Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)
1967-08-05 / 214. szám, szombat
Kincsünk: az erdő Csend, vadon — érintetlen természet. A jövőben ez §| lesz a legnagyobb fényűzés, de egyben az ember leg-elemibb szükséglete is. A Solivary erdőgazdaság területén, a szalánci hegyeken mintegy 20 hektáron rendkívül értékes, ma már nagyon ritka tölgy terem, amelynek táját kiváló minősége miatt a máltban főleg a hajóépítők keresték és vásárolták. (G. Bodnár — CTK felvétele) Mit jelent számunkra az erdő? Újságírók és erdészek társaságában több erdőgazdaságot meglátogattunk a kelet-szlovákiai kerületben, hogy élményeket és adatokat gyűjtsünk. S valóban meggyőződtünk róla, hogy erdeinkben óriási lehetőségek rejlenek. A termőföld után a legnagyobb természeti kincsünk az erdő, ami azt jelenti, hogy nép gazdaságunknak is a második számú nyersanyagforrása. Annak ellenére, hogy egyre szélesebb területet hódít meg a műanyag, a fa jelentősége nem csökken. A tudomány és technika újabb és újabb tulajdonságait fedezi fel. 5. Keresett nyersanyag Milyen jelentősége van számunkra ennek a nyersanyagnak, kitűnik a következő adatokból. Erdeink évente átlag 13 millió folyóméter fát adnak a népgazdaságnak, s ez súlyra átszámítva 9,5 millió tonnát tesz ki. Az összehasonlítás kedvéért érdekes megemlíteni, hogy 1965-ban 8 5 millió tonna acélt, 5,8 millió tonna nyersvasat, 5,7 millió tonna cementet, 5,2 millió tonna gabonát termeltünk. A szlovákiai erdők éve'nte mintegy 4,3 millió folyóméter fát juttatnak a népgazdaságnak, és az igények áll^nd^n növekednek. Európai viszonyldtban a szükséglet meghaladja a kitermelést. 1961-ben például 21 millió folyóméterrel termeltek ki kevesebbet. A távlati tervek szerint azonban a hiány 790 millió folyóméterrel emelkedik majd. Ebből világosan látható, hogy 1975 körül és később a fa Európa-szerte még keresettebb nyersanyag lesz. Annak ellenére — vagy éppen azért —, hogy hazánk erdők tekintetében a leggazdagabb európai országok közé tartozik, a fával ésszerűen kell gazdálkodnunk. Hogyan használhatjuk ki minél hatékonyabban a rendelkezésünkre álló faanyagot? Ezt szemléltetik a következő adatok: egy folyóméter haszonfa értéke 280—360 korona — ezzel szemben az ebből készült bútor értéke 2900— 4000 korona, sőt a viszkóza műselyem értéke 4730 korona! A feldolgozás problémái A faanyag hatékonyabb kihasználása tehát elsősorban a feldolgozó ipar fejlesztésétől függ. Ez irányban az utóbbi évek folyamán lényeges haladást értünk e'l, azonban korántsem lehetünk elégedettek. A kitermelés, a szállítás, az értékesítés és a feldolgozás terén évtizedes lemaradást kell a közeljövőben pótolnunk, ha azt akarjuk, hogy ebben az ágazatban Is felzárkózzunk a fejlett európai országok erdőgazdálkodásához. A kelet-szlovákiai erdőgazdaságnak például nagy gondot okoznak a felhalmozódott készletek. Az idén több mint 100 ezer folyóméter lombfát nem tudnak elhelyezni, s tekintettel a kitermelés lehetőségeire, ez a mennyiség évről évre növekszik. Ennek alapvető oka éppen abban keresendő, hogy még nem épült ki megfelelően feldolgozó iparunk. Természetesen a helyzet javulása érdekében történnek intézkedések. Sok mindent tervezünk, hogy gazdaságosabbá, hatékonyabbá tegyük a fakitermelést és feldolgozást. Az erdőgazdaságok milliókat fordítanak utak építésére, a kitermelés gépesítésére stb. Különösen nagy szükségét látják ennek a kelet-szlovákiai erdőgazdaság dolgozói, mivel országos, sőt szlovákiai viszonylatban is éppen ott a leggyérebb az úthálózat. Míg például országos viszonylatban egy hektár erdőre tizenegy méter út jut, a keletszlovákiai erdőgazdaságban mindössze négy méter. A kitermelt fa elszállítása ezért nemcsak nehéz, hanem költséges is. 100 ezer hektár erdősítése Rossz gazdák lennénk azonban, ha a kitermelésen kívül nem gondoskodnánk erdőink felújításáról is. Az utóbbi években erdészeink e téren figyelemreméltó munkát végeztek. A harmadik ötéves terv folyamán közel 180 ezer hektárt fásítottak, s a tervek szerint 1970ig betelepítik az összes egy évnél idősebb irtásokat. A keletszlovákiai erdőgazdaságra ezen a téren is nagy feladatok hárulnak. Több mint 100 ezer hektár delimitált területet kell erdősíteniük. Évszázados őserdők Tekintettel a jövőre e néhány adatba sűrített feladat igényessége vitathatatlan. A több éves, szorgalmas munka azonban kifizetődik, hisz erdőgazdálkodásunk nagyban hozzájárul a társadalom anyagi javainak gyarapításához. S az évek során a gyarapításnak az üteme még fokozódik. A fa egyre keresettebb „cikk" lesz. Ha azonban a jövőről beszélünk, a termelési kérdések mellett gondolnunk kéli egy másik tényezőre is. A szakemberek már ma felhívják a figyelmet egy másik szempontra, mely egyre inkább előtérbe kerül: a civilizálódás következtében a legnagyobb „cikk" az érintetle'n természet lesz. A természet jelentősége — mint az egészség és pihenés forrása — sokkal gyorsabban növekszik majd, mint a faanyagszükságlet. Más szóval: az erdő élve. zete sokkal jelentősebb és fontosabb lesz az ember számára, mint az erdőgazdaságból származó anyagi javak. Ez abból az általános fejlődésből következik, aminek már ma is szemtanúi vagyunk. Köztudomású ugyanis, hogy a műszaki forradalommal párhuzamosan csökken az anyagi termelésben dolgozók száma, s ezzel egyenes arányban növekszik a termelésen kívüli társadalmi tevékenység. Ezt az eltolódást az erdőgazdaság fejlesztése terén sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A fakitermelés mellett számolni kell a jövőben az erdő „humánus" funkciójával ís. E célból a védett erdőterületek bővítése és gondozása már napjainkban több figyelmet érdemel. Különösen Szlovákia gazdag az érintetlen természetben. Kelet-Szlovákiában például évszázados őserdők vannak. Ezek ma védett területek, s európai viszonylatban is párjukat ritkítják. Olyan természeti kinccsel rendelkezünk, amire büszkék lehetünk. Arról van tehát szó, hogy az anyagi érdekek mellett ne feledkezzünk meg a „humánus" érdekekről sem és erdőgazdálkodásunk fejlesztése és a beruházások során gondoljunk a távlatokra. Ogy gazdálkodjunk ezzel a kinccsel, mint a jó gazda. Erdeink igazi értékét ma még csak sejtjük. Egyet azonban bizonyosra vehetünk: a jövőben a csend, a vadon, az érintetlen természet lesz az ember számára a legnagyobb fényűzés, s egyben a legelemibb életszükséglet is. KEREKES ISTVÁN FIATAL VAROS Beszélgetés a nyitrai VNB elnökével Egy város életének, sajátos légkörének megismerésében sohasem mérvadó egy-egy alkalmi látogatás. A kívülállók futó benyomásai nem fejthetnek meg olyan összetett kérdéseket, amilyenek egy csaknem félszázezer lakost számláló városban a felszínre bukkannak. Az utóbbi években rohamosan fejlődő Nyitrán ezért a jelen problémái és a fövő tervei felől érdeklődve, a legilletéknsebbhez, a városi nemzeti bizottság elnökéhez: fán Turbához fordultunk. A rádió és a napisajtó már hírül adta, hogy a népgazdaság rejtett értékeinek feltárására irányuló: Milliót érő ötlet elnevezésű akcióban kiváló eredményeket ért el a nyitrai VNB elnöke és helyeítese. jutalmul két hetet tölthettek el június második felében a montreali Világkiállításon. • Vajon milyen tapasztalatokkal tért haza az elnök elvtárs? — Elsősorban ezernyi új ötlettel! Természetesen városunkban mind nem valósítható meg. De például montreali mintára szeretnénk átrendezni és karbantartani városunk parkjait és utcáit, javítani az áruk csomagolástechnikáját. ül Az egykori vidéki kisváros szocialista várossá alakulása nagyon hosszan tartó folyamat volt. Mivel magyarázza ezt? — Városunkat a második világháborúban súlyos légitámadás érte. Ráadásul Nyitra nem fekszik a legfontosabb közlekedési útvonalak mentén. Tulajdonképpeni városi jelleget csak azt követően öltött, miután néhány évre kerületi székhely lett. Érdekességként említem meg például, hogy 1954-ig közutaink nagy része földút volt. Minimális igényeket tudtunk csak kielégíteni a sport, az üdülés vagy a továbbképzés terén. — Már-már úgy tűnt, hogy Szlovákia legősibb városa nem tud lépést tartani az ország többi rohamosan fejlődő városával és gazdag történelmi hagyományai ellenére kisvárosi rangra süllyed. Pedig az ősrégi Nyitra — lakóinak életkorát tekintve — legfiatalabb városaink egyike. A pedagógiai és a mezőgazdasági főiskolák több ezer hallgatója és számos fiatal előadója revén az átlag életkor huszonkilenc-harminc év. (Minden hetedik lakos huszonöt éven alulil). H Mi avatta e Zobor-alji várost pezsgő életű várossá, amelynek ma már az idegenforgalma is számottevő? — Úgy vélem két tényező: egyrészt a fent említett főiskolák létesítése, melyek az ellátás, a szolgáltatások, a szórakozás stb. vonatkozásában sokkal magasabbra emelték a lakosság igényeinek mércéjét. Másrészt a város előnyös területi átrendezése. Szép számmal épültek ugyan új negyedek, de nem feledkeztünk meg a belvárosról sem. Az utóbbi korszerűsítése és a gyorsan szaporodó új lakótelepek építése gondos megfontolásokhoz igazodott. Természetesen a városmag modernizálása még távolról sem befejezett folyamat. Csak nemrégen zárult le a VNB által kiírt pályázat ennek a városrésznek egészen új urbanisztikai elrendezésére. A nyitrai városatyák egyöntetű véleménye az a helyes nézet, hogy a hatalmas lakónegyedek feltétlenül Impozáns látványt nyújtanak ugyan, de egy-egy régi város igazi rangját mégis — iratlan törvény szerint — egykori patinás jellege őrzi, vagyis a korszerű jelen és a hagyománydús múlt ötvözete. — A lakásépítkezésben Nyitrának is van még mit pótolnia! A VNB illetékes osztályán mintegy ezer kérvény fekszik állami lakásra, a szövetkezeti lakásoknál podig a kérvénybenyújtási és a kuicsátvételi határidő három-négy esztendő... Az önsegélyező lakásszövetkezetek munkája jó úton halad. Családi ház építését csak akkor engedélyezzük, ha megvan rá a biztosíték, hogy a munkálatok három év múlva nagyjából befejeződnek. Sok gondot okoznak a néhány éve még különálló falvaknak számító, de ma már Nyitra peremvárosának tekintett negyedek is. Adminisztratív úton egybekapcsolták ugyan őket a várossal, de a VNB vajmi kevés beruházási fedezetet kapott rájuk. — Pillanatnyilag a vízellátási zavarok okozzák a legtöbb gondot. Amennyiben nem sikerül e téren 1970-ig javulást eszközölnünk, úgy dugába dől számos, egyébként reális tervünk. Vagy új víztárolókra van szükségünk, vagy a tervezett obycei vízduzzasztó építésének mielőbbi megkezdésére. Az innen kapott víz hosszú időre kielégítené a szükségletet. • Miképpen áll Nyitra iparosítása? — Az iparosítással nem lehetünk elégedettek, sokan másnová utaznak munka után. A férfiak számára legalább két új gyárra lenne szükségünk, a nők számára pedig több ezer munkalehetőségre! Részben javít majd ezen valamit a már épülőben levő Kovostav üzem. Kértük a mai dohányraktár megszüntetését és átalakítását is, mert ezzel tízszeresére nőhetne ott a foglalkoztatottság, míg a Pleta kötődé számára egy új csarnokot tervezünk. • A szolgáltatások bővítése nem lenne célravezető? Bizonyára, sok nő találna ott munkára ... — A szolgáltatásokra évente csaknem másfélmillió korona ráfordítás jut, de az is kevés ahhoz, hogy elérjük a kívánt színvonalat. Városi mosodánk elavult, számos más üzemegységben rossz megvilágítás mellett dolgoznak, javítanunk kell az alkalmazottak szociális körülményein is. Tervekről nemigen beszél fán Túrba elnök. Csak annyit, hogy tizenöt év múlva Szlovákia legszebb vársainak egyike lesz Nyitra. Az eredmények láttán szavában nem kételkedünk ... MIKLÓSI PÉTER Nyitra — madártávlatból