Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-19 / 228. szám, szombat

RAHILA SZAFAROVA, A JENI MUGAN KOLHOZ GYAPOTSZEDÖNÖJE (M. Frisman felv.) 50 éves a szovjet hatalom mm Azerbajdzsán napjainkban fejlett iparral és haladó kultúrával rendelkező ország. Olyan ország, ahol a széles néptömegek igen műveltek, ahol a tudomány és a művészet azelőtt soha nem tapasztalt eredményeket ért el. Szovjet Azerbajdzsán fejlett iparával és kulturális eredményeivel nemcsak megállja a versenyt a tökésviiág összes országaival, hanem számos esetben egyik-másik mutató tekintetében túl is szárnyalja azokat Fővárosa, Baku a XIX. század elején még csak 5 ezer lakosú városka volt, a XX. század elején lakosainak száma már megközelítette a 300 ezert, Az itteni olajkutak, olajfeldogozá üzemek, javítóüzemek, a szállítóvállalatok a Nobel fivérek, a Rotschildék és más külföldi tőkések tulajdonában voltak. 1920-ban (az azerbajdzsán szovjethatalom megteremtésének évében) 2,9 millió tonna kőolajat termeltek. 1965-ben 22 millió tormát. Olajkutakat fúrtak a tengeren. A bakui parttól 100 kilométernyire fekvő Olajkövek nevű, egyedülálló kőolajváros acélcölöpökön nyugvó telep. Napjainkban az azerbajdzsáni kőolajnak csaknem 40 százalékát a tengerből termelik. Az olajkutakat már 40 méter mélységű tengervízben fúrják és most tervezik a 60-80100, söt 200 méter mélységű tengervízben történő fúrásokat. Azerbajdzsánban most fúrnak egy 7 kilométer mélységű köolajkutol a szárazföldön. Ez lesz a második ilyen nagy mélységű kút a Szovjetunióban. Bakuban számos gyár működik, amelyek első osztátyú köolajfúróberendezéseket gyártanak Azerbajdzsán és a többi szovjet szövetségi köztársaság számára, valamint exportra is. Nagy teljesítményű energetikai üzemek létesültek, van itt vas és színesfémkohászat, villamosgépgyártás és műszergyártás. A szovjethatalom évei alatt 85-szörösére nőtt a köztársaságban a villamosenergiatermelés. Az egy főre jutó villamosenergiatermelésben Azerbajdszán nemcsak a szomszédait: Törökországot, Iránt, Afganisztánt szárnyalta túl, hanem olyan országokat is, mint Franciaország, Japán, Olaszország. 1920-tól 1953-ig Azerbajdszánban nagyszabású öntözési munkálatokat végeztek. 1920-ban a köztársaságban csak 400 ezer hektárnyi földet öntöztek, 1960-ban pedig az öntözött földek területe 1 millió 600 ezer hektárra növekedett. Ez lehetővé tette a gyapot, gabona, gyümölcs és zöldségtermesztés megnövelését. Megnőtt a mezőgazdasági termékek termelése. A fő mezőgazdasági növény a gyapot. 1913-ban 64 ezer tonna gyapotot termeltek, 1940-ben 154,200 tonnát, 1965-ben pedig 334,500 tonnát. A gyapot terméshozama tekintetében Azerbajdszán messze maga mögött hagyott olyan gyapottermelő országokat, mint Egyiptom, az Egyesült Államok, India, Törökország, Irán. Azerbajdzsán 56 országgal bonyolít le külkereskedelmi forgalmat. Körülbelül 200 féle árut szállít ezekbe az országokba. Az azer. bajdzsáni iparcikkeket exportálják az Egyesült Államokba, Európa, Ázsia és Afrika számos országába. A forradalom előtt egyáltalán nem voltak munkásklubok Azerbajdzsánban. 1965-ben 1421 klub és kultúrház tevékenykedett, (ezek közül 1101 falun.) A (orradalom előtt alig néhány filmszínház működött a köztársaságban. Ma 1719 mozija van Azerbajdzsánnak. A forradalom előtt a nőknek csupán egy százaléka tudott imi olvasni. Ma a 204 600 főiskola és középiskolai végzettségű szakemberből 85 ezer nő. A forradalom előtt egyetlen főiskola sem volt Azerbajdzsánban. Ma 13 működik a köztársaságban. A 10 ezer lakosra jutó főiskolai hallgatók száma tekintetében Azerbajdzsán túlszárnyalta nemcsak a szomszédos Törökországot és Iránt, hanem olyan fejlett tőkésországokat is, mint Olaszország, Franciaország, az NSZK, Anglia és Svédország. Azerbajdszánban 10 ezer lakosra 145 főiskolai hallgató jut, ugyanakkor az emiitett országokban alig 50. A szovjethatalom megteremtése óta nagy figyelmet fordítanak Azerbajdzsánban a lakásépítkezésre. A mostani ötéves tervben 5 millió négyzetméternyi lakóterületet építenek. „Tálaljatok tokhalat a Palatínusnak, s hetedhétországra szóló lakoma lesz az eredmény" — mondta a római Marctalus. Görögországban a tokhal húsának fogyasztása a kiváltságosok privilégiuma volt. Angliában is Franciaországban csak ál lamférfiak és gazdag nemesek ehettek tokhalat. Ez a megtiszteltetés, amelyben a normandok a tokhalat s a tokhal-család valamennyi képviselőit részesítették, teljesen megérdemelt. A tokhal finom fehér húsa nagyon jóízű és Igen tápláló, be sokkal jobb [zü a tokhal ikrája, a kaviár, ímely csak a tokhalban található. Ma már nehéz lenne megmondani, hogy mi •>olt a véleményük a régieknek a tokhalról és annak ikrájáról, de hogy szerették, annyi bizonyos. De ma is számos kedvelőjét találjuk a fekete kaviárnak a világ minden országában. Közismert dolog az ts, hogy ezeknek a halaknak furcsa szokásuk van, csakis a Szovjetunió folyóiban és tengereiben szeretnek tanyázni. A oilág tokhaltermésének 99 százalékát a Szovjetunióban halásszák. A Káspi tenger az egyik fő tanyájuk ezeknek az értékes halaknak. A halászati kombinátok főképpen a folyók deltájában működnek, mert itt akad horogra a legtöbb tokhal és itt is dolgozzák fel őket. Ellátogattunk az egyik kikötővárosba, Neftecsalába. Ez a város pár kilométernyire & Sí & s S * fekszik a Kura folyó deltájától. Mint ismeretes a Kura a Kaukázuson túli vidék legfontosabb víziútja. Halászokkal találkoztunk Neftecsaltól egészen a Kura folyó Káspi tengeri deltájáig. A nyílt tengeren a tokhal halászása be van tiltva. Hogy ne pusztítsák ki a növendékhalakat, akkor halászszák, amikor a tokhal felfelé úszik a folyón. Az év különböző szakaiban különféle halak akadnak horogra, ősszel leginkább a tokhal akad a hálóba, de volt már eset, amikor például Sirinbal Musztafajev brigádja 230 kilós vizát ejtett el. — Ahhoz, hogy kitűnő minőségű kaviárt kapjunk — mondja Aliovszat Ahmedov, a kombinát igazgatója —, a halakat élő állapotban kel a gyárba eljuttatni. Bárka kon szállítják ide hatalma kádakban s nyomban hozzá jognak a jeldolgozásukho2 Hatalmas puttony emel magasba a halakat a hajóbó a jahidlásra. Nem éppe, kellemes látvány, amikor a életerős, mozgénkony, ten gervíz illatú halak a borotva éles kés egyetlen csapásátó kimúlnak. De ez is munka A tapasztalt feldolgozó mun kások szemre válogatják k a halakat: az ikrás és ikr, nélkülieket. Egy suhintás < késsel és a mester kezébe, egy kiló vagy két kiló szűr kés fekete ikratömeg. A 23 kilós vizának 42 kiló kivál minőségű fekete ikrája var A tok és viza halakat fris vagy fagyasztott állapotba