Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-05 / 183. szám, szerda

EGY JÁRÁSI IPARVÁLLALAT ÜTJA Boroshordótól a laboratóriumi berendezésig EGÉSZSÉGÜGYI TANACSAPÓ Pótolhatatlan kincsünk — a szem Száz évvel ezelőtt a mestereraberek százai éltek Pukanecon. A krónikás feljegyzése szerint mintegy 35-féle mesterséget űztek. Az egyre fejlődő nagyipar és a bányák bezárása azonban idegenbe száműzte az iparosokat. Az otthon maradottak megpróbáltak szövetkezetet alapítani. Erre azonban csak a felszabadulás után, 1950-ben került sor. Mintegy 70-en — kerékgyártó, kádár és asztalos — fogtak össze és lerakták az alapját a ma már virágzó járási ipari vállalatnak. Az ötvenes évek elején még száznál kevesebb alkalmazottunk volt, ma már több mint háromszázan vagyunk — dicsekszik Dušan Hruškovič üzemvezető helyettes. A kádárok hordókat, a kerékgyártók kerekeket, székeket, az asztalosok bútort, ajtót, ablakot, sőt hét éven keresztül kerékre szerelt tyúkólakat Is gyártottak. A vfkendházakat készítő részlegen — amelyet egynéhány éve létesítettek — nagy halomban sorakoznak a kész panelok. Méreteik elárulják, hogy különböző típusúak. — Ez itt a „Junior" nevű 4-ágyas minlvíkendház a pionírtáborok részére — tájékoztat az üzemvezető helyettese. — Az utóbbi három évben közel háromezret készítettünk belőle. (Ara 4790 korona.) A „Stella" családi víkendház ls igen keresett. Az autók számának növekedésével a garázsproblémák is megszaporodtak. Az üzem tervezői elkészítették az összerakható garázsok tervét. Megrendelésre, különböző méretűeket. A kádármesterséghez ügyes kezű emberek kellenek. Pukanecon volt belőlük elég. Az itt készített kádak, boroshordók messze földön híresek voltak. — Mégis fel kell számolnunk ezt az ágazatot — mondja a beÍJáratnál Dano Foltan kádármester. — Hordók gyártásával másutt ls foglalkoznak — veszi át a szót az üzemvezető helyettese. — Az idén a kereskedelemtől 2 millió korona értékű megrendelést kaptunk. Alig telt el 5 hónap, 120 000 korona értékű megrendelést lemondtak. Ez az u' m kerti pihenő egyik ok. A másik, hogy az üveg- és a fémhordók kiszorítják a fahordókat. A jelenlegi termelési ütemmel a gépek csak 30 szá zalékra vannak kihasználva. Ezért a i üzem vezetősége úgy határozott, hogy eladják a gépeket. Hordókat csakis kisebb, illetve egyéni megrendelésre készítenek, A kádárok azon ban nem maradnak munka nélkül. Az év elején a piešťanyi Chirana üzemmel kötöttek egyességet laboratóriumi A „Junior' berendezések gyártására. Az év végéig ez az üzemág több mint 6 millió korona bevételt biztosít. Jövőre pedig a piešťaniak teljesen átengedik nekik a termelést. így e téren a pukaneciek monopolhelyzetbe kerülnek. Ezért született meg a gondolat, hogy új üzemrészleget építenek. A 8—10 millió koronás beruházás 8 év alatt teljesen megtérül. így további 300—* 350 ember juthatna munkához. — Az építkezés költségeit nagyrészben mi magunk fedeznénk — mondja Hruškovič elvtárs. — Tavaly is félmillió koronával teljesítettük túl a tervezett nyereséget. Jövőre négy üzemi lakás építését is megkezdik, hogy a szakemberek helyben letelepedhessenek. Az építkezést — mint már eddig is sok kisebb épületet — az építőcsoport végzi el. így olcsóbb lesz, és hamarább elkészül. A pukaneci mesteremberek száma tehát a közeljövőben tovább növekedik. Nemcsak horvikendház dók, kádak, stb. kerülnek majd ki kezük alól, hanem víkendházak, laboratóriumi berendezések is. Olyan termékek, ainl iránt külföldön is nagy az érdeklődés. NÉMETH JÁNOS ü gyes megoldás A vágkirályfal határban Is sárgul a gabona. A* egyébkínt nagy községnek kicsi a határa, a kalászosok csak 280 hektárt tesznek ki. A szövetkezet vezetői azonban nem aggódnak a betakarítás miatt, bár a tagok száma kevés. Nagy előnyiik, hogy minden téren gépesítve vannak. Kaszás )6zsef alelnök és Papp Júzset könyvelő mondja el, hogyan készültek fel az aratásra. — A takarmányok begyűjtése során a kézi munkát teljesen mellőztük — mondja Papp elvtárs —, % ezt a módszert alkalmazzuk a szalma kazalozásakor is. A rendsodróval összegyűjtött rendeket ugyanis a petrencézök fölszedték és a kazalhoz szállították, ahol a T-172 es rakodó a kazlakra emelte a petrencéket. Csak a tetőzéshez alkalmazták az elevátort. 17 kazlat raktak meg ilyen módon, s mivel jól bevált ez a munkamódszer (a két petrencéző alig győzte a szállítást) alkalmazzák majd a szalma összegyűjtésénél is. Azzal számolnak, hogy megközelítőleg 25 kazal szalmájuk lesz. A lelét szalmapréssel gyűjtik össze, a másik felét pedig a két petrencézövel. Nyolc uap alatt elvégzik az aratást és a cséplést. További öt nap alatt a szalma Is a helyén lesz, bár az aratás alatt a kazalozást csak csökkentett erővel végzik, mivel H traktor a kicsépelt magot togja' szállítani Galántára. fbj.) Sokszor halljuk, hogy gyermekét vagy értékes tulajdonát úgy védi az ember, mint a szeme fényét. Pedig köztudott, hogy szemünkre nem is vigyázunk úgy, ahogyan kellene. A legsúlyosabb szemsérülést üzemi balesetek, robbanások, hegyes tárgyak okozhatják. Következménye a látás nagymértékű károsodása, vagy azonnali elvesztése is lehet. Ügy ismerjük fel, hogy a csukott szemhéjak közül véresen elszíneződve csurog ki a szem kocsonyaszerűsége. Ilyenkor ne nyúljunk a szemhez, a szemhéjat ne igyekezzünk felnyitni, hanem steril gézt, vagy frissen vasalt zsebkendőt helyezzünk rá. A sérültnek hanyatt fekve kell megvárnia a mentőautót. Lehajlás, erőlködés, járkálás súlyosbítja az állapotát. Igen gyakran, különösen ipari dolgozók esetében, maró anyagok okoznak szemsérülést. A lúgos anyagok hatására elhalnak a felszíni szövetek, fellazulnak a mélyebb sejtrétegek és a káros anyag áthatolhat a szemgolyó burkán. A savat, vagy lúgot közömbösítő oldatnál hamarabb jutunk tiszta vízhez vagy más, vegyileg közömbös folyadékhoz, amivel a kötőhártyát nyomban többszörösei) öblítsük le. Az elsősegély nyújtást az orvos folytatja szakszerűen. Közömbösítő oldat lúgsérülésnél 1 százalékos felhígított ecetsav, savmarásnál nátriumhidrokarbonát oldat. Ha nem késlekedünk a segélynyújtással, eredményesen gyógykezelhetők olyan súlyos esetek, mint a mész, vagy tintaceruza által okozott sérülések is. A szembe jutott idegen test a kötőhártyán, vagy a szaruhártyán okozhat sérülést. Ha a kötőhártyára jut, a sérült görcsösen lezárja szemhéját, szúró fájdalmat érez és erősen könynyezlk. A szapora könnyezés és pislogás kisodorhatja az izgató anyagot. Ha viszont elsősegélyre van szükség, két kezünk hüvelykujjával feltárjuk a szemrést és felszólítjuk a sérültet, tekintsen fel, le és jobbra, balra. így legtöbbször megtalálható az idegen test, ám ez néha láthatatlanul elrejtőzik és Ilyenkor legjobb, ha gyakorlott személy kifordítja a szemhéjat. Porszem, bogár, vagy más anyag eltávolítását tiszta zsebkendő csücskével, vagy hegyesre sodort vattával végezzük. Az Ipari termelésben, különösen védőszemüveg használata nélkül sokszor csapódik a szembe fémszilánk, lecsípett drótvég, szén vagy koromszemcse. Ezt néha nehezebben ismerjük fel szakorvosi segédeszközök nélkül, mert tünetei hasonlóak vagy enyhébbek is a kötőhártyás sérülés tüneteinél. Kárt tehet a látószervben, aki orvosi képzettség nélkül, meg nem felelő eszközzel vállalkozik a szaruhártyába fúródott vagy ékelődött idegen test eltávolítására. A szemhéj sérüléseiről is szólnunk kell. Marás, robbanás és más balesetek okozta sérüléseknél a laikus munkatárs ne tegyen többet a szem leöblítésénél és a becsukott szemhéjak steril gézzel való lefedésénél. A duzzadt, véraláfutásos, felszakadt, vérző szemhéj kezelése, az idegen test, vagy maróhatású anyag eltávolítása az orvos leiadata. A fénysugárzás káros hatásával is kevesen törődnek. Előfordul, hogy hegesztőmunkások dolgoznak védőüveg nélkül, de még többször az, hogy emberek megfelelő biztonsági kiképzés nélkül, házi műhelyükben hegesztenek, látószervüket veszélyeztetve. Fényártalom a közelben tartózkodó személyeket is érinti, pl. ha a hegesztési a munkatársak, járókelők vagy gyermekek nézik. Az utraibolya sugarak a szaru- és kötőhártyában nyelődnek el. Pár óra múlva arra ébred az illető, hogy mindkét szemében szúró fájdalmat érez. A szemhéjak ilyenkor kivörösödnek, a kötőhártyák a szemrésben vérbőek, a szaruhártya elveszti sima csillogását A fényártalom következményei körültekintő orvosi kezelést kivannak. Az ívfénybe nézés huzamosabb időn át ugyancsak maradandó károsodást okoz. A szem védelmének érdekében Igen fontos ismerni a mogelözés alapelveit. Legjobb eszközül az iparban az arcvédő üveg és a védőszemüveg szolgál. Minden Iparágnak a szakemberek által Jóváhagyott védőeszközei vannak. Tanácsos ezeket akkor is használni, ha nem üzemben, hanem egyénileg végzünk olyan munkát, amely testi épségünket vagy egészségünket veszélyezteti. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY ZALKA MIKLÓS

: BÖRZEKÉS Abris mór nem beszélt. Még néhóny órán át nyöszörgött, aztán elhallgatott. A sebei beszéltek csak, a hosszú vágások a húsában, amelyeket cérnával, tűvel öltöttek össze, mint ahogy szabó férceli egybe a ruhát. És a megvörösödött sószemcsék a sebek körül. Nem barátkoztak különösebben Ábrissal a táborban. Ismerte csupán, ahogy a legtöbb embert a barakkból. De a könynye kicsordult akkor és azóta is sokszor. Nem tudta megszokni. Most, az ágyon fekve, kicsit csodálkozott ezen. Miért tudták megszokni mások? De, ha nem is szokták meg, szemet tudnak hunyni fölötte. Befogják a szájukat, fütyültek mindenre, mindenkire. Élték, élhették a világukat. Amelyik eb nem ugat, azt nem rugdossa a rabló ,.. Csak egy pillanatra fordult meg agyában, hogy úgy kellet* volna ... s rögtön röstellte is a gondolatot. Nem lehet úgy. Abris miatt nem, és az ábrisok, meg a bugrisok miatt nem. ;,Az ember miatt nem" - javította ki önmagát és felsóhajtott. Eltűnődött rajta: érdekes, hogy a vandalizmust mindig újra, meg újra fölfedezik, akár Amerikát. Moszkvában úgy gondolta, elmaradót, barbár ország, tudatlan, vak nép azért eshetett meg a Kalász Abris tragédiája. De a népnek ahhoz semmi köre nem volt. Végigmustrálta a foglyaikat: tanítók, ügyvédek, orvosok, diákok, de a legtöbb mégis tiszt. Munkás: egy se, paraszt: néhány. Az intelligencia. Akik az észt, a gondolkodást jelentik egy népnél, akik B így fogalmazta magában o tudás élesztőmorzsói a tudatlanság tésztájában. Fájt, hogy éppen ezek ilyenek. Rosszul esett. De ilyenek voltak, és megnyugodott o vandalizmusuktól. Addig azt hitte, fegyvert fogot ozok ellen, akik folytatni akarják a háborút. Hadifogoly-nyelvre fordítva: akik miatt még mindig nem lehet felülni a vonatra, zötyögni csigalassúsággal, órákon, napokon «M vesztegelni bakterházaknál, égető tü19. relmetlenségben, éhezni-szomjazni a vánszongó vagonban, tetveket vadászni, de nevelni, kacagni, örülni a napnak, a felhőnek, az életnek ... Haza .., Kalász, Ábris adta tudomására, hogy nem ezért. Nemcsak, és nem elsősorban ezért. Másért is... Mindenért... Pontosan emlékezett rá, mielőtt az eszerek ellen fegyvert fogott, néhány pillanatig töprengett: helyes-e? Más nép ügye. Mi köze neki hozzá? In*ézzék el maguk, egymás között. De haza akart menni... Haza ... És ez a vágy elnyomott minden észbeli érvet. Haza, ha az eszerek hulláin át, akkor azokon keresztül... De haza, végre haza... Az emlékezés kesernyés vonást húzott a szója sarkába. Csukot pillái mögött látta a házat, a fehér meszelés térdmagasságig fölhólyagzott, lemállott, hiába meszelték újra, a vizes fal nem tűrte. A kis kerget is látta. A házból beszélgetés-szóváltás ricsaja hallatszott, aztán az ismerős kiáltás: „Ondrej, hol vagy? és kicsit csöndesebben: Ez mór megint, az ördög tudja, hol kujtorog ..." A kertben mindjárt elől két öreg szilvafa, idább pedig füzek, egészen a Vágig. Sűrű lombjaik között a folyó fölé látni. A Vágón az aláereszkedő tutajokon az emberek, mintho csupán a fejük zuhanna lefelé. A part eltakarja a tutajt, magát a folyót is, az emberek lábát, törzsét, csak a fejek utaznak, gyorsan, ahogy a víz sodra hajtja őket. Es a fejek énekelnek. Sajnálta, hogy nem jutott el, és tisztában volt azzal, hogy már sohasem jut oda, és azzal is, hogy így van rendjén. De azért sajnálta. Feküdt, mozdulatlan, Az asszony lélegzését figyelte, és elmosolyodott. Kedvesnek érezte a szuszogását. A lámpa megint percegett. Eszébe ötlött, kicsit följebb kellene csavarni a kanócot. Óvatosan fölkelt, lábujjhegyen osont a lámpához. Megigazította, aztán ugyanolyan nesztelen tolvajléptekkel settenkedett vissza, és lefeküdt. Pillantását a mennyezeten felejtette, de mintha nem is látta volna, a szeme meszszire nézet. Akik legjobban akartak haza menni, az eszerek ellen indultak. Ezért indult ő is. Nagyon akart haza ... Az út világos: az eszereken ót... Talált eszereket. És mást is. Még valamit Ábris tragédiáján kívül is. A fölkelést úgy nevezték: eszer-lázadós. A fölkelőket — eszereknek hívták. Ezt logikusnak tartotta. Orosz ügy. Ügy hívják, ahogy akarják. Orosz ügy. De a foglyok közöf- nemcsak orosz értelmiségiek és orosz tisztek voltak, németek, meg osztrákok, és magyarok is. Az ezred parancsnoka maga is, a szózadparancsnoko szintén, és Gerencsér főhadnagy úr, a tábori lelkész. Gerencsér tisztába tett mindent. Ahol Gerencsér van, ott nem imádkozni, oda lőni kell... Különben bátran halt meg. Díszlépésben, olyan peckesen, ahogy Galíciában ellépett az arcvonal előtt, hogy aztán megáldja az ütközetbe induló fegyvereket, masírozott a sírgödörhöz, szabályos hátraarcot csinál és odakiabált az osztagnak: — A császár tisztje meg tud halni a császárérM Az isten szolgája az Űrért! •=» és állt, vigyázzba merevedve, akár a díszszemlén. Nem várta be a tűzparancsot. A puska eldörrent a kezében, és Gerencsér főhadnagy úr széttárta karját, hanyatt zuhant a gödörbe. A gyomra csak később kezdett émelyegni. Gerencsért ismerte, tőle nem émelygett. Kicsit sajnálta, hogy nem áll módjában megkérdezni o tábori lelkésztől: katolikus pap létére mi köze a pravoszláv istenhez, magyar tiszt létére oz 20. orosz cárhoz? Vagy mindegy az isten is, a császár is, csak burzsuj világ legyen? Utólag hálát érzett Gerencsér iránt. Felelni ugyan nem tudót a tábori lelkész az ő fel nem tett kérdéseire, de a leckét, oz internacionalizmusból mindenesetre megadta. A tőkés világ — nemzetközi világ. A pénznek sehol sincs szaga, akármelyik országban verték. És az úr mindenekelőt úr, másodszor is, harmadszor, tizedszer is úr, csak aztán orosz, vagy magyar, vagy német. Ha a magyarnak fáj, nem biztos, hogy neki fáj, hiába magyar. Ha az úrnak fáj, akkor is fáj, ha hottentotta úrnak sajog ... Ha a magyarságát sér

vik, kibírja, de ha az uraságát... Ábrisok lesznek akkor. Ujjcsonkok az asztalon. Fejek a földben ... ;,Üri pokol..." — fogait csikorgatta tehetetlen mérgében. Olyan egyszerű az egész, egyszerűbb, mint a ké*szer kettő. És nem értik. Nem értette, miért nem? Szerette volna, hogy értsék. Mindenki. LeheteHen, hogy valaki embernek érzi magát, és ne értse! Iszonyú, hogy nem értik. Vagy nem akarják? Bele kellene kiáltani mindenkinek a fülébe, olyan hangosan belekiabálni, hogy megértsék .. „Aludni... — sóhajtott. - Nem gondolni semmire, és elaludni..." A szeme égett. Becsukta. „Semmire sem gondolni" — kóválygott agyában. Áz óra egyhangúan ketyegett. „Ember..." zsongott a fejében. A szót megcsúfoltnak érezte és tehetetlennek, kiszolgáltatottnak önmagát, mintha gúzsba kötve heverne. Reménytelen vágy fogta el a vonat után, az álmatlan, idegtépő robogás, a küzdelem, a vég nélküli rohanás — a harc után. Ember. I 1967. VII. 5. (Folytatjuk)