Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-23 / 263. szám, szombat

Fogadás Karel Hoffmann mérnök, művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter a sajtó rádió és televízió napja alkalmából szombaton fogadta a Csehszlovák Sajtóiroda, a Csehszlovák Rádiő, a Csehszlovák Televízió, a Rudé Právo és a többi köznapi lapok Igazgatóit és főszerkesztőit. A fogadáson jelen volt Jirí Hendrych, a CSKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára. Román pártküldöttség Kelet-Szlovákiában Tegnap Kelet-Szlovákiába érkezett Románia Kommunista Pártja bacaul kerületi bizottságának öttagú küldöttsége Ichim Ion elvtársnak, a pártbizottság első titkárának vezetésével. A román pártküldöttség a keletszlovákiai kerületi pártbizottság vendégeként ellátogat a kerület néhány jelentősebb Ipari üzemébe, majd tapasztalatcserét folytat a kerületi pártapparátus dolgozóival. —k— Az új magyar nagykövet a Magas-Tátrában — A Magyar Népköztársaság prágai nagykövetségének KeletSzlováklába érkezett küldöttsége, élén Kovács Imre új nagykövettel, beszélgetést folytatott a kerület párt- és államhatalmi szerveinek vezetőivel. Megelőzően felkereste Fábry Zoltánt stószi otthonában. Tegnap a küldöttség a Kelet-Szlovákiai Kerületi Bizottság elnökének, Jozef Gábriška elvtársnak kíséretében megtekintette a Ke letszlovákiai Vasművet, Košice új lakónegyedeit, majd a MagasTátrába utazott. —k— Szerencsekívánat (ČTK) — Jozef Lenárt elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöke szerencsekívánatait fejezte ki Ion Gheorghe Maurer elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének 65. születési évfordulója alkalmából. Tanulmányi küldöttség utazott Szófiába (CTK) — A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 22-én Daniel Futej elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezetője helyettesének vezetésével Prágából Szófiába utazott a CSKP pártmunkás-küldöttsége. A küldöttséget a ruzynéei repülőtéren Vladimír Vedra elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága közhivatali osztályának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Stajko Nedelcsev, a Bolgár Népköztársaság csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is. RÖVIDEN •k Bratislavában pénteken befejeződött az élelmiszeripari dolgozók országos konferenciája, amely az élelmiszerek leghaladóbb és legjobb tartósításával és tárolásával foglalkozott. •k České Budéjovicén szeptember 22-én a vasutasnapi ünnepségeket tartottak, amelyeken František KrejCí miniszterelnök-helyettes vezetésével párt- és kormányküldöttség ls részt vett. FERNANDO ARRABAL spanyol Írót Madridban bíróság elé állítják. Azzal vádolják, hogy az egyik könyvéhez írt ajánlásával megsértette a francóista rendszert. Az Emberi jogok Ligája nyilatkozatban tiltakozott Arrabal törvényellenes letartóztatása ellen. Ú;ahb Wilson-bukfenc Két súlyos vereséget szenvedett az angol Munkáspárt Tegnap hajnalban jelentették be két angliai pótválasztás eredményét: mindkét helyen /Cambridge-ben és NyugatWalthamstow-ban) a Konzervatív Párt Jelöltjét választották be az Alsóházba. Angliában, ha egy képviselő meghal, vagy más okból például lorddá avatása miatt — elveszíti mandátumát, nem előre megválasztott pótképviselőt hívnak be helyette, hanem néhány hónapon belül pótválasztást tartanak. Az Ilyen pótválasztások természetesen nem döntik el az ország sorsát, de két országos választás között megbízható képet adnak az állampolgárok hangulatáról. Ezúttal súlyos vészjelet olvashat kl Wilson miniszterelnök a két vereségből. Különösen szenzációs volt a walthamstowí eredmény, ugyanis ez a kerület holtbiztos labour-hitbizománynak számított. Harmincnyolc éven át csak munkáspárti képviselőt küldött a parlamentbe, s annyira megbízhatónak tartották, hogy például Attlee pártvezért, aki 1945ben Churchillt követte őfelsége kormányának élén, mindig itt jelölték. Ebben a hagyományos munkáspárti kerületben most földcsuszamlásszerűen semmivé vált a tavalyi országos választáson kivívott tizenegyezres tötbség. Egy Ismeretlen 34 éves konzervatív jelölt, Ered Silvester reklámügynök ütötte el a Labour jelöltjét a mandátumtól. Cambridge ősi egyetemi városában, ahol a legutóbbi választáson a Munkáspárt körülbelül kilencszáz szavazattal vezetett, most a konzervatív Dávid Lane hatezres elsöprő többséggel győzött. Olvasóink nyilván emlékeznek a tavaszi községtanácsi választásokra, amikor például Nagy-Londonban tizennyolcas törpe kisebbségre apadt le a hatvannégy százalékos munkáspárti többség. Akkor már világos volt, hogy a munkáspárti választópolgárok a „hátukkal szavaznak", otthon maradnak és átengedik a terepet a toryknak. Most sem sokkal nőtt meg a konzervatív tábor, viszont a részvétel az urnáknál az egyik helyen 66, a másik kerületben pedig csupán csak 54 százalékos volt. Wilsonnak számos be nem tartott Ígérete, s a huszonhét éve példátlan munkanélküliségi rekord, a gazdasági pangás, az élet gyors drágulása — mindez megtette hatását és tönkretette a Munkáspárt tekintélyét a tömegek szemében. Ez a két pótválasztás azért súlyos, mert október másodlkán kezdődik Scarboroughban a Munkáspárt idei kongresszusa, s a lázadó hangulatban gyülekező küldöttek nyilván felvetik a felelősség kérdését a sok vereségért. Nemsokára ismét három pótválasztás lesz, s Itt sem sok babért Jósolnak a Labour pártnak. A dolog annyival súlyosabb Wilsonra nézve, hogy a valószínűleg november végén megtartandó három pótválasztás közül kettőt ő maga okozott, ugyanis ezt a két helyet nem haláleset miatt kell betölteni, hanem azért, mert Wilson legutóbbi kormányalakítása során lorddá tett két képviselőt: Bowdent és Frasert. Tegnap pezsgőztek a diadalmaskodó konzervatívok, a Munkáspárt székházában, a Transport House-ban pedig másnapos hangulat honolt. A bérbefagyasztő „szocialisták" politikája meghozza keserű gyümölcseit, és előrevetíti egy mindennél megsemmisitőbb parlamenti vereség árnyékát 1971-re. A parlamenti számtan szakértői szerint ugyanis az ehhez hasonló eltolódás egy országos választás esetén 340 mandátumhoz, tehát több mint kilencvenes többséghez juttatná a konzervatív pártot. Vietnamban csak akkor álihat helyre a béke, ha z agresszorok kivonulnak (Folytatás az 1. oldalról) A vietnami háború 1945 óta a legnagyobb arányú háború — folytatta Gromiko. — Veszélye nemcsak a hadműveletek méreteiben és intenzitásában rejlik, hanem abban is, hogy a hadműveletek bármely pillanatban újabb területekre, újabb államokra terjedhetnek ki. Hiába próbálják Washingtonban különböző megnyugtató kijelentésekkel félrevezetni az embereket, ez csak annyit jelent, hogy nem mondanak igazat és nem akarják, hogy lássák, milyen tényleges veszéllyel fenyegeti az egész világot a vietnami háború. Amerikai részről időnként úgy próbálják beállítani a dolgot, hogy az Egyesült Államok nem kifogásol egy vietnami „békekezdeményezést". Ilyenkor a sajtó megfelelő húrokat penget, Washington megbízottai felkeresnek néhány fővárost, az ENSZ-ben pedig — amelyre pedig nem tartozik a vietnami probléma megoldása — kuliszszák mögötti találkozókra és tárgyalásokra kerül sor. Ámde az llven „kezdeményezés" minden alkalommal belső és külső szükségleteket szolgáló manővernek bizonyult, amely szappanbuborékként pukkant szét. Vajon mivel válaszolt az Egyesült Államok kormánya a VDK kormányának ez év január 28-1 nyilatkozatára, amely szerint a VDK kormánya hajlandó tárgyalásokat kezdeni, a vietnami kérdés rendezéséről, azt követően, hogy az Egyesült Államok beszünteti a bombázásokat és a VDK ellen irányuló egyéb agresszív cselekményeket? Vietnami városok lakónegyedeinek embertelen bombázása, gátak és öntözőrendszerek lerombolása, kórházak ^bombázása, a Dél-Vietnamban "állomásozó amerikai csapatok létszámának növelése volt a válasz. Gromiko rámutatott arra, hogy az amerikai megbízottnak a csütörtöki ülésen mondott beszédéből ismét kiderült, hogy azok, akik fegyveres erejükkel betörtek Vietnamba, nem hajlandók onnan kivonulni, és a VDK bombázásának beszüntetését továbbra ls ultimatlv Jellegű követelések teljesítésétől teszik függővé. Minden államnak — mondotta Gromiko —, amely valóban a vietnami nép elleni háború beszüntetésére törekszik, világosan számot kell vetnie azzal, hogy Vietnamban a béke csak akkor állhat helyre, ha az agresszorok kivonulnak. Gromiko hangsúlyozta, hogy az agresszor tisztára mosdatására irányuló próbálkozások, olyan állásfoglalások, amelyek el is ítélik, meg nem ls az agresszort, csak veszedelmesebbé tehetik a helyzetet. Fontos, hogy az egész világon, Igy az ENSZ közgyűlés 22. ülésszakán ls, teljes erővel hangozzék el az Egyesült Alltamok vietnami agressziójának elítélése és és a népek, köztük az amerikai nép, lássák, hogy az agresszor körül növekszik az erkölcsi és politikai elszigetelődés fala. A Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt egyre növekvő támogatást és sokoldalú segítséget nyújt a vietnami testvérnépnek az agresszió viszszaverésében. A Szovjetunió maradéktalanul támogatja, a VDK kormányának az álláspontját, valamint a dél,-vietnaml népet egyedül képviselő Nemzeti Felszabadítás! Front programját. Mindkettő összhangban van a genfi egyezményekkel és igazságos alap a vietnami kérdés rendezésére. A vietnami nép szabadságért és függetlenségéért küzd, hősiesen harcol és mi bízunk igazságos ügyének győzelmében, jelentette kl Gromiko. Gromiko a továbbiakban rátért, az izraeli agresszió kérdésére. Kijelentette: A Szovjetunió elítéli Izrael agresszióját, és a kérdés megoldását abban látja, hogy mindenekelőtt el kell érni az izraeli csapatok visszavonását a június 5 előtti vona.lp.kra. Továbbá meg kell téríteni az EAK-nak, Szíriának és Jordániának azokat az anyagi károkat, amelyeket az izraeli agresszió okozott és az izraeli megszállás okoz. Izrael köteles végrehajtani az ENSZ Jeruzsálemmel kapcsolatos határozatát, ellenkező esetben a Biztonsági Tanácsnak határoznia kell Izrael elleni szankciókról. A Szovjetunió — mondotta a szónok — kész részt venni ilyen határozat megvalósításában. A Szovjetunió annak a híve — hangsúlyozta Gromiko —, hogy a déli határaival közvetlenül érintkező térség valamennyi állama számára szavatolni kell a békét és biztonságot. De ez az út sem járható, ha nem történik meg az első lépés: ha az arab területeket nem tisztítják meg az izraeli agresszorok csapataitól. A Szovjetunió a közgyűlésen és a Biztonsági Tanácsban minden tőle telhetőt elkövet, hogy mielőbb felszámolják az izraeli agresszió követelményeit, mert ez a közel-keleti béke érdekeinek megfelelő, jogos követelés. A Szovjetunió külügyminisztere ezután rátért az európai helyzetre, az európai biztonság kérdésére. Hangoztatta: A Szovjetunió más európai államokhoz hasonlóan, meg van győződve arról, hogy meg lehet teremteni az olyan Európát, amelyben minden egyes állam, minden egyes nép biztonsága, egyben valamennyiük biztonságát jelentené. Hozzáfűzte: ezt a meggyőződést alátámasztja, hogy erősödik a törekvés a kontinens kelet-nyugati kapcsolatainak enyhítésére, az európai államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés megteremtésére. Az erre vonatkozó konkrét javaslatok, amelyeket a Szovjetunió és az európai szocialista országok tettek, jól Ismertek. A szovjet kormány már többször felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy mekkora veszélyt jelent a világ kettészakadása két egymással szembenálló katonal-polltlkal csoportosulásra. Ezt a Varsói Szerződés tagállamai is több ízben kijelentették. Elhangzott ez a megállapítás Karlovy Varyban is. az európai kommunista- és munkáspártok ez év áprilisában megtartott értekezletén. A veszélyt még csak fokozza az a körülmény, hogy a NATOban vezető szerepet betöltő nagyhatalom háborút folytat a vietnami nép ellen, védelmezi a közel keleti agresszort, és szinte az egész világot behálózta, támaszpontjaival. A nemzetközi feszültség észrevehetően enyhülne, ha a katonai tömböket felosztanák. A tömböket nem ml találtuk ki — hangsúlyozta Gromiko. — A Szovjetunió és más szocialista országok javasolják: oszlassák fel egyidejűleg az Észak-atlanti Szövetséget és az ellensúlyozására létrehozott varsói védelmi szerződést, vagy pedig első lépésként egyezzenek meg a két szövetség katonai szervezetetnek felszámolásában. Az agresszió nemzetközi Jogi meghatározásának sokat vitatott kérdéséről Gromiko a következőket mondotta: Az egész nemzetközi fejlődés azt mutatja, hogy manapság főképp az egyre gyakoribbá vált fegyveres támadások, szuverén államok bombázása és területek elfoglalása, a nemzeti felszabadító mozgalmak fegyveres elnyomására irányuló kísérletek, revansvágyó felhívások veszélyeztetik a békét. Az ENSZ-nek elsőrendű kötelessége, hogy minden megnyilvánulásában és mindenhol gúzsba kösse az agresszió politikáját. Ha egy vagy több állam hadüzenettel vagy anélkül fegyveres erővel betör más állam területére, bombázza annak területét, odaküldi szárazföldi, tengeri é^ légierőit az illető állam kormányának engedélye nélkül, ha tengeri blokádot létesít más állam partjai mentén, vagy kikötői előtt, vajon ezekben az esetekben kétségbe vonható-e, hogy ez agresszió, és kit terhel a felelősség miatta? Ha azonban az államokat politikájukban békeszerető törekvések vezérlik, ha tárgyilagosan és becsületesen közelítik meg a nemzetközi eseményeket, akkor nem nehéz megállapítani, hogy ki az, aki betör az idegen házba, és ki az, aki védekezik, függetlenül attól, hogy mi a világnézete a házigazdának és a támadónak. Az agresszió meghatározása körüli tárgyalások huzavonája szorosan összefügg a háború és a béke kérdéseivel kapcsolatos különböző koncepciók és nézetek harcával. A Szovjetunió, amely külpolitikájában tiszteletben tartja a kis és nagy népek jogait, síkraszáll amellett, hogy többé ne halogassák az agresszió meghatározásával kapcsolatos munka befejezését. Felhívjuk az ENSZ-tagállamait, hogy felelősségük teljes tudatában vizsgálják meg ezt a javaslatot — mondotta Gromiko. A Szovjetunió, a szocialista államközösség természetétől Idegen, hogy külpolitikájával hódító célokat kövessen — Jelentette ki a továbbiakban Gromiko. — Számunkra csak azért szükségesek a fegyverek, hogy megvédjük szuverenitásunkat, országunk területi épségét, a szocialista rendszer vívmányalt, szövetségeseinket és barátainkat, a népek békés életét. A szocialista társadalomban nincsenek olyan társadalmi csoportok, amelyek anyagi előnyöket húznának a fegyverkezési hajszából. Ezért a Szovjetunió következetesen síkraszáll az általános leszerelésért, a nukleáris fegyver megjelenésének első pillanatától kezdve követeli e fegyver használatának eltiltását, és a nukleáris fegyverek megsemmisítését. Ennek megfelelően Gromiko kormánya nevében javasolta, hogy a közgyűlés 22. ülésszaka fontos és sürgős kérdésként vitassa meg a nukleáris fegyverek használatának eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötésének kérdését. Egyidejűleg beterjesztette egy ilyen egyezmény szovjet tervezetét. Eszerint az aláíró államok kötelezik magukat, hogy nem használnak nukleáris fegyvert, nem fenyegetőznek annak alkalmazásával, és nem ösztönöznek más államokat ilyen fegyverek használatára. Az aláíró államok erőfeszítéseket tesznek abból a célból, hogy megállapodjanak a nukleáris fegyverek előállításának beszüntetéséről, az eddig felhalmozott nukleáris fegyverkészletek megsemmisítéséről. Most lehetőség nyílik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötésére. A távol-keleti béke megszilárdítására törekedve terjesztett be javaslatot a Szovjetunió és több más szocialista ország a Dél-Koreát az ENSZ csapatok zászlaja alatt megszállva tartó amerikai és egyéb külföldi csapatok kivonására. Gromiko hangsúlyozta, hogy az ENSZ fontos eszköz a népek biztonságáért vívott harcban. Ezért a világszervezetnek valóban egyetemlegesnek kell lennie. Nem lehet elfogadni, hogy szuverén államok nem tagjai az ENSZ-nek. Befejezésül a szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa meghatározza a Szovjetunió külpolitikájának irányvonalalt és céljait. Ezek: kedvező nemzetközt feltételek biztosítása a szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez. A szocialista országok egységének, összefogásának, barátságának és testvériségének erősítése; a nemzeti felszabadító mozgalmak támogatása, sokoldalú együttműködés a fiatal fejlődő államokkal. A Szovjetunió célja a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének következetes védelmezése, az agresszió visszaverése, az emberiség megmentése az új világháborútól. fj E célokat követve a Szovjetunió hajlandó fejleszteni és javítani kapcsolatalt minden igg7 olyan állammal, amely ugyanerre törekszik, hajlandó velünk ix. ; együttműködni az időszerű nemzetközi problémák megöldásának felkutatásában — mon- 3 dotta Gromiko. (MTI) ~