Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-19 / 197. szám, szerda

...A DÉLVIDÉKRŐL SEM FELEDKEZTEK MEG" Somorja a fejlődés tükrében T

avaly jártam utoljára Somorján, Prochádzka István festőművésznek, a város szülöttének kiállítását néztem meg, amelyet a művész 70. születésnapja tiszteletére rendezett meg a városi népművelődési otthon és a CSEMADOK. A kezdeményező Skriba Pál és Bódis Ferenc tanítók voltak. A képeket a népművelődési otthon szűk termében és folyosóján állították ki. A megnyitó napján a kiállítási helyiségek zsúfoltak voltak látogatókkal. Nemcsak Somorja, hanem a környék lakossága is eljött, hogy lássa a művész alkotásait, melyeket itt, szülővárosában, sok nélkülözés közepette, szemük láttára festett. A művész ott járt képei és látogatói között, fogadta a kézszorításokat, a jókívánságokat, mosolygott jobbra, balra... és ebben a mosolyban, mintha a régi, Ifjú Procházka támadt volna fel. Szép, emlékezetes ünnep maradt ez a kiállítás. Azok az egyszerű» emberek várázsolták ünneppé,' akik szeretik a művészetet és áldozatkészen ápolják a kultúrát. Ma is megindító hangon mesélik azok a somorjal asszonyok, akik az ünnep tiszteletére felsúrolták a népművelési otthont és segítettek a képek elrendezésében, hogy a kiállítás előestéjén Prochádzka elkérte tôlílk a helyiség kulcsát, mert négyszemközt akart lenni képeivel. Nem tudják mennyit időzött ott az éjjeli órákban, de reggelre nagy meglepetésükre a képek nem voltak a helyükön, a művész átrendezte őket. Megértés, van a hangjukban, amikor a művész munkásságáról, tevékenységéről beszélnek és ugyanaz a lelkesedés jellemzi magatartásukat, amikor városuk fejlődéséről, átrendezéséről esik most szó. M

ert Somorját iparosítják és óriási változáson megy keresztül. Aki ma végigmegy a város utcáin mindenütt nagy rakás építőanyagot és földhányásokat lát. A helyi nemzeti bizottság sincs a megszokott helyén, mert eredeti székhelyét több mint egy negyedmilliós korona költséggel javítják. Az épületbe bevezetik a központi fűtést, új ajtókat, ablakokat kapnak és a tanácstermet korszerű, száz férőhelyes esketési teremmé alakítják. így akarják emelni a polgári esküvők ünnepi méltóságát. Szükség van rá, a terem már szűknek bizonyul, tavaly nem kevesebb, mint százhét esküvőt, harminc névadó ünnepséget és egy ezüst- és egy aranylakodalmat rendeztek benne. — * Csak éppen népművelési otthonunk régi, rozoga... — mondja az 52 esztendős Holocsy Rudolf, aki a nemzeti bizottságon közel 15 esztendeje dolgozik és 1964 óta az elnöki teendőket végzi. — Pedig — teszi hozzá — Somorja lakossága szereti a kultúrát, az öszszes szervek igen aktívan dolgoznak és különösen a CSEMADOK végez igen jó munkát. Így hát a város megérdemelné, hogy szép, reprezentatív kulturális otthona legyen. E téren a nemzeti bizottság meg is tette a megfelelő intézkedéseket, már az alapot is leraktuk, de tekintettel arra, hogy leállították az építkezést, — nemcsak nálunk, de másutt is — egyetlen reményünk maradt, hogy a tervbe vett vegyigyár építése ezt az égető kérdést is megoldja. A vegyigyár, e hatalmas méitetű ipari üzem építését jövőre kezdik meg. A területét már kiszemelték, együtt kijelölték a területet is, ahol a mérnökök, technikusok és munkások számára a lakásokat építik. Az építkezés vezetőivel a városi tanács már abban is megállapodott, hogy az építkezéshez szükséges kavicsot * bizonyos mennyiségben biztosítja s ennek fejében az üzem fürdőmedencét épít a lakosságnak. A fürdő a jövőre elkészülő stadion közvetlen szomszédságában lesz. A stadion befejező munkálataira a járási nemzeti bizottság 600 ezer koronát utalt ki. — A későbbiek során az a terv, — folytatja az elnök — hogy vendéglátó ipart is létesítenek ott, amely a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozna majd. Ilyen formán a városi park, amely négy és fél hektáros területen fekszik és szabadtéri színpaddal rendelkezik, a stadion, a fürdő és a vendéglátóipar létesítményeivel együtt a következő évek folyamán üdülővé válhat, ahol az ország különböző részeiből és a külföldről érkező vendégek kényelmét biztosíthatják. A

nemzeti bizottság egyébként már most is rendelkezik oly építő részleggel, amely több szakágazatot foglal magában és 56 alkalmazottal rendelkezik. Ez a vállalat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy 150 ezer korona tiszta hasznot hoz a városnak. A mai napig 120 ezer korona már biztosítva van. — Én itt születtem, — mondja az elnök — ismerem városunk minden zegét-zúgát és állíthatom, hogy a fejlődésnek ilyen gyors iramú lendületéről még csak álmodni sem mertem soha. Örömmel számolok be tehát az eredményekről. Az utolsó három esztendőben több ezer méteres gyalogjárót építtettünk, több parkot létesítettünk. E munkákban a város lakossága méltó módon, pontosabban tizennégyezer brigádórával vette ki a részét. Pillanatnyilag a várost neonfény-világítással látjuk el. Tavaly kezdtük meg ezt a munkát és az idén folytatjuk. E munkálatok költsége eddig nyolcszázötvenezer korona. — Folytassam?... — kérdi az elnök mosolyogva, de válaszomat nem is várja be, hanem folytatja — nemrég nyitottuk meg az egymilliós költséggel épült korszerű áruházunkat és ugyancsak ez idén építettük fel a régi, leégett mozi helyébe az új mozit, amely szélesvásznú filmek vetítéséra is alkalmas. Ez is egymillióba került. Az új mezőgazdasági Iskola építését most fejezik bo. Ez az Iskola összpontosítja majd a kerület összes mezőgazdasági technikumait. Az iskola szlovák és magyar nyelvű lesz és 340 diáknak biztosítja az internátust. Az épület januárra készül el, de a csatornázás miatt csak a jövő tanévben nyílik meg. Nagyban folyik a vízvezetékhálózat kiépítése, jövőre pedig a város csatornázási munkálatai is megindulnak. Ezek az utóbbi építkezések négy évre vannak tervezve és költségük kb. 17 millió koronára rúg. Ebben az esztendőben kezdik meg a három kilencemeletes blokkház építését. Kettőben szövetkezeti lakások lesznek, a harmadikat pedig azok kapják, akiknek a házát a városrendezés során lebontják. Ezerkilencszázhetvenig 24 ház lebontására kerül sor, és ezek helyébe módéra házak épülnek. Oj benzinkút, autójavítóműhely, szerviz is épül. . A magánépítkezések ugyancsak óriási lendülettel folynak. Pillanatnyilag 140 családi ház készül. Ehhez az új településhez a város már bebiztosította az út- és villanyhálózatot. Már nem is merem megkérdezni, hogy mindez mibe kerül, inkább a másik, a könynyebb kérdést teszem fel az elnöknek, éspedig azt, hogy minek tulajdonítja szülővárosának e gyors és valóban példás fejlődését. — Nos — válaszolja az elnök — őszintén szólva, amikor megszüntünk Járási székhely lenni, azt hittük, hogy vége, befellegzett nekünk. De tévedtünk. Kiderült, hogy az ország iparosításánál a délvidékről sem feledkeztek meg. A tervezett vegyigyár építésével bekerültünk a fejlődés áldásos áramába. És ma merem állítani, hogy tíz esztendőn belül a város lakossága megkétszereződik, és arculata teljesen megváltozik. Már most tárgyalunk azokkal a szakmunkásokkal, akik a környék építkezéseire, vagy távoli munkahelyekre utaznak, számítsanak azzal, hogy itthon lesz rájuk szükség. Sokan örömmel vállalták az itthonmaradást, mert itthon több pihenésben és a kulturális élet előnyeiben lehet részük. I

me, a kalandozások után végre visszatértünk a kultúrához, oda, ahonnan elindultunk. A korszerű házblokkok, a családi házak, a vízvezeték, a neonfény, a csatornázás, a központi fűtés, a közeli munkahely mind-mind az ember jólétét, kultúráját hivatott szolgálni. — Itt Somorján — mondja az elnök — a legtöbb kulturális előadást a CSEMADOK rendezi. Ha benépesül a kultúrház, vagy a parkban a szabadtéri színpad az többnyire a CSEMADOK aktivitásának köszönhető. Természetesen — a maga területén — a többi szervezet is dolgozik. Az iskolák jó munkát végeznek, dicsérni tudom a zeneiskolát is, amely növendékeivel koncerteket rendez és elősegíti a város zenei életének fejlődését, de a pezsgést, a mozgást a CSEMADOK, a népművelési otthonnal karöltve viszi. Ezért helyes volna, ha felkeresné Kósa Margit asszonyt, a CSEMADOK elnökét, aki óvónő és a CSEMADOKtagok pályáját már az óvodában figyelemmel kíséri, — teszi hozzá mosolyogva. Az Idei rendezvényekről Kósáné mellett, Húsvéth Mária, magyarszakos tanítónő, a CSEMADOK titkára számol be. Januárban irodalmi vitaest volt. Egri Viktor regényét vitatták meg a szerző jelenlétében. Aat > mondják igen szép és értékes est volt. Februárban esztrádműsort rendeztek, telt ház volt. Utána következett a sikeres évzáró, majd Gyárfás Miklós Egérút című színműve, amelyei hatszor adtak elő, mindannyiszor zsúfolt ház előtt. Áprilisban a középiskola diákjai a CSEMADOK közreműködésével Arany-estet rendeztek. Az est színvonalas ünnepi légkörben zajlott le. Néhány héttel ez-' előtt pedig a városi park szabadtéri színpadán a CSEMADOK rendezésében Kovács Apollónia Mossár Imrével lépett fel a Csallóközi táncegyüttessel és a győri ötven tagú népi együttessel. A szép, színvonalas előadáson nemcsak Somorja, hanem a környék lakói is gyönyörködtek. Több ezren vettek részt ezen az előadáson. E rendezvények sikerében — hangsúlyozzák — része van a népművelési otthon vezetőségének is. Segít továbbá a nemzeti bizottság és a szövetkezet is támogatja működésüket. A tanítók közül többen igen aktívan dolgoznak. Rajtuk kívül a technikai brigád szakemberei és a szereplők jó, áldozatkész munkát végeznek. És végül Somorjai József építésztechnikust dicsérik, aki sokat segít a szerelési és a dekorációs munkák megvalósításában. S

zólni kellene még a városi könyvtár működéséről, amelynek vezetője Ema Veršková asszony, de érdemben nem foglalkozhatom vele, mert a könyvtárban éppen leltározás folyik és a vezető nyakig áll a munkában. Igyekszik a 16 ezer kötet közül kirostálni a sok megviselt, agyonolvasott és agyonrongált könyvet, hogy helyükbe újakat tehessen. A kép Itt ls, akárcsak az utcai földhányásnál a város fejlődését szolgálja és hinni merem, hogy a haladást, fejlődést szolgáló tervek, szándékok rövidesen megvalósulnak s meghozzák a maguk gyümölcsét. SZABÓ BÉLA űj Szabó Béla: ÉVEK SODRÁBAN Ha megkésve is, de a jubilánst, a közelmúltban hatvanadik évét ünneplő Szabó Bélát kívánja köszönteni e kötet. Jóleső érzéssel fogadjuk a könyvbe sorakozó kisregényt és a novellákat, s megkönnyebbülve sóhajtunk fel: Végre! Ideje volt már, hogy Szabó Béla négy évtizedes munkásságából ez a válogatás napvilágot lásson. Alkotómunkája legjobb terméséből áll össze a kötet. Nem véletlenül esett a választás A menyasszony című regényre, s azokra a régi és új elbeszélésekre, novellákra, melyekben az igazi prózaírót láthatjuk. Az első ajándéktól A kalitkás perig felvonultatott novellák művészi rangja és tematikai hitele egyaránt megragadja az olvasót. Érzésünk szerint nem ártott volna, ha elő- vagy utószóban Szabó Béla munkásságáról is szó esik. Erre annál is inkább szükség lett volna, mivel a könyvből tetemes szállítmány irányult a Magyar Népköztársaságba. (TATRAN Magyar Üzem, 380 old.) (16,50 korona) « Szabó Magda: MÓZES EGY, HUSZONKETTŐ A biblikus cím mai témát ta- • kar, mintegy „folytatja" az akkori cselekményt. Az idézett részben ugyanis Isten megkísérti Ábrahámot, hogy fiát, Izsákot mutassa be égő áldozatul, hogy ezzel bizonyítsa az iránta való hűségét. Szabó Magda regényében Izsák nem hajlandó atyja parancsszavára máglyára lépni, s a maga módján próbálja megkeresni útját. Két világ — öregek és fiatalok — összecsapása, s az új élet megalapozásának vágya a kisregény alapja, mely érdekes olvasmány. (TATRAN. 284 old.) (12,— korona) Berkesi András: JÁTÉK A TISZTESSÉGGEL Jutka, a regény főhőse, elsá személybea mondja el fiatal élete regényét, két szerelmének történetét. Nem szokványosán megírt, sablonos szerelmi történet ez, hanem a társadalom ellentmondásait tükröző, melyben a harc éppúgy természetes követelmény, mint az állásfoglalás. Berkesi András új könyvében elsősorban erkölcsi kérdéseket boncol, de a hős sorsa a politikai és társadalmi mozgást ls felöleli. A fordulatos cselekmény s a drámai jelettetek egyaránt jellemzői a kötetnek. (TATRAN, II. kiadás, 484 ald.) (20,50 korona) Fekete Gyula: A HŰ ASSZONY MEG A ROSSZ NŐ Erkölcsi kérdéseket feszeget Fekete Gyula regénye is. Egy Prága - Óvárosi tér * család életén keresztül mutatja be a kísértő ösztönöket, s a társadalmi problémákat. Östör Imre fiatal szakmunkás a regény főhőse, akinek boldog házasságát az új lakó — a rossz hírben álló fiatalasszony — megbolydítja. Innen Indul a történet, mely érdekes és izgalmas olvasmányt jelent az olvasónak. (TATRAN, 168 old.) (11,— korona) Kolozsvári Grandpierre Emil: VÁLTOZATOK HEGEDŰRE Géza és Kornél, Olgi és Ditta idegesen várakozik a kórház folyosóján. Az a kérdés tartja őket izgalomban, életben marad-e Renáta? Az orvos tehetetlenül tárja szét karját, így kezdődik és végződik a regény. A két történet között azonban ott van Renáta és Géza, Renáta és Walter szerelme. Ebben a történetben tehetség és középszerűség, illetve dilettantizmus élethalálharcát vívja. A főhős számára nem marad más kiút, mint az öngyilkosság. A megtörténtek miértjére adandó feleletet nem rágja az olvasó szájába az író, hanem a filmszerűen pergő események alapján elgondolkoztatja. (TATRAN, 302 old.) (16 korona) Darvas József: A TÖRÖKVERŐ HARANGOS KÚT Két regény kap helyet ebben a most megjelent terjedelmes kötetben. A törökverő-t 1938ban, a fasizmus előretörésének Idején Irta a szerző, s akkor idézte fel a nagy törökverő alakját, amikor a nagy nemzeti összefogásra ismét nagy szükség volt. A kötet másik regénye, a Harangos kút 1942-ben íródott, s a múlt század hatvanas éveinek paraszti társadalmát ábrázolja benne, szociografikus hűséggel, nagy realista erővel. Mindkét regény Darvas József művészetét és haladó szemléletét példázza. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 794 old.) (24,— koronái Edvard Valenta: ÁRNY AZ ABLAKBAN A kiváló cseh író elsöízbea lép a magyar olvasó elé ezzel a kötettel. Az izgalmas, érdeke* detektívregény Prága villanegyedében zajlik le. Verunka, a szép lány megbénulása, s Viktorinné meggyilkolása a regény magva, s ezekre a titkokra a nyomozó új típusát megszemélyesítő Hurych kapitány adja meg az ötletes és újszerű detektívlogikával kinyomozott választ. A kötetet Kopasz Csilla fordította. (TATRAN Magyar Üzeme, 300 old.) (18,50 koronái (E. Lederer felvétele) kouy

vek