Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-08 / 186. szám, szombat

Ez maidnem felhőkarcoló A szakmájukhoz értők szép nagy nyugodtságát látom Ondrej Konôpka építésvezető minden mozdulatá ban. Ahogy a tervrajzot az asztalra teríti, ahogy beszéd közben takarékos mozdulatokkal gesztikulál néha. Bratislava legmagasabb lakóházát építi. Tízenhat emeletes lesz a MiletiC utcai toronyház, néhány hónap múlva 96 család lel benne otthonra. Kint az udvaron az építődaru gigászi zsiráfként mered a magasba, szépen, rendben emelgeti a szerkezeti elemeket. Ha minden simán megy, egy-két nap alatt emeletnyivel gyarapszik a ház. a

z építészvezető irodájában látszólag teljesen logikátlanul nehéz kábeltekercs és festékesdobozok, iratkötegek és kőművesszerszámok hevernek kusza összeviszszaságban. Ez azonban csak a szakmán kívülieknek tűnik rendetlenségnek. Hogy itt céltalanul heverjen valami, arról szó sincs. Kísérleti építkezés ez, ügyelnek rá, hogy pontosan az üzemterv szerint történjék itt minden anyag felhasználása, minden gép munkába állítása. — Nem idegesítő az ilyen munka? — A „befutott" szériamunka — felel az építésvezető — kényelmesebb. Ez viszont sokkal, szebb, mert igényesebb... Az ország néhány nagyobb városában már építettek ilyen, Bratislavában még experimentumnak számító betonvázas toronyházakat. Ennek ellenére az építkezés mégis kísérleti jellegű, mert a Stavoindustria itt több, egészen új technológiai eljárást alkalmaz. — Szívesen laknak majd benne? — Nagyon szép lakások lesznek — bólint. Hogy ez nemcsak a sajátkezűleg készített műnek szóló dicséret, arról a tervrajzok áttanulmányozása után győződtem meg. A tervezőknek a tömeglakások szinte minden gyermekbetegségét sikerült kiliüszöbölniuk. — Tizenhat emeletnyi magasság — mondom, — az már jócskán igénybe veszi a lábat... Ez már majdnem felhőkarcoló ... — A toronyházakban olyan gyakori „A lift nem működik" táblára gondol? A tervezők is gondoltak erre. A házban majd két felvonó működik. De nemcsak ez jelent itt újítást. A szobák is tágasabbak lesznek a szokottnál. Ogy hiszem, a benne lakók számára is nagyobb fokú intimitást biztosítunk. A régebbi típusú tömeglakásokénál például itt lényegesen iobb 23 Az egykori kőműves szakmát 1967. változtatott. Ma már építőszeVII. 8. félőként dolgozik, és évente több száz ú j lakás kerül ki C keze alól. ** (Németh János felvételei] lesz a hangszigetelés. A tervezők a lakások méreteit, a szobák számát illetően is a legkülönfélébb igények kielégítésére törekedtek. A legkisebb egy egyszoba-hálófülkés garzonlakás. A legnagyobb pedig ötszobás. Az előbbi egyedülálló ember számára, az utóbbi pedig egy sokgyermekes család részére épül. — Ilyenkor, az építők napja előtt bizonyára önök is elgondolkoznak afölött öt-tíz-húsz esztendő alatt milyen változások következtek be a szakmában .... — Huszonhárom esztendeje dolgozom a szakmában — feleli az építésvező. — Fiatal technikusként egy magáncégnél kezdtem. Az ott szerzett tapasztalatok sem elvetni valók. A magánvállalkozó például megtanított rá, hogyan kell az építőanyaggal takarékoskodni. Én azóta is azt tartom — pedig milliós értékekkel rendelkezem —, hogy minden feleslegesen a hulladékba dobott tégláért, minden marék cementért kár. Ha csak lehet, ezt a beosztottjaimmal is tudatosítom. — Ön szerint, mi a megtett út legjelentősebb mérföldköve? — Az építőipar gépesítése. Ez alapjában véve megváltoztatta a munkák fellegét. A kőműves kezét régebben millió más kéz között is megismerte az ember. A tégla durva jószág, marja a kezet. Ha kedve van hozzá, ballagjon fel a tizenegyedik emeletre, onnan jól látni a város új lakótelepeit. Sok kőműves kezét tönkretette volna a tégla, ha nem panelből épülnek azok a házak. (*fr ét kezem ujjai sem bizonyulnak elegendőnek, amikor — jómagam is panelházi lakos lévén — felsorolom a tömeglakások hátrányait. Konôpka építésvezető türelmesen meghallgatja a listát. — Ha akarja, mert szakmabeli vagyok ráadásként magam is felsorolhatok még néhány tucatnyi fogyatékosságot, melyek bennünket építőket is aggasztanak. Mondjuk meg őszintén, hogy a mennyiség a lakásépítésben a minőség rovására ment. Nem akarok most mellébeszélni, de tény, hogy ez szükséges rossz. Legalábbis egy időben többé-kevésbé az volt... — Ma már jobb a helyzet? — Lényegesen jobb. Ogy vélem, hogy a „klasszikus" panelházak építését fokozatosan megszüntetik. Helyüket a betonvázas lakóházak foglalják majd el. Ezek mind sztatikailag, mind pedig esztétikai szempontból megfelelőbbek, mondhatnám: emberközelibbek, humánusabbak. Talán annak köszönhető ez, hogy valamelyest — legalábbis országos viszonylatban — már nem olyan aggasztó a lakáshiány. Bratislavában ez még nem tapasztalható. A Miletiő utcai ház holnapi lakói — talán kivétel nélkül mind a 96 család — naponta ott vannak az építkezésen. Legtöbbjük nem sajnálja a fáradságot és a már elkészült emeleteken el-elnézelődik, egy-egy szobában gondolatban némelyek már a bútort is „elhelyezik". Az építőket — még a legszőrösebb szívűeket sem — hanyja ez hidegen, hiszen a holnapi lakástulajdonosok így sóhajtoznak: „Szükséglakásban lakom már tizenöt esztendeje". „Az anyósom igáját nyögöm, öt éve" stb. — Tehát kell a lakás — morfondírozom magamban. — De még mennyire kell — bólint az építésvezető. — Elfut a méreg, ha valaki azt mondja: bezzeg, a régi téglalakások ... Valóban, a kétkezi munkával épített kis házaknál jobb minőségű munkát végezhetett az ember. Ehhez azonban nem térhetünk vissza. Az iparosított lakásépítést kell tökéletesíteni. És lehet is tökéletesíteni•. Az igazság azonban az, hogy a bratislavai panelgyár sok gondot okoz az építőknek. Kellemetlen meglepetés, ha a daru a tizedik-tizenkettedik emeletre szállítja az építőelemet, és ott kiderül, hogy az „csekély" öt centiméterrel szélesebb a kelleténél. Ilyenkor az építő-szerelő nem tehet mást, mint, hogy előveszi a hagyományos, mármár eldobott kőműves kalapácsot és a felesleges öt centiméternyi betont lefaragja. — Ez azonban időveszteség. Az építésvezető néhányszor már meglátogatta a panelgyárat, fel is fedezte, hol a hiba. — A panelformákat kellene már kicserélni. Ogy látszik, ez a gyárnak nem lenne előnyös, mert meglehetősen sokba kerülne. Érthető, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben minden koronával jól kell gazdálkodni, de nem úgy, ahogy azt a panelgyár teszi. Ha az tízezreket takarít meg ily módon, máshogy — időveszteség, határidő eltolódása stb. miatt — a népgazdaságot százezres, sőt milliós károk sújtják. Konôpka építésvezető hirtelen az órájára pillant. — Nagyon siet? — Vizsgára indulnék. A professzor szereti a pontosságot. Negyvenéves fejjel az ember legyen kötelességtudó. (J óval harmincon felül ne/, kivágott a főiskolai ta(7 nulmányoknak. Az első év legelső előadásán ötvenketten voltak az évfolyamban. A létszám azóta erősen — hétre — csökkent. Ma — a harmadik évfolyam végén — az építésve zető már a diplomamunka témáját latolgatja. Közben pedig — kísérletileg — Bratislava legmagasabb lakóházát építi. A diplomamunka témájának megválasztása aligha okoz számára gondot. Titokban már tágas, légkondicionáló berendezéssel ellátott lakások ezreiről álmodik, melyekre majd évtizedek múlva is büszkén rámutathat: én építettem. Fülek városi jellegei itt Beszélgetés Schneider Péter elvtárssal, a Füleld Városi Nemzeti Bizottság elnökével Fülek régóta a környék centruma. A század elején fejlődésnek indult gyára nemcsak az itteni, hanem a szomszédos falvak nagy munkaerőfeleslegének egy részét is alkalmazta. Az országban itt fizették a legalacsonyabb béreket. A helység csakhamar a munkásmozgalom egyik erős fellegvára, a vörös Fülek lett. A kommunista párt vezetésével a munkások szüntelenül harcoltak nyo morúságos életfeltételeik meg javításáért. Az akkori helyzet rányomta balyegét a helységre. Fejlődésről szinte egyáltalán nem beszélhetünk. A viszonylag nagyszámú munkást foglalkoztató zománcedénygyár alkalmazottai toldott-foldott barakkokban dolgoztak. A fülekiek nagy része egészségtelen, nedves, sötét lakásban élt Esős időben sártengerré váltak az utcák. A lakásépítés fejlődése lényegében a háború után kezdődött 1950-től 1966-ig 334 állami, 312 szövetkezeti és 370 családi ház épült. Ez azt jelenti, hogy a lakosainak számában is gyarapodó Fülek lakásainak csaknem a fele megújhodott. — Igazi városias képet azonban valójában csak most ölt Fülek — jelentette ki Schneider elvtárs. — Eddig nem folyt igazi lakótelep építés. Most, a csatornázás és a vízvezeték kiépítése után (erre mintegy 30 millió koronát ford(tottunk) kidolgoztuk a városrendezési tervet, amit a KNB is jóváhagyott. Ennek keretében tovább épül a Füleki-tér, a nagy kiterjedésű új városközpont. Többemeletes lakóházak egész sora áll már Itt a magyar és a szlovák iskola, az üzemi klub nagy épülettömbjei mellett. Az 1968—71-es években a terv szerint sor kerül 307 lakásegység és a legfontosabb közszolgáltatási létesítmények: 96 férőhelyes óvoda, bölcsőde, üzletek, üzemi étkezde és a postai új, nagy épületének felépítésére. Központi kazánház látja majd el fűtéssel ac egész városnegyedet. Az új házakban már szerelik a gázvezetéket is, mert kilátás van rá, hogy 1970-után a várost bekapcsolják a gázvezeték-hálózatba. Addig is központilag, palackozott gáz segítségével oldjuk meg a gázellátást. — A várossal együtt az ipari üzemek ls jelentős átalakuláson mennek át. A Mier faipari üzem teljesen új épületekbe költözik, ahol meglesz a korszerű termelés minden feltétele. Az új műhelycsarnokok építése eredményesen folyik, az építők be akarják tartani az 1971-es átadási határidőt. A Kovosmalt korszerűsítésére és kibővítésére a közeljövőben 110 millió koronát fordítanak. Az üzem iparitanuló-intézetének új épületét most tervezik. A nemzeti bizottság szeretné elérni, hogy a Mler-üzem áthurcolkodása után a gyár jelenlegi épületeit valamilyen szövetkezeti, vagy állami üzem létesítésére használják fel. Ez az igyekezetük minden bizonnyal az illetékes szervek megértésével találkozik majd. Schneider elvtárs a fejlődés e biztató adatainak felsorolása mellett megjegyzi, hogy a városban továbbra is gondot okoz a lakásprobléma'. Kevés állami ház épül, s ezeket is elsősorban az asszanálás során kiköltöztetett családok kapják. A VNB-t azonban még nem értesítették arról, mikor kezdik meg az e célra tervezett 40 lakás építését. Sok család, elsősorban a cigányok nyomasztó lakásproblémájának megoldása még igen távoli jövő kérdése, mivel ezek a szövetkezeti lakásépítésbe anyagi okok miatt nem tudnak bekapcsolódni. Emiatt a mintegy 600—700 lakosú „cigányszög" viskóinak 1971-ig kitűzött felszámolását semmi esetre sem tudják megvalósítani. — A város gyorsan épül, a kereskedelmi hálózat bővítése azonban messze lemarad a fejlődés üteme mögött — mutatott rá a VNB elnöke —. Városunk üzleteinek nagy része még jóakarattal sem mondható városias jellegűnek. A felszabadulás óta úgy szólván semmi nem épült, az üzletek régiek, szűkek. Az új lakótelepen sem létesült eddig üzlet, mivel a rendezési tervet csak nemrég hagyták jóvá. Az új negyedből sok ember több kilométer távolságra jár bevásárolni, mert az üzletek nagyrészt a régi városközpontban vannak. A tervbe vett új üzletek felépítése is csak részben enyhít a helyzeten. Valóban itt az ideje annak, hogy az illetékes kereskedelmi szervek módot találjanak a kereskedelmi hálózat kívánt ütemű fejlődésének megoldására, a jelenlegi kritikus helyzet megjavítására. — Az utcák — Fülek másik nagy problémája. Amit régebben építettünk, a csatornázás során az is megrongálódott. A VNB, a rendelkezésére álló csekély anyagi eszközök ellenére, nagy erőfeszítéssel már több utat rendbehozott. Az idén gyorsabb fejlődés várható/A helyi utak építésére kapott 400 ezer koronán kívül a városi nemzeti bizottság egymillió korona kölcsönt vesz fel, melyből rendbehozzuk a fél-fél kilométer hosszú Partizán és Gorkij utcát. További félmillió koronát fordítunk a Družstevná utca rendbehozására. A várost átszelő állami utat járdától járdáig aszfaltozni fogják. Egyúttal folyik a járdák, a parkok, a zöld sávok létesítése a lakosság tevékeny részvételével. Több mint kétmillió korona értékű kötelezettséget vállaltak a fülekiek az NOSZF 50. évfordulójának tiszteletére. A múltban nagyon elhanyagolt városi parkot is szépen rendbehoztuk. A park szépsége azonban elsősorban a lakosságtól függ, attól hogy mennyire óvja, mennyire magáénak tartja a parkot. (Egyesek sajnos túlságosan is a magukénak tartották, mert az idén ismeretlen tettesek 240 kiültetett rózsabokrot elloptak.) Jól felszerelt gyermekpark létesítését tervezzük, amit a szülők már régóta kérnek. A közvilágítás korszerűsítésére is jelentős összegeket fordítunk. A város fo része megvilágításának modernizálását már az idén befejezzük. Az innen lekerült világító testeket a mellékutcákban szereljük fel. — A jelentős beruházásokat az teszi lehetővé, hogy a nemzeti bizottság kihasználja az új gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségeket. SzaJ, ~mx wSí L i •; in L , ä [;.- í y K: I » I mos ágat TÓTH MIHÁLY | A MÁSODIK ÖTEMELETES SZÖVETKEZETI HÁZ szolgáltatási szerveztünk: szobafestő, mázoló, kőműves, és villanyszerelő csoportot, fürdőt, szállodát és vendéglőt tartunk fenn. A tiszta bevételt a város fejlesztésére, csinosítására fordítjuk, egyszersmind ezek a lakosság igényeinek kielégítését is szolgálják. (G. L.)