Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-16 / 256. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARAZATUNK A VULKÁN KIALSZIK? 1967 nemzetközi eseményei­ben sokat találkoztunk Aden nevével. Amikor az év elején a brit gyarmatbirodalom jelleg­zetes tákolmányának, a Dél­arábiai Államszövetségnek vár­ható jövőjét körvonalazva meg­állapítottuk, hogy 1967 e tekin­tetben döntő év lesz, jól lei­mértük a valóságot. E gyarma­ti bábállam népe évek óta ki­tartóan követeli függetlenségét, s akcióinak fokozódása bizonyí­totta, hogy közel a robbanás. Míg 1963-ban csak egy inci­dens történt a gyarmati ható­ságok és a forradalmasodó tö­megek között, 1964-ben már 36 szor, 1965-ben 286-szor, 1966­ban 510-szer csaptak össze a szemben álló erők, s az idén csak az első negyedévben 250 incidenst Jegyeztek fel. Botcsinálta föderáció Anglia a múlt században haj­totta uralma alá a dél-arábiat sejkségeket, emirátusokat és szultánságokat. 1839-ben ve­tette meg a lábát, hogy „oltal­mat nyújtson a vidéknek a ka­lózok ellen". A kis kalózok idő­közben kipusztultak, de a „nagy kalóz" maradt: fondorlattal, vesztegetéssel, s ha kellett erő­szakkal is rábírta a törpefeje­delemségek uralkodóit, hogy ismerjék el Nagy-Britannia véd­nökségét. A 206 négyzetkilomé­ter terjedelmű, 220 ezer lakosú föderáció ásványkincsekben szegény, olaja sincs, viszont stratégiai jelentőségű. Ezért kellett az angoloknak. Nagyon fontos láncszeme lett a „Szu­eztől keletre" kiépített támasz­pontrendszerüknek, amely a gibraltári—máltainak a folyta­tása. A britek számítottak rá, hogy egyszer el kell hagyniuk gyar­matukat, de mindent megtet­tek uralmuk meghosszabbításá­ra. Mivel az évszázadokon át az idegen hódítók, előbb a tö­rökök, majd a britek ellen sza­badságharcot vívó arab népek felszabadító mozgalma az öt­venes években ismét lángra lobbant, London egy heterogén összetételű, eleve felbomlásra ítélt államszövetség összetáko­lásával kísérelte meg elejét­venni a függetlenségi mozga­lom terjedésének. Így jött létre 1963-ban a nép akarata ellenére Aden koronagyarmat és 16 apró fejedelemség föderációja, hivatalosan a Dél-arábiai• Állam­szövetség. A brit gyarmatigaz­gatóság egyidejűleg 14 enge­detlen szultánt elmozdított méltóságából. A nyolc szultán­ságból, öt sejkségből, két emi­rátusból, egy köztársaságból és egy koronagyarmatból összete­vődő államszövetség halva szü­letett gyermek volt, s csakha­mar felfakadtak a brit gyar­matrendszer fekélyei. Egy politika dicstelen vége Bármennyire is közhelynek tűnik a régi közmondásos „Oszd meg és uralkodj" imperialista módszer idézése Dél-Arábiában ls így csinálták a britek. A 17 tagú föderációban olyan hely­zet alakult ki, hogy az utóbbi években Aden képviselte a délarábiai népek antikolonialis­ta felszabadító harcát, míg a sejkek, emirek és szultánok szolgaian támogatták Londont, amely a térségben állomásozó több mint 12 ezer főnyi brit fegyveres erőre támaszkodott. A dél-arábiai népek felszaba­dító mozgalmát több szervezet testesíti meg, köztük legbefo­lyásosabb a FLOSY. Amikor az év elején kiéleződött a helyzet Adenban, a britek terrorral próbálták megfélemlíteni a füg­getlenség híveit. Például meg­ölették Makkavi FLOSY-vezető három fiát. Ám éppen az ellen­kezőjét érték el annak, amit akartak. A FLOSY és az FLN, a másik felszabadító szervezet összefogott, és egy síkon tá­madta a gyarmatosítókat. Mi­után több londoni misszió dol­gavégezetlenül távozott Arábiá­ból, London kénytelen-kelletlen bejelentette, hogy 1968. január 9-vel kivonja csapatalt a föde­rációból, amely elnyeri függet­lenségét. Ez az ígéret egyálta­lán nem London nemesielkű­ségének a megnyilvánulása, ha­nem eszköz a robbanás elke­rülésére, A testvérviszály a gyarmatosítóknak kedvez A nyári események azt bi­zonyították, hogy az adeni ha­zafiak nem akarnak várni ja­nuárig. London pedig arra tö­rekedett, hogy olyan központi kormányt alakítson ki a föde­rációban, amely majd a függet­lenség kihirdetése után is ér­dekeinek hű kiszolgálója lesz. Aden jellegzetes negyedeiben, például a Crater, Otmán sejk, Manszura negyedben lázadás tört ki, napirenden voltak a véres összecsapások a gyarmati katonasággal. Miután az angol kormányzat új helyi kormányt állított a szövetség élére Ba­bakri személyében, aki felszó­lította a hadsereget, álljon mel­lé és fékezze meg a szabadság­harcosokat, akik elrabolták az angolokkal cimboráló Kaladi sejket, az előző „miniszterel­nököt a Flosy és az FLN látva a hadsereg tétlenségét a törpe­fejedelemségekben akcióba lé­pett, s elűzte a helyi despotá­kat. így aztán a 17 tagállam közül 15-ben a függetlenség hí­vei vették át a hatalmat. A föderációban a politikai pártoknak nincs semmilyen sú­lyuk, csak a három felszabadí­tási szervezetnek van tekinté­lye. A FLOSY teljes nevén a Megszállt Dél-femen Nemzeti Felszabadítási Frontja a legha­ladóbb erőket képviseli. A Je­mennel való egyesülés híve, mert a dél-arábiai területeket Jementől egykor elszakított földrésznek tartja. Politikájában az EAK és az arab szolidaritás felé gravitálódik. Emiatt van ellene az egyiptomiakat gyű­lölő FLN, azaz Nemzeti Felsza­badítási Front, amely az arab világtól elszigetelten akarja kivívni a függetlenséget. Poli­tikai módszere az egyéni terror, emellett személyi vetélkedés van vezetői és a FLOSY vezetői között. A FLOSY-nak inkább Adenban vannak hívei, az FLN­nek a sejkségekben, az elmara­dottabb országrészekben. A har­madik, legkisebb felszabadítási erő a Dél-arábiai Liga (SALJ véget akar vetni a gyarmati uralomnak, de nem akar szakí­tani a britekkel. A legkonzer­vatívabb függetlenségi erő. A történtekből az tűnik ki, hogy az események kissé meg­gyorsultak, s a dél-arábiai nép hamarabb nyerheti el függet­lenségét. Sajnos, nincs így. Itt is törvényszerűen érvényesült brit kolonialista politika mód­szere, a haladó erők megosztá­sa. London szívesebben látna egy FLN-kormányt az új állam élén. A FLOSY és az FLN az Arab Liga közbelépésre egyelő­re abbahagyta az ellenségeske­dést. Egyezkedési tárgyalások folynak, ám a régi imperialista gyarmati politika következmé­nyei már a függetlenség küszö­bén bizonytalanná teszik Aden jövőjét. ' LÖRINCZ LASZLŰ Az AESZ „új diplomáciát" kezd Al USA teisflieri részvételét a görög puccsban Kinshasa (CTKJ — Az Afrikai Egység Szervezetének IV. csúcsértekezlete nyilvám utat nyit „új afrikai diplomácia" fe­lé. Ennek lényege abban van, hogy szemet hunynak az eset­leg viszályt keltő problémák fölött, és szigorúan ragaszkod­nak az AESZ alapokmányához. Az „új afrikai diplomácia" előnye az a törekvés, hogy fenntartsák az AESZ-t, mert a tagállamok meggyőződése, hogy a szervezetnek fontos szerepet kell játszania a független és a még függő Afrika fejlődésében. Afrika politikai fejlődésének ebben a szakaszában ez csak úgy érhető el, ha az AESZ nem vitat meg olyan kérdéseket, amelyekben a nézetek eltérőek. Ennek az álláspontnak a másik oldalon negatívumai is vannak: számos politikai és valóban ége­tő kérdésben csak általános nyilatkozatokat fogadnak el, és mellőzik a konkrét akciókat. Így volt ez Kinshasában is például a portugál gyarmatok nemzeti felszabadító mozgalmai egységfrontjának, a rhodesiai Smith-rendszer és a dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni harc­nak kérdésében. Általános nyi­latkozat foglalkozik a nigériai válsággal is, amely már régen véres polgárháborúvá fajult, to­vábbá Guinea és Elefántcsont­part viszályával, vagy egyipto­mi területek Izraeli megszállá­sával, továbbá idegen zsoldo­sok kongói jelenlétével. Az AESZ egyáltalán nem foglalko­zott Malawi magatartásával. Malawi nem küldte el képvise­lőit Kinshasába, sőt a csúcsér­tekezlet napjaiban felvette a diplomáciai kapcsolatokaf a dél-afrikai fajüldöző kormány­nyal. Másrészt látni kell, hogy az AESZ jelenleg nöm jelölhet meg nagyobb feladatokat. Fiatal, még csak négyéves szervezet, olyan országok szervezete, ame­lyek nemzedékeken át külön­böző irányban fejlődtek, elté­rő fejlődési fokon állnak, kü­lönbözőek a hagyományaik. Az AESZ szuverén államok szerve­zete; ezek féltékenyen őrzik függetlenségüket, s már az alapokmányban is leszögezték, hogy a tagállamok nem enge­dik meg a belügyeikbe történő beavatkozást. Az afrikai álla­mok, bár egyes esetekben egy­ségesen akarnak fellépni, gaz­daságilag és katonailag gyen­gék, politikailag és gazdasági­lag a volt anyaországoktól és az imperialista nagyhatalmak­tól függnek. Mindez, érthetően, korlátozza akcióképességeiket. A nigériai kormány beleegyezik az AESZ közvetítésébe Lagos (CTK) — A nigériai központi kormány beleegyezik abba, hogy az Afrikai Egység Szervezetének hattagú közvetí­tő bizottsága Lagosba utazzék — jelentette be sajtóértekezle­tén Gowon ezredes. Ezzel meg­cáfolta azokat a híreket, hogy a központi kormány nem tűr el semmiféle beavatkozást az ország belügyeibe és az AESZ bizottságát sem engedi be La­gosba. Továbbra is kétséges azonban, hogy a bizottság tag­jainak — Hailé Szelasszié etió­piai császárnak, Kamerun, Ni­géria, Ghana, Kongó és Libé­ria elnökeinek sikerül-e az el­lenfeleket tárgyalóasztalhoz ültetniük. A központi kormány szóvivői hangsúlyozzák, hogy a kormány kitart a már ismertetett felté­telei mellett, vagyis Biafra vonja vissza a törvényellenesen kihirdetett függetlenségi nyi­latkozatát. Az enugui rádió azonban bejelentette, hogy Biaf­ra íiem hajlandó visszatérni a szövetségbe. Ami a katonai helyzetet il­leti, a szövetségi csapatok el­foglalták a stratégiai szempont­ból fontos lkom várost, amely az Enugut Kamerunnal össze­kötő útvonal mentén fekszik. Lagosi szóvivő szerint a szö­vetségi csapatok folytatják elő­renyomulásukat a biafrai fővá­ros felé. Csehszlovák felszólalás az ENSZ világűr-bizottságában Dr. Vladimír Gotmanov cseh­szlovák küldött az ENSZ világ­fir-bizottságának csütörtöki ülé­sén a mesterséges bolygók se­gítségével történő távközlési rendszerek kiépítésének jelen­tőségéről beszélt. A világűr békés felhasználá­sáról kötendő nemzetközi egyezmény alapelveiként java­solta, hogy valamennyi állam­nak joga legyen távközlési cé­lokra felhasználni a világűrt, és a távközlési bolygóknak a nemzetközi béke és biztonság Az ENSZ-közgyüSés 22. ülésszakának programja A különféle gyarmati prob­lémák ismét szerepelni fognak az ENSZ-közgyűlés 22. üléssza­kán. Egyelőre nem világos, mi­lyen formában foglalkozik majd az ülésszak azokkal a közép­keleti problémákkal, amelyek még a rendkívüli ülésszak na­pirendjén szerepelnek. Várha­tó, hogy a rendkívüli ülésszak befejeztével e kérdéseket a 22. rendes ülésszak napirendjére tűzik. Az elnökség megválasztása után a közgyűlés általános vi­tával kezdődik, majd kb. három hét múlva bizottságokban foly­tatja munkáját. Előzetes szá­mítások szerint a közgyűlés 22. ülésszaka december 19-én fe­jeződik be. Aknára futott egy vonat Izraelben Tel Aviv (CTK) — A Lod— Haifa vonalon egy izraeli te­hervonat tegnap reggel aknára futott. Három vagon kisiklott és megrongálódott. Emberélet­ben nem esett kár. Egy izraeli katonai szóvivő kijelentése szerint a hatósá­gok azonnal megkezdték a nyomozást. Tulkarm körzetében kijárási tilalmat hirdettek. érdekeit kell szolgálniuk, tisz­teletben tartva valamennyi or­szág szuverenitását és egyen­jogúságát. A csehszlovák kül­dött továbbá leszögezte, hogy a kozmikus távközlési rendsze­rek létesítése során mindenne­mű megkülönböztetésnek ele­jét kell venni. A küldött java­solta, hogy a kérdésekkel az ENSZ világűr-bizottságának jogügyi albizottsága foglalkoz­zék. A Koreai NDK kormánynyilatkozata — ENSZ-dokumentum New York (CTKJ — A Szov­jetunió küldöttségének kérésére New Yorkban az ENSZ hivata­los dokumentumaként közzé­tették a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat kö­veteli a Dél-Koreában állomá­sozó amerikai és más külföldi csapatok távozását, továbbá az ENSZ ún. koreai egyesítő bi­zottságának feloszlatását és az ország békés egyesítését célzó intézkedések megtételét. A nyi­latkozat hangsúlyozza, hogy a koreai kérdést békés úton csak maga a koreai nép old­hatja meg, mihelyt megszűnik „az amerikai imperializmus ag­ressziója és mesterkedése! e térségben." Foster derülátó William Foster, a 18-hatalmi leszerelési bizottság genfi érte­kezletén részt vevő amerikai küldöttség vezetője tegnap reg­gel Washingtonba utazott. Tá­vozása előtt újságíróknak derű­látóan nyilatkozott az atomso­rompó-egyezmény megkötésé­nek kilátásairól. Nézete szerint a szerződést a legközelebbi he­tekben meg lehet kötni, és a jövő év elején aláírni. Washington (CTK) — Az amerikai katonai segítség is jelentős szerepet Játszott a gö­rög tábornokok áprilisi puccsá­ban és a katonai diktatúra ki­kiáltásában — jelentette ki Batt­le, az amerikai külügyminisz­ternek a közel-keleti és dél­ázsiai problémákkal foglalkozó titkára, nem sokkal a puccs után. Kijelentését azonban csak most hozták nyilvánosságra. Az Egyesült Államoknak a katonai államfordulatban való részvételére eddig már más ame­rikai politikusok is utaltak. Ka­stenmeier, a kongresszus tagja nemrég kijelentette: „A táborno­ki junta fegyverekkel őrzi ha­talmát, és ezeket a fegyvereket az USA szállította". Hasonló ki­jelentést tett Edwards képviselő is, aki a következőket mondta: „Mi ösztönöztük a görög kato­nákat arra, hogy magukhoz ra­gadják a hatalmat." néhány sorban A HONKONGI VÁROSI BtRÖ­SÁG épülete előtt tüntetők kö­vetelték a foglyok szabadon bocsátását. A rendőrség szét­oszlatta a tömeget és több tün­tetőt őrizetbe vett. A FRANCIA KORMÁNY beje­lentette, hogy az amerikai ka­tonai repülőgépek 1968-ban ja­nuár elsejétől december végéig újból közlekedhetnek Francia­ország területe felett. 1966 ta­vaszától ugyanis a francia kor­mány havonta adott engedélyt átrepülésre. ^ BENSIEN dandár tábornok, nyugatnémet katonai megbízott kijelentette, hogy az Egyesült Államokban egyre több nyugat­német katonát képeznek ki. Ma már 68 amerikai kiképzötábor­ban találhatunk nyugatnémet katonákat. ALGÍRBAN megállapodást kö­töttek, mely értelmében Algéria az év végéig 400 ezer tonna kő­olajat szállít az EAK-nak. AZ ANGOL KORMÁNY formá­lisan tiltakozott a Dél-afrikai Köztársaság kormányánál az el­len, hogy a dél-afrikai rendőr­ség részt vesz a dél-rhodesiai partizánok elleni harcokban. PAVICSEVICS, Tito elnök sze­mélyes megbízottja, aki átadta Kenyata kenyai elnöknek Tito elnök üzenetét, tegnap Khar­túmba utazott. Elutazása előtt kijelentette, hogy az általa meglátogatott afrikai országok mind hozzá akarnak járulni a közel-keleti válság békés meg­oldásához. TIRANÁBAN tegnap megkez­dődött az Albán Demokratikus Front — a legnagyobb albán tömegszervezet kongresszusa. A szervezet feladatairól Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt Központi Bizottságának első tit­kára tartott beszámolót. NOVIKOV, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese fogadta Guinea gazdasági kormányküldöttségét, melyet Dialio pénz- és tervezésügyi mi­niszter vezet. COUVE DE MURVILLE, fran­cia külügyminiszter ebédet adott Marko Uikezics jugoszláv külügyi államtitkár tiszteletére, aki hivatalos látogatáson van Franciaországban. V. MACKEVICS szovjet és F. Restivo olasz földművelésügyi miniszter megállapodást írt alá a mezőgazdasági kutatási együttműködésről. VATIKÁNI KÖRŰK szerint VI. Pál pápán könnyebb műtétet hajtanak végre. Az operáció időpontját még nem határozták meg. AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ tanácsa csütörtökön tar­totta záróülését. A megoldat­lan kérdéseket, például a szer­vezet egyetemessége ügyében benyújtott csehszlovák határo­zati javaslatot, továbbá a közel­keleti helyzettel kapcsolatos ha­tározati javaslatokat további megvitatásra megfelelő bizott­ságok elé utalják. HAILÉ SZELASSZIE etiópiai császár Nairobiba érkezett, hogy Kenyata kenyai elnökkel a Szomáliával való kapcsolatok­ról tárgyaljon. (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents