Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-06 / 184. szám, csütörtök

néhány sorban Izraeli provokáció a Sinai-félszigeten Gazdasági nehézségek Jordániában • Háromnapos sztrájk Líbiában a kőolajembargo megsértése miatt Tel-Aviv (ČTK J — Az izrae­li fővárosból jelentették, hogy a légelhárító ütegek a Szuezi­csatornától délre, Port Taufik közelében lelőttek egy egyip­tomi repülőgépet. Az Izraelben kiadott hírt azonban az EAK fegyveres erői­nek parancsnoksága a leghatá­rozottabban megcáfolta. George Tumi, Szíria állandó ENSZ-küldötte kedden levelet intézett U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához, amelyben követel­te, hogy vizsgálják kl Mahdal Zarura szíriai alkonzul jeruzsá­lemi fogságának embertelen körülményeit. A szíriai aikon­zul más arab diplomatákkal együtt Belgium jeruzsálemi konzulátusán kért menedékjo­got, azonban az izraeli hatósá­gok a menekülőket fogságba vetették. A Jordán-folyó nyugati part­jának az Izraeli alakulatok ál­tal történt megszállása rendkí­vüli zavarokat okozott Jordánia gazdasági rendszerében, meg­lassította az árucserét, és két­szeresére növelte a munkanél­küliek számát, holott már az ag­resszió előtt is a munkaképes férfiak 14 százaléka munka nél­kül volt 1966-ban az ország 2,1 millió lakosából 981000 élt a Jordán nyugati partvidékén. Trlpoliszból érkezett jelentés szerint Líbiában a kőolajmun­kások szakszervezeti szövetsé­ge háromnapos sztrájkkal tilta­kozik a kormány rendelete el­len, amely öt európai állam­ban engedélyezte a kőolajszál­lítást. A brit kormány kedden ja­vaslatot terjesztett a képvise­lőház elé, amelynek értelmé­ben Nagy-Britanniában beveze­tik az üzemanyag-jegyrendszert, ami a kőolajembargó következ­ménye. Rómából érkezett jelentés szerint Nasszer, az EAK elnöke kedden üzenetet küldött VI. Pál pápának, amelyben hangsú­lyozta, hogy az EAK népe meg­védi területét és függetlenségét. DÉL-VIETNAMI HAZAFIAK TÁMADÁSAI amerikai támaszpontok ellen Nemzetközi konferencia Stockholmban a vietnami kérdésről Öt éve független Algéria A szovjet vezetők üdvözlő távirata Bumediennek Algír (CTK) — Algéria tegnap ünnepelte függetlenségének ötödik évfordulóját. Az Al Mud­zsahid tegnapi vezércikkében azt írta, hogy az algériai nép az évforduló alkalmából újból megfogadja: folytatja a harcot az emberi méltóságért és az igazság győzelméért. Az algériai nép üdvözli azokat a hazafia­kat, akik a világ más országai­ban hasonló célokért küzdenek. Felhívja őket, ne fogadjanak el kompromisszumos megoldást, mivel az imperialisták egyre tá­madóbbak — írja a lap —, majd hozzáteszi, hogy az impe­rializmus a közel-keleti esemé­nyek során felfedte valódi ar­cát. Az évforduló alkalmából teg­nap a diplomáciai testület tag­jai jókívánságaikat fejezték ki Bumediennek, majd megkoszo­rúzták az ellenállási mozgalom hősi halottjainak emlékművét, végül sportünnepélyt rendeztek a fővárosban. Bumedien az évforduló elő­estéjén rádióbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy az arab nemzetnek ki kell vívnia jogalt, és harcolnia kell az igaz­ságtalanság és az agresszió el­len. A közel-keleti események­kel kapcsolatban szilárd egy­ségre szólította fel az arabo­kat. Éberségre hívta fel a lakos­ságot, hogy az ország megőriz­hesse forradalmi vívmányait. Történelmi feladatnak nevezte a szocialista társadalom felé­pítését. Leonyid Brezsnyev, Nyikolal Podgornij, Aleksze j Koszigin üdvözlő táviratot küldtek Bume­diennek Algéria függetlensége ötödik évfordulója alkalmából. A Szovjetunió szolidáris az Egyesült Arab Köztársaság, Szí­ria, Algéria és a többi arab or­szág népével, és velük együtt határozottan elítéli az agresz­szort, követeli az izraeli csapa­tok kivonását az ^foglalt terü­letekről, — áll a táviratban. A szovjet vezetők megelége­déssel állapítják meg, hogy Al­géria ós a Szovjetunió között fokozódik a testvéri együttmű­ködés, és azt a meggyőződésü­ket fejezik ki, hogy a két or­szág barátsága tovább mélyül. Ö s szee s küvés Ciprus függetlensége ellen A TASZSZ nyilatkozata A TASZSZ nyilatkozatot adott ki a Ciprus körüli fejlemények­kel kapcsolatban. A nyilatkozat a következőket mondja: Külföldi sajtóközlemények szerint a Ciprusi Köztársaság­ban államcsíny veszélye fenye­get. Ezt külső reakciós erők készítik elő. Alátámasztják ezt a közlést egyes görög szemé­lyiségek nyilatkozatai is, akik lényegében a jelenlegi törvényes ciprusi kormány megdöntésére szólítanak fel. Nem titok, hogy a görög reakciós körök az Egyesült Államok és néhány más NATO-tagállam támogatá­sával már régóta terveket sző­nek a Ciprusi Köztársaság füg­getlensége, szuverenitása és te­rületi épsége ellen. Ezek a ter­vek ellenkeznek a Biztonsági Tanács ismert határozataival, amelyek felszólították az ENSZ tagállamait, hogy tartózkodja­nak minden olyan cselekmény­től, amely ronthatja a helyze'tet a Ciprusi Köztársaságban. A NATO-ban most újra előke­rült az úgynevezett Acheson• terv, amely a Ciprusi Köztársa­ság felszámolását, a sziget fel­osztását, a ciprusiaknak álla­muktól való megfosztását irá­nyozza elő. A jelentések szerint e terv megvalósítása a legkö­zelebbi napok kérdése. A ciprusi nép elleni összees­küvésszervezői arra is számíta­nak, hogy kihasználják az arab államok elleni izraeli agresszió okozta feszültséget. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunióban figyelemmel kí­sérik a Ciprus körüli aggasztó fejleményeket. Azoknak, akik Cipruson államcsíny terveit ké­szítik elő, vállalniuk kell a fe­lelősséget az esetleges követ­kezményekért. A kínai kulturális forradalom jövőre is folytatódik Ki áll a Kínai Népköztársaság élén? Saigon (CTK) — A dél-viet­nami hazafias erők szerdán ak­na- és ágyútűzzel, valamint ra­rétalövedékekkel árasztották el az amerikai tengerészgyalog­ság állásait a demilitarizált öve­zet mellett. A partizánok már a negyedik napja támadják az amerikaiak Con Thien-i és Dong Ha-i előretolt állásait. Amerikai jelentések szerint az elmúlt 24 óra alatt a hazafiak nyolc tá­madást hajtottak végre, s ennek során 15 amerikai katonát meg­öltek, 51-et pedig megsebesítet­tek. Szerdára virradó éjszaka Sai­gontól 18 kilométerre egy ame­rikai gyalogos hadosztály ütkö­zetet vívott egy ismeretlen lét­számú partizánalakulattal. Egy amerikai repülőgép té­vedésből 250 kilós bombát do­bott a Dong Ha-i amerikai ál­lásokra. Négy katona megsebe­sült. Saigoni jelentések szerint Da Nang térségében a hazafias erők egyik támadása alkalmá­val az amerikai tengerészgya­logság 5. ezredének 13 katoná­ját megölték és 43-at megsebe­sítették. A csata folyamán kö­zelharcra is sor került. A vietnami szennyes háború kos okmányait, azt a látszatot keltve, hogy a kézirat már há­rom évvel ezelőtt készült". Geneviéve Tabouis asszony, a Parts Jour neves kommentáto­ra kereken megírta: „Szvetlana Sztálina nem politikai okokból hagyta ott a Szovjetuniót, ha­nem hindu férje környezeté­nek befolyására. Ebbe a környe­zetbe ugyanis befurakodott két amerikai ügynök — Róbert Reyl és Binesha Singh. Az egész művelet impresszáriója egy Schwartz nevű író volt (Ken­nannal együtt ő a társszerkesz­tője Szvetlana állítólagos em­lékiratainak — szerk. megj.J, akit inkább bizonyos különle­ges szervek köreiben ismer­nek, mintsem az irodalmi világ­ban. Ott volt az asszony sajtó­értekezletén, megtiltotta nekt, hogy válaszoljon a kérdésekre, s a kérdezőknek vagy maga vá­laszolt, vagy írásbeit választ kaptak. George Kennan segítsé­get fog nyújtani Szvetlánának ahhoz, hogy „emlékirataiban" elkerülje a történelmi tévedé­seket. Könnyű elképzelni ezek után, mire lesz jó ez a memo­ár". Alszenteskedés Szvetlana elbeszélése szerint állítólag belső lelki kényszer hatására fordított hátat hazájá­nak, lelke nyugalmát kívánta megtalálni. A sokat áhítozott csendből tekintélyes anyagi haszna is van: „emlékirataiért" mintegy két és fél millió dol­lárt kap, bankszámlát nyitott, a elleni tiltakozás jelentős ese­ménye kezdődik csütörtökön Stockholmban. A svéd Béke- és Egyeztető Társaság a békesze­rető erők háromnapos nemzet­közi konferenciáját rendezi meg a vietnami kérdésről. A svéd fiatalság kedden, az amerikai államünnep napján Stockholmban nagyszabású tün­tetést rendezett a vietnami ag­resszió ellen. Hasonló tüntetésekre került sor több ausztráliai városban is. Melbourne-ben a tüntetésen részt vett néhány szenátor és képviselő. Kommunista vezető pere Indonéziában Szerdán újabb politikai per kezdődött az indonéz főváros­ban: a djakartai bíróság meg­kezdte Sudisman, az Indonéz Kommunista Párt politikai Bi­zottsága tagja perének tárgya­lását. Az 1966. december 10-én letartóztatott Sudisman ellen az a vád, hogy részt vett az 1965. őszi puccskísérletben, majd átvette az illegalitásba kényszerített IKP vezetését. nyugatnémet Spiegel pedig 480 ezer márkát fizetett a memoár közlési jogáért. Szvetlana állítólagos istenke­resére, amellyel a nyugati la­pok hasábjain meglehetősen so­kat foglalkoznak, nagyon Is át­látszó propagandafogás, hogy népszerűbbé tegyék a szovjet­ellenes nyilatkozatokat tevő Szvetlánát. Megint csak a köz­véleményre hivatkozhatunk. A legilletékesebb Pimen kólóm­nál metropolita, az orosz gö­rögkeleti egyház egyik ve­zető személyisége, aki sze­mélyesen Ismerte Allilujevát, például így nyilatkozott róla Darek Lamber és Victor Louiš angol újságíróknak a Daily Ex­press tudósítóinak: „Az a nő, akinek egynéhány férje volt, eltaszította gyermekeit; népé­nek árulója és saját apjának leleplezője lett, vallásról és is­tenhitről próbál beszélni. Csak undort és felháborodást kelt­het ennek a nőnek az erkölcsi arculata, aki dollárokért adott el mindent, ami szent." Az Idős egyházfő rámutatott arra, hogy Allilujeva állítóla­gos Istenkeresése sehogyan sincs összhangban a „sárga ör­dög" jelenlegi szolgálatával. „Allilujeva ma sem tudja, mi­lyen valláshoz tartozik, egyszer a katolikussal rokonszenvez, máskor meg az amerikai „ke­resztény tudomány egyháza" felé haflik." Állítólagos „titkos megkeresztelkedésével" kap­csolatban az érsek megjegyez­te, hogy Szvetlana részéről ez formális valami volt, s egyál­ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke fogadta Mika Splljak ju­goszláv kormányelnököt, aki a jugoszláv Ipari kiállítás megnyi­tása alkalmából tartózkodik a szovjet fővárosban. MEGALAKULT Münchenben a Liberális Nemzeti Néppárt, amely a német nép önredelke­zési jogának alapján akar har­colni az újnáci Nemzeti Demok­rata Párt ellen. A THAIFÖLDI rendőrminisz­ter beismerte, hogy az Egye­sült Államok 17 millió dollár „segélyt" folyósít a rendőrség tökéletesítésére. NAGY-BRITANNIA távol-kele­ti katonai érdekeiről tanácskoz­nak Harold '.Vllson angol mi­niszterelnök és a kedden Lon­donba érkezett malaysiai mi­niszterelnök. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSA­SÁG kormányának meghívásá­ra Guszakovszki vezérezredes vezetésével szovjet katonai kül­döttség érkezett Ulánbátorba. NÉGY HÁBOROS BŰNÖS pe­rének tárgyalása kezdődött az ÉSZT SZSZK-ban, Haapsalúban. A vádlottak már a háború előtt együttműködtek a hitleri fa­sisztákkal. A BURMAI kormány további egy hétre meghosszabította a tüntetési és gyülekezési tilal­mat. JUGOSZLÁVIÁBAN megemlé­keztek a partizánok napjáról. Tito elnök ünnepi beszédében méltatta a jugoszláv népek fa­sizmus elleni harcának jelen­tőségét, állást foglalt Jugosz­lávia népeinek testvérisége, egysége mellett, és felhívott az ország véderejének erősítésé­re. SZPIRIDONOV, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke a japán par­lament mindkét háza elnöké­nek meghívására Tokióba érke­zett. Találkozik majd Szato miniszterelnökkel és Miki kül­ügyminiszterrel ls. HABSBURG OTTÓ 1918 óta először kedden Bécsben járt. Az egykori trónkövetelő ügy­védjét kereste fel. GEORGES BIDAULT, volt francia miniszterelnök enge­délyt kapott Belgiumtól a lete­lepedésre. Eddig Brazíliában élt száműzetésben, mivel a francia hatóságok az algériai háborúban vállalt szerepe miatt körözik. AZ INDIAI haditengerészet június 5-én átvette a Bombay kikötő irányítását. A kikötői munkások és dolgozók ugyanis június 28-tól sztrájkolnak. talán nem titkos szertartás ke­retében történt. Magatartásával viszont profanizálta a vallást is, divatot csinált belőle, nem belső meggyőződés sarkallotta. Pimen metropolita végül meg­állapította, hogy „Allilujeva ha­zugsággal szeretné leplezni amorális tetteit, rokonszenvet akar kelteni maga iránt, szeref­né a vallásos kutató ember dicsfényét megteremteni a ma­ga számára Nyugaton. Hazug­ság az az állítása is, hogy az orosz pravoszláv egyházhoz tartozik". Az orosz főpap megállapítá­sát egyszerű amerikai olvasók is alátámasztják. Sokan felve­tik a kérdést, miért éppen ab­ban az Amerikában kötött ki a szabadságot, lelki békét meg miegymást kereső Allilujeva, amely gyilkos bombákat szór Vietnamra, bebörtönzi és üldö­zi a négereket, görög állampol­gárokat szolgáltat kl az athéni juntának. „Sir, egy asszony, akinek három férje volt és el­hagyta gyermekeit, hogy „is­tenkeresésre" induljon, még ar­ra sem volna megbízható, hogy egy laktanya kantinjában fasi­rozottat áruljon" — Írja Frank an Lew, a Time olvasója % lap szerkesztőségének. Egy másik olvasó, a Newsweek előfizetője ezt írta: „AUilufeva Amerikába érkezése után kijelentette: ne­héz megmagyaráznia, hogy tör­tént, hogyan került Amerikába. Nem igaz. Egyáltalán nem ne­héz: a dollármilliók mindent megmagyaráznak". L. L. Delhi (CTK) — A kínai kul­turális forradalom a jövő évben ís folytatódik, — jelentette ki Mao Ce-tung, a Times of India közlése szerint. Mao Ce-tung azon a nézeten van, hogy. két év nem elegendő idő a Kíná­ban végbemenő nagy változá­sok végrehajtására. Mao állító­lag kijelentette, hogy tavaly az országban a Jobboldali erők vol­tak túlsúlyban, de ma a hely­zet már megváltozott. Az egyes csoportok között még mindig összetűzések vannak, de ezek már csupán szóbeli viták. A nepáli külügyminisztérium felszólította Pekinget, tájékoz­tassák őket arról, ki tulajdon­képpen ma a kínai államfő. E kérést az tette indokolttá, hogy idén Csou En-IaJ miniszterelnök fejezte ki Jókívánságait a nepá­li királynak születésnapja al­kalmából. A kínai áJlamfő nem csatlakozott a jókívánságokhoz. A sanghaji piacon egyre több a spekuláns. Az üzletekben sok helvütt engedély nélkül árusí­Újabb kivégzések Haitin? Santo Domlngó (CTK) — Hai­ti menekültek Santo Domingó­ban közölték, hogy Duvalier haiti elnök további 79 politi­kai foglyot akar kivégeztetni. Az elítéltek között van a tit­kosszolgálat hét tagja. Duvalier fekete listáján csaknem 2000 személy szerepel, akiknek meg­tiltották a visszatérést Haiti te­rületére. A dominikai rendőrség meg­erősítette az őrséget Haiti San­to Domlngó-i nagykövetsége előtt. Hírek szerint merénylő tet kíséreltek meg Haiti nagy­követe ellen, akit Duvalier vá­ratlanul leváltott. A haiti ellenzék szervezeténeV főtitkára New Yorkban Ir.jaiön­tette, hogy Haitiban folytatód­nak a letartóztatások. tanak, sőt titkos műhelyeket felfedeztek, amelyeknek tulaj­donosai munkásokat vettek fel, és kizsákmányolták őket. A biztonsági szervek a napokban lepleztek le egy esetet, mely­nek tettesei 3 millió jüan érté­kű arannyal üzérkedtek. A Wen Huj Pao azt írja, hogy a kulturális forradalom mai sza­kaszában a sanghaji üzérek tolvajokkal és huligánokkal szö­vetkeztek, hogy zavarják a kul­turális forradalmat és a forra­dalmi fegyelmet. A lap véle­ménye szerint e csoportok nagy befolyással rendelkeznek, és bo­nyodalmakat okoznak a szocia­lista piacon. A kínai külügyminisztérium tiltakozott Burma pekingi nagy­követségén az ellen, hogy Ran­goonban június 22-én több mint száz kínai telepest meggyilkol­tak. A legyzék követeli, hogy Burma azonnal hagyja abba a kínaiak üldözését. Megkezdődött Moszkvában az 5. nemzetközi filmfesztivál Moszkva (CTK) — Szerdán délután megkezdődött Moszk­vában az 5. nemzetközi film­fesztivál. 57 ország filmgyártói vesz­nek részt a három részből ál­ló versenyen. A. Romanov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami filmmű­vészeti bizottság elnöke, aki egyidejűleg a fesztivál szerve­ző bizottságának elnöke is, kö­zölte az újságírókkal, hogy a fesztivál műsorába az eredetileg tervezett 24, egész estét betöltő filmalkotás helyett 30-at vettek fel. A gyermekfilmek versenyén 18, a rövidfilmekén pedig 31 alkotás vesz részt

Next

/
Thumbnails
Contents