Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-16 / 194. szám, vasárnap

Cselekvő internacionalizmus A Népszabadság cikke a budapesti értekezletről A newarki zavargások során páratlan brutalitással közbelépett rendőrség egy véresre vert áldozatát cipeli... (Telefoto: CTK — UPI) Egyezmény Panamáról Panama (ČTK) — A Panamacsatornára vonatkozó egyezmény érteimében, amelyet az Egyesült Államok és Panama kötöttek, Panamát illeti a csatorna feletti felségjog, részt vesz az igazgatásban, és jelentős mértékben részesedik a forgalmi illetékekből is. A csatorna igazgatását egy kilenctagú tanács intézi, amelynek őt tagját az Egyesült Államok, négy tagját pedig a panamai elnök nevezi ki. Forradalmi felhívás Peking (ClK) — Közvetlenül a Liu Sao esi végleges eltávolítását követelő tüntetések új hullámának kezdete után a pakingi forradalmi bizottság június 13-án felhívásban szólította fel a város lakóit, hogy „azonnal lázadjanak jel és a nagy forradalmi kritika új magasra csapó hullámával kezdjék meg a harcot a régi revizionista városi pártbizottság végleges szétzúzására." A felhívásban megállapítják, hogy „ez az egész emberiség politikai életére kiható elsőrendű feladat." VI. Pál pápa Törökországba látogat Vatikán (CTK) — A Vatikánból szombaton hivatalosan jelentették, hogy VI. Pál pápa Július 25-én kétnapos látogatásra Iörökországba utazik. Látogatása alkalmával találKozík Athenagorasz patriarchával és Cevdet Sunay török köztársasági elnökkel. Köztudomásúan a pápa nagy híve a katolikus és pravoszláv egyházak közeledésének és egyesülésének. VI. Pál pápának — négyéves uralkodása alatt — ez már az Ötödik külföldi útja. néhány sorban A NÉMET Demokratikus Köztársaság új kormánya szombaton Walter Ulbrichtnak, az NDK Államtanácsa elnökének kezébe letette az esküt. BONNBAN szombaton bejelen tették, hogy Kiesinger nyugatnémet szövetségi kancellár szeptember első felében az Egyesült Államokba utazik, ahol megbeszéléseket folytat Johnson elnökkel. AZ IDEGENFORGALOM csökkenését idézték elő a Felső-Adigei újnáci elemek terror cselekményei. Az év első felében ezen a határszakaszon 164 328 személlyel kevesebb lépte át a határt, mint az előző év azonos időszakában. JÚLIUS 14-én az uruguayi közalkalmazottak rövid ideig Néger életet oltott ki a golyó ... Washington (CTK) — A Nemar k: amerikai városban immár szerda óta tartó faji zavargásoknak eddig 11 halálos áldozata van. További 325 személy megsebesült, és több mint 700-at őrizetbe vettek. Az anyagi kár több millió dollár. A newarki néger lakosság zavargásait szerdán az robbantotta ki, hogy a városban elterjedt egy álhír, miszerint a rendőrség egy kisebb vétségért őrizetbe vett néger taxisofőrt agyonvert. Egyes vélemények szerint a zavargások kiterjedése a néger extremisták tevékenységének következménye, ezek ugyanis erőszakos eszközökkel akarják megoldani a faji megkülönböztetés problétartő bórsztrájkba léptek, hogy kényszerítsék a kormányt a bérek 40 százalékos emelésére. KRAG dán miniszterelnök augusztus 25-én hivatalos látogatásra Romániába, majd szeptember 1-én Bulgáriába utazik. BUKARESTBEN pénteken 87 éves korában elhunyt Tudor Arghezi, a legnagyobb román költők egyike. SZOMBATON kezdte meg Habsburg Ottó ötnapos tiroli körútját. Annak ellenére, hogy kötelezte magát, miszerint nem fejt ki politikai tevékenységet Ausztria területén, a körúton hivatalos gyűléseket rendez, beszédeket tart és szemléken vesz részt. CSAGLA indiai külügyminiszter szerdán Kairóba utazik, ahol tárgyal Nasszer elnökkel a közel-keleti kérdésről, majd folytatja útját Belgrádba, ahol Tito elnökkel folytat megbeszéléseket. máját. Ezt a feltételezést látszik igazolni az a tény is, hogy néhány órával a zavargások kirobbanása előtt megjelent a városban Stokely Carmichael, az úgynevezett „fekete hata lom" legfőbb propagátora. Az utóbbi 48 órában hasonló zavargások törtek ki — immár harmadszor — Harford városban is. Pénteken este ugyanis a rendőrség megtámadta a táncmulatságra készülő fiatal négerek egyik csoportját, és ez az összeütközés további zavargásokhoz vezetett, amelyeknek következtében több mint húsz személyt letartóztattak. A rendet Harfordban szombaton helyreállították. De Gaulle elnök Kanadába utazott Párizs (CTK) — De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök tegnap délelőtt a Colbert csatahajó fedélzetén elindult Kanadába, ahová július 20-án érkezik meg. De Gaullle e hó 27-ig marad Kanadában, ahol többek között megtekinti a montreali világkiállítást, de a tulajdonképpeni hivatalos látogatásának az a fő célja, hogy politikai tárgyalásokat folytasson a kanadai vezetőkkel. A korábbi híresztelésekkel ellentétben De Gaulle' nem találkozik Johnson elnökkel. A washingtoni Fehér Ház sajtótitkára tegnap azt mondotta, nem tud semmit egy esetleges De Gaulle—Johnson találkozóról, jóllehet Adenauer volt nyugatnémet kancellár temetésén Johnson elnök meghívta az Egyesült Államokba De Gaulle tábornokot. UGANDA Buganda nevű tartományban szabadon engedtek 123 személyt, akiket a múlt év májusában megkísérelt kormányellenes puccs alkalmával tartóztattak le. A

francia sajtó benatóan foglalkozik De Gaulle bonni látogatásával, s minden jel arra vall, hogy mindkét fél életet akar lehelni az 1963-ban megkötött francia—nyugatnémet szeizőcésbe. A megbeszélések „barátsá gos", sőt „szívélyes" légköre, vajamint a gazdasági és főként technológiai együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó megállapodások kétségtelenül bizonyítják, hogy mindkét fél igyekezetet mutatott. A hírmagyarázók mégis zavarban vannak, ha a tárgyalások politikai eredményeiről akarnak írni. De Gaulle semmi újjal nem érkezett Bonnba, ezt visszaérkezésük előtt Couve de Murville külügyminiszter is megerősítette. Ebből viszont kitűnik, hogy De Gaulle kitart külpolitikai alapelvei mellett, amelyek sehogyan sem illenek a nyugati szövetség sémájába. Kertelés nélkül megismételte előző felhívását, hogy szálljanak szembe az amerikai hegemóniával, s máris kétségessé vált a gyakorlati, még kevésbé a tartós politikai együttműködés lehetősége. A Figaro általában derűlátó hangvételű vezércikkében a A budapesti Népszabadság tegnap a fenti címmel vezércikket közölt a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek múlt heti budapesti tanácskozásáról, amelyen a legújabb Közel-keleti helyzetet és az arab országoknak nyújtandó segítséget vitatták meg. A cikk többek között leszögezi: A kétnapos, legmagasabb szintű tanácskozás ténye önmagában is aláhúzta, milyen nagv fontosságot tulajdonítanak e szocialista országok a közel-keleti helyzet alakulásának. Nem véletlenül: több mint egy hónap telt el azóta, hogy az izraeli vezető körök — imperialista támogatóikat maguk mögött tudva — megindították villúmháborújukat. Igaz, az agresszornak végül is sikerült megálljt parancsolni, s a kalandorakció igazi stratégiai c"lia — a haladó arab rendszerek megbuktatása — nem valósult meg. Az agresszió azonban nem ért véget a tüzszünettel és ma is tart. Az izraeli csapatok saját országukénál háromszor nagyobb területet tartanak megszállva és nem titkolják, hogy át akarják rajzolni a Közel-Kelet politikai térképét. A területi hódítást a politika, zsarolásra akarják felhasználni a statusquo megváltoztatása érdekében, az arab lakosság tömeges áttelepítésével pedig kész helyzet elé akarjak állítani a világot. Hogy a Tel Avv-i kormánykörök milyen. cinikusan semmibe veszik a nemietközi közvéleményt, azt Jeruzsálem egyoldalú bekeszerző kétkedve állapítja meg: „De Gaulle tábornok nem lehet benne biztos, hogy elbűvöli Bonnt, ha Ismét nekiront az Párizsi tudósításunk jó helyre fordult-e De Gaulle ? Egyesült Államoknak." Az Aurore közvetlenebbül ír, s mindjárt a címben kihangsúlyozza: „Szívélyes véleménykülönbség gek". A szövegben egyenesen Willy Brandtra hivatkozik, aki francia tudósítók előtt kijelentette: „Vannak bizonyos komoly nézeteltérések." Ma már nem érdekes, mely kérdésekben vannak véleménykülönbségek. Nemcsak Vietnamról, a Közel-Keletről, hanem főként Európáról van szó. A bonni látogatás után például tudjuk, hogy De Gaulle kénytelen volt ismét megmagyarázni a francia—szovjet kapcsolatok lényegét s e két nagyhatalom együttműködését, amely álmatlan éjszakákat okoz a bonni politikusoknak, noha azt belezése is megmutatja. Noha az ENSZ-tagállamok óriási többsége felhívta Izraelt, hogy ne hozzon e kérdésben egyoldalú döntést az izraeli vezetők tüntetően szembeszegültek vele. Az agresszió ellen szót emelő hét szocialista ország határozott elvi álláspontja a közelkeleti v.tlság egész időszakában kivívta a népek — s nemcsak az arab népek — tiszteletét és megbecsülését, s sokasodnak azok a vélemények, hogy az izraeli katonai vezetőket a villámháború megismétlésétől most mindenekelőtt a Szovjetunió s a testvérországok szilárd magatartása tart;a vissza. A budapesti dokumentum aláírói az élet minden területén segítik az arab országokat az agresszió következményeinek felszámolásában. Ezt mutatja az ENSZ-ben tanúsított magatartásuk és az az anyagi segélvn^újtás, amely elengedhetetlen a normális gazdasági vérkeringés helyreállításához és az imperializmus zsarolási kísérleteinek kivédéséhez. S végül, de nem utolsósorban, ezt tükrözi az arab államok védelmi képességének helyreállítása, erősítése és feflesztése. A szocialista országok állásfoglalását igazi, nemcsak szavakban, hanem konkrét tettekben megnyilvánuló proletár nemzetköziség hatja át, ezért számíthat világszerte a progresszív erők helyeslésére és aktfv támogatására — hangoztatja a Népszabadság. állítják, hogy Franciaország számukra is egyengeti a talajt, hogy javítsák kapcsolataikat Kelet-Európával. A francia elnök azzal a szándékkal utazott Bonnba, hogy a légkör januári „megtisztulása", a nagykoalíció kormányának hivatalba lépése után valahogyan stabilizálódjanak a viszonyok. Ám hazaérkezése után sem lesz biztosabb az 1963-as szerződés sorsában. A tábornok kíséretéhez tartozó megfigyelők ezzel kapcsolatban Jogos fenntartásokkal élnek. Egyesek szerint elég a legkisebb megrezdülés a nemzetközi küzdőtéren, s a szerződés máris oda jut, ahová Erhard Idején Jutott. Európát azonban még egy dolog érdekli. Köztudott tény, hogy De Gaulle koncepciójában — az „európai megértés" politikájában a francia—szovjet együttműködés mellett nagy szerepe van a francia—német kapcsolatoknak is. Joggal vetődik fel az a kérdés, vajon a jelenlegi körülmények között Bonn, a jelenlegi nyugatnémet kormány megfelelő partnere-e De Gaulle-nak megjelölt céljai eléréséhez? — KP — .•'iB'iii:a. i laiiauan atiiiiiiifKiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiHatiiHiHi A „világcsendőr" szerepe, amelyet Washington gyakran hangoztat, a világ népeit szembeállította az Egyesült Államokkal. Ez arra kényszeríti az amerikai kormányt, hogy imperialista politikáját álcázva a „béketeremtő" színében tetszelegjen, s hangoztassa, hogy baráti kapcsolatokat akar más országokkal. Washington szavai ellentétben vannak tetteivel, amit a vietnami háború fokozása és Izrael közel-keleti agressziójának amerikai támogatása is bizonyít. Atöltözküdési komédia (Minneapolis Tribúne rajza) A JAPÁN K Tokió (CTK J — A japán Kommunista Párt megalakulásának 45. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen Noszaka, a párt elnöke elítélte a Kínai KP néhány funkcionáriusának ultrabaloldali magatartását és nagyhatalmi sovinizmusát, valamint azt, hogy irányítani akarják a japán haladó és demokratikus mozgalmat. Rámutatott, hogy elméletileg helytelen politikailag pedig káros az a kínai jelszó, miszerint egységes frontot kell alkotni az amerikai imperializmus és a szovjet revizionizmus" ellen. Tudománytalan és marxizmus-ellenes az az állítás hogy a Szovjetunió rátért a kapitalizmus útjára, és hogy a Szovjetunióval nem lehet együttműködni Vietnam megsegítésében. A Japán Kommunista Párt folytatja eltökélt harcát mind a baloldali, mind a Jobboldali opportunizmus ellen, a marxizmus-leninizmus tisztaságáért, amelyet a japán viszonyokra kíván alkalmazni, figyelembe véve, hogy Japán rendkívül fejlett kapitalista ország és függő viszonyban van a gazdaságilag erősebb amerikai imperializmussal. • 45 ÉVE A japán kommunisták a nemzeti és demokratikus egységfront kormányáért harcolnak, amely egyesítené a kommunistákat, a szocialistákat és más pártokat, valamint a jelenlegi politikai ellenzék szervezeteit, amelyek védik a dolgozók és a demokratikus tömegek érdekeit. Olajgondok Nigériában Lagos (CTK) — A nigériai szövetségi kormány tegnap átvette a nyersolaj termelése, eladása, szállítása és raktározása feletti ellenőrzést. A különleges rendelet értelmében a kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy az egyes nyersolajtársaságokra beszolgáltatási kötelezettséget szabjon ki. Nigéria, amely már több mint egy hete háborúban áll a Biafra Köztársaság néven elszakadt keleti tartománnyal, egyre jobban érzi a keleti tartomány gazdag olajtermelésének hiányát. A legutóbbbi jelentések szerint a szövetségi kormány hadseregének főparancsnoksága közölte, hogy csapatai elfoglalták a Biafra fővárosától 65 kilométernyire északra fekvő Nsukka várost.