Új Szó, 1967. szeptember (20. évfolyam, 241-270. szám)

1967-09-13 / 253. szám, szerda

r ORVOSI TANACSADO Epeköves beteg gyógykezelése Olvasóink leveleiből mai tanácsadónkban O. K. sorait idézzük és válaszoljuk meg: „Országjáró kiránduláson voltunk, társaságunk egy nőtagját az ismeretlen város szállodájában gyötrő, görcsös fájdalmak lepték meg. Azt mondta, epekövei vannak, de fájdalomér-zése nemcsak a hastájékra, hanem a mellkas jobboldalára, sőt még a jobb vállára is kiterjedt. Az ügyeletes orvost értesítettük, de csak két óra múlva tudott eljönni, véletlenül éppen pszichiáter tartott szolgálatot, és amikor hívtuk, már több sürgős esete volt előjegyezve. Társunk több órás kínlódása végül a csillapító injekció után enyhült, elaludt és másnap szinte egészségesen ébredt..." A levél néhány kérdésben gyakorlati teendők felöl érdeklődik. Epekövek keletkezése az epehólyag és az epeutak legkomolyabb megbetegedése, amely gátolja az epeváladék folyamatos kiürítését. Érdekes és tudományosan megalapozott tapasztalat, hogy legtöbbször nőknél fordul elő, mégpedig leginkább terhes és gyermekágyas asszonyoknál. Az epekövek létrejöttét többféleképpen magyaTázzák. A számos elmélet közül szenteljünk figyelmet annak, amely szerint a terhesség folyamán, továbbá egyes fertőző betegségeknél (hastífusz, járványos májgyulladás) vagy bizonyos ételek gyakori fogyasztásánál (tojás, velő) emelkedik a vér choleszterolszintje, ami megteremti az epekökialakulás fizikai és vegyi alapját. A folyamat azonban nem indulhat és nem mehet végbe a központi idegrendszer részvétele nélkül. Az emberi szervezet rendszerei egymással és a külvilággal is állandó kapcsolatban állnak. Az epekő keletkezését is jelentős mértékben befolyásolják oly belső és külső tényezők, mint pl. az ember lelki élete, idegállapota, életmódja, táplálkozása stb. Igen sok esetben találkozunk epeköves megbetegedéssel nyugtalan, zaklatott életű, kapkodóan étkező nőknél és férfiaknál. A leírt szállodai eset szinte tipikus. Nemcsak arra gondolunk, hogy az orvosnak sok előjegyzett betege volt és sokára jött ki, hanem arra, hogy kirándulás, utazás, szórakozás alkalmával igen sok beteg, akinek különleges életmódra és diétás étkezésre van szüksége, kényszerűségből vagy könnyelműségből megszegi az orvosi tilalmakat. A tiltott kísértő ételek és italok közül említsük meg a zsírbő eledeleket, sajtokat, fagylaltot, hűtött folyadékokat és szeszes italokat. A diéta megszegésének következménye, hegy a szervezetbe jutott károsan ható falatok kiváltják a gyomorbélrendszer és az epeutak idegreflexeit, ami kólikás fájdalmakban jelentkezik, különösen a késő esti és éjszakai órákban, amikor az ember kimerültebb és idegrendszere ingerlékenyebb. Mit tegyen az epegörcsben szenvedő beteg környezete? A beteget elsősorban nyugalomba kell helyezni és orvost kell hívni. A máj tájékára forró borogatást alkalmazhatunk, jót tesz a meleg fürdő vagy melegített ital is. Amennyiben a betegnek van gyógyszere vagy biztosak vagyunk benne, hogy fájdalmait epegörcsök okozzák, használhatja a Contraspan, Spasmoeunalgint vagy Eunalgit Spofa nevű készítményeket folyadék, tabletta, vagy kúp alakban. Injekció formájában csak orvos alkalmazhat fájdalomcsillapító vagy görcsoldó készítményt. A betegnek görcsei elmúltával is megfelelő gondoskodásra van szüksége, ami elsősorban táplálkozását illeti. Kiiktatjuk vagy korlátozzuk a tojásos ételeket, a velőt, teljesen kizárjuk étlapjából a zsírosabb húsokat, a pikáns sajtokat, a káposztát, uborkát, karfiolt, retket, hagymát. Az eperoham után engedélyezhető kanalanként fogyasztva a cukormentes tea, később a tej, narancslé, a laktatóbb ételek közül a rizs, dara, könnyű tészta, burgonyapüré, spenót, majd fehérhús is. A diétának nemcsak gyógyító, hanem fájdalommegelőző jelentőséget is kell tulajdonítani. Az epekőbetegség különösen idősebb korban szövődményekkel is járhat. Ezért tanácsos már fiatal korban megfogadni az orvos tanácsát és műtétre jelentkezni. A gyógyító műtéti beavatkozás annál sikeresebb, minél kisebb fokúak a szervezet májtáji elváltozásai (elhízás, öregedés). Az epekőrohamokat bizonyos esetekben, amelyek az életet is veszélyeztetik, a hirtelen hasi katasztrófák közé soroljuk. Ezek sürgős sebészi megoldást követelnek. Nem mindig sikerül tűrhető állapotban megtartani, illetve belgyógyászatilag kezelni az epeutakat. Gyógytea, gyógyfürdő, belföldi vagy külföldi gyógyszerek diétás gyógymóddal párosítva is csak ideiglenesnek mondható eredményt hoznak. Kár, hogy a sebészorvosok nem hozhatják nyilvánosságra műtéti beavatkozásaik eredményeit. Határozottan megnyugtató adatokat vehetne tudomásul az epeköves megbetegedésben annyit szenvedő betegek hosszú sora. A műtétek sikeresek, veszélytelenek, és sok gyötrelemtől szabadítják meg az embert, nem beszélve arról, hogy számos esetben az életét mentik meg, ha szövődményekről, pl. más szerveket fenyegető fertőzésről van szó. Az epeköves beteg, ugyanúgy, mint valamennyi járóbeteg, vagy oly ember, aki ismeri szervezetében egyes orvosilag megállapított rendellenességek, zavarok és betegségek mibenlétét, elsősorban dolgozza ki egészségi állapotához és gyógyulása követelményeihez mérten új életmódját és diétáját. Ebben mindig szívesen segít az orvos, aki örül, hogy a rábízott beteg tudatos, aktív társa akar lenni a betegség leküzdésében. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Orvosolják a panaszt Nagyon szép új épületbe költözött nemrégen a [ednota vendégIfije Guszonán. Örült ennek min denki, mert a régi vendéglőben már a vendégek fejére csurgott az eső. Sajnos, nincsen öröm üröm nélkül. Igy van ez a guszonal vendéglő esetében is. Nem működik a WC-je, pedi-; annak idején a Magasépítő Vállalat rimaszombati részlege vállalta, hogy havonta kitisztítja. Kérem, ha lehet, tegyenek valamit. Ferenc Béla, Guszona A PANASZ ÜGYÉBEN LEVELET (HTUNK A LOSONCI JNB EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁRA. LEVELÜNKRE A JÁRÁSI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG VÁLASZOLT. A panasz ügyében a ]ednota népi fogyasztási szövetkezet vezetőivel együtt helyszíni szemlét tartottunk. Megállapítottuk, hogy a panasz jogos. A rimaszombati járási építővállalat nem távolította el a kollaudáciús hibák némelyikét, bár ezekre vonatkozóan megállapodtunk velük. A legnagyobb fogyatékosság a vízhiány. A kút, melynek az üzletet és a vendéglőt kellene ellátnia, kiapadt. Ezért megállapodtunk Fodor Máriával, aki beleegyezik abba, hogy az ő kútját használjuk. A kút rendbe hozását és a csővezeték elkészítését a Jednota október végéig vállalta. Reméljük, hogy intézkedésünkkel a helyzet javulni f07, s eltávolítjuk a fogyatékosságokat, melyekre a panasztevő joggat mutatott rá. Václavf

k a JNB ellenőrzési bizottságának elnöke ^Älli. -•n - ItíWflS.-'-riS WmŠi I I » • %m ' 1 Csupán a Kelet-szlovákiai Vasműben 28 kéményt építettek eddig a bratislavai Termostav dolgozói, de munkájuk nyomán országszerte már több száz kémény emelkedik. (Bakonyi felv.) AKI KERES, AZ TALÁL Dunaszerdahely újból kezdeményező A dunaszerdahelyi járás — a mezőgazdasági termelés színvonalát illetően — országos méretben is élen jár. A Járás a múltban sok jó és hasznos kezdeményezésnek volt már a bölcsője. Nyughatatlan, tennivágyó emberek élnek ott, olyanok, akik mindig valami után kutatnak. Nemrégiben a járás egyik vezetője — beszélgetés közben tréfásan megjegyezte: barátocskám, aki keres az talál. Van ebben valami igazság. Most megint új dolog van nálunk kibontakozóban. Az utóbbi időben országos méretben is egyre jobban előtérbe kerül az a kérdés, menynyibe kerül az egyes mezőgazdasági termékek előállítása, mennyibe kerül a hús, vagy a kenyérgabona kitermelése. A megállapítás szerint még mindig meglehetősen magasak a termelési költségek. A rendszeres megfigyelés alapján bebizonyosodott, hogy a termelési költségek nagy részét a gépparkkal kapcsolatos kiadások teszik ki, szakemberek szerint a termelési költségeknek közel a felét. Ezen belül is igen jelentős tétel a gépek javítására, karbantartására, fordított öszszeg. A dunaszerdahelyi járás szakemberei ebből a megállapításból indultak ki, amikor a termelési költségek csökkentésének útját kezdték kutatni. Az alapos felmérés eredménye náluk is igazolta az általános feltevést. Tények bizonyítják, hogy amióta a szövetkezetek átvették a gépeket a traktorállomástól és inaguk végzik a javításokat, a költségek emelkedni kezdtek. Ennek több oka is van: hozzáértő szakemberek hiánya, mindenekelőtt pedig a rosszul felszerelt javítóműhelyek. Fölöslegesen sok embert foglalkoztatnak, az eredmény mégis gyenge. Hogy példával bizonyítsak: a szövetkezetek javítóműhelyeiben egy dolgozó évente mindössze 41107 korona értékű munkát képes elvégezni, viszont a jól felszerelt központi javítóműhelyekben egy dolgozó — viszonylag kevesebb erőfeszítéssel és munkával — évente 135 000 korona értékű munkát végez el. A következtetés? A kezdetleges, rosszul felszerelt műhelyekben alacsony a munka termelékenysége. Ez végső sorban a termelési költségek alakulását is kedvezőtlenül befolyásolja. Ojból csak a szakemberek véleménye alapján állítom, hogy a termelési költségek képződésében a gépekkel öszszefüggő kiadásoknak nem volAmiről beszélnek Módosul a lakástörvény Az elmúlt napokban Nemzetgyűlésünk több albizottságában megvitatták a lakásgazdálkodásról szóló 1964-ben kiadott törvény módosítására, illetve >> kiegészítésére tett javaslatokat. Mivel a lakásprobléma népgazdaságunk legégetőbb és gyors megoldásra váró feladatai közé tartozik, a javaslatok végleges kidolgozásánál figyelembe veszik a legszélesebb néptömegek véleményét is. Ez annál is inkább szükséges, mivel a jelenleg érvényben levő előírások abban az időben készültek, amikor kitűztük a jelszót, hogy hazánkban 1970-ig lényegében megoldjuk a lakáskérdést. Ezt az elgondolást Irrealitása miatt már módosítottuk, de a kérdés önmagában ezzel nem nyer megoldást. Melyek a fő nehézségek és milyenek a kilátások? Mindjárt az elején meg kell állapítanunk, hogy különbség va>n a vidéki magánlakás-építkezés problémái (lásd Oj Szó 1967. június 17.) és a nagyvárosi szövetkezeti, illetve állami lakásépítkezés nehézségei között. Azt ugyanis egyre többen megértik, hogy a társadalom válláról mindjobban az egyének, a lakásigénylők vállára nehezedik a kérdés megoldásának terhe. Ezt emelik ki az említett módosító javaslatok is, amikor hatigsúlyozzák, hogy a lakásprobléma megoldásánál minél előbb meg kell teremteni az anyagi és a szervezési feltételeket a lakosság, az üzemek és más munkaadók bevonására. Ebben az ötéves tervben ugyanis az állami lakások, vagyis ahogy legújabban nevezik, a nemzeti bizottságok lakásépítkezése az összes épülő lakásnak csak 14 százalékát teszi ki. Ez a kisszámú lakás csupán a kimondottan szociális Igénylések kielégítésére és a bontásra kijelölt házak legindokoltabb lakásszükségletének fedezésére lesz elegendő. A módosítások továbbá nagy előnyöket helyeznek kilátásba a magánépítkezőknek, ami főleg az építőanyaggal való kedvező ellátásban, a házhelyek előnyös juttatásában, kedvező kölcsönök folyósításában és nem utolsósorban az 1968. január elseje után épült családi házak adójának elengedésében nyilvánul majd meg. Rendezzük az úgynevezett üzemi és szolgálati lakások kérdését is. Ezeket kivonjuk a nemzeti bizottságok hatásköréből és visszaadjuk őket a munkaadóknak. Ezzel főleg a munkaerőgazdálkodás, illetve a munkásvándorlás kérdését akarjuk megoldani. Az egyes üzemek és, vállalatok továbbá messzemenő lehetőségeket kapnak lakásépítkezésre, ami bizonyára kedvezően hat majd ki főleg a fiatal szakkáderek tartós megnyerésére. Számol az új javaslat a családi házak, valamint a családi jellegű lakóházak tulajdonosai számára biztosított előnyösebb jogokkal is. Ez különösen régi fájó pont, sok személy ugyanis már régebben magára vállalta a lakásszerzés terheit, de az előnyöket mások, a lakók élvezték. Az 1964. évi törvény ugyan leszögezi a családi ház tulajdonosának elvitathatatlan jogait, ám majdnem nagyobb jogot biztosít a bérlőnek a bentmaradásra, illetőleg megfelelő pótlakásra. A tervezet szerint a bérlőnek el kell fogadnia minden lakható pótlakást, amelyet a tulajdonos felkínál. A tervezet az eddiginél több jogot biztosít a családi ház jellegű lakóházak tulajdonosainak. A terhek igazságosabb elosztását célozzák a javaslatnak azon részei, amelyek szerint a jövőben az állami lakások bérlői maguk fedeznek minden belső javítást és beruházási kiadást. A lakáskezelőség csupán a külső, nagy tételű tatarozásokat pénzeli. TÓTH GÉZA na szabad meghaladnia a 20— ,25 százalékot. Viszont a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Termelési 'Igazgatóság megállapítása szerint ez a részarány járási méretben náluk is megközelíti a 37 százalékot. Akadnak azonban olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyekben a kiadások elérik az 50 százalékot. A gazdasági elemzés azonban — akármilyen alapos is — csak félmunkát jelent. Megmutatja, hogy hol szorít a csizma, de még nem orvosolja a bajt. Ha például a dunaszerdahelyiek csak a felismerésig jutottak volna, talán nem írom meg ezeket a sorokat. A termelési igazgatóság dolgozói azonban ennél tovább mentek: kidolgoztak egy új, sajátos koncepciót, amelyet fokozatosan átültetnek majd a gyakorlatba. Végső céljuk az, hogy a gépek üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokat lényegesen csökkenthessék, ez viszont kedvezően befolyásolná a mezőgazdasági termékek előállítási költségeit Mindenekelőtt azt szeretnék elérni, hogy a szövetkezetek javítóműhelyeiben tényleg csak a legegyszerűbb, legsürgősebb javításokat végezzék. Fő feladatuk legyen a gépek műszaki karbantartása. Az igényesebb javításokat bízzák a körzeti javítóműhelyekre. A járásban kilenc ilyen jól felszerelt, korszerű, szakemberekkel jól ellátott javítóműhelyt létesítenek. Az igényesebb munkák elvégzése az ő feladatuk lesz a jövőben. Egy-egy ilyen javítóközpont körzetébe 5—9 mezőgazdasági üzem fog tartozni. A körzeti javítóműhelyek jól felszerelt anyag- illetve alkatrészraktárral rendelkeznek majd. Ezek látják el alkatrészekkel a szövetkezetek javítóműhelyeit is. Az állami gépállomásnak viszont a jövőben még inkább a gépparkok korszerűsítése, felújítása, fejlesztése és a bonyolultabb mechanizmusok, villamos berendezések karbantartása stb. lesz a fő feladat. Az erőgépek generáljavítását az eddigieknél még nagyobb mértékben átengedik az állami mezőgazdasági gépjavító központoknak. Az új szervezés következtében közel 200 dolgozó szabadul fel. Ez csupán munkabér formájában több mint 3 millió korona megtakarítást jelent. Az alkatrészraktárak központosítása, az apró-cseprő raktárak felszámolása is nagy jelentőségű. Előreláthatólag a normán felüli alkatrészkészleteket legalább 25 százalékkal tudják majd csökkenteni, s ez további 2,5 millió koronával mentesiti a termelési költségeket. És maga a gépjavító munka a több mint 137 000 000 korona ' értékű gépparkkal rendelkező Járásban egy év leforgása alatt közel négymillió korona megtakarítását eredményezi majd. SZARKA ISTVÁN