Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-12 / 221. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Az erőszak megszállottai A

legutóbbi hónapok eseményei egyre meggyőzőbben bizonyítják, hogy Washington elvetette a vietnami háború politikai megoldásának lehetőségét és minden eszközzel a katonai győzelem kicsikarására törekszik. A Pentagonban kiagyalt stratégiai elgondolások egymás után buktak meg, a háborúra kidobott 50 milliárd dollár és az egyre növekvő emberáldozat is hiábavalónak bizonyult. Az US News and World Report című amerikai lap példákkal bizonyítja ezt. Megállapítja, hogy az amerikai tengerészgyalogosok már két teljes éve harcolnak a hatalmas repülőtámaszpont, Da Nang biztonságáért, július közepén a partizánok mégis olyan támadást intéztek ellene, amely több milliós kárt okozott. A Mekong-deltában pedig még meg sem kezdődött az igazi háború a hazafiakkal. „Az amerikaiak eleinte azt képzelték, — írja az említett lap —hogy Észak-Vietnam bombázásával rákényszeríthetik a hanoi kommunistákat a béketárgyalásokra (vagyis az amerikai feltételek elfogadására — a szerk. megjegyzése, j Az Egyesült Államok ugyancsak azt remélte, hogy a nagyszámú egységekkel indított támadással az északi tartományokban, a középvietnami felföldön és a kambodzsai határ közelében sikerül szétzúzni a szervezett kommunista ellenállást, hogy meg lehessen kezdeni a Dél-Vietnam sűrűbben lakott vidékein tevékenykedő partizánok felszámolását. Azonban mind a légi, mind a szárazföldi offenzíva teljes fcudarccal végződött." Az amerikai hadvezetés és a kormány most lázasan keresi a kiutat a zsákutcából. A békés megoldás lehetősége már szóba se kerül. Az erőszak és a pusztítás további fokozásának veszedelmes tervei hevernek Johnson asztalán. Az amerikai sajtó hetek óta sokat Ir a most születő „nagy elhatározásokról" Mivel Johnson megbízottai üres kézzel tértek vissza ázsiai kőrútjukról, nem sikerült jelentősebb számú további ágyútölteléket szerezni Dél-Vietnamba az Amerika-barát kormányoktól (még a dél-vietnami elnök is visszautasította az általános mozgósítás gondolatát), Washingtonnak saját erejére kell támaszkodnia. Ugyancsak hiábavalónak bizonyult a több mint félmilliós saigoni hadsereg harcképességének fokozására tett valamennyi kísérlet ls. Sem az amerikalakkal együtt, sem önálló harci tevékenységre nem alkalmasak. Így marad az egyetlen lehetőség: további amerikai csapatok küldése Vietnamba. Az eszkaláció további lehetőségeit latolgatva különösen három javaslattal foglalkozik a sajtó: i Áthatolhatatlan „műszaki • • zárat" terveznek a két Vietnam határán, hogy ezzel megakadályozzák a VDK-ból mindennemű utánpótlás szállítását délre. Az amerikai katonai szakértők szerint így egy-kettőre el tudnának bánni a hazafiakkal. A „műszaki zár" ellenzői viszont azt állítják, hogy ennek nem sok értelme van addig, míg Laoszon keresztül vezetnek az úgynevezett „Ho Si Minh-ösvények". Vagyis ki kellene terjeszteni a háborút Laoszra és le kellene előbb számolni az ottani hazafias erőkkel. Ehhez viszont még több katona kell. 2

Az amerikai lapok gyak• ran felvetik a VDK elleni szárazföldi háború megindításának lehetőségét is. A fegyvermentes övezet körül összevont jelentős amerikai erők, a gyakori behatolás az övezetbe azt bizonyítja, hogy az amerikai hadvezetés ezzel a lehetőséggel ís számol. 3

Több amerikai kardcsör• tető szenátor totális légi és tengeri hadjáratot követel a VDK ellen. Szerintük teljesen tönkre kell bombázni valamenynyi katonai és gazdasági berendezését ez ezzel kell térdre kényszeríteni Hanoit, ha már délen nem sikerül eredményesen harcolni. Vannak, akik egyszerre „műszaki zárat" és totális bombázást követelnek, vagy más kombinációkkal szeretnék megnyerni a háborút. Valamennyi elképzelés nagyon veszedelmes, mivel magában rejti a háború kiterjesztésének veszélyét. A szovjet vezetők számtalanszor egyértelműen kijelentették, hogy a VDK elleni fokozott támadás magával hozza a szocialista országok fokozott segítségének különféle formáit, a helyzetnek megfelelően. Washingtonban nagyon komoly döntésre készülnek. A hivatalos propagandagépezet a Vietnamban tehetetlen hadvezetéssel szemben türelmetlen amerikai tömegekkel azt igyekszik elhitetni, hogy csak az erőszak fokozásától várható eredmény. Ezzel igazolni akarják Johnson vietnami politikáját, akinek egyre nagyobb gondot okoz a jövőre esedékes elnökválasztás. A tízszázalékos adóemelés és a tartalékosok behívásának terve igen rossz nyitány egy választási kampányhoz, s ha ráadásul még beleszólnak a néger tüntetőkre az amerikai városokban leadott sortüzek is. Fulbright amerikai szenátor találóan állapította meg egyik legutóbbi beszédében: „Amerika kétfrontos háborút folytat: Egy hatalompolitikai háborút Délkelet-Ázsia őserdejében és egy másikat Amerika lelkéért, Newark és Detroit utcáin. Az Egyesült Államok egyiket sem nyeri meg ..." S2QCS BÉL

A Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban harcoiú amerikai csapatok főparancsnoka követelte, hogy csapatainak létszámát növeljék 560 ezer főre. McNamara hadügyminiszter javaslatára Johnson elnök állítólag fokozatosan eleget akar tenni a tábornok MCNAMARA WESTMORELAN D VIETNAMI HOSDARÁLd (New Statesman karikatúrája) Világjáró fiatalok Európa térképének hatalmas maketje, színes falragaszok, fényképek teszik otthonossá a Fiatalok Utazási Irodája bratislavai helyiségét. A bolgár és jugoszláv tengerpart, a Balaton, Montreal, Moszkva, a párizsi Eif el-tjjrony ... • Valóban ilyen nagyméretű társasutazásokat rendeznek? — kérdem Vladimír Priputen irodavezetőt. — Igen! Spanyolországot és Portugáliát kivéve az „öreg kontinens" csaknem minden országában nyaralnak most csehszlovákiai fiatalok, akik a Fiatalok Utazási Irodájának szolgálatait vették igénybe. • Európán kívül más világrészre is lehet utazni? — Afrikába, például Algériába, Marokkóba, az Egyesült Arab Köztársaságba; a Szovjetunió ázsiai területére; Közép-Amerikában Kubába és így sorolhatnánk társasutazásaink többi lehetséges úticélját. — A fiatalság nem csupán az ábrándozások időszaka, hanem a tanulás és megismerés kora is. Ezek a legalkalmasabb évek arra, hogy valaki tapasztala tokát szerezzen, világot lásson. Ezért vált néhány esztendeje szükségessé — a növekvő idegenforgalommal egyidőben — az Ifjúsági utazási irodák gyér hálózatának kiszélesítése ís. Igaz, elsőosztályú szállodák helyett „csak" másodosztályúakban, nemzetközi táborokban, vagy sátrakban laknak a fiatalok, de ki gondol még ilyen korban a kényelemre ... A Fiatalok Utazási Irodája társasutazásainál Jutányosabban aligha akad alkalma valakinek is megismerni Svédországot, az Alpokat, Dániát, Törökországot stb. Éppen a társas csereakciók során (a hazánkban nyaraló külföldi fiatalokról is az FUI gondoskodik), szerezhető a legtöbb hasznos tapasztalat, azon országok fiatatjairól, ahol a világjárásnak ez a módja már régen bevált. — Elgondolkoztató ellenben az az észrevétel, miszerint egy-egy olyan társasutazásra, amelyre Bratislavából háromszázan, Trencsénből hetvenen mentek, a dél-szlovákiai járásokból csupán öt-hat érdeklődő akadtl — Gondolom, Komáromban, Vágsellyén, Garlántán, vagy Léván éppen úgy érdeklődnek a tizenöt—harminc éves fiatalok (tekintet nélkül a CSISZ-tagságra), az egyiptomi piramisok, a mesébe illő finn tengeri öblök, és egyéb határainkon túli látványosságok iránt, mint Szlovákia többi részében. Talán a CSISZ járási szervei fejtenek ki gyenge szervezési munkát és így valószínűleg sokan nem is tudnak a kínálkozó lehetőségekrőll • A jövő idényben tovább bővíti szolgálatait a Fiatalok Utazási Irodájának bratislavai központja? — Előzetesen annyit árulhatok el, hogy az eddigieknél is látványosabbak, vonzóbbak lesznek az általunk rendezett társasutazások — mondja az irodavezető. — Tanáccsal szolgálhatok ellenben: aki a Fiatalok Utazási Irodája révén valóban jól akar jövőre nyaralni, az már novemberben jelentkezzen. (m. í.) SZÓBÓL ÉRT AZ EMBER Dél-Szlovákiában befejeződött az aratás. Megteltek a zsákok, a magtárak és a kamrák. Egymást érik a vidám, hagyományokat ébresztő koszorús aratóünnepségek. A földművelő ünnepel. És számol... Derűs arccal, elégedetten. A csallóközi szövetkezetek idei gabonatermése felülmúlta a legmerészebb elképzelést is. Ez öröm, és egyben büszkeség. De nyomban felmerül a kérdés: az idei kenyér szépen megtermett, de mi lesz jövőre? A kiváló termés a kedvező idöfárás eredménye csupán, vagy az éveken át megalapozott szorgalmas, kitartó munka gyümölcse? Az idei f6 termés kivétel, a kedvező feltételek összjátéka, vagy egy már elért, a jövőben is tartható szint? Az aratóünnepély keretében beszélgettünk erről Renczés Sándorral, a felsöpatonyl szövetkezet elnökével. Mosolygott a kérdésen. A véletlentől szerinte nagyon keveset várhatunk. S miért is lenne véletlenség?! Sorolja a legkézzelfoghatóbb érveket: évek során állandóan javult a talajművelés, a műtrágya használata, a gépek kezelői gyakorlatra, tapasztalatokra tettek szert, hozzánőttek a gépekhez ... Ezt külön hangsúllyal mondja, s e ténynek nagy jelentőséget tulajdonít. Nem csoda, hisz évekkel ezelőtt a szövetkezet szíve belesajdult a kombájn után kipergeti szem láttán ... — A talajt úgy készítik elő, hogy a kombájn szabadon mehet, nem talál egy buckát se... És kombájnosatnk egy része már hat éve ül a gépén ... Semmiség? Magától értetődő dolog? Talán ma. De a tegnap idegenkedő paraszt megbékélt a géppel, igába fogta és most büszkén uralja. Semmiségnek tűnik, de egy kor, egy óriási átformálódás tükröződése. Mert a gépek szakképzettséget igényelnek. Nemcsak azoktól, akik rajtuk dolgoznak, hanem azoktól is, akik vezető beosztásukban a gépek munkáját tervezik, elosztják, irányítják. A gépekkel együtt érkeztek és nőttek a szakemberek, akik évről évre gyarapítják tudásukat, tapasztalataikat. S valahol itt van a mezőgazdaság további előrehaladásának a záloga. Renczés Sándor szerint az idei eredmények tarthatók, mert a feltételek már benne vannak a földben, az emberekben és azokban a gazdag tapasztalatokban, melyeket tudományos ismereteknek is szokás nevezni. Amíg elbeszélgetünk a fövő kilátásokról, az elnök arca kissé elborul. Délelőttre összehívta a szövetkezeteseket. Sok mindent akar velük megbeszélni. De az emberek nagyon szórványosan gyülekeznek. Ez bántja az elnököt. — Az emberek kiválóan, ha kell odaadóan dolgoznak. Nem kell őket hajtani... Se kérni... Elmondhatjuk valamennyiökről: nagyszerű termelőkl De mintha a munkahelyen végződne minden... Az ünnepség előtt kiosztották a járandóságokat: bort, búzát, jutalmakat. És mintha ezzel minden befejeződött volna. A jó termelők elfelejtik, hogy ők tulajdonosok is. Gazdák, akik nem csupán termelnek, hanem döntenek is a termelésről. Az emberek kapcsolatában naponta adódnak problémák. Az elnök most nem is azt a jegyzetfüzetét említi, amelyben a hozzáforduló tagok elintézésre váró, a termeléstől látszólag távol eső ügyes bajos dolgait jegyezte fel — a nyugdíjügyektől kezdve az építési engedélyekig. Elvégre ez sem tartozik közvetlenül a szövetkezet termelési problémáihoz ... Az elnök mégis elintézi őket. — Igazán jó munka csak akkor várható, ha sokszoi apró, jelentéktelennek tűnő dolgokra idejében felfigyelünk. Es hát emberek vagyunk, szóból értünk, néha hasznos összejönni és elbeszélgetni... Sokan állítják: kár volt a természetbenieket a gyűlés előtt kiosztani. Akkor majd jöttek volna az emberek! De hát ezen múlik csupán? A szövetkezetes valóban nem érezné magát többnek, minthogy a vezetőség irányításával elvégzi a megszabott munkáját, és hazaviszi az érte járó ellenértékeket? A fövő, a kilátások, a feladatok meghatározása csak a vezetőség feladata? A vezetőtől joggal elvárjuk, hogy törődjék beosztottjai, munkatársai mindennapi problémáival a munkahelyen túl is. Hisz a kertész, etető, traktoros munkája csak akkor lehet jó, zavarmentes, ha otthoni, családi problémái is megoldást nyernek. S ezekből mindig akad, és mindenkinek nagyon jólesik, ha valaki ezekben ts segít, ha valakire támaszkodhat. De vajon a vezető nem ugyanilyen segítségre, támaszra szoruló ember? Neki nem esik jól, ha munkatársai segítenek munkájában, problémái megoldásában? Csak ez a mind jobban elmélyülő kölcsönösség lehet a további nyugodt munka, a békés élet és jó eredmények záloga, a szövetkezeti nagy család boldogulásának, összefogásának alapja. Ebben a kölcsönösségben adódhalnak problémák. Az élet bonyolult. Annál inkább szükséges, hogy ezeket időben megbeszéljük és tisztázzuk. Mert: szóból ért az ember! ZSILKA LÁSZLÓ Kevés az ei A Poprádi Konzervgyárban e napokban a begyűjtött vörösáfonya és málna gyors feldolgozására összpontosul a figyelem. A gyár raktáraiban elszállításra vár négy vagon áfonyabefőtt. Nagyon valószínű, hogy még egy további vagon ilyen befőtt készítésére ls sor kerül. A nagy szárazság miatt a szokásosnál későbben szállítottak az észak-szlovákiai járásokból málnát az üzembe. Ez idén kevesebb a málna, úgyhogy alig három vagonnyit sikerült felváíei gyümölcs sárolni. Ebből málnaszörpöt készítenek. A külföldi megrendelők az idén különösen a felszeletelt aszalt csipkebogyó iránt érdeklődnek. Eddig hat vagonnyit rendeltek belőle. A konzervgyárban ennek háromszorosát, tehát 18 vagonnyit kell aszalni. Sok gondot okoz a poprádi konzervgyáriaknak, hogy bár egyre nagyobb az érdeklődés á sózott gomba Iránt, eddig estipán 500 kg csiperkegombát tartósítottak. (CTK) Teraszos földművelés A komáromi járásban ä Madari Egységes Földművesszövetkezet tagjai a közelmúltban elhatározták, hogy hasznosítják azokat a lankákat is, ahol eddig csupán csenevész fű termett. A domboldalakon ezért oly széles teraszokat szántottak, hogy mindegyiken két sor szőlőt telepíthettek. Az újdonsült szőlőhegyen telepített szőlő kiváló minőségű. tetUi A szövetkezet tagjai eddig már héthektárnyi teraszon telepítettek szőlőt, s a legköze- lgg7 lebbi évekre további harminc hektár teraszos szőlőt tervez- vili. nek. Az EFSZ további dimbesdombos földjein gyümölcsfákat, elsősorban kajszi- és őszibarac- fjL kot ültetnek. (CTK) ^