Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-19 / 197. szám, szerda

...A DÉLVIDÉKRŐL SEM FELEDKEZTEK MEG" Somorja a fejlődés tükrében T avaly jártam utoljára So­morján, Prochádzka Ist­ván festőművésznek, a város szülöttének kiállítását néztem meg, amelyet a művész 70. születésnapja tiszteletére rendezett meg a városi népmű­velődési otthon és a CSEMA­DOK. A kezdeményező Skriba Pál és Bódis Ferenc tanítók vol­tak. A képeket a népművelődé­si otthon szűk termében és fo­lyosóján állították ki. A meg­nyitó napján a kiállítási helyi­ségek zsúfoltak voltak látoga­tókkal. Nemcsak Somorja, ha­nem a környék lakossága is eljött, hogy lássa a művész al­kotásait, melyeket itt, szülővá­rosában, sok nélkülözés köze­pette, szemük láttára festett. A művész ott járt képei és látogatói között, fogadta a kéz­szorításokat, a jókívánságokat, mosolygott jobbra, balra... és ebben a mosolyban, mintha a régi, Ifjú Procházka támadt vol­na fel. Szép, emlékezetes ünnep maradt ez a kiállítás. Azok az egyszerű» emberek várázsolták ünneppé,' akik szeretik a mű­vészetet és áldozatkészen ápol­ják a kultúrát. Ma is megindító hangon me­sélik azok a somorjal asszo­nyok, akik az ünnep tiszteletére felsúrolták a népművelési ott­hont és segítettek a képek el­rendezésében, hogy a kiállítás előestéjén Prochádzka elkérte tôlílk a helyiség kulcsát, mert négyszemközt akart lenni ké­peivel. Nem tudják mennyit idő­zött ott az éjjeli órákban, de reggelre nagy meglepetésükre a képek nem voltak a helyü­kön, a művész átrendezte őket. Megértés, van a hangjukban, amikor a művész munkásságá­ról, tevékenységéről beszélnek és ugyanaz a lelkesedés jel­lemzi magatartásukat, amikor városuk fejlődéséről, átrendezé­séről esik most szó. M ert Somorját iparosítják és óriási változáson megy keresztül. Aki ma végig­megy a város utcáin mindenütt nagy rakás építőanyagot és földhányásokat lát. A helyi nemzeti bizottság sincs a meg­szokott helyén, mert eredeti székhelyét több mint egy ne­gyedmilliós korona költséggel javítják. Az épületbe bevezetik a központi fűtést, új ajtókat, ablakokat kapnak és a tanács­termet korszerű, száz férőhe­lyes esketési teremmé alakít­ják. így akarják emelni a pol­gári esküvők ünnepi méltósá­gát. Szükség van rá, a terem már szűknek bizonyul, tavaly nem kevesebb, mint százhét es­küvőt, harminc névadó ünnep­séget és egy ezüst- és egy aranylakodalmat rendeztek benne. — * Csak éppen népművelési otthonunk régi, rozoga... — mondja az 52 esztendős Holo­csy Rudolf, aki a nemzeti bi­zottságon közel 15 esztendeje dolgozik és 1964 óta az elnöki teendőket végzi. — Pedig — teszi hozzá — Somorja lakos­sága szereti a kultúrát, az ösz­szes szervek igen aktívan dol­goznak és különösen a CSEMA­DOK végez igen jó munkát. Így hát a város megérdemelné, hogy szép, reprezentatív kul­turális otthona legyen. E té­ren a nemzeti bizottság meg is tette a megfelelő intézkedése­ket, már az alapot is leraktuk, de tekintettel arra, hogy leál­lították az építkezést, — nem­csak nálunk, de másutt is — egyetlen reményünk maradt, hogy a tervbe vett vegyigyár építése ezt az égető kérdést is megoldja. A vegyigyár, e hatalmas mé­itetű ipari üzem építését jövőre kezdik meg. A területét már kiszemelték, együtt kijelölték a területet is, ahol a mérnö­kök, technikusok és munkások számára a lakásokat építik. Az építkezés vezetőivel a városi tanács már abban is megálla­podott, hogy az építkezéshez szükséges kavicsot * bizonyos mennyiségben biztosítja s ennek fejében az üzem fürdőmedencét épít a lakosságnak. A fürdő a jövőre elkészülő stadion köz­vetlen szomszédságában lesz. A stadion befejező munkálatai­ra a járási nemzeti bizottság 600 ezer koronát utalt ki. — A későbbiek során az a terv, — folytatja az elnök — hogy vendéglátó ipart is léte­sítenek ott, amely a nemzeti bizottság hatáskörébe tartozna majd. Ilyen formán a városi park, amely négy és fél hektá­ros területen fekszik és szabad­téri színpaddal rendelkezik, a stadion, a fürdő és a vendég­látóipar létesítményeivel együtt a következő évek folyamán üdülővé válhat, ahol az ország különböző részeiből és a kül­földről érkező vendégek ké­nyelmét biztosíthatják. A nemzeti bizottság egyéb­ként már most is rendel­kezik oly építő részleg­gel, amely több szakágazatot foglal magában és 56 alkalma­zottal rendelkezik. Ez a válla­lat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tisz­teletére vállalta, hogy 150 ezer korona tiszta hasznot hoz a vá­rosnak. A mai napig 120 ezer korona már biztosítva van. — Én itt születtem, — mond­ja az elnök — ismerem váro­sunk minden zegét-zúgát és ál­líthatom, hogy a fejlődésnek ilyen gyors iramú lendületéről még csak álmodni sem mertem soha. Örömmel számolok be tehát az eredményekről. Az utolsó három esztendőben több ezer méteres gyalogjárót épít­tettünk, több parkot létesítet­tünk. E munkákban a város la­kossága méltó módon, ponto­sabban tizennégyezer brigádórá­val vette ki a részét. Pillanat­nyilag a várost neonfény-vilá­gítással látjuk el. Tavaly kezd­tük meg ezt a munkát és az idén folytatjuk. E munkálatok költsége eddig nyolcszázötven­ezer korona. — Folytassam?... — kérdi az elnök mosolyogva, de vála­szomat nem is várja be, hanem folytatja — nemrég nyitottuk meg az egymilliós költséggel épült korszerű áruházunkat és ugyancsak ez idén építettük fel a régi, leégett mozi helyébe az új mozit, amely szélesvásznú filmek vetítéséra is alkalmas. Ez is egymillióba került. Az új mezőgazdasági Iskola építését most fejezik bo. Ez az Iskola összpontosítja majd a kerület összes mezőgazdasági technikumait. Az iskola szlovák és magyar nyelvű lesz és 340 diáknak biztosítja az interná­tust. Az épület januárra készül el, de a csatornázás miatt csak a jövő tanévben nyílik meg. Nagyban folyik a vízvezeték­hálózat kiépítése, jövőre pedig a város csatornázási munkálatai is megindulnak. Ezek az utób­bi építkezések négy évre van­nak tervezve és költségük kb. 17 millió koronára rúg. Ebben az esztendőben kezdik meg a három kilencemeletes blokkház építését. Kettőben szövetkezeti lakások lesznek, a harmadikat pedig azok kapják, akiknek a házát a városrende­zés során lebontják. Ezerkilenc­százhetvenig 24 ház lebontására kerül sor, és ezek helyébe mó­déra házak épülnek. Oj ben­zinkút, autójavítóműhely, szer­viz is épül. . A magánépítkezések ugyan­csak óriási lendülettel folynak. Pillanatnyilag 140 családi ház készül. Ehhez az új település­hez a város már bebiztosította az út- és villanyhálózatot. Már nem is merem megkér­dezni, hogy mindez mibe ke­rül, inkább a másik, a köny­nyebb kérdést teszem fel az el­nöknek, éspedig azt, hogy minek tulajdonítja szülővárosának e gyors és valóban példás fej­lődését. — Nos — válaszolja az el­nök — őszintén szólva, amikor megszüntünk Járási székhely lenni, azt hittük, hogy vége, befellegzett nekünk. De téved­tünk. Kiderült, hogy az ország iparosításánál a délvidékről sem feledkeztek meg. A terve­zett vegyigyár építésével beke­rültünk a fejlődés áldásos ára­mába. És ma merem állítani, hogy tíz esztendőn belül a vá­ros lakossága megkétszerező­dik, és arculata teljesen meg­változik. Már most tárgyalunk azokkal a szakmunkásokkal, akik a környék építkezéseire, vagy távoli munkahelyekre utaznak, számítsanak azzal, hogy itthon lesz rájuk szükség. Sokan örömmel vállalták az itt­honmaradást, mert itthon több pihenésben és a kulturális élet előnyeiben lehet részük. I me, a kalandozások után végre visszatértünk a kul­túrához, oda, ahonnan el­indultunk. A korszerű házblok­kok, a családi házak, a vízveze­ték, a neonfény, a csatornázás, a központi fűtés, a közeli munka­hely mind-mind az ember jólé­tét, kultúráját hivatott szolgál­ni. — Itt Somorján — mondja az elnök — a legtöbb kulturális előadást a CSEMADOK rendezi. Ha benépesül a kultúrház, vagy a parkban a szabadtéri színpad az többnyire a CSEMADOK ak­tivitásának köszönhető. Termé­szetesen — a maga területén — a többi szervezet is dolgozik. Az iskolák jó munkát végeznek, dicsérni tudom a zeneiskolát is, amely növendékeivel koncerte­ket rendez és elősegíti a város zenei életének fejlődését, de a pezsgést, a mozgást a CSEMA­DOK, a népművelési otthonnal karöltve viszi. Ezért helyes vol­na, ha felkeresné Kósa Margit asszonyt, a CSEMADOK elnökét, aki óvónő és a CSEMADOK­tagok pályáját már az óvodá­ban figyelemmel kíséri, — teszi hozzá mosolyogva. Az Idei rendezvényekről Kó­sáné mellett, Húsvéth Mária, magyarszakos tanítónő, a CSE­MADOK titkára számol be. Ja­nuárban irodalmi vitaest volt. Egri Viktor regényét vitatták meg a szerző jelenlétében. Aat > mondják igen szép és értékes est volt. Februárban esztrád­műsort rendeztek, telt ház volt. Utána következett a sikeres év­záró, majd Gyárfás Miklós Egérút című színműve, amelyei hatszor adtak elő, mindannyi­szor zsúfolt ház előtt. Április­ban a középiskola diákjai a CSEMADOK közreműködésével Arany-estet rendeztek. Az est színvonalas ünnepi légkörben zajlott le. Néhány héttel ez-' előtt pedig a városi park sza­badtéri színpadán a CSEMADOK rendezésében Kovács Apollónia Mossár Imrével lépett fel a Csallóközi táncegyüttessel és a győri ötven tagú népi együttes­sel. A szép, színvonalas előadá­son nemcsak Somorja, hanem a környék lakói is gyönyörköd­tek. Több ezren vettek részt ezen az előadáson. E rendezvények sikerében — hangsúlyozzák — része van a népművelési otthon vezetőségé­nek is. Segít továbbá a nemzeti bizottság és a szövetkezet is támogatja működésüket. A ta­nítók közül többen igen aktívan dolgoznak. Rajtuk kívül a tech­nikai brigád szakemberei és a szereplők jó, áldozatkész mun­kát végeznek. És végül Somor­jai József építésztechnikust di­csérik, aki sokat segít a szere­lési és a dekorációs munkák megvalósításában. S zólni kellene még a vá­rosi könyvtár működésé­ről, amelynek vezetője Ema Veršková asszony, de ér­demben nem foglalkozhatom vele, mert a könyvtárban éppen leltározás folyik és a vezető nyakig áll a munkában. Igyek­szik a 16 ezer kötet közül ki­rostálni a sok megviselt, agyon­olvasott és agyonrongált köny­vet, hogy helyükbe újakat te­hessen. A kép Itt ls, akárcsak az utcai földhányásnál a város fejlődését szolgálja és hinni merem, hogy a haladást, fejlő­dést szolgáló tervek, szándé­kok rövidesen megvalósulnak s meghozzák a maguk gyümöl­csét. SZABÓ BÉLA űj Szabó Béla: ÉVEK SODRÁBAN Ha megkésve is, de a jubi­lánst, a közelmúltban hatvana­dik évét ünneplő Szabó Bélát kívánja köszönteni e kötet. Jól­eső érzéssel fogadjuk a könyv­be sorakozó kisregényt és a no­vellákat, s megkönnyebbülve sóhajtunk fel: Végre! Ideje volt már, hogy Szabó Béla négy év­tizedes munkásságából ez a vá­logatás napvilágot lásson. Alkotómunkája legjobb ter­méséből áll össze a kötet. Nem véletlenül esett a választás A menyasszony című regényre, s azokra a régi és új elbeszélé­sekre, novellákra, melyekben az igazi prózaírót láthatjuk. Az első ajándéktól A kalitkás pe­rig felvonultatott novellák mű­vészi rangja és tematikai hitele egyaránt megragadja az olva­sót. Érzésünk szerint nem ár­tott volna, ha elő- vagy utószó­ban Szabó Béla munkásságáról is szó esik. Erre annál is in­kább szükség lett volna, mivel a könyvből tetemes szállítmány irányult a Magyar Népköztár­saságba. (TATRAN Magyar Üzem, 380 old.) (16,50 korona) « Szabó Magda: MÓZES EGY, HUSZONKETTŐ A biblikus cím mai témát ta- • kar, mintegy „folytatja" az ak­kori cselekményt. Az idézett részben ugyanis Isten megkísér­ti Ábrahámot, hogy fiát, Izsákot mutassa be égő áldozatul, hogy ezzel bizonyítsa az iránta való hűségét. Szabó Magda regényében Izsák nem hajlandó atyja pa­rancsszavára máglyára lépni, s a maga módján próbálja meg­keresni útját. Két világ — öre­gek és fiatalok — összecsapá­sa, s az új élet megalapozásá­nak vágya a kisregény alapja, mely érdekes olvasmány. (TATRAN. 284 old.) (12,— korona) Berkesi András: JÁTÉK A TISZTESSÉGGEL Jutka, a regény főhőse, elsá személybea mondja el fiatal élete regényét, két szerelmének történetét. Nem szokványosán megírt, sablonos szerelmi tör­ténet ez, hanem a társadalom ellentmondásait tükröző, mely­ben a harc éppúgy természetes követelmény, mint az állásfog­lalás. Berkesi András új köny­vében elsősorban erkölcsi kér­déseket boncol, de a hős sorsa a politikai és társadalmi moz­gást ls felöleli. A fordulatos cselekmény s a drámai jelette­tek egyaránt jellemzői a kötet­nek. (TATRAN, II. kiadás, 484 ald.) (20,50 korona) Fekete Gyula: A HŰ ASSZONY MEG A ROSSZ NŐ Erkölcsi kérdéseket feszeget Fekete Gyula regénye is. Egy Prága - Óvárosi tér * család életén keresztül mutat­ja be a kísértő ösztönöket, s a társadalmi problémákat. Östör Imre fiatal szakmunkás a re­gény főhőse, akinek boldog há­zasságát az új lakó — a rossz hírben álló fiatalasszony — megbolydítja. Innen Indul a tör­ténet, mely érdekes és izgalmas olvasmányt jelent az olvasónak. (TATRAN, 168 old.) (11,— korona) Kolozsvári Grandpierre Emil: VÁLTOZATOK HEGEDŰRE Géza és Kornél, Olgi és Ditta idegesen várakozik a kórház folyosóján. Az a kérdés tartja őket izgalomban, életben ma­rad-e Renáta? Az orvos tehe­tetlenül tárja szét karját, így kezdődik és végződik a regény. A két történet között azonban ott van Renáta és Géza, Renáta és Walter szerelme. Ebben a történetben tehetség és közép­szerűség, illetve dilettantizmus élethalálharcát vívja. A főhős számára nem marad más kiút, mint az öngyilkosság. A meg­történtek miértjére adandó fe­leletet nem rágja az olvasó szá­jába az író, hanem a filmsze­rűen pergő események alapján elgondolkoztatja. (TATRAN, 302 old.) (16 korona) Darvas József: A TÖRÖKVERŐ ­HARANGOS KÚT Két regény kap helyet ebben a most megjelent terjedelmes kötetben. A törökverő-t 1938­ban, a fasizmus előretörésének Idején Irta a szerző, s akkor idézte fel a nagy törökverő alakját, amikor a nagy nemzeti összefogásra ismét nagy szük­ség volt. A kötet másik regé­nye, a Harangos kút 1942-ben íródott, s a múlt század hatva­nas éveinek paraszti társadal­mát ábrázolja benne, szociogra­fikus hűséggel, nagy realista erővel. Mindkét regény Darvas József művészetét és haladó szemléletét példázza. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 794 old.) (24,— koronái Edvard Valenta: ÁRNY AZ ABLAKBAN A kiváló cseh író elsöízbea lép a magyar olvasó elé ezzel a kötettel. Az izgalmas, érdeke* detektívregény Prága villane­gyedében zajlik le. Verunka, a szép lány megbénulása, s Vik­torinné meggyilkolása a regény magva, s ezekre a titkokra a nyomozó új típusát megszemé­lyesítő Hurych kapitány adja meg az ötletes és újszerű de­tektívlogikával kinyomozott vá­laszt. A kötetet Kopasz Csilla fordította. (TATRAN Magyar Üzeme, 300 old.) (18,50 koronái (E. Lederer felvétele) kouy vek

Next

/
Thumbnails
Contents