Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)
1967-08-31 / 240. szám, csütörtök
A VAJDA idős, sokat tapasztalt ember. Fürge az észjárása,- nagyon okos. Sokat tud, mondhatnánk: mindent. Ismeri saját törzsének törvényeit, de ismeri a törzsét körülvevő világ törvényeit is. A tudás — hatalom. A vajdának — a nem cigánytársadalomban élő ember számára elképzelhetetlen T- hatalma van. Dönt szabadságról és börtönről, igazságról és igazságtalanságról, a zsákA bűnözés szemszögéből E cikkünkben az adatok mind a rimaszombati járásból valók, ahol 12 504 cigány él, a lakosság 13 százaléka. A cigányok részaránya a bűnözésben 19,5 százalékról 21,1 százalékra nőtt. Zsebmetszésről, loj)ásról, lakásbetörésről, élősködésről, prostitúcióról van szó. Az indítékok: alkohol, hűtlenség, vérbosszú, családi perpatvar, a zsákmány különös módon nyilvánul meg: az élősködők rendszerint a meglett férfiak, családapák. Nem dolgoznak, csupán az asszonyok bűntevékenységét szervezik. Tyúklopás, zsebmetszés, prostitúció: az asszony dolga, jósoljon, lopjon, ahogy akar, de a pénzt hozza haza. Ha nem teljesiti az előirányzatot — mondhatnánk normát —, akkor a férj jogosan elkergetheti az aszszonyt a háztól, mert nem jó CIGANYKESE RGÖ mány elosztáséról vagy (ne csodálkozzunk! J visszaadásáról, asszonyról, házasságról, titokról. A vajdának nehéz a helyzete. Saját törvényeit tiszteletben kell tartania, mert Igy tették örök idő óta az apák és nagyapák. A világ egyéb törvényei elől sem menekülhet azonban, mert ez a világ itt van, börtöne és rendőrsége van, bajt okozhat a cigányembernek. A súlyos helyzetben a vajda felveszi Ferenc József képével díszített aranypénzü pecsétgyűrűjét, csendet int, és Így szól: „Más világ van itt, ahol most élünk, mint régen volt. De az emberek ugyanazok maradtak. Ez az állam nem bánt bennünket. Ezt az államot ti se bántsátok! Az állam pénzéhei, kincséhez, marhájához nyúlni ne merjetekI Az emberek azonban ebben a világban sem javultak meg. Aki ért a szóból, megértett. Végeztem!" » A középút keresése Kétségtelen, hogy a fennálló társadalom és a cigányság belső, saját törvényei között évszázadok okozta szakadék tátong. Hiszen a mi törvényeink a szocialista állam törvényei, csak nemrég alakultak ki, de a cigányság törvényei még azokban az időkben, amikor a Hosemberg hercegek Kivégzési könyve keletkezett, úgy ezerháromszáz táján. E keserves időkben felnégyelték, nyársra húzták, megcsonkították a cigányt olyan bűnért is, amelyért más embernek csak^ vesszőzés járt. Ezért alapjaiban társadalomellenes a cigánytörvény. Olyan társadalom ellen keletkezett, amely véresen elnyomta őt. Arról, hogy előrelátóan és okosan cselekedett, amikor e törvényekhez igazodott, bizonyosságot is nyert nem is olyan rég: a fasizmus fajüldöző vérengzése idején. Az, hogy ma a cigányság — mint a bevezetőben ismertetett példán láthattuk — középutat keres, az előrehaladás jele. ' HA EN VAJDA LENNEK elosztása, és ne feledjük: a bizalmatlanság az indokolatlan vád a nem cigány munkatársak vagy szomszédok részéről („úgyis rám fogják, mert cigány vagyok, akár lopok akár nem"). A bűnözésben számos olyan vétséget találunk, amely az érvényben levő törvények szerint bűncselekmény, a törzsi vagy helyi cigánytörvények szerint pedig nem az. Mint mondottuk, csupán a társadalmi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmények terén egyezik mindkétfajta törvény. A vérbosszú például nem számít vétségnek a törzsi szabályok ellen. (Mintsem állandó viszály uralkodjék a törzsben, inkább az egyik fél „felszámolásával" rendeződjék a közösség békéje.) E törvények értelmében a Lakatos és Grula családok tizenhét tagja véres verekedéssel próbálta megoldani viszályát. A büntetést nem a vajda szabta ki. Az összesen 21 évi szabadságvesztésről szóló döntést a járásbíróság hozta. Ahol a leányvásár nem bűn Ha egy leány férjhez megy, a vőlegény a leány apjának váltságot fizet — az oláh cigányok szokásai szerint. Ez ellen a társadalom törvényei nem tehetnek semmit, hiszen ki tud erről az ügyletről? Általában 3—4, sőt 6 ezer korona ls gazdát cserél az esküvőnél. Csakhogy a fiatal asszony nem esküszik örök hűséget a férjének. A férj csak addig tudhatja magáénak az asszonyt, amíg férfiúi kötelességének eleget tud tenrii. Ha a nemi viszony a férj hibájából huzamosabb időre megszűnik, az asszony jogosan elhagyhatja a férfit. Egyegy ügyes apa vérmes hajlamú leányát négyszer-ötször ls eladhatja, mert az mindannyiszor „jogosan" visszatér szüleihez. Az élősködés bűntette az oláh cigányok törzsi életmódjában asszony az ilyen. Vissza is kérheti az asszony árát apósától Lesheti ilyen asszony, hogy újra férjhez menjen! Kinek is kellene? Akkor inkább igyekszik Sőt, befogja a gyerekeket is. A galerik A családfenntartás diktálja a gyerekek bekapcsolását is a pénzszerzési tevékenységbe. A leggyakoribb bűncselekmény a zsebmetszés és baromfilopás. Ez a gyermekbűnözés területe. A felcseperedett gyerekek tapasztalataikat saját hasznukra gyümölcsöztetik. Igy keletkeznek a galerik. A cigánytanyák felszámolásával a bandák különös — eddig ismeretlen — jelleget kaptak. A cigányfiatalok elvegyülnek a többi hasonszőrű fiatal bűnöző között, rendszerint a közös iskolakerülés hozza őket össze. A csapatokban a fehérek a felderítők szerepét játsszák, mert kevésbé feltűnőek, a cigányok pedig a végrehajtást vállalják. A rimaszombati járásban az országban egyedülálló galeri is volt: csupa leányból állt. Ezt a négytagú csoportot egy VIII osztályos cigánylány vezette. Két lakásbetörés, zsebmetszés és rendszeres prostitúció volt a bűnlistájukon. Rimaszombatban működött egy másik, „ügyes" bűnöző ls: a tizenkét éves B. Béla, aki röpke három év alatt (tehát kilencéves kora óta) 21 bűncselekményi volt képes elkövetni. Az utóbbi években a galerik többségét felszámolták, javító intézményekbe ültették tagjaikat. A fiatalkorú bűnözés (és általában a cigánybűnözés) számos jelentős oka azonban megmaradt. 2631 cigány tanuló közül 1052 megbukott, 310 pedig iskolát került. Az 5613 munkaképes cigány közül csak 2718 személy volt állandó munkaviszonyban. A cigánycsaládokban, amelyek a tanyákon laknak (8248 ember), egy személyre átlag 3 négyzetméter lakóterület jut. 400 szülés, 70—100 családalapítás egy évben. A sokgyermekes családokban a gyerekek nem képesek tanulni, a kilencedik osztály elvégzése előtt kerülnek ki az iskolából, és Így nem kapnak állást. Ez a visszaeső bűnözés táptalaja. A fejlődés iránya A visszaeső bűnösök büntetése felette szigorú. Megtörtént, hogy többszöri visszaesés után egy-két tyúk ellopásáért a bíróság már 12—27 hónapi szabadságvesztést volt kénytelen kimérni. A szabadság megóvása )<ezd értékes lenni. Persze, a visszaeső bűnösöket sújtó nagy büntetések alól is van kibúvó. Ilyen: „Amit Péter lopott, Pál vállalja magára, mert ő kevesebbet kap érte. Ellenszegülés nincs! Mars a rendőrségrel" A különféle ktbúvók ellenére egyre óvatosabb a bűntevékenység. Apró lopásokról van többnyire szó, néha kifejezetten lét fenntartási célokból, (éhes a gyerek, otthon nem kap enni, mert sok a száj, kikergetik: szerezz magadnak). Érdekes azonban, hogy jóslás, illetve csalás bűntettét csak felerészben követik el cigányok, a jósok 50 százaléka nem cigány. A biztonsági szervek jó munkájának tudható, be, hogy a növekvő kockázat egyre kisebb bűncselekmények elkövetésére szoritfa e visszaesőket. Növekszik a kockázat..., Ha én vajda lennék, felvenném újra ferencjóskás színarany pecsétgyűrűmet, és imigyen szólanék nemzetségemhez: „Mindent összeszámoltam, véreim. Elmúltak azok az idők, amikor munkából képtelenek voltunk megélői. Sír a szívem, amikor látom, hogy az én nemzetségem lopásból szegényedik, holott a világ körülöttünk munkából gazdagodik. Hét lakatra zárjuk magunk előtt ezt a gazdag világot, mert kívüle akarunk élni. Ami szent Igazságunk volt, nem Igazság többé, a világ törvénye erősebb a ml törvényünknél. Menjetek és tanuljatok élni ennek a világnak a törvényei szerint! Ez az én akaratom. Végeztem!" ...Elmondanám, el én mindezt, ha vajda lennék. De most még nem. Csak akkor, amikor látnám, hogy nemzetségem ezeket a szavakat nem tartja árulásnak, hanem jobb életük útmutatásának. VILCSEK GÉZA (A cikk bűnügyi vonatkozású adatait J. Ferianéík rendőrőrnagy tanulmányából merítettük.) Az utánpótlás. A sanyarú sors és a bűnözés örökösei lesznek ezek a fiatalok? (A szerző felv.) PETRÖCI BÁLINT: A VÖRÖSKATONA VISSZATÉR — Nem lehet a szél ellen fütyülni —válaszolja. — A harmoneci papírgyár oagyon eladósodott, nem tud annyi embert foglalkoztatni... Fehéren feketén bebizonyították az urak ... I- Miért nem követelted, fehéren feketén bizonyítsák be, mennyi tőkét helyeztek el a külföldi bankokban? — kérdezem Kocourektől. — Erre nem volt jogom ... f- Minekünk erre nincs jogunk?! = kérdezi csodálkozva Haban Jožo. •- Nekik joguk van, hogy kizsákmányoljanak bennünket, kitegyenek az utcára?! Kocourek hebeg. — Miért nem követelted, hogy államosítsák a papírgyárakat? — kérdezem. — Maga az állam több vállalatát át akarja adni a magáncégeknek ... — Nevetséges! >- mondom. — Sem az állam, sem a magánvállalat nem akar bennünket. Akkor azt kellett volna követelni, ezentúl maguk a munkások vezessék a gyárat, a papírkereskedelmet! Magad is erről szónokolsz, amikor agitálod a munkásokat, döntsék meg a kapitalista rendet, és vegyék kezükbe az ország irányítását... — Beszélni könnyűi — vág csodálkozó képet Kocourek. — A valóságban más a helyzet. A munkások még nem érettek arra, hogy gyárat vezessenek ... t- Ha egyszer itt is oz történik, am! Oroszországban történt, akkor a munkásosztály nagy kegyesen visszaadja a hatalmat a burzsoáziánaki mert még nem érett meg az irányításra?! — kérj dezem dühösen. - Veled, Senček, nem lehet tárgyalni! — szól nagyot nyelve Kocoureki és macskaléptekkel elsompolyog. Utána nézünk. ŕ- Na, Jožo — mondom a társamnak —, ezek eladtak bennünket... A sztrájk május huszadikán véget ért. Győztek a munkások: csak hét százalékkal csökkentik a béreket. Később tudtuk meg, hogy korai az örömünk. A ružomberoki gyár hitel hiányában teljesen leáll. Harmanecen anyagi nehézségekre hivatkoznak. Kilátástalan a helyzet. A sztrájk eredményeit be kellett jelenteni a munkásoknak. Több mint ezren gyűltünk össze. Amikor Kocourek beszélt, izgatottan odasúgtam a mellettem álló Haban Jožónak: — Hazudik, a szentségit Meg kell mondani at igazat! - Az istenért, ne beszélj! kérlel Jožo. — Látod, milyen hangulatban vannak az emberek. Nyolcszázat elküldenek, csak háromszáz munkással kezdik meg a termelést. Mindenki a háromszáz között akar lenni. Ha most megbolygatnád a méhkast, dühükben rád rohannának, azt ordítanák, miattunk,a kommunisták miatt veszítjük el a kenyerünket, minek kellett a sztrájk? Most nem nézik azt, hogy negyven-ötven szá-. zalék helyett csak hét százalékkal csökken a bérünk ... Szót fogadtam. Pedig nem lett volno szobád ezt tennem, mert az urakkal lehet tárgyalni, csak tudni kell, hogyan. Ügy történt, hogy én is az elbocsátott munkások közé kerültem. Igy lettem alagútépítő. Staré Hory közelében Felső, és Alsójelenec között kis alagutat építettek; hogy a folyócska nak új medret vájjanak a hegy alattj s o völgybe zuhanó víz meghajthassa oz épülő erőmű turbináját. Robbantó lettem. A radványi Mesiarik Janóval dolgoztam... Alsójelenecen, a hegyek és erdők koszorújában fekvő falucskában laktunk. Faházban, akárcsak a többiek ... Az alagútban robbantottunk, a csillések hordták a földet és a kőtörmeléket, Esténként beszélgettünk. Vallásos nép lakott itt. Minden kis dologban a jó isten segítségét kérték. Még akkor is; amikor a kommunista párt besztercei titkárát kellett kiszabadítaniuk a fogságból ... Ezerkilencszázhuszonhárom Júniusának első napjaiban a munkanélküliek zvoleni tüntetésén a rendőrök lefogták Sv« rc László területi titkárt, Cselko, Lepko és Kriszt elvtársakat. A Banská Bystrica-i fogházba vitték őket. Államellenes felforgató cselekmény bűntettével vádolták az elvtársakat. Slávik zsupán az esetről gyors nyilatkozatot tett, hogy lecsillapítsa a háborgó munkásokat. Azt mondotta, Zvolenban a munkanélküliek békésen tüntettek, de a kommunisták felizgatták őket, s arra ösztönözték, a legerélyesebben követeljék segélyük kiutalását. Ha így bem menne, akkor még erélyesebben lépjenek fel. Erre nem került sor, mert a munkanélküliek megkapták a segélyt. Nem azért kapták meg — hangsúlyozza Slávik úr s-i niert tüntettek, hanem azért, mert épp akkor folyósították. A tüntetők puccsot kíséreltek meg ... Slávik úr talán azt gondolta, hogy épp Zvolenban tör ki nálunk a forradalom?! A józan ember csak mosolyoghat ezen. Az urak azt állították elvtársainkról, hogy létrákkal mentek a zsuponátus épületéhez, felmásztak az első emeletre, betörtek az épületbe. Mindent összezúztak, s addig tartózkodtak ott, míg a megérkező csendőrök és katonák ki nem tuszkolták őket... Ez több a soknál! Mit gondolnak az uralg mi úgy képzeljük el a forradalmat, hogy hagyjuk magunkat kituszkolni?! Ha egyszer forradalom lesz nálunk, olyan lesz, mint Oroszországban volt! Örömömben ujjongtam. Június tizedike reggelén hat besztercei kerékpáros száguldott a falunkba, és le sem szállva a gépükről, ezt kiáltozták: Emberek, elvtársak! Gyertek tüntetni Banská Bystricára! Becsukták Svarc elvtársat, a titkárunkat! (Folytatjuk)
