Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-15 / 193. szám, szombat

A BRIT képviselőház pénte­ken 167 szavazattal 83 ellené­ben jóváhagyta a terhesség megszakításra vonatkozó tör­vényjavaslatot. A törvény a felsőház megerősítése és a ki­rálynő szentesítése után lép életbe, és lehetővé teszi — in­dokolt esetekben és hatósági engedéllyel — a terhesség művi megszakítását. NYUGAT BENGÁLIA kormá­nya elhatározta, hogy államo­sítja a brit részvénytársasági tuľajdonban levő calcuttai váro­si közlekedési vállalatot. A RÖMA! OPERAHÁZ ének és zenekarának tagjai „zenés tün­tetést" rendeztek a parlament előtt, amikor a képviselők az operaházakra vonatkozó tör­vényjavaslatot tárgyalták. JOSEF KLAUS osztrák kancel­lár pénteken befejezte romániai látogatását, és visszautazott ha­zájába. Az osztrák kormányfő megbeszéléseket folytatott Ro­mánia vezetőivel és a sajtó kép­viselői előtt derűlátóan nyilat­kozott a román—osztrák gazda­sági kapcsolatok fejlődésének kedvező távlatairól. II. ERZSÉBET angol királynő a Német Szövetségi Köztársa­ságba utazott, hogy megszemlél­je a Reinsehlenben állomásozó brit harckocsizó ezredet. AZ AMERIKAI szenátus kül­ügyi bizottsága 250 millió dol­lárral csökkentette az idegen országok támogatására Johnson elnök által javasolt jövő évi költségvetési tételt. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN fellőtték a Surveyor-4 holdszon­dát, amely megkísérli majd a si­ma leszállást és tanulmányozni fogja a Hold összetételét. MIKE MANSFIELD amerikai szenátor ismét követelte az Eu­rópában állomásozó amerikai katonaság létszámának 35 ezer fővel való csökkentését. A KOLUMBIAI római katoli­kus egyház bejelentette, hogy felajánlja megműveletlen föld­jeit a földreform céljára. A ko­lumbiai püspökök felszólították a nagybirtokosokat, hogy köves­sék az egyház példáját. A NORVÉG parlament 136 szavazattal 13 ellenében jóvá­hagyta, hogy Norvégia felvéte­lét kérje az Európai Közös Piac­ba, a Montánuniőba és az Euratomba. VI. PÁL PÁPA július 24-én hi­vatalos látogatásra Isztambulba érkezik, és találkozik Sunay tö­rök köztársasági elnökkel. HIVATALOSAN bejülentették, hogy a terveknek megfelelően 1968-ban végrehajtják az első francia hidrogénbomba kísérle­ti robbantását. LORD ALPORT, a brit minisz­terelnök személyes megbízottja, aki három hétig tanulmányozta a Rhodésiával való további egyezkedés lehetőségeit, csütör­tökön Sallsburyből visszautazott Londonija. | Willi Stoph az új kormány programjáról A kairói kiscsúcs részvevői (balról jobbra): Bumedien algé­riai, Atasszi szíriai, Aref iraki és Nasszer egyiptomi elnök. (CTK felvétele) Tanácskozik az arab kiscsúcs Kairó (CTK) Az EAK, Szíria, Algéria és Irak államfői a kai­ról Kubba palotában folytatták csütörtökön megkezdett tanács­kozásaikat. Tegnap két alka­lommal is találkoztak, tárgyalá­saik tartalmáról azonban neŕn adtak ki jelentést. A szombatra tervezett khartúmi arab csúcs­értekezletet bizonytalan időre elhalasztották. Mahgub szudáni miniszterel­nök elhalasztotta kairói utazá­sát, és vasárnap este vagy hét­főn réggel érkezik a kairói kis­csúcsra. Johnson: Annyi katonát amennyire szükség lesz Vietnamba, Washington (ČTK) — Mint már közöltük, McNamara ame­rikai hadügyminiszter, aki né­hány nappal ezelőtt újabb szemleutat tett Dél-Vietnamban, Johnson elnökkel folytatott megbeszélése után rögtönzött sajtóértekezletet tartott. Többek között bejelentelte, hogy az elkövetkező három hónapban mintegy 20—30 ezerrel növelik a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok létszámát. Westmoreland tábornok, a Vietnamban állomásozó ameri­kai csapatok parancsnoka ezt követően szintén tárgyalt John­son elnökkel, és közölte vele, hogy ennél lényegesen nagyobb létszámemelésre van szükség. Johnson elnök csütörtöki saj­tóértekezletén kijelentette, hogy teljesíti Westmoreland kérését, és elküldi a kívánt csapaterö­sítéseket. Továbbá azt mondta: „Annyi katonát küldünk Viet­namba, amennyire Westmore­landnek szüksége lesz." Az el­nök hozzáfűzte, hogy felkéri azon kormányokat is, amelyek eddig szintén küldtek csapato­kat Vietnamba, hogy tovább emeljék zsoldosaik létszámát. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az újabb csapaterősítések nem érintik az amerikai tarta­lékosokat. A sajtókonferencián nem em­lítettek határozott számokat, korábbi jelentések szerint azonban nyilvánvaló, hogy Westmoreland még 200 ezer amerikai katonát követel Wa­shingtontól, hogy „kezdeménye­ző támadást" indíthasson a szabadságharcosok ellen. Időközben Saigonban jelentést tettek közzé az amerikaiak veszteségéről, amely szerint — a vietnami háborúban e hét elejéig — 2390 repülőgépet veszítettek, ebből 922 helikop­tert. A harctéri hírek szerint az amerikai légierő az elmúlt na­pokban is folytatta támadásait a demokratikus Vietnam terü­lete ellen. Egy saigoni ameri­kai szóvivő szerint a támadá­sok célpontja Haiphonq és Hq noi környéke volt. A dél-vietnami szabadsághar­cosok tegnapra virradó éjjel si­keres, rajtaütésszerű támadást intéztek az amerikaiak egyik állása ellen, Saigontól mintegy 100 kilométernyire. A támadás során a szabadságharcosok szá­mos amerikai katonát megse. besltettek, egy repülőgépet és egy helikoptert lelőttek. Faji zavargások az Egyesült Államokban Washington (ČTK) — A New Jersey állambeli Newarkban újabb négerzavargások voltak. A rendőrség közlése szerint 75 személyt letartóztattak, és az összetűzések során 60 személy megsebesült. A zavargásokat az a valótlan hír váltotta ki, hogy a rendőrség meggyilkolt egy fiatal néger taxisofőrt. E hír hallatára a néger tüntetők be­törték a kirakatokat, és össze­tűzéseket provokáltak a rend­őrökkel. A Connecticut állambeli Hact­fordban ls zavargások voltak. A rendőrség megtámadta a,csend­ben és rendben gyülekező né­gereket. 13 személyt letartóz­tattak, négyen megsebesültek. A legújabb jelentések szerint a newarki összetűzések során meggyilkoltak egy 16 éves fiút és további 122-en megsebesül­tek. A rendőrség több mint 203 rendbontőt őrizetbe vett. Az ál­lamrendőrség és a nemzeti gár­da alakulatai tegnap megérkez­tek a városba, de a rendet ed­dig még nem sikerült helyreál­lítaniuk. Berlin (ČTK) — Az NDK Né­pi Kamarájának tegnapi ülésén Willt Stoph miniszterelnök be­mutatta az új kormányt, és is­mertette programját. Az NDK kormánya legfonto­sabb feladatának tartja az or­szág politikai, gazdasági és ka­tonai helyzetének a megerősl­sétét, az 1970. évig kitűzött nép­gazdasági terv teljesítését, a tudományos-műszaki forrada­lom folytatását. A kormány cé­lul tűzi ki a munka- és életkö­rülmények megjavítását, a szo­cialista állam- és jogrend tö­kéletesítését, valamint a vezető államszervek irányító tevé­kenységének megjavítását. A külpolitika terén a kor­mány elsőrendű feladatnak tartja a kapcsoľatok fejleszté­sét a Szovjetunióval és a töb­bi szocialista országgal, a két német állam közötti kapcsola­tok rendezését. Az NDK külpo­litikája a békés együttélés el­vén alapszik. Piotr Jaroszewicz a nemzetközi munkamegosztásról Moszkva (CTK) — A nem­zetközi munkamegosztás a KGST országok között lehetővé teszi az ipari termékek gyártá­sának összpontosítását egy vagy több országban, és így lehetővé válik a szükségletek azonnali kielégítése, ennek pedig nagy politikai jelentősége van — Ír­ja a moszkvai Pravdában a mun­kamegosztás kérdéseivel fog­lalkozva Piotr Jaroszewicz, a LE M P Politikai Bizottságának póttagja, a lengyel miniszter­tanács elnökhelyettese. Egyesült erővel sokkal köny­nyebb megjavítani a termékük minőségét. A nemzetközi mun­kamegosztás lehetővé teszi az új termelési módszerek beveze­téséhez szükséges előkészületi idő lerövidítését. A szocialista országok együttműködésének to­vábbi elmélyítésében fontos sze­rep vár a megalakítandó nem­zetközi szakágazati társaságok­ra a kölcsönös tudományos-mű­szaki együttműködés és a ke­reskedelem terén. Franciaország államünnepe Podgornij üdvözlő távirata De Gaulle-nak Párizs (ČTK) — Párizsban tegnap Franciaország állantün­nepe alkalmából katonai dísz­szemle volt, melyen De Gaulle elnök Is részt vett. A díszszemlét több ezer pá­rizsi és külföldi turista tekin­tette meg. A legnagyobb figyel­met az AMX-30 as harckocsik keltették, amelyeket először mutattak be a nyilvánosságnak. A díszszemlével egyidőben a legkorszerűbb katonai repülő­gépek, helikopterek, és atom­bombázó repülőgépek repültek el Párizs felett. 1789. július 14-én foglalták el Bastille-t a párizsiak, s ezzel elkezdődött a francia forrada­lom, amelynek évfordulóját ál­lamünnepként ünneplik. Magas szintű katonai értekezlet Moszkvában A katonai körzetek parancs nokai, a haditanácsok tagjai, a katonai körzetek, hadseregcso­portok és flották politikai cso­portfőnökei, a szovjet honvé­delmi minisztérium és a politi­kai főcsoportfőnökség magas rangú tisztjei vettek részt azon az értekezleten, amely Moszk­vában a napokban zajlott le. Grecsko marsall honvédelmi miniszter az értekezleten tar­tott beszédében a júniusi plé­num határozataiból a parancs, nokokra, a törzsekre és a poli­tikai szervekre háruló gyakor­lati feladatokkal foglalkozott. j MTI I Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke üdvözlő táv­iratot küldött De Gaulle-nak, s hangsúlyozta, hogy a szovjet­francia baráti kapcsolatok fej­lesztése elősegíti a béke és biz­tonság ügyét. „Nagy megelége­déssel figyeljük az országaink kapcsolatainak fejlődését. Együttműködésünk kibővítése abból a meggyőződésből indul ki, hogy a szovjet—francia kö­zeledés összhangban áll a béke érdekeivel" — áll a táviratban. Ho Si Minh, a VDK elnöke is üdvözlő táviratot küldött De Gaulle-nak, amelyben kö­szönetet mondott a francia el­nöknek a vietnami nép igazsá­gos harcának támogatásáért. Az EAK katonai küldöttsége Grecsko marsailnál Moszkva (ČTK) — Andrej Grecsko marsall, szovjet honvé­delmi miniszter és Matvej Va­sziljevics Zaharov marsall, ve­zérkari főnök pénteken fogadta az EAK katonai küldöttségét, amely Mohammed Riad egyip­tomi vezérkari főnök vezetésé­vel a Szovjetunióban vendéges­kedik. Szívélyes baráti beszélgetés keretében számos, közös érde­kű kérdést vitattak meg. Az egyiptomi küldöttséget Zaharov marsall hívta meg. DE GAULLE LÁTOGATÁSÁNAK SAJTÓVISSZHANGJA Több a véleménykülönbség, mint a nézetazonosság További alkotások a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon Neves filmművészek érkeztek Moszkvába 15. Moszkva (ČTK) — A moszk­vai nemzetközi filmfesztiválon tegnap a VDK, Magyarország, Franciaország és Dánia verseny­filmjét mutatták be. A VDK „Nguyen Van Troi" című film­alkotása valódi esetet dolgoz fel egy fiatal saigoni hazafiról. A film realizmusa és hazafias szelleme, meleg visszhangot váltott ki. Szabó István „Apa" című filmje bonyolult témát dolgoz fel, és gondolkodásra készteti az igényes nézőket. A film fia­tal főszereplője a háborúban veszti el apját. A kisfiú képze­letében apja hőssé és eszményt alakká változik. Csak* felnőtt korában döbben rá, hogy a való­ság sokkal prózaibb, és az élet sokkal bonyolultabb, nehezebb mint az álmok. A fiatal magyar rendező meggyőző képet alkot a gyermek lelkivilágáról, serdü­lőkoráról és megértéssel mutat­ja be az érzékeny gyermek sze­mével látott világot. A „Tolvaj" című francia ver­senyfilm nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A film­az alvilág hősét mutatja be, nagyobb igényesség nélkül. A dánok „Szomszédok" című film­je sikertelen vígjátékkísérlet. Tegnap Moszkvába érkezett a csehszlovák filmművészek küldöttségének második cso­portja. A küldöttség tagjai Ja­romír Hanzlik, Zuzana Cigáfío­vá, Jirina Bohdalová, Ján Ká­čer, Vladislav Brzobohatý film­színészek és mások. A csehszlovák küldöttségen kívül számos neves külföldi vendég érkezett meg Moszkvá­ba. Többek között King Vidor amerikai rendező, Anna Kari­na és Daniele Delorme fran­cia színésznő, Carlo Lizzani filmrendező, Radzs Kaporé in­diai rendező és színész, vala­mint sokan mások, A pénteki francia lapok ve­zércikkekben értékelik a De Gaulle—Kiesinger találkozó eredményeit. Kiemelik, hogy a fontos külpolitikai kérdésekben vélemény különbségek vannak a két államférfi között. Az Aurore szerint „De Gaulle tá­bornok és az NSZK vélemény­különbségei a NATO-hűség kér­désében igen mélyrehatóak. A nézeteltérések Európa sorsának, Anglia közös piaci csatlakozá­sának és annak kérdésében is fennállnak, hogy vegyen-e részt az Egyesült Államok az oro­szok és franciák által szorgal­mazott európai biztonsági érte­kezleten. Az Humanite megállapítja: „Párizs és Bonn véleménykü­lönbségei tovább tartanak. Szá­mos alapvető kérdésben a két kormány homlokegyenest ellen­tétes nézetet képvisel, mint például a vietnami és a közel­keleti kérdésben. Ám az euró­pai kérdésekben és az Ameriká­hoz való viszony kérdésében is különböznek véleményeik." A nyugatnémet sajtó beha­tóan kommentálja De Gaulle bonni látogatását. A Bonner Rundschau szerint De Gaulle most sokkal határozottabban és világosabban fejtette ki az „ön­álló" Európával kapcsolatos el­képzeléseit bonni partnereinek. Ebben az „önálló" Európában Franciaország lenne a hangadó. Anglia közös piaci tagságával kapcsolatban támasztott felté­telei alig különböznek vétójá­tól, amellyel négy évvel ez­előtt megakadályozta Anglia belépését az Európai Gazdasá­gi Közösségbe. Ogy látszik, a francia elnök ma anélkül fejt­heti ki az Egyesült Államok és Európa kölcsönös viszonyával kapcsolatos nézeteit, hogy a bonni kancellár vagy külügy­miniszter nyomatékos ellenve­tésétől kellene tartania." A Süddeutsche Zeitung „so­katmondó hallgatásnak" nevezi a bonni tanácskozásokat. Több részletkérdésben megegyeztek, de pechük van, mert a közvéle­ményt kevésbé érdekli az ide­gen nyelvek oktatása vagy az Ifjúsági csereakció, mint a nagy problémák, amelyekben nem egyeztek meg. A kétnapos tanácskozás eredménye a leg­jobb esetben „udvarias szkep­szis". A Neue Rhein Zeitung meg­állapítja: „Groteszkül hat, hogy a francia—német megállapodás célja az együttműködés. Nincs rá lehetőség, mert Párizs és Bonn valamennyi lényeges kér­désben különvéleményen van." A svájci és a belga sajtó is „nagyon szerény eredménye­ket" emleget De Gaulle bonnt látogatásával kapcsolatban. A Neue Züricher Zeitung szerint „tovább tartanak a két ország nagy külpolitikai irányvonalá­nak egyeztetésével kapcsolatos nehézségek". Az Erhard Idejé­ben elszenvedett kudarc ma már elképzelhetetlen, de a két fél közti meg nem értés nem szűnt meg." A berni Bund jelentéktelen haladást lát a gazdasági, ipari és technológiai együttműködési bizottság létrehozására vonat­kozó döntésben. A brüsszeli La Libre Belgiqua „kevéssé eredményesnek" tart­ja a találkozót. „Kevés pont van, amelyben megegyeztek, il­letve, megállapodtak, hogy megegyeznek. Távlatként a het­venes éveket jelölték meg. A francia—nyugatnémet találkozó nem Indult forradalmi esemény­ként, nem ls volt az."

Next

/
Thumbnails
Contents