Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-31 / 240. szám, csütörtök

A VAJDA idős, sokat tapasz­talt ember. Fürge az ész­járása,- nagyon okos. So­kat tud, mondhatnánk: mindent. Ismeri saját törzsének törvé­nyeit, de ismeri a törzsét körül­vevő világ törvényeit is. A tu­dás — hatalom. A vajdának — a nem cigánytársadalomban élő ember számára elképzelhetetlen T- hatalma van. Dönt szabad­ságról és börtönről, igazságról és igazságtalanságról, a zsák­A bűnözés szemszögéből E cikkünkben az adatok mind a rimaszombati járásból valók, ahol 12 504 cigány él, a lakos­ság 13 százaléka. A cigányok részaránya a bűnözésben 19,5 százalékról 21,1 százalékra nőtt. Zsebmetszésről, loj)ásról, lakás­betörésről, élősködésről, prosti­túcióról van szó. Az indítékok: alkohol, hűtlenség, vérbosszú, családi perpatvar, a zsákmány különös módon nyilvánul meg: az élősködők rendszerint a meg­lett férfiak, családapák. Nem dolgoznak, csupán az asszonyok bűntevékenységét szervezik. Tyúklopás, zsebmetszés, prosti­túció: az asszony dolga, jósol­jon, lopjon, ahogy akar, de a pénzt hozza haza. Ha nem telje­siti az előirányzatot — mond­hatnánk normát —, akkor a férj jogosan elkergetheti az asz­szonyt a háztól, mert nem jó CIGANYKESE RGÖ mány elosztáséról vagy (ne cso­dálkozzunk! J visszaadásáról, asszonyról, házasságról, ti­tokról. A vajdának nehéz a helyzete. Saját törvényeit tiszteletben kell tartania, mert Igy tették örök idő óta az apák és nagyapák. A világ egyéb törvényei elől sem menekülhet azonban, mert ez a világ itt van, börtöne és rendőr­sége van, bajt okozhat a cigány­embernek. A súlyos helyzetben a vajda felveszi Ferenc József képével díszített aranypénzü pecsétgyűrűjét, csendet int, és Így szól: „Más világ van itt, ahol most élünk, mint régen volt. De az emberek ugyanazok maradtak. Ez az állam nem bánt bennün­ket. Ezt az államot ti se bánt­sátok! Az állam pénzéhei, kin­cséhez, marhájához nyúlni ne merjetekI Az emberek azonban ebben a világban sem javultak meg. Aki ért a szóból, megér­tett. Végeztem!" » A középút keresése Kétségtelen, hogy a fennálló társadalom és a cigányság bel­ső, saját törvényei között év­századok okozta szakadék tá­tong. Hiszen a mi törvényeink a szocialista állam törvényei, csak nemrég alakultak ki, de a cigányság törvényei még azokban az időkben, amikor a Hosemberg hercegek Kivégzési könyve keletkezett, úgy ezer­háromszáz táján. E keserves időkben felnégyelték, nyársra húzták, megcsonkították a ci­gányt olyan bűnért is, amelyért más embernek csak^ vesszőzés járt. Ezért alapjaiban társada­lomellenes a cigánytörvény. Olyan társadalom ellen keletke­zett, amely véresen elnyomta őt. Arról, hogy előrelátóan és okosan cselekedett, amikor e törvényekhez igazodott, bizo­nyosságot is nyert nem is olyan rég: a fasizmus fajüldöző vé­rengzése idején. Az, hogy ma a cigányság — mint a bevezetőben ismertetett példán láthattuk — középutat keres, az előrehala­dás jele. ' HA EN VAJDA LENNEK elosztása, és ne feledjük: a bi­zalmatlanság az indokolatlan vád a nem cigány munkatársak vagy szomszédok részéről („úgyis rám fogják, mert cigány vagyok, akár lopok akár nem"). A bűnözésben számos olyan vétséget találunk, amely az ér­vényben levő törvények szerint bűncselekmény, a törzsi vagy helyi cigánytörvények szerint pedig nem az. Mint mondottuk, csupán a társadalmi tulajdon­nal kapcsolatos bűncselekmé­nyek terén egyezik mindkétfaj­ta törvény. A vérbosszú példá­ul nem számít vétségnek a tör­zsi szabályok ellen. (Mintsem állandó viszály uralkodjék a törzsben, inkább az egyik fél „felszámolásával" rendeződjék a közösség békéje.) E törvények értelmében a Lakatos és Grula családok tizenhét tagja véres verekedéssel próbálta megolda­ni viszályát. A büntetést nem a vajda szabta ki. Az összesen 21 évi szabadságvesztésről szó­ló döntést a járásbíróság hozta. Ahol a leányvásár nem bűn Ha egy leány férjhez megy, a vőlegény a leány apjának váltságot fizet — az oláh cigá­nyok szokásai szerint. Ez el­len a társadalom törvényei nem tehetnek semmit, hiszen ki tud erről az ügyletről? Általában 3—4, sőt 6 ezer korona ls gaz­dát cserél az esküvőnél. Csak­hogy a fiatal asszony nem es­küszik örök hűséget a férjének. A férj csak addig tudhatja ma­gáénak az asszonyt, amíg fér­fiúi kötelességének eleget tud tenrii. Ha a nemi viszony a férj hibájából huzamosabb időre megszűnik, az asszony jogo­san elhagyhatja a férfit. Egy­egy ügyes apa vérmes hajlamú leányát négyszer-ötször ls el­adhatja, mert az mindannyiszor „jogosan" visszatér szüleihez. Az élősködés bűntette az oláh cigányok törzsi életmódjában asszony az ilyen. Vissza is kér­heti az asszony árát apósától Lesheti ilyen asszony, hogy új­ra férjhez menjen! Kinek is kel­lene? Akkor inkább igyekszik Sőt, befogja a gyerekeket is. A galerik A családfenntartás diktálja a gyerekek bekapcsolását is a pénzszerzési tevékenységbe. A leggyakoribb bűncselekmény a zsebmetszés és baromfilopás. Ez a gyermekbűnözés területe. A felcseperedett gyerekek tapasz­talataikat saját hasznukra gyü­mölcsöztetik. Igy keletkeznek a galerik. A cigánytanyák felszá­molásával a bandák különös — eddig ismeretlen — jelleget kaptak. A cigányfiatalok elve­gyülnek a többi hasonszőrű fia­tal bűnöző között, rendszerint a közös iskolakerülés hozza őket össze. A csapatokban a fehérek a felderítők szerepét játsszák, mert kevésbé feltűnő­ek, a cigányok pedig a végre­hajtást vállalják. A rimaszombati járásban az országban egyedülálló galeri is volt: csupa leányból állt. Ezt a négytagú csoportot egy VIII osztályos cigánylány vezette. Két lakásbetörés, zsebmetszés és rendszeres prostitúció volt a bűnlistájukon. Rimaszombatban működött egy másik, „ügyes" bűnöző ls: a tizenkét éves B. Béla, aki röpke három év alatt (tehát kilencéves kora óta) 21 bűncselekményi volt képes elkövetni. Az utóbbi években a galerik többségét felszámolták, javító intézményekbe ültették tagjai­kat. A fiatalkorú bűnözés (és általában a cigánybűnözés) szá­mos jelentős oka azonban meg­maradt. 2631 cigány tanuló kö­zül 1052 megbukott, 310 pedig iskolát került. Az 5613 munka­képes cigány közül csak 2718 személy volt állandó munkavi­szonyban. A cigánycsaládokban, amelyek a tanyákon laknak (8248 ember), egy személyre át­lag 3 négyzetméter lakóterület jut. 400 szülés, 70—100 család­alapítás egy évben. A sokgyer­mekes családokban a gyerekek nem képesek tanulni, a kilence­dik osztály elvégzése előtt ke­rülnek ki az iskolából, és Így nem kapnak állást. Ez a vissza­eső bűnözés táptalaja. A fejlődés iránya A visszaeső bűnösök bünteté­se felette szigorú. Megtörtént, hogy többszöri visszaesés után egy-két tyúk ellopásáért a bí­róság már 12—27 hónapi sza­badságvesztést volt kénytelen kimérni. A szabadság megóvá­sa )<ezd értékes lenni. Persze, a visszaeső bűnösöket sújtó nagy büntetések alól is van kibúvó. Ilyen: „Amit Péter lopott, Pál vállalja magára, mert ő keve­sebbet kap érte. Ellenszegülés nincs! Mars a rendőrségrel" A különféle ktbúvók ellenére egyre óvatosabb a bűntevékeny­ség. Apró lopásokról van több­nyire szó, néha kifejezetten lét fenntartási célokból, (éhes a gyerek, otthon nem kap enni, mert sok a száj, kikergetik: sze­rezz magadnak). Érdekes azon­ban, hogy jóslás, illetve csalás bűntettét csak felerészben köve­tik el cigányok, a jósok 50 szá­zaléka nem cigány. A biztonsági szervek jó munkájának tudha­tó, be, hogy a növekvő kocká­zat egyre kisebb bűncselekmé­nyek elkövetésére szoritfa e visszaesőket. Növekszik a kockázat..., Ha én vajda lennék, felvenném új­ra ferencjóskás színarany pe­csétgyűrűmet, és imigyen szó­lanék nemzetségemhez: „Mindent összeszámoltam, vé­reim. Elmúltak azok az idők, amikor munkából képtelenek voltunk megélői. Sír a szívem, amikor látom, hogy az én nem­zetségem lopásból szegényedik, holott a világ körülöttünk munkából gazdagodik. Hét la­katra zárjuk magunk előtt ezt a gazdag világot, mert kívüle akarunk élni. Ami szent Igaz­ságunk volt, nem Igazság többé, a világ törvénye erősebb a ml törvényünknél. Menjetek és ta­nuljatok élni ennek a világnak a törvényei szerint! Ez az én akaratom. Végeztem!" ...Elmondanám, el én mind­ezt, ha vajda lennék. De most még nem. Csak akkor, amikor látnám, hogy nemzetségem eze­ket a szavakat nem tartja áru­lásnak, hanem jobb életük út­mutatásának. VILCSEK GÉZA (A cikk bűnügyi vonatko­zású adatait J. Ferianéík rendőrőrnagy tanulmá­nyából merítettük.) Az utánpótlás. A sanyarú sors és a bűnözés örökösei lesznek ezek a fiatalok? (A szerző felv.) PETRÖCI BÁLINT: A VÖRÖSKATONA VISSZATÉR — Nem lehet a szél ellen fütyülni —vá­laszolja. — A harmoneci papírgyár oa­gyon eladósodott, nem tud annyi em­bert foglalkoztatni... Fehéren feketén bebizonyították az urak ... I- Miért nem követelted, fehéren fe­ketén bizonyítsák be, mennyi tőkét he­lyeztek el a külföldi bankokban? — kér­dezem Kocourektől. — Erre nem volt jogom ... f- Minekünk erre nincs jogunk?! = kérdezi csodálkozva Haban Jožo. •- Ne­kik joguk van, hogy kizsákmányoljanak bennünket, kitegyenek az utcára?! Kocourek hebeg. — Miért nem követelted, hogy államo­sítsák a papírgyárakat? — kérdezem. — Maga az állam több vállalatát át akarja adni a magáncégeknek ... — Nevetséges! >- mondom. — Sem az állam, sem a magánvállalat nem akar bennünket. Akkor azt kellett volna kö­vetelni, ezentúl maguk a munkások ve­zessék a gyárat, a papírkereskedelmet! Magad is erről szónokolsz, amikor agi­tálod a munkásokat, döntsék meg a kapitalista rendet, és vegyék kezükbe az ország irányítását... — Beszélni könnyűi — vág csodálko­zó képet Kocourek. — A valóságban más a helyzet. A munkások még nem érettek arra, hogy gyárat vezessenek ... t- Ha egyszer itt is oz történik, am! Oroszországban történt, akkor a mun­kásosztály nagy kegyesen visszaadja a hatalmat a burzsoáziánaki mert még nem érett meg az irányításra?! — kér­j dezem dühösen. - Veled, Senček, nem lehet tárgyal­ni! — szól nagyot nyelve Kocoureki és macskaléptekkel elsompolyog. Utána nézünk. ŕ- Na, Jožo — mondom a társamnak —, ezek eladtak bennünket... A sztrájk május huszadikán véget ért. Győztek a munkások: csak hét száza­lékkal csökkentik a béreket. Később tud­tuk meg, hogy korai az örömünk. A ru­žomberoki gyár hitel hiányában telje­sen leáll. Harmanecen anyagi nehézsé­gekre hivatkoznak. Kilátástalan a hely­zet. A sztrájk eredményeit be kellett je­lenteni a munkásoknak. Több mint ez­ren gyűltünk össze. Amikor Kocourek beszélt, izgatottan odasúgtam a mellet­tem álló Haban Jožónak: — Hazudik, a szentségit Meg kell mondani at igazat! - Az istenért, ne beszélj! kérlel Jo­žo. — Látod, milyen hangulatban van­nak az emberek. Nyolcszázat elkülde­nek, csak háromszáz munkással kezdik meg a termelést. Mindenki a három­száz között akar lenni. Ha most meg­bolygatnád a méhkast, dühükben rád rohannának, azt ordítanák, miattunk,­a kommunisták miatt veszítjük el a ke­nyerünket, minek kellett a sztrájk? Most nem nézik azt, hogy negyven-ötven szá-. zalék helyett csak hét százalékkal csök­ken a bérünk ... Szót fogadtam. Pedig nem lett volno szobád ezt tennem, mert az urakkal le­het tárgyalni, csak tudni kell, hogyan. Ügy történt, hogy én is az elbocsá­tott munkások közé kerültem. Igy let­tem alagútépítő. Staré Hory közelében Felső, és Alsójelenec között kis alag­utat építettek; hogy a folyócska nak új medret vájjanak a hegy alattj s o völgybe zuhanó víz meghajthassa oz épülő erőmű turbináját. Robbantó let­tem. A radványi Mesiarik Janóval dol­goztam... Alsójelenecen, a hegyek és erdők koszorújában fekvő falucskában laktunk. Faházban, akárcsak a töb­biek ... Az alagútban robbantottunk, a csillések hordták a földet és a kőtörme­léket, Esténként beszélgettünk. Vallásos nép lakott itt. Minden kis dologban a jó isten segítségét kérték. Még akkor is; amikor a kommunista párt besztercei titkárát kellett kiszabadítaniuk a fog­ságból ... Ezerkilencszázhuszonhárom Júniusá­nak első napjaiban a munkanélküliek zvoleni tüntetésén a rendőrök lefogták Sv« rc László területi titkárt, Cselko, Lep­ko és Kriszt elvtársakat. A Banská By­strica-i fogházba vitték őket. Államel­lenes felforgató cselekmény bűntettével vádolták az elvtársakat. Slávik zsupán az esetről gyors nyilatkozatot tett, hogy lecsillapítsa a háborgó munkásokat. Azt mondotta, Zvolenban a munka­nélküliek békésen tüntettek, de a kom­munisták felizgatták őket, s arra ösztö­nözték, a legerélyesebben követeljék se­gélyük kiutalását. Ha így bem menne, akkor még erélyesebben lépjenek fel. Erre nem került sor, mert a munkanél­küliek megkapták a segélyt. Nem azért kapták meg — hangsúlyozza Slávik úr s-i niert tüntettek, hanem azért, mert épp akkor folyósították. A tüntetők puccsot kíséreltek meg ... Slávik úr talán azt gondolta, hogy épp Zvolenban tör ki nálunk a forra­dalom?! A józan ember csak mosolyog­hat ezen. Az urak azt állították elvtár­sainkról, hogy létrákkal mentek a zsu­ponátus épületéhez, felmásztak az első emeletre, betörtek az épületbe. Min­dent összezúztak, s addig tartózkodtak ott, míg a megérkező csendőrök és ka­tonák ki nem tuszkolták őket... Ez több a soknál! Mit gondolnak az uralg mi úgy képzeljük el a forradal­mat, hogy hagyjuk magunkat kituszkol­ni?! Ha egyszer forradalom lesz nálunk, olyan lesz, mint Oroszországban volt! Örömömben ujjongtam. Június tize­dike reggelén hat besztercei kerékpá­ros száguldott a falunkba, és le sem szállva a gépükről, ezt kiáltozták: Emberek, elvtársak! Gyertek tün­tetni Banská Bystricára! Becsukták Svarc elvtársat, a titkárunkat! (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents