Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-23 / 263. szám, szombat

I Világ proletárjai, egyesüljetek! m jpr . , • amvn SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. szeptember 23. Szombat # XX. évfolyam, 263. szám 0 Ara 70 fillér MAI SZÁMUNKBAN Valóságirodalom (7. OLDALJ Rosszleányok (8—9. OLDAL) Egzotikum és valóság (6. OLDAL) Ülésezett a Nemzetgyűlés külügyi bizottsága Támogatjuk az arab országokat (CTK) — A Nemzetgyűlés külügyi bizottsága szeptember 22-én az időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. A tárgyalás megkezdése előtt a jelenlevők egy perces csend­del emlékeztek meg Ján Harus képviselőről, a külügyi bizott­ság elhunyt tagjáról. Dr. Ján Pudlák, a külügymi­niszter első helyettese ismer­tette a képviselőkkel az izraeli agresszió következményeit a kö­zel- és a közép-keleten. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia elkerülhetetlennek tartja az iz­raeli katonák haladéktalan ki­vonását a megszállt arab terü­letekről, amely a válság meg­oldásának a feltétele. Teljes mértékben támogatjuk az arab országokat, az izrae­li agresszió megszüntetéséről folytatott tárgyalásaikban a nemzetközi fórumokon, elsősor­ban az ENSZ-ben. A csehszlovák kormány támo­gatja Tito jugoszláv elnök bé­kekezdeményezését, mivel ja­vaslata jelentős mértékben hoz­zájárulhat a közel és közép-ke­leti béke felújításához. Pudlák elvtárs tájékoztatta a külügyi bizottság tagjait a cseh­szlovák küldöttség fő felada­tairól az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszakán. A miniszterhelyettes válaszolt a képviselők kérdéseire, ame­lyek többek között az arab or­szágok gazdasági egyensúlya felújítását és helyreállítását cél­zó támogatásra vonatkoztak. A külügyi bizottság helyesel­te a csehszlovák kormány ál­láspontját a közel-keleti esemé­nyekkel kapcsolatban. A bizottság tagjai megvitatták a fővárosra vonatkozó törvény­javaslatot is. Martin Vaculík elvtárs, a CSKP prágai városi bizottságá­nak első titkára, mint a tör­vény előadója hangsúlyozta, hogy Prága építését nemcsak nemzetközi jelentőségű helyzete indokolja, hanem elsősorban az, hogy a főváros lakóinak életét megkönnyítsék és kellemessé tegyék. A pénteki ülés befejező ré­szében jóváhagyták a Nemzet­gyűlés 1968. évi nemzetközi kapcsolatainak tervét. DIÖSZÜRET (Tóthpál felv.) Jó a cukorrépatermés Gromiko : Vietnamban csak akkor állhat helyre a béke, ha az agresszorok kivonulnak A szovjet külügyminiszter felszólalt az ENSZ-közgyűlés általános vitájában (CTK) — Václav Slabý, a cu­koripar vezérigazgatója pénte­ken Prágában tájékoztatta az újságírókat az idei cukorrépa­kampány időszerű kérdéseiről. A cukorrépa idei vetésterüle­te az előző évekhez viszonyítva kisebb volt. A hektárhozam és a cukortartalom az előzetes számítások szerint megfelel a sok évi átlagnak. Továbbra is nehézséget okoz a munkaerőhiány, mivel a kam­pány zavartalan lebonyolításá­hoz szükséges 40 ezer dolgo­zónak több mint tíz százaléka még hiányzik. A termelők és a cukorgyárak új kapcsolatai következtében a cukorgyárak részt vesznek a termés elszállításában, majd a répaszeletek visszajuttatásában. Az ipar számítása szerint 900 ezer tonna nyersanyag szállítá­sát a mezőgazdasági üzemek vállalják. A legjelentősebb újí­tás, hogy megszüntették a cu­korrépa szennyeződéséért beve­zetett 5 százalékos levonást. Szlováka és Dél-Morvaország 14—15 cukorgyárában a kam­pány még ebben a hónapban, a többiekben pedig október 8-án kezdődik. Az ENSZ-közgyűlés szeptem­ber 22-i ülésén Gromiko szov­jet külügyminiszter nagy be­szédben fejtette ki kormánya ál­láspontját a különböző nemzet­közi problémákról. Bevezetőben rámutatott arra, Emelkedtek az átlagbérek (ČTK) — Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése szerint a bé­rek növekedése az év első felében az előző esztendőkhöz viszo­nyítva nagyobb mértékű volt. Míg 1964. első felében az átlagos havi bér 1426, mafjd a követ­kező években 1473 és 1496 korona volt, ebben az évben már el­érte az 1574 koronás szintet. A legjelentősebb béremelkedés az iskola és egészségügyben kö­vetkezett be, ahol a bérek 10,7, illetőleg az iskolaügyben 8,4 szá­zalékkal emelkedtek. Míg az előző két szakágazatban a bérek növekedését a fizeté­sek emelése okozta, addig a többi ágazatban a gazdasági eredmé­nyek hatását tükrözik. Az iparban a bérek átlagos növekedése 5 százalék, az építőiparban 5,7 és a kiskereskedelemben 4,3 száza­lék volt. — A csehszlovák— szovjet tudományos és műszaki együttműködés az elmúlt évben hozzá­vetőlegesen 70 millió korona értékű többletet jelentett népgazdasá­gunk számára. A két ország 1966­ban vezette be az együttműködés új for­máját. A tudományos és műszaki fejludés 1966—1970 évi távlati terveit figyelembe véve tárgyalták meg és egyeztették a kijelölt problémák megoldását célzó tudományos és kutató tevékenységet. A csehszlovák—szov­jet tudományos műsza­ki együttműködési albi­zottság az elmúlt év­ben 735 műszaki doku­mentáció- és szakem­brarcserére vonatkozó határozatot fogadott el. E határozatok értelmé ben 1184 csehszlovák eredményekkel járt* az együttműködés a kohá­szatban és gépiparban. szakember utazott a Ezen a szakaszon a Szovjetunióba és 492 szovjet tapasztalatok Eredményes együttműködés szakember Csehszlová­kiába. Termékeny volt a közvetlen együttműkö­dés az orsó nélküli szö­vés módszerének kidol­gozásában, a cipó fel sőrészre használt mű­bőr előállítását célzó kutatásban és az autó­buszok automatikus kapcsolórendszerével végzett kísérletekben. Különösen jelentős csupán a hangierművek­ben végzett némely munkáknál 8,4 millió korona megtakarítást eredményezett 196S-höz viszonyítva. A csehszlovák vegy­ipari szakemberek megismerkedhettek a festékek, takarmány, élesztő, kaucsuk, mű­anyagvezetékek és a műtrágyagyártás auto­matizálásának haladó szovjet módszereivel, a szovjet szakemberek pe­dig tanulmányozták a csehszlovák műanyag­gyártást. A bányaipari együtt­működés eredményessé­gét bizonyltja többek között az, hogy példá­ul az Ostrava—karvinai Dukla Bányában szovjet gépek segítségével si­került az egy tonna szén 32,28 koronás ön­költségét 18,25 koroná­ra csökkenteni. A Szov­jetunióban viszont si­kerrel próbálták ki az új csehszlovák mágne­ses fényszeparátort. A csehszlovák köz­szükségleti iparban a szovjet tapasztalatok segítségével 3,9 millió korona megtakarítást értek el. (CTK) BBHaHBBBMBMi hogy az utóbbi időben gyakori­vá vált agressziós cselekmé­nyek, más államok belügyeibe történő beavatkozások, számos égető nemzetközi probléma megoldatlansága nagy felelős­séggel járó feladatok elé állítja a közgyűlés 22. kongresszusát. Ez az ülésszak nagy jelentőségű azért is, mert ez év november 7-én lesz a szovjet állam fél­évszázados jubileuma, ami nem­csak a Szovjetunióban nagy ün­nep, hiszen az ötven évvel ez­előtt lezajlott Októberi Forrada­lom óriási hatást gyakorolt és gyakorol ma is az egész világ menetére. Gromiko rámutatott arra is, hogy a háború megszüntetésé­nek, egy új világháború meg­akadályozásának, az államok egyenjogúságának, a belügyek­be való be nem avatkozásnak az elvei már kifejezésre jutottak az Októberi Forradalom befeje­zése után néhány órával elfo­gadott lenini békedekrétumban. A szovjethatalom létrejötte óta vált rendszeressé, hogy a dip­lomáciai akciók a nagy nyilvá­nosság előtt folynak, a néptö­megek nagymértékben részt vesznek a háború és béke kér­déseinek eldöntésében. Az Ok­tóberi Forradalom győzelme óta hangzik egyre észrevehetőbben és erősebben a népek szava a nemzetközi értekezletek tárgya­lótermeiben. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy mindjárt a szocialista forradalom győzel­me után Lenin leszögezte a bé­kés együttélés elvét, és ezt az elvet fél évszázad tapasztalatai igazolták. A kommunista világnézet el­je dítésére irányuló kísérletek­kel szemben most is kijelent­jük, — folytatta -Gromiko —, hogy a haladottabb társadalmi rendszer azáltal bizonyítja be fölényét a letűnt rendszerrel szemben, hogy feltárja gazda­sági rendszerének lehetőségeit, egyre teljesebben elégíti ki az emberek anyagi és szellemi szükségleteit, ténylegesen meg­valósítja az emberi jogokat. A haladottabb társadalmi rend­szernek ehhez nem háborúkra, hanem a szocializmus és kom­munizmus békés építésének fel­tételeire van szüksége. Az élet bizonyítja, hogy van lehetőség a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti kapcsola­tok javítására, ha az államok valóban gondot fordítanak arra, hogy kiküszöböljék, ami kap­csolataik javítását gátolja, kere­sik ennek módozatait. Van azonban egy elengedhe­tetlen feltétel, amely nélkül a békés együttélés bohózattá vá­lik, a békés együttélés o'veit egyformán kell alkalmazul min­den államra, akár nagy, akár kicsiny, a világ minden körze­tére. Az olyan kísérletek, hogy önkényesen, csak kiválasztot­tak bizonyos körére korlátozva próbálják alkalmazni ezt az el­vet, továbbra is a leghatározot­tabb és legkeményebb vissza­utasításra találnak a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág részéről. Gromiko a továbbiakban azt fejtegette, hogy a békés együtt­élés elveit tükrözi az ENSZ alapokmánya és számos határo­zata. Az alapokmány aláírói­nak tiszteletben kell tartaniuk ezeket. Az agressziós cselekmé­mények beszüntetése nélkül, minden nép azon jogának elis­merése nélkül, hogy szabadon válassza meg társadalmi rend­szerét és kormányzati formáját, valamennyi állam egyenjogúsá­gának tényleges elismerése nél­kül, a nemzetközi törvényesség szigorú betartása nélkül nincs és nem is lehet tartós béke és biztonság a népek számára — fűzte hozzá. Ezután a vietnami kérdésről beszélt. Kijelentette: Az, amit az Egyesült Államok Vietnam­ban művel, nem egyéb, mint a nemzetközi egyezmények durva megszegése, a nemzetMizi jog­szabályok lábbal tiprása, a vi­lág közvéleményének semmibe vevése. Mindez a nemzetközt útonállás politikájának meg­nyilvánulása. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents