Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-02 / 242. szám, szombat

Vittzaadják az önbizalmat A

z intézet megalakulását a társadalmi igény sürgette. Ha ugyanis a hazai egészségügyi gondoskodást összevetjük a fejlettebb államokéval, azt látjuk, hogy nálunk a pszichológiai gondoskodás, az ember lelki életének ápolása háttérbe szorul. És nem csupán az összehasonlítás, hanem a mindennapi tapasztalat is azt bizonyítja, hogy gyorsan fejlődő társadalmi életünkben, amikor a régi közösségi élet sajátos bensösége eloszlik, az egyén egyre inkább érzi a környezet elidegenedését és szellemi élete megsínyli ezt. Szükség van tehát a pszichológusok munkakörének kibővítésére: rendszeres rendelésekre az üzemekben, iskolákban, járási és körzeti orvosi rendelőkben. Egyelőre azonban mindez még a jövő zenéje. Egy sejtjének nevezhető az az intézet, amely ez év májusában megnyílt a szlovákiai kerületi székhelyeken, és fokozatosan megkezdi működését a cseh kerületi városokban is. Olyan gyermekek gyógykezelésével foglalkoznak, akiknél környezetük (családi viszonyok), egészségi állapotuk (örökölt fogyatékosság) hatására bizonyos lelki elferdülések következtek be, akik sokszor minősíthetetlen tetteket követnek el bizonyos rögeszme hatására, gátlásaik vannak stb. Sok esetben fordulnak ezekhez az Intézetekhez a járásbíróságok szakvéleményért válások esetén, amikor azt kell eldönteni kihez vonzódik jobban a gyermek, ki biztosít majd számára jobb, egészségesebb fejlődési feltételeket. Ugyancsak véleményt ad nak az olyan gyermekekről, akiket örökbe fogadnak. Sokszor vizsgálják az intézet dolgozói csökkent szellemi képességű gyermek értelmi színvonalát, logikáját s az észleltek alapján ja vasolják megfelelő, különleges iskolába. Figye lemmel kísérik, rendszeresen ellenőrzik az olyan gyermekek szellemi képességeit, akik agyhártya gyulladásban szenvedtek. A legtöbb esetben a felnőttek által előidézett lelki defektusokról van szó. A sok közül hadd Írjunk bővebben egy egész közönséges esetről, amely azonban az illető számára életprobléma volt. Hetedik osztályos kislányról van szó. A hatodikban még kitűnő tanuló volt. Látása a tanév közepén meggyengült, és szemüveget kapott, ez azonban nem befolyásolta addigi előmenetelét. Hetedikes korában váratlanul gyengébb lett a tanulásban. Nem készült rendszeresen az órákra, sokszor a legegyszerűbb kérdésekre is ügyetlenül válaszolt, hirtelen sírva fakadt, roszszul aludt, fejfájásra panaszkodott és gyakran tapasztaltak nála hőemelkedést. A szülei először náthalázra gyanakodtak, de amikor a szokásos gyógymód nem segített, az orvos pszichológiai kivizsgálást javasolt. A vizsgálat alapján érdekes lelki kép bontakozott ki a kislányról. Egy éven át minden probléma nélkül viselte a szemüveget. Hetedikes korában, a pubertás kezdetén azt tapasztalta, hogy a többi barátnőit a fiúk több érdeklődéssel halmozzák el, mint őt. Ennek okát a szemüvegben kereste, s ezért megvált tőle. Ha kérdezték, azt mondta, hogy már nincs rá szüksége. A fiúk szimpátiáját még így sem keltette fel, igy hát újabb módot keresett, hogyan vonhatná magára a figyelmet. Ezzel azonban gondolatai messze kalandoztak a tanulástól. A szülei egyszerű emberek voltak, nem gondolkoztak a gyermek lelki problémájának megtelelő szinten. Szidták, verték a kislányt, s őbenne ez még fokozta a kisebbségi érzést. Az ilyen gyermekek nemegyszer szánják el magukat öngyilkosságra. Még jó, hogy a körzeti orvos idejében gondolt a lány gyógynevelésére. Milyen is ez a kezelés? Az intézet munkatársai a felvételi lapon feltüntetett adatok alapján már következtetnek arra, milyen esetről van szó, s eszerint osztják el a pácienseket egymás között. A tanulmányok és a tapasztalatok vegyületéből már valamennyien kialakítottak egyegy sajátos munkamódszert. Ennek fő vonása minden esetben az, hogy megnyerjék a vizsgált személy teljes bizalmát, lelki közelségbe kerülAlig három hónappal ezelőtt új intézettel szaporodott Bratislavában az egészségügyi intézetek száma. A neve: Kerületi Gyógynevelési Klinika és Pályaválasztási Tanácsadó (Krajská psychulogicko výchovná klinika a stredisko pre voľbu povolania). Milyen elgondolás alapján jött létre az új gyógyintézet, hogyan végzi fontos társadalmi küldetését, milyen problémákkal találkoztak a bemelegítő három hónap folyamán — ezekről a kérdésekről beszélgettünk igazgatójával, Koleny jenővei. Válaszait az alábbiakban foglaltuk össze. (Tóthpál Gyula felvétele) jenek vele. Ezután kezdődik a pszichoterápia, ami arra irányul, hogy kidolgozza a környezet hatására kialakult lelki görcsöt, kiirtsa a rögeszme gyökerét, visszaadja a beteg önbizalmát .., Az intézet nevében szerepel a „pályaválasztási tanácsadó" kifejezés is. Tévednénk, ha adminisztratív jellegű hivatalt képzelnénk el e cím mögött. Az intézet két szakembere, ugyancsak pszichológus, segít a szülőknek, a pedagógusoknak olyan esetekben, amikor nem tudnak dönteni: Mi legyen a gyerekből? Munkájuk abban áll, hogy különféle tesztekkel, keretfeladatokkal megállapítják, milyenek a szellemi képességek a vizsgált gyermeknél, milyen irányú az adottsága, végül pedig megmondják, milyen foglalkozást ajánlanának a számára. Sok esetben közvetítenek a munkaadó, illetve az iskola és a tanonc vagy tanuló között. Ennek a tanácsadónak a jelentőségét akkor tudjuk értékelni kellőképpen, ha meggondoljuk, hány gyermek választ pályát külső hatásra, szülői nyomásra, engedelmességből, s csak később ébred rá, hogy saját akarata és természete ellen cselekedett. Ebből a csalódásból sok munkahely-változtatás, iskola mellé járás, nemegyszer lezüllés is származik. Nagyon jó lenne, ha a pályaválasztási tanácsadó munkája Iskoláinkban szinte természetessé válna, a gyermekek már hatodikos, hetedikes korukban tudnák, milyen foglalkozás felelne meg legjobban adottságaiknak, s így készülnének arra az Időre, amikor végérvényesen dönteniük kell. ... hogy boldogabb gyermekkort éljen Beszélgetésünk végén Koleny elvtárs megállapította, hogy Intézetük pácienseinek szülei túlnyomó részben rendezetlen házaséletet élnek. Az ilyen szülök nem tudnak biztosítani gyermekeik számára olyan légkört, amelyben harmonikusan nevelkedhetnének. Szinte az embertelenség határát súrolja az olyan három-négy évig tartó válóper, amelyben a szülők nem tudnak megegyezni abban, kinél maradjon a gyermek. Ilyenkor néha nem is a gyermek iránti szeretet a ragaszkodás fő motívuma, hanem inkább a bosszúvágy a partnerrel szemben. A gyermek, aki a válóper idején felváltva érzi a szülők túlságos kedveskedését és gyűlöletét, diszharmonikusan fejlődik, elveszti társadalmi egyensúlyérzékét, és súlyos lelki defektusokban szenved. Sokat ártanak a gyermekeknek az olyan szülők is, akik ugyan nem állnak váló viszonyban, de azért egymás ellen nevelik a gyermekeket, egymást szidják előttük. Az ilyen esetekben a megoldás a felnőtt szülők kezében van; ők gondoskodhatnának arról, hogy gyermekük ne kerüljön a gyógyintézetbe, hanem boldog gyermekkort éljen, tanuljon, s egészséges felnőtté váljon. PETRIK JÓZSEF Amikor hosszú távollét után ismét meglátogattam szülővárosomat, hiába kerestem gyermekkorom Rimaszombatját. Az utolsó évtizedek elsodorták a romantikus város csendességét, számomra meghitt légkörét. Kicserélődtek lakosai, eltűntek régi, jellegzetes kispolgári épületei, nyomukat sem leltem már a mintegy 200 éves „napsugár-ormos" házaknak, amelyekből pedig húsz évvel ezelőtt még öt volt a városban. Rimaszombat fokozatosan leveti régi, kopott köntösét és — megőrizve a műemlékként őrzött épületeit, kertjeit és szobrait — modern ipari várossá fejlődik. Erről a fejlődésről beszélgettem Michal S e diákkal, a városi nemzeti bizottság elnökével. Rimaszombat új várossá vajúdik Beszélgetés Michal Sedlákkal, a Rimaszombati Városi Nemzeti Bizottság elnökével • Mi jellemzi Rimaszombat életét a felszabadulás után? — Elsősorban a rohamos fejlődés. Lakosainak száma kilencezerről mintegy tizenhárom ezerre szökött, ami a lakásépít kezés kibontakozását vonta ma ga után. Ez azonban, sajnos csak az utolsó tíz évben lett in tenzívebb. Évente ma mintegy 150—200, túlnyomórészt szövet kezeti lakást adunk át a lakosságnak. Ez ideig körülbelül ezer új lakás épült fel Rimaszombatban. Űj lakónegyed épül a Rima partján ls, amelyet 1970-ig kívánunk befejezni. 800 lakásegység lesz itt, amelyek közül már ebben az évben 160-at, jövőre pedig 276-ot átadunk rendeltetésének. • A közszolgáltatásokról is gondoskodnak? — Ezen a téren igen sokkal adósai maradtunk a lakosságnak. Hasonlóképpen a bölcsődék és az óvodák sem elégítik ki a követelményeket. Legyünk azonban konkrétek: az első új lakótelepen, ahol közel 800 lakásegység van, máig is hiányzik az üzlethálózat és a közszolgáltatás. • A lakosság körében panaszokat hallani az ivóvízre, amely pedig a múltban híres volt minőségéről. — A város vízellátását biztosító szkálnoki forrás vize valóban rendkívüli minőségű. Ki is elégítette a kisebb számú lakost, a felszabadulás után azonban, amikor gyakorlatilag minden lakásba bevezették a vizet és ennek fogyasztása lényegesen megnövekedett, már semmiképpen sem tudta fedezni a szükségletet. Sajnos, csak későn kezdtünk gondoskodni új vízforrásokról. Manapság pedig sok vizet fogyaszt a lakosságon kívül a cukor-, a sör-, a konzervés a tejgyár is. Annak ellenére, hogy kutakat fúrtunk a városban és környékén, 1971-ig — amíg be nem fejeződik a klenóci víztároló építése —, kritikus marad városunkban a vízellátás. • Városunkat újabban gyakran „Romaszombat" néven emlegetik... — Igen, Rimaszombatban megnőtt a cigánylakosság száma. Ez részben a természetes szaporulattal, másrészt az idevándorlással magyarázható. Sok cigánycsalád visszaköltözött a cseh országrészekből és Szlovákia más járásaiból is. Nem megy ritkaságszámba, hogy a számukra kiutalt egy-egy modern lakásban három család is él, ezenfelül sok családi házat is megvásároltak. , • Milyen a város kulturális életének a színvonala? — Szégyenünk, hogy bár városunk járási székhely, ez ideig nincs kultúrházunk. Egyelőre az egykori iparoskört alakítjuk át művelődési rendezvények számára alkalmassá, ezt azonban csak átmeneti megoldásnak tartjuk. ' • Milyen eredményeket hozott a városszépítési akció? — A lakosság közreműködésével új sportstadiont, strandfürdőt és jégpályát létesítettünk, értékük mintegy hárommillió korona. A NOSZF tiszteletére vállalt városi felajánlás egymillió hatszázezer koronát képvisel. Ugyancsak a lakosság segítségével új üdülési lehetőséget is biztosítunk a Kuríne melletti 26 hektáros víztároló körül. Ezúton is meg szeretném kérni tamásfalvi polgártársainkat: kapcsolódjanak be aktívabban; életkörnyezetük szépítésébe. Nemcsak egészségvédelmi, hanem esztétikai szempontok is vezették a nemzeti bizottságot, amikor tervbe vette e városrész rendezését és a rajta átfolyó patak szabályozását. Annak ellenére, hogy ez az akció a polgárok kívánságára kezdődött, meglehetősen passzívak ... 1980-ig — a becslések szerint — több mint 15 ezerre nő Rimaszombat lakosainak száma. Ez a körülmény, valamint az új sör- és cukorgyár idetelepítése is sok új, megoldásra váró probléma elé állítja a nemzeti bizottságot. Jegyzetfüzetemben ezeket a feladatokat jegyeztem fel: Rekonstruálásra szorul a vízvezeték-hálózat,. és gondoskodni kell a lakosság vízellátásáról ... 1968-ban egy 60-ágyas szállodát kell felépíteni... Létre kell hozni a város kereskedelmi-közigazgatási központját az egykori Kispáston ... El kell mélyíteni a kulturális életet... Ki kell bővíteni a közszolgáltatások hálózatát, nevezetesen 1970-ig 8,7 millió korona beruházással be kell fejezni az évek óta épülő új mosodát és ruhatisztítót. — Mint minden iparilag fejlődő városban, itt is sok a tennivaló — mondotta befejezőül a VNB elnöke. — Remélem, a lakosság megértő közreműködésével — a többi városhoz hasonlóan — mi is sikeresen megbirkózunk velük. DÓSA JÓZSEF Rimaszombat új városnegyede; a képen a Pionír ntca réazleta.