Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-12 / 221. szám, szombat

MAR NEM ÁBRÁND KILENC NAPILAP - EGY FEDÉL ALATT • BRATISLAVA OJ DOMINÁNSA • AZ ÚJ SZÓ SZÍNES NYOMÁSÚ VASÁRNAPI MELLÉKLETE A LÁTHATÁRON • ÉPÍTŐMŰVÉSZEK VERSENGÉSE A sajtó fölött először a húszas évek végén — a rádió elterjedésének korában — húzták meg a lélekharangot. Eltelt azóta néhány évtized, közben a televízió is a hírközlési versengés porondjára lépett és a napilapok továbbra is hatalmas példányszámban jelennek meg. Hazai viszonylatban ugyan nem emlegethetünk milliós példányszámú napilapokat, de említésre méltó például, hogy a mintegy 600 ezernyi csehszlovákiai magyarság napilapja ma már csaknem 80 ezres példányszámban jelenik meg. Persze, a többi hírközlő eszköz elterjedése hatással van az újságok arculatára. A szlovákiai lapok is megindították a küzdelmet — az olvasóért. Ha összehasonlítjuk, hogyan és mit írtak tíz-tizenöt esztendeje az újságok és mit írnak ma, rögtön észrevehető a változás. Lényegesen rugalmasabb lett a hírszolgálat, a riportok témája is sokrétűbb, újra polgárjogot kapott néhány elfelejtett műfaj. Az Apolló helyén A korszerű újság sikeres szerkesztése azonban ma már nemcsak az újságírók mesterségbeli tudásától függ. A rendelkezésre álló technikai eszközök is fontos szerepet játszanak. Az illetékes szervek ezért határozták el, hogy Bratislavában két poligráfiai központot létesítenek. Az egyiket a Krasňany lakótelepen, — a mélynyomásos folyóiratok részére, a másikat pedig Bratislava kellős közepén, a régi Apolló kőolajfinomító helyén a napilapok készítésére. A háborúban lebombázott üzem helyén és környékén épülnek majd fel a város legfontosabb, szlovákiai jelentőségű középületei. A tervek szerint ezek között a legkiemelkedőbb épület a húszhuszonüt emeletes sajtóközpont lesz. Az új városnegyedben, a sajtóközpont szomszédságában építik fel a Szlovák Műszaki Könyvtárat, a központi autóbusz pályaudvart, az Operát, a Munkásmozgalmi Múzeumot, a „Zsebszínházat", a bábszínházat, a panoramatikus mozit, a kongresszusi termet, egy nemzetközi szállót, a dunai személykikötőt és a város legnagyobb strandját. A sajtóközpont tehát méltó környezetben épül. A Pravda kiadóvállalat szakemberei már kidolgozták, mi mindennek kell itt helyet kapnia. A legfontosabb követelmények egyike, hogy valamennyi Bratislavában megjelenő, rotációs eljárással készülő lap ebben a központban kapjon helyet. Ma még úgyszólván minden lapnak más épületben van a szerkesztősége. A sajtókombinát üzembe helyezésekor előreláthatólag kilenc napilap lesz majd a városban. Ezek szerkesztőségei egy-egy emeletet kapnak a főépületben. Gombnyomásra A CTK (Československá tlačová kancelária) épülete a sajtközpont szerves része lesz. A Sajtóiroda a szerkesztőségekkel a legkorszerűbb eszközökkel állandóan összeköttetésben lesz. A géptávírókból a „kőnyomatost" a szerkesztőségekbe csőpósta viszi. A csetka — ahogy a távirati irodát újságíró körökben általában nevezik — fényképosztálya a szerkesztőségek titkárságaival majd több mint valószínű ipari televízió hálózattal lesz összekapcsolva. A világ minden részéből Ideérkező fényképeket a szolgálatos szerkesztőségi titkár a nap bizonyos óráiban levetítteti magának és kiválasztja a legmegfelelőbbeket. A képek a szerkesztőségbe való továbbítása tehát gombnyomással Intézhető. Az Új Szó emelete A sajtóközpont berendezésének értelmi szerzői Miloí Bobocký mérnök és Milan Učko, meg a A Szlovák Műszaki Főiskola professzorai és hallgatói is bekapcsolódtak a Sajtóközpont tervezésének munkálataiba. Karfák professzor vezetésével a Műépítészeti kar két hallgatója: M. Schrottová és P. Cselagh ls kidolgozta a holnap sajtóházának tervrajzát. A főiskolások tervezte épiiiet-komplezus. (J. Sugár felvétele) többi szakember a tervezésnél figyelembe vette lapunk szerkesztőségének más lapoktól lényegesen eltérő körülményeit. A híranyag zömét például fordítanunk kell, mert a CTK cseh és szlovák nyelven közvetít. Hogy a fordítók nyugodtan, senkitől nem zavarva végezhessék munkájukat, a fordító fülkék teljesen hangszigeteltek lesznek. Mi több, még a fordító fülkék is két, egymástól teljesen hangszigetelt részből: a fordító és a gépírónő kabinjából állnak, hogy az írógép zaja a fordítót ne zavarja. A szerkesztőség centruma egy 117 négyzetméter alapterületű nagyterem lesz. Itt zajlik majd le a szerkesztőségi élet zöme. A munkatársak kényelmes, hangszigeteit szobákban dolgozhatnak majd, melyek a távközlő technika legújabb vívmányaival lesznek felszerelve. Figyelemre méltó, hogy a sajtóközpont munkahelyeit — jelentős összeget áldozva erre — korszerű légkondicionáló berendezéssel is felszerelik. A szakemberek már konkrét példákon bebizonyították, hogy helyesen légkondicionált munkahelyen a dolgozók teljesítménye 25—30 százalékkal emelkedik. Az idei kánikulához hasonló forróságban például napközben szinte lehetetlen a szellemi munka végzése, ha a munkahelyen 25—30 fokos a hőmérséklet. Nyomdatechnikai csodák A nyomdatechnika hatalmas fejlődésének vagyunk szemtanúi. Egy újsághír például arról számol be, hogy az egyik svájci nyomda olyan szedőgépet helyezett üzembe, amely nyolc perc alatt kiszed egy nyolcoldalas, vllágformátú újságot. Ez 125 ezer betű kiszedését jelenti... Sajtóközpontunk tervezésénél, koncepciójának meghatározásánál figyelembe vették, más országokban hol tart a nyomdatechnika. Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos korszakokat a folyamatosság megszakításának veszélye nélkül ebben a szakmában sem lehet átugrani. Hazánkban az újságok zöme még az általában használatos szedőgépekkel készül. Az új nyomdakombinát géptermeiben a most használatos szedőgépek mellett a lyukszalagos szedőgépek és az elektronikus „agyú", a szöveg javítását önműködően végző szedögépek ls ott lesznek. A rotációs gépekből sem kizárólag csak szupergyorsaságúakat szerezzük be, hanem olyanokat is, amelyek gyorsasága összhangban van a nálunk használt papír minőségével. A holnap napilapja Vajon milyen lesz a holnap újságja? — teszi fel a kérdést afz olvasó. A maiaknál mindenesetre nagyobb terjedelmű — válaszolja a szakmá ban Jártas újságíró. Egyes külföldi lapok vasárnapi számának súlya megközelíti az egy kilogrammot. Ebben már a társadalom minden rétegének képviselője megtalálja a maga olvasmányát. Röviden: a holnap napilapja majd sokoldalúan, érdekesen és gyorsan tájékoztatja az olvasót. Az Apolló helyén épülő sajtóközpont tervdokumentációjában lapozgatok. Hinni se akarok a szememnek. Ezt a címszót olvasom: „Az Oj Szó színes nyomású vasárnapi melléklete." Es a cím alatt a kalkuláció, a gazdasági elemzés. — Egészen reális terv — mondotta Milan Líčko, a terv egyik értelmi szerzője. — Komolyan számolunk azzal, hogy a kombinát üzembe helyezése után a napilapok irodalmi jellegű olvasmányos vasárnapi mellékletet is kiadnak. És a hétköznapi számok terjedelme is jelentősen növekszik. A sajtóközpont koncepciója már elkészült. A Pravda vállalat széles körű pályázatot írt ki a hatalmas épület műépítészeti megoldására. A legkiválóbb hazai műépítészek versengenek egymással, hogy az ország legkorszerűbb sajtóközpontja méltó épületben kapjon helyet. A nyomda a tervek szerint 1974-re készül el. Egy évvel később pedig a szerkesztőségek is beköltöznek az új épületbe. TÓTH MIHÁLY „Trebiiev ax falu, mint a talár haini,,,." hallani még ma is a trebišovi mulatnzók ajkáról a régi népdalt. A csaknem hét kilométer hosszú, közel tizenkétezer lelket számláló ]árási székhelyről ma igazságtalanság lenne azt állítani, hogy talu. Igaz, sokáig általában falu jelleggel bfrt, csupán a cukorgyár, a laktanyák és néhány középület kölcsönözte mezővárosi külsejét. Néhány éve azonban az egész város egy nagy építkezés. A városi Nemzeti Bizottság elnökével, MICHAL M AT O C H elvtárssal dolgozószobájában beszélgetünk. Terebélyesedő város Beszélgetés a Trebišovi Városi Nemzeti Bizottság elnökével az építkezés. Mi van most folyamatban és mit terveznek a jövőben felépíteni? — Jelenleg több fontos építkezés van folyamatban, ezek közé tartozik a huszonötmillió korona ráfordítást igénylő csatornázás, a víz- és gázvezeték, a járásbíróság új épülete, a városi nemzeti bizottság, az Állami Takarékpénztár és az Állami Biztosító közös épülete. Bővül a járási nemzeti bizottság jelenlegi épülete, befejezés előtt áll a Szolgáltatások Háza, épül a város hőtermelője, egy új mosoda és tisztítóüzem, megkezdődött — 80 milliós költséggel — egy új konzervgyár építése és rövidesen megindul egy korszerű mezőgazdasági középiskola és egy 640 ágyas új kórház építése ... • Milyen arányú társadalmi munkával számolnak a jövőben? — Természetesen a társadalmi munkát sem mellőzzük. Városunk lakosságával a Jövőben is számolhatunk. Az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére a városfejlesztés keretében huszonhét kollektív és száznegyvenöt egyéni felajánlást tettek, amelyek értéke csaknem félmillió koronát tesz ki. Az eddigi teljesített vállalások értéke megközelíti a háromszázttzennégyezer koronát... • Ilyen nagyarányú városfejlesztés közepette bizonyára akad probléma is!? . . . — Sajnos, így van ... Sok jogos panasz elhangzik a helybeliek és az átutazók részéről a városban uralkodó, bennünket is nagyon bosszantó rendetlenségre. Gondolok itt elsősorban a nagy sárra, a felásott utakra stb. Adott esetben főleg a Košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói a ludasok ebben, mert — őszintén szólva — nagyon kényelmesen és felelőtlenül végzik munkájukat. Vannak egyéb problémáink ls. Például, a hiányos vízellátás sok álmatlan éjszakát okoz nekünk. Tavasszal — amint Ismeretes — hastífusz ütött kl nálunk, hetvennégy beteg feküdt a kórházban, további negyvennégy — többnyire iskolás gyerek — házi kezelésben részesült. Épül a vízvezeték a városban, az iskolák túlnyomó részében — ahol 96 százalékban háromműszakos oktatás folyik — nincs vízvezeték. Javasoltuk, az iskolákba is építsenek vízvezetéket, ezt a kérdést oldják meg komplex módon az egész városban... Sajnos, nem találtunk teljes megértésre. • A várost átszelő főutca — bár sok impozáns épület tarkítja — még alapos rendezésre szorul. Számolnak ezzel? — A prágai Stavoprojekt dolgozik a főutca rendezési tervén. Jövőre elkészül, s ha befejezzük a „gödrözéssel" párosuló kanalizáciős munkálatokat, hozzálátunk a főutca képének megváltoztatásához. KUUK GELLÉRT • Mikor vette kezdetét ez a rohamos fejlődés és milyen eredménnyel járt eddig? — Bevalljuk őszintén és örömmel, hogy a területi átszervezés új szakaszt nyitott városunk fejlődésében. Egy évtized alatt ötezerrel növekedett lakosaink száma. Az utóbbi években tizennyolc modern lakóépületben ötszáztizenhét új la'kást adtunk át rendeltetéséAZ ELNÖK nek. Ezenkívül közel halszáz családi ház épült... Lassan eltűnnek a kisablakos „falusi" házak, eddig nyolcvanöt került belőlük lebontásra. Felépült egy 27 tantermes, tornateremmel is ellátott iskola, egy hatvan férőhelyes új bölcsőde, százhúsz férőhelyes óvoda, a közelmúltban nyert befejezést az emeletes művelődési otthon ötszáz férőhelyes teremmel, színpaddal, bábszínházzal, járási népkönyvtárral és egyéb helyiséggel ... Oj épületben kapott elhelyezést a járási vízgazdálkodási igazgatóság, a közbiztonsági szervek, a posta, a járási építővállalat néhány korszerű műhellyel, bővült az Autőforgalmi Vállalat, új tejcsarnok és cukorraktár épült az élelmiszerkombinátban. • Észrevehetően sok és impozáns üzletet látni a városban, bővült a szolgáltatások hálózata? — Említésre méltó az igazán modern „Hornád" áruház, az új „Tokaj" és a felújított „Centrál" szálloda. A szolgáltatások bővítése érdekében könyvnyomdát, könyvkötészetet, kőfaragászatot, kozmetika- és látszer üzletet, „Mototechna" alkatrészelárusítót, rádió- és televíziókészülék javítót létesítettünk. • A jelentős beruházás mellett társadalmi munka is folyt a városfejlesztés érdekében? — Igen, ilyen formában újítottuk fel közel félmillió korona értékben a park közvilágítását, csaknem ezerméternyi utat építettünk, új kerítéssel láttuk el a temetőket, majdnem hét kilométer hosszúságban járdákat készítettünk, több mint egymillió korona értékben három játszóteret létesítettünk. • A város arculata elárulja, hogy tovább folyik