Új Szó, 1967. augusztus (20. évfolyam, 320-240. szám)

1967-08-16 / 225. szám, szerda

raC* " * i Indonézia függetlenségi évfordulójának megünnepléséi készül Nyugat-Németországban egyre tuab bányát zárnak be, amely­nek dolgozóit elbocsátják. Felvételünk a warateinci bányát ábrázolja, amelynek 650 dolgozója vált munkanélkülivé. (Telefoto: CTK—Zentralbildj A kormánycsapatok Bénin felé nyomuinak Lagos (CTK) — Hétfőn Nigé­riában befejeződött a külföldi állampolgárok, valamint a joru­ba és hausza törzsek több száz tagjának kitelepítése azokról a helyekről, ahol a legnagyobb csaták dúlnak a szövetségi csa­patok és a biafrai egységek kö­zött. A Steinhoft nevű nyugat­német hajó 1130 személyt szál­lított Lagosba, többségükben hausza és joruba származású kereskedőket. A menekülők kö­zött több mint 200 európai van, főként németek, angolok, fran­ciák, olaszok és amerikaiak. A lagosi rádió tegnap reggel közölte, hogy a szövetségi csa­patok folytatják az előrenyomu lást a középnyugati terület fő­városa, Bénin felé, amelyet a múlt héten biafrai egységek szálltak meg. A szövetségi légi­erők már harmadik napja bom­bázzák Enugu és Port Harcourt stratégiai pontjait. Nyugat-Nigéria fővárosában, Ibadanban kijárási tilalmat ren­deltek el. Adebayo tábornok, a terület katonai kormányzója ki­jelentette, hogy a katonaság és a rendőrség mindenkit letartóz­tathat, aki e rendelkezést meg­szegi. Ugyanakkor kijelentette, hogy Ibidunt és környékét „ka­tonai 'erületté" nyilvánítják, amennyiben nem javul a hely­zet. Szudánban betiltják a kommunista pártot? Khartúm (CTK) — A szudáni törvényhozó bizottság hétfőn vi­haros vita után jóváhagyta a reakciós Néppárt (UMMA) kép­viselőinek javaslatát a Szudáni. Kommunista Párt és mindenne­mű kommunista tevékenység betiltására az országban — kö­zölte tegnap a MEN egyiptomi hírügynökség és hozzáfűzte, hogy a bizottság 16 tagja sza­vazott a javaslat elfogadása mellett 7 ellenében. A szudáni parlament már 1965. december 9-én megsza­vazta a Szudáni Kommunista Párt betiltását. A tilalom akko­riban óriási felháborodást kel^ tett a demokratikus erők köré­ben, s később a szudáni legfel­sőbb bíróság úgy döntött, hogy a tilalom alkotmány-ellenes. Ezért a reakciós erők elhatá­rozták az alkotmány módosítá­tását és az új alkotmány kidol­gozását olyan szervre bízták, ahol biztos többségük van. Diktátor kerestetik Görögországban Moszkva (CTK) — Nem két­séges, hogy Papadopulosz elő­léptetésével Washington a NATO aktivizálását tervezi Európa dé­li részén — írja a moszkvai Pravda tegnapi számában lurij Cluhov azzal kapcsolatban, hogy bővítették Papadopulosz ezre­des teljhatalmát s a katonai kor­mány vezérkari főnökévé ne­vezték ki. A washingtoni politikusok — írja a hírmagyarázó — a görög junta segítségével nemcsak to­vább akarják fokozni a NATO be­avatkozását Görögország bel­ügyeibe, hanem újból megkísér­lik a Ciprusi Köztársaság szu­verenitásának megsértését, és a szigetországot a NATO katonai hídfőjévé akarják tenni. Az en igui rádió kedden fi­gyelmeztetést közölt a brit kor­mány címére Kijelentene, hogy Biafra „mérlegelni fogja" a te­rületén levő brit érdekeltségek és képviseletek sorsát, ameny­nyiben London továbbra is fegy­vert szállít a szövetségi kor­mánynak. Biafra képviselői ugyanakkor az enugui brit fő­biztosnál éles tiltakozó jegyzék­ben Nagy-Britanniát agresszió­val vádolják, kijelentve, hogy a szövetségi kormány támoga­tásával Nagy-Britannia közvet­lenül részt vesz a polgárhábo­rúban. Poljanszkij quebeckí látogatása Montreal (ČTK) — Daniel Johnson, a quebeckí tartomány miniszterelnöke hétfőn este va­csorát adott Dmitrij Poljansz­kij szovjet miniszterelnök-he­lyettes tiszteletére, aki a világ­kiállításon megrendezésre kerü­lő szovjet nap alkalmából Ka­nadában -tartózkodik. A que­beckí minisztrelnök rövid be­szédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió alkotmánya tiszte­letben tartja a nemzetiségek nyelvét és kulturális önállósá­gát és módot nyújt nekik az ön­álló fejlődésre. A miniszterel­nök közvetett módon utalt a szovjet alkotmányra, amely sze­rint meg kellene változtatni a kanadai alkotmány ezzel kap csolatos cikkelyeit. Mint isme­retes, a quebeckí tartományban főleg franciául beszélő kanadai­ak élnek, akik mind nagyobb önállóságot kérnek az ottawai központi kormánytól nemzeti kultúrájuk fejlesztésére. BREZSNYEV, Podgornyij és Koszigin tegnap Koreának a japán imperializmus igája alól történt felszabadulása 22-éves évfordulója alkalmából üdvöz­lő táviratot küldött Kim Ir Szennek és Cse Jong Gonnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság vezető képviselőinek. ALEKSZANDER LETOV pro­fesszor, szovjet matematikus, hétfőn este Huntsville alabamai városban 400 amerikai tudós­nak tartott előadást, akik az űrhajózás területén dolgoznak. A szakemberek véleménye sze­rint ez volt a legfontosabb mű szaki előadás, amelyet szovjet tudós valaha az Egyesült Álla­mokban tartott. KEDDEN a varsói egyetem épületében megrendezték az ENSZ európai szemináriumát azon gazdasági és szociális jo­gok érvényesítéséről, amelye­ket az ENSZ 1948-ban megtar­tott közgyűlésén fogadtak el. BUKARESTBE érkezett Arga­sír Záhadí iraki külügyminisz­ter, aki a román kormány meg­hívására augusztus 14 és 20 kö­zött hivatalos látogatáson fog tartózkodni a Román Szocialis­ta Köztársaságban. PAZSVAK, az ENSZ-közgyű­lés XXI. ülésének elnöke, befe­jezte romániai látogatását ós elutazott Bukarestből. Látoga­tása során vezető román állam férfiakkal tárgyalt. LONDONBAN közzétették a brit külkereskedelem július havi eredményeit, amelyek ta­valy november óta első ízben aktív mérlegűek. AZ ARGENTIN katonai repü­lőgépipar francia szabadalom­mal gyakorló sugárhajtású re pülőgépeket gyárt, — jelentet te be az Olarin című argentin újság. GENFBEN kedden vette ke* detét az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája. Az ülés napirendjén elsősorban a Kelet és Nyugat közötti keres kedelem kérdései szerepelnek A MOCAMBIQUEI felszabadi tási Front vezetősége Dar es Salaamban kedden bejelentet te, hogy a partizánok az észak keleti tartományban 14 nap alatt 84 portugál katonát tettek ártatlmatlanná. RÓBERT KENNEDY amerikai szenátor tegnap határozottan kijelentette, hogy az 1968. évi elnökválasztásokon sem az el nöki, sem az alelnöki funkció­ra nem szándékozik magát je­löltetni. LENINGRÁDBAN tegnap vet­te kezdetét 30 állam részvéte­lével a hidrológusok nemzet­közi szimpóziuma, amelyen 36 beszámoló hangzik el az árvi­zek okairól és a hidrológia ma­tematiaki statisztikájának al­kalmazásáról. Djakarta (CTK) — Indonéziá­ban az idén ünneplik első ízben Sukarno nélkül augusztus 17-ét, Indonézia függetlenségi évfor­dulóját. A politikai helyzetet In­donéziában ma a Sukarno hívei ellen folytatott kampány foko­zódása jellemzi. A jávai hadse­reg parancsnokainak július 17-i nyilatkozata értelmében, hogy „meg kell semmisíteni minlazo­kat, akik Sukarno visszatérését szorgalmazzák", Kelet-fáván a katonai egységek harcolnak a PNI nacionalista párt támasz­pontjai ellen. A rendőrség az utóbbi Időben nagyarányú letartóztatásokat eszközölt a magas rangú rendőr­tisztek soraiban, akiket az 1965 szeptemberi puccsban való rész­vétellel gyanúsítanak. A rend­őrség az indonéz hadsereg azon része, amely a leginkább támo­gatja Sukarno elnököt. Sukarno, akinek a független­ség évfordulóján mondott beszé­de minden évben az ünnepségek fő pontja volt, jelenleg gyakor­latilag házifogságban van s ah­hoz, hogy elhagyja bogori nyá­ri székhelyét és Djakartába men­jen, minden alkalommal írásbe­li engedélyt kell kérnie a dja­kartai és a nyugat-jávai kato­nai parancsnoktól. Djakartában találgatások hangzanak el azzal az ünnepi zászlóval kapcsolatban is, ame­lyet minden évben a független­ség évfordulójának napján tűz­nek ki. A zászló, amelyet első ízben 1945 augusztus 17-én tűz­tek ki és amelyet Sukarno fele­sége varrt, a volt elnök tulajdo­nát képezi. Kétséges, vajon Su­harto tábornoknak sikerül-e a zászlót megkapnia. Az idei ünnepségeken nem tartják meg a szokásos tömeg­gyűlést, Suharto csupán a par­lament ülésén mond beszédet. Az „Ampera" című lap teg­napi jelentése szerint a djakar­tai katonai parancsnokság az utóbbi napokban 60 kínai nem­zetiségű személyt letartóztatott. A lap szerint a letartóztatottak Suharto kormányának megdön­tésére törekedtek. Mongol tiltakozás Kínához Ulánbátor (CTK) — L. Tofv, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterének első helyette­se átnyújtotta A. I. liu Tyl-teo­nak, az ulánbátori kínai ügyvi­vőnek a mongol külügyminisz­térium jegyzékét, amelyben a Mongol Népköztársaság tilta­kozik a pekingi mongol nagy­követség előtt folyó kilengések ellen. A jegyzék megállapítja, hogy a szégyenletes kilengésekben aktív része van a kínai külügy­minisztériumnak és a kínai hadseregnek. A mongol kormány — áll továbbá a mongol jegyzékben — követeli, hogy az említett kampány szervezőit szigorúan büntessék meg és tegyenek in­tézkedéseket a pekingi mongol nagykövetség munkájának biz­tosítására. Azerbajdzsán legidősebb polgára, a 150 éves Sirin Gaszan életében először látogatott el nagyvárosba, Bakuba. Mint mondotta, nagyon fárasztó volt az autóút, mert mindig gyalog szeretett járni, vagy esetleg lóháton tette meg a nagyobb távolságot. Orvosnál még sohasem volt, de mégis azt szeretné, ha legkedvesebb dédunokájából, Minából, orvos lenne. A hosz­szú élet titkaiból főleg azt árulta el, hogy sosem fogyasztott szeszes italt, még a híres azerbajdzsáni teát sem, korán kelt és korán ment aludni is. Felvételünkön Sírin Gaszan dédunokájával a bakui erődítményeket látogatja. (Foto: CTK—TASZSZj B c Jonnban az idén nem pa­naszkodhatnak uborka­szezonra. A nyári szabadság­idény zöme már eltelt, de keve­sen jutottak hozzá, hogy mulat­ságosabb eseményekkel szóra koztassák az olvasókat. A nyugatnémet kormány a hő­ségtől és a szabadságidénytől függetlenül gazdasági, pénz­ügyi, katonai és külpolitika: kérdésekkel foglalkozik. Most éppen a külpolitika van a so ron, s Kiesinger kancellár és Brandt külügyminiszter Wa­shingtonba utazott, hogy igye­kezzék jobb viszonyt teremteni az Egyesült Államok és az NSZK között. A hosszú huzavona ... Nehéz egy még befejezetlen látogatásról írni, másrészt azonban úgy vélem, nem árt, ha a zengzetes hivatalos nyilat­kozatok hátterében megvizs­gáljuk a két ország kapcsola­tait. A Washington—bonni kap­csolatok nem a legjobbak. Nem akarom mondani, hogy már hosszabb ideje rosszak. Időn­ként komor fellegek árnyékol­ják be, melyek később eloszla­nak, de általában borús felhő­zet jellemzi az amerikai-—nyu­gatnémet kapcsolatokat. Ennek több közvetlen oka van: Bonn kacérkodása Franciaországgal, az a vágya, hogy belebeszélhes­sen az amerikai kül-, s főként atompolitikába, ezzel kapcsolat­ban az a követelése, hogy lássák el atomfegyverrel a Bundes­utehrt, továbbá Bonn fenntartá­sai az atomsorompó-szerződés­sel szemben, Nyugat-Németor­szág hajthatatlansága, hogy nem járul hozzá a területén ál­Utazás akadályokkal lomásozó amerikai csapatok fenntartásához stb. Úgy vélem, a nézeteltérések lényege abban van, hogy Bonn olyan politikai jogokat és ha­táskört követel és szorgalmaz, amely szerinte megfelelne az NSZK — a tőkés világ második gazdasági hatalma pozíciójának. Ugyanakkor Bonnban megfeled­keznek arról, hogy a német po­litika a múltban még mindig visszaélt ezzel a politikai súly­lyal és hatalommal. Mind kele­ten, mind nyugaton jogos fenn­tartásokkal élnek e követelés­sel szemben. A mai nyugatnémet külpoliti­ka nem felel meg a megválto­zott nemzetközi helyzetnek, s az amerikai politikát is világ­szerte megfosztja hitelétől. ... nem könnyithette meg a tárgyalásokat Kiesinger kancellár elsősor­ban azért ment az Egyesült Ál­lamokba, hogy értesülést sze­rezzen fohnson elnöktől az ál­talános amerikai világstraté­giáról, s ígéretet kapjon, hogy majd nagyobb tanácskozásokat folytatnak. Azt hiszem, fohn sonnak jelenleg nincs valami­lyen határozott külpolitikai koncepciója, mert Amerika fi­gyelmét elsősorban a vietnami nép ellen viselt szennyes had­járata köti le. Az Egyesült Ál­lamok és az NSZK „nagyobb" tanácskozásaira sincs jobb ki­látás, mert ma lényegesen más a helyzet, mint a hidegháborús években, amikor Dulles, az ak­kori külügyminiszter és Aden­auer, az akkori bonni kancel­lár Bonnban alakította az ame­rikai külpolitikát. A klerikális pártok és a szo­ciáldemokraták nagykoalíciójá­nak kialakulásáig valamennyi nyugatnémet kancellár szüksé­gesnek tartotta, hogy hivatalba lépése után látogatást tegyen Washingtonban. Kiesinger kan­cellár kilenc hónapig várt. Köz­ben látogatását egyszer lemond­ta, később aztán Johnson kéré­sére meggyorsította. Johnson közben maga is azon töpren­gett, célszerű-e Bonnba látogat­nia, s látogatása nem eredmé­nyezte a kapcsolatok kívánt ja­vulását. Bizonyos, hogy a tárgyalások befejezése után Washingtonban ismét hangoztatni fogják, hogy a megbeszélések hasznosak vol­tak, hozzájárultak a közeledés­hez. Az ls meglehet, hogy vala­ki majd azt állítja: a tárgyalá­sok eredményesek voltak. Ez megint csak a szokásos dics­himnusz lesz, mert az Egyesült Államok és az NSZK viszonya olyan bonyolult, hogy nem is volna logikus, ha a felmerült problémákat, nézeteltéréseket és féltékenységet egyszeriben sikerülne kiküszöbölni. Bonnban az ember naponta meggyőződik arról, hogy a nyu­gatnémet külpolitika mindin­kább elszigetelődik az összes világhatalmaktól. Az előző kan­cellárok békeellenes politikája . juttatta ebbe a helyzetbe a bonni államot, s a jelenlegi nagykoalíció sem hagyott fel teljesen ezzel a politikával. Az NSZK nemzetközi elszige­teltsége a legszembetűnőbben Bonn és a szocialista világ kapcsolatában mutatkozik meg. A szövetségi kormány az utób­bi idők bizonyos eseményeit, köztük a Csehszlovákiával kö­tött kereskedelmi szerződést sikerként könyveli el, de a nyugatnémet kormány még min­dig csak beszél, ígérgeti, hogy hajlandó megjavítani kapcsola­tait a szocialista országokkal. Ezen a téren valójában eddig még kevés történt. Mivel Wa­shingtonban a Kelet és a Nyu­gat kapcsolatai is szóba kerül­nek, remélem, hogy a kérdé­seknek ezt a csoportját nagyon alaposan megvitatják.

Next

/
Thumbnails
Contents