkodottnak" nevezte azt a New York Times-ban megjelent hírt, amely szerint szovjet—amerikai tárgyalások folytak a Közel-Keletre irányuló fegyverszállítások korlátozásáról. Gromiko szovjet külügyminiszter, aki részt vett a közgyűlés általános vitájában, csütörtök este hazautazott Moszkvába. AZ ATOMSORÖMPÖ-SZERZÖDÉS VITÁJA GENFBEN A genfi leszerelési értekezlet csütörtöki ülésén Trivedi Indiai delegátus felszólalásában több olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amely India véleménye szerint csökkenti az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló szerződéstervezet hatékonyságát. Azt fejtegette, hogy az atomsorompó-szerződésnek elő kellene Írnia azt is, hogy az atomhatalmak fagyasszák be fegyverzetüket a jelenlegi szinten és ily módon csökkentsék a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országokat fenyegető veszélyeket. Hangsúlyozta az atomfegyvergyártás megszüntetésének fontosságát. Az atomfegyverek elterjedését szerinte csak akkor lehet megakadályozni, ha a szerződés meghatározza a nukleáris fegyverekkel rendelkező, illetve nem rendelkező országok kölcsönös felelősségét. Az indiai küldött azt is kifogásolta, hogy a szerződés meg— Megegyeztünk. További csapatokat küldünk Vietnamba, legalább kevesebben maradnak otthon, akik a háború ellen tüntetnek. (DIKOBRAZ) Csehszlovák parlamenti küldöttség Lengyelországban Varsó (CTK) — A Lengyelországban tartózkodó csehszlovák parlamenti küldöttség csütörtökön megkoszorúzta Varsóban az Ismeretlen katona sírját. Este küldöttségünk operaelőadáson vett részt. A csehszlovák képviselők tegnap délelőtt találkoztak a lengyel szejm képviselőivel, és megismerkedtek a parlament munkájával. Ezután a lengyel vendéglátók kíséretében megtekintették a várost, és megismerkedtek a lengyel főváros fejlesztési tervével. A lengyel sajtó a csehszlovák küldöttség megérkezéséről írva kiemeli Laštovičkának a csehszlovák—lengyel együttműködés jelentőségéről elmondott szavait. Ajub Khan Volgográdban Moszkva (ČTK) — A jub Khan pakisztáni elnök, tegnap Moszkvából vidéki körútra indult. Volgográdba és a Krímre látogat. A vnukovói repülőtérre Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin kísérte kl a vendéget, akit körútján Vlagyimir Novikov a minisztertanács elnökhelyettese kísér. A pakisztáni elnök látogatásának legfontosabb része — a szovjet-pakisztáni tárgyalások befejeződtek. — A szovjet lapok a tárgyalásokról írva kiemelik Ajub Khan szavait, hogy a látogatás lehetővé tette a problémák kölcsönös megértését és a szovjet—pakisztáni kapcsolatok ezentúl még jobban elmélyülnek. A lapok egyúttal hangsúlyozzák, hogy a tárgyaló felek egyetértettek abban, valamennyi vitás kérdést békés úton kell megoldani. tiltja az úgynevezett „békés célú" nukleáris robbantásokat. A csütörtöki ülésen felszólalt a román küldött, Nicolae Ecubescu is. Hangoztatta a hatékony leszerelés szükségességét. Kifejtette, hogy szükség van a nukleáris és nem nukleáris országok kötelezettségeinek egyensúlyára. Javasolta, hogy a szerződésbe olyan cikkelyeket iktassanak be, amelyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére szólítják fel a nukleáris hatalmakat. A román küldött azt is javasolta, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országoknak nyújtsanak korlátlan lehetőséget a békés célokat szolgáló atomkutatásra, és az ellenőrzést terjesszék ki az öszszes aláíró országokra, tehát az atomhatalmakra is. A román küldött szerint a szerződésnek biztonsági garanciákat kell tartalmaznia az atomfegyverekkel nem rendelkező országok számára. NOVIKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap Trautmann Rezső építésügyi miniszter meghívására Budapestre érkezett. ZAHAROV marsall, a Szovjetunió hovédelmi miniszterének első helyettese, vezérkari főnök október 8-án tizenegynapos hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik. A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS elfogadta az új munkatörvénykönyvet, amely kibővíti a dolgozók és a szakszervezetek jogalt. SZATO japán miniszterelnök egynapos hivatalos látogatásra Laoszba érkezett. A japán miniszterelnök körútat tesz a délkelet-ázsiai országokban. SINGAPORE-I kereskedelmi küldöttség látogatást tett a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Magyarországban és Romániában. Boon, a küldöttség vezetője kijelentette, hogy a kelet-európai körút sikeres volt, a látogatások során sok hasznos kereskedelmi szerződést kötöttek. BEFEJEZŐDÖTT 55 ezer New York-i tanító sztrájkja. A tanítók elfogadták az új munkaszerződést Kilencszáz New York-i iskolában 14 napig szünetelt a tanítás. STRASSBOURGBAN befejeződött az Európa Tanács négynapos ülésszaka, melyen a görögországi és közel-keleti helyzetről, valamint. Nagy-Britannia közös piaci tagságáról tárgyaltak. OjABB TÁVKÖZLÉSI MESTERSÉGES HOLDAT bocsátottak föld körüli pályára — Leni Bryd 3. néven — az Amerikai Egyesült Államokban. A kísérletnek az a célja, hogy távközlési kapcsolatokat létesítsenek Ausztráliával és a Távol-Kelettel. LIVERPOOL angol kikötőben 8400 dokkmunkás sztrájkba lépett. A kikötőben 109 hajó vesztegel. A sztrájkolók munkakörülményeik megjavítását, és a bérek emelését követelik. A MARIBORI BfRÖSÁG húszhónapi börtönbüntetésre ítélte Peter Koss osztrák állampolgárt, aki illegálisan jugoszláv állampolgárokat csempészett át Ausztriába és Nyugat-Németországba. f