Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-14 / 192. szám, péntek

•••••••••na ••••••••••• Í j í I l M E K ••••••••••• ••••••••••• A mennykő üssön bele Jól sikerült francia komédiát vetítenek a filmszínházak Jean Gablnnal a főszerepben. A forgatókönyv Bemard Clavel regénye alapján készült, a filmet Denys de la Patelliere rendezte. A történet egy Jómódú idősebb állatorvosról szól — neve Brassac, Jean Gabin alakítja — akinek elég pénze van ahhoz, hogy fütyüljön az emberek véleményére és szépítgetés, csomagolás nélkül mindenkinek megmondja, amit gondol. Ez a tüskés, örökké morgó, zsörtölődő bácsika lényegében csupa jóság, nemcsak az állatokat szereti és gondozza, hanem az emberek is felkeltik együttérzését és nem sajnál tőlük se pénzt, se fáradságot, ha úgy látja, bajban vannak. Mély, titkolt fájdalma — de ha ittas, ezt is kikiabálja — hogy házassága gyermektelen maradt. Egy alkalommal Nantes-be látogatva megismerkedik törzsvendéglőjében a szép, karcsú Simonéval, amikor rájön, hogy a fiatal lányt Marcel kényszeríti prostitúcióra, elhatározza, hogy segít rajta, kirántja őt ebből a fertőből. A kocsmai társaság félremagyarázza Brassac szándékát, ő pedig magáival viszi a lányt vidéki kastélyába, ami többrendbeli félreértésre ad okot és számtalan további bonyodalom forrása lesz. Könnyedén pergő, pezsgő humorral telített jelenetek, szabadszájú dialógusok, jean Gabin és Lilit Palmer sajátos fanyar művészete kellemes szórakozást, Jóleső kikapcsolódást nyújt az igényes film kedvelőinek ls. Ez aztán a lakodalom Iva Janžurova, Vladimír Pueholt, Jan Vostrčil, František Filipovský, Stella Zázvorkouá játssza a főszerepeket Jtfi Krejčík komédiájában, amely 24 órába sűrítette bele a film történetét. Esküvője előtti estén a vőlegény barátai társaságában kirúg a hámból, lerészegednek és a kisvárosi vasútállomás restijében megismerkednek HaniCkával — akit előzőleg már a Joviális titkár szemelt ki magának és itatott rumos limonádéval — s az éjszaka, maguk sem tudják hogyan, erőszakkal végződik. De valóban erőszak történt? A reggel meghozza a kijózanodást, HaniCka a rendőrségen keresi vélt igazát, a férfiak pedig mindenáron biztosítani akarják az esküvő zavartalan lefolyását. Tudják, nem lehet halogatni az egybekelést, hiszen a menyasszony a negyedik hónapban van. Végül is a mama veszi energikus kezébe a dolgok Intézését, és meg is állapodik HaniCkával, hogy visszavonja a feljelentést. Nincs tehát akadály, meg lehet tartani az esküvőt. Ez lesz aztán a lakodalom! Harsány komédia Jifí Krejčík legújabb filmje, amely nem marad visszhang nélkül. A közönség érti és értékeli az effajta humort. Elejétől végig élvezi a játékot. A komédiázó, nevettető szándékot azért követheti ekkora siker, mert a film alakjai, a változatos, komikus helyzetek egyaránt a valóság talaján állanak. A cseh kisváros jellegzetes figurái vonulnak fel a vásznon, túlzás nélkül mondhatjuk, valamennyi jó ismerősünk, tudjuk erényeiket és szívesen megszóljuk hibáikat, gyengeségeiket. Jifí Krejčík sem átall rámutatni az emberi gyengékre, fricskái pontosan célba találnak. S bár a film humoros, komédiázó, néhol a szatíra határát érintő alaphangja elsősorban nevetést vált ki a közönség soraiból, a moziból távozva feltétlenül felmerül a nézőben a gondolat, hogy a film alkotói megszívlelendő komoly dolgokat mondtak a humanitásról. Régi cseh dalok Zdenék Podskalský a cseh dalénekesek legjobbjait vonultatja fel szélesvásznú, színes filmjében, melyet Karel Hašlernak, az Osztrák—Magyar Monarchia ismert dalköltőjének máig tartó népszerűsítésére épített. A Stázi kisasszonyról szóló egyszerű történet lényegében csak a keretet képezi a nagymama korabeli dalokhoz. A nagymamák és nagypapák e film láttán biztosan szívesen emlékeznek majd vissza Ifjúságukra, de a mai fiatalok számára a film nem lesz különösebben vonzó, még akkor sem, ha a szereplők között ezeket a neveket olvashatjuk: jífina Bohdalová, Pavlína Ftlipovskd, Waldemar Mat uška, Karel Gott, Miloš Kopeckg, Václav Neckáf, Josef Zíma stb. Képeslap három tevével Václav Krška, a film rendezője, alkotásával kapcsolatban nem titkolja, hogy Pietro Germi, a nagy olasz rendező hatással volt rá, főleg a témaválasztást és a környezetábrázolást illetően. A tragikomikus történet Bobináról, egy 32 éves elárusítónő /Slávka Budlnová kiváló alakítása) 16 éves törvénytelen leányáról szól, aki egy táncmulatságon ismerkedik meg Jozef Bajcurával és hazafelé menet nem is próbál ellenállni a férfi csá' bításának. A fiú másnap Algériába utazik, ahol rövidesen szerencsétlenség áldozata lesz, Bobina pedig — miközben a szobát kettéválasztó függöny mögül anyja és az albérlő évődését hallgatja — a szerelemről ábrándozik. De csakhamar vége az ábrándozásnak, Bobina terhessége komoly megpróbáltatás elé állítja anyát és leányát. A Grom családban már több nemzedéken át házasságon kívül jöttek a gyermekek a világra, ideje lenne megtörni ezt a hagyományt. Ám mivel lehet bebizonyítani Jozef Bajcura apaságát, a három tevét ábrázoló algériai képeslappal? Ez kevés! Miloslav Stehlík írta a film forgatókönyvét, rendezője, amint fentebb is említettük, Václav Krška, operatőr Rudolf Stahl. Együttes érdemük a tipikus, valóban meggyőző környezetrajz, a külvárosi, rendezetlen családi élet hű ábrázolása. Idegen testként válik azonban ki a történetből és a film stílusából az a rész, amikor Bobina a kórházból távozva elkölti a műtétre szánt pénzt és dámává kiöltözve divatbemutatón vesz részt, betéved egy kiállításra, stb. Itt megtörik a film vonala. Bobina szerepében Zuzana Ondrouchovát ismerjük meg, aki mint típus megfelel szerepének. S. K. Időszerű közgazdasági kérdések A háztáji gazdaságok népgazdasági jelentősége A háztáji gazdaságoknak létjogosultságuk van mind népgazdasági, mind kollektív és egyéni szempontból. Létezésük főleg közgazdasági, de pszichológiai okokból is indokolt. A földműves azzal, hogy belép a szövetkezetbe, nem rázza le magáról azokat a szokottságokat, amelyek a magángazdálkodással beleidegzödtek. Kényszeredetten mosolyog a jegyespár. Nem csoda, az előző éjszaka eseményei alaposan megzavarták uz esküvő napját. Jelenet az Ez aztán a lakodalom című cseh komédiából. KELL A HÁZTÁJI A háztáji gazdálkodás létjogosultsága mellett azonban főleg komoly közgazdasági indítékok szólnak. Ezeket a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. A mezőgazdasági termelés mai színvonalán valamennyi szövetkezet még nem tudja ellátni tagjait a közös gazdálkodásból minden szükséges mezőgazdasági termékkel. Ma a tag a szövetkezettől főleg gabonát kap, amit általában takarmányozásra használ fel. A többi terméket (húst, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, takarmányfélét) a háztáji gazdasága szolgáltatja. 2. A háztáji gazdálkodás lehetővé teszi a szövetkezeti tag számára, hogy a közös gazdálkodásból eredő jövedelmét kiegészítse, növelje életszínvonalát. A háztáji földnek nagy jelentősége van a nyugdíjas szövetkezeti tag számára (az EFSZ-ek VI. kongresszusán elfogadott alapszabályzat ezt megerősíti). 3. A háztáji gazdálkodás vállalati szempontból is előnyös, mert a szövetkezet vezetőségének nem kell szétforgácsolnia a termelési programot, nem kell gondoskodnia a tagok mindennapi szükségleteiről. 4. A háztáji gazdaságok létezése népgazdasági szempontból is indokolt, mert lehetővé teszi a kereskedelmi hálózat fokozatos bővítését, ahogyan erre közgazdasági feltételek érlelődnek, megkönnyíti főleg a félreeső falvak ellátását, a társadalom mentesül a mezőgazdasági termékek jelentős részének raktározási, szállítási és feldolgozási költségeitől. A tagok kihasználják a gazdasági épületeket a mezőgazdasági termelés (főleg a növénytermesztés) számára, s ráadásul a gazdaságokból termékek kerülnek az állami alapokba, valamint a kötetlen piacra. A háztáji gazdaságok Jelentősége térben eltérő. Elvileg kimondhatjuk, hogy a szövetkezet és tagjei szempontjából nagyobb jelentősége van ott, ahol a termelés és a közös gazdálkodásból eredő jövedelmek színvonala alacsony, és megfordítva, ott, ahol a gazdálkodás magas színvonalú, kisebb jelentősége van. A háztáji gazdálkodásnak más a jelentősége a fiatal tagok, más az idősebb tagok számára. A háztáji gazdaságokat általában véve azonban természetesen másodrangúnak kell tekintenünk a mezőgazdasági termelésben. Népgazdasági szempontból a háztáji gazdálkodásnak létjogosultsága ott van, ahol a lakosság ellátása nagyobb beruházásokat követel a kereskedelmi hálózat fejlesztésébe, ahol alacsony a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti tagok jövedelmének színvonala, ahol bőven van munkaerő, szóval ott és addig, ahol és ameddig a mezőgazdasági termékek termelési módja, raktározása, szállítása, feldolgozása és forgalomba hozása gazdaságosabb, ha ezt a háztáji gazdálkodás keretében bonyolítják le. MIKOR SZŰNHETNEK MEG? Másrészt viszont a háztáji gazdálkodásnak hátrányai vannak abban, hogy gátolja a gazdálkodás nagyüzemi formáinak alkalmazását, nagyszámú munkaerőt köt le, és szűk teret biztosít a társadalmi munkatermelékenység növekedésének. Társadalmi szempontból pedig konzerválja a régi hagyományokat, leköti a tagot abban az időben, amikor pihennie kellene, s kétségkívül befolyásolja a szövetkezeti parasztság gondolkodását is. A háztáji gazdaságok tehát a társadalom termelőerőinek bizonyos fejlődési fokán a szövetkezeti mezőgazdaságban szükségesek, emellett azonban ma már nem egyformák a feltételek mind létezésül, mind fokozatos megszüntetésük számára. E gazdálkodási mód fokozatos megszűnése függ főleg: — a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedésétől a szocialista szektorban általában, a szövetkezeti közös gazdálkodásban nevezetesen; — a társadalom termelőerőinek színvonalától és a társadalmi munkamegosztástól, aminek következtében csökken a munkaerők száma a közvetlen mezőgazdasági termelésben; — a társadalmi munkatermelékenység növekedésétől általában, ami megfelelő alapot teremt a tagok közös gazdálkodásból eredő jövedelmének növelésére; — a régi szokottságok levetkőzésétől, ami lényegesen befolyásolhatja az ellátás színvonalát jó minőségű élelmiszerekkel, és megbontja azt a hagyományt, hogy a mezőgazdasági dolgozók egyes termékeket saját gazdaságukból nyerhetnek. Ez a folyamat nem lesz egyenes vonalú, sem rövid tartamú, mégpedig mind a társadalom, mind a szövetkezetok és tagjaik érdekében. Azokat az ellentmondásokat, amelyek a gazdálkodás e formájából és szükséges létezéséből keletkeznek a szövetkezeti érdekek és a tagok érdekei között, különböző formákban kell megoldani: közös háztáji, természetbeni jutalmazás (különös hangsúllyal a prémiumra J, a természetbeni eladása a végzett munka arányában stb. Másként kell eljárni a jó, másként a még lemaradó szövetkezetekben. ÁTLAGON FELÜLI INTENZITÁS A háztáji gazdaságok jelentőségét a lakosság ellátásában legalább egy fél tucat, Szlovákiára (az 1965. évre) vonatkozó adattal kívánjuk alátámasztani. Ebben az évben a háztáji gazdaságokból a mezőgazdasági termékfelvásárlás értékének 1,88 százaléka került az állami alapokba (folyóárban számítva). A szövetkezeti és a szabad piacra a mezőgazdasági termékek 2 százalékát szolgáltatják a háztáji gazdaságok. A háztáji gazdaságok jelentős mértékben látják el a lakosságot tojással (a felvásárolt mennyiség 17,64 százalékában), a vágóborjúnak 12,7 százalékát adják, más mezőgazdasági termékekből pedig (mák, zöldség, tej, gyümölcs stb.) a felvásárolt mennyiség 2 százalék feletti hányadát szállítják. A háztáji termelés a mezőgazdasági termelés értékének mintegy 11 százalékát teszi ki, pedig a háztáji gazdaságok a mezőgazdasági földterületnek csak 5 százalékát alkotják. A termelés magas intenzitását itt kedvezően befolyásolja a közös gazdálkodásból eredő gabona (természetbeni részese désj takarmányozás céljára történő felhasználása, de még így is a termelés intenzitásának színvonala magasabb, mint a szlovákiai átlag. Persze látni kell azt is, hogy ezek a gazdaságok rendszerint a legjobb földeken vannak. A háztáji gazdaságok nagyon kedvezősen befolyásolják a tagok jövedelmét, illetve életszínvonalát. Az innen eredő jövedelem a tagoknak a közös termelésből és a háztáji gazdaságokból eredő személyes jövedelmének több mint egy harmadát teszi ki. Hangsúlyozzuk, hogy ebből a jövedelemből le kell számítani az ún. pénzbeli anyagköltségeket és figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a társadalmi átlag felett kifejtett munka eredménye, a családtagok részvételével. A szövetkezeti tagok által fogyasztott termékek (a termelői fogyasztáson kívül ls) a mezőgazdasági termelés jelentős hányadát alkotják. Például tojásfogyasztásuk 18,8, baromfihús-, tej- és burgonyafogyasztásuk 22,7, 7,7 és 8,3 százaléka a szlovákiai termelésnek. Ezek az adatok a cikk elején mondott következtetésre jogosítanak fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a háztáji gazdálkodás jelentősége és gazdasági súlya a mezőgazdaság új Irányítási rendszerének feltételei között változik. A fő következtetések ennek ellenéra érvényben maradnak. Érvényben maradnak akkor is, ha a mezőgazdaságban, nevezetesen a szövetkezetek egy részében dolgozók és a többi ágazatokban dolgozók jövedelme közötti különbségek felszámolására a feltételek javultak is. RÉVAY ANDRÁS mérnök A hibák eltusolása nem segít Cok nézeteltérést okoz az ^ új irányítási rendszer érvényesítése azokban az esetekben, amikor a részleg nem éri el a tervezett gazdasági hatékonyságot, s ezért nincs joga kifizetni a prémiumot. Az új irányítási rendszer kezdeti stádiumában kivételt képez az olyan részleg, amely a közgazdasági szabályokkal összhangban fegyelmezetten csökkenti alkalmazottjai fizetését ebben az esetben. A nézeteltérés túlnyomórészt abban csúcsosodik kl, hogy a részleg dolgozói követelik, fizessék ki a teljes prémiumot. Ezt a követelményt nemegyszer az érdekvédelmi szervek támogatásával viszik keresztül. Különféle módon indokolják meg, de mindig ugyanazzal a végső kicsengéssel: az alkalmazottak a rossz gazdálkodási eredményért nem tehetnek, s ezért igazságtalan lenne bérüket megrövidíteni. Az a gazdasági vezetés, amely a nézeteltérést csak abból a szempontból igyekszik megoldani, hogy nyugalom legyen a vállalatban, a jövőre nézve nagy adósságot vesz a nyakába. -A kevesebb kellemetlenségért a meghátrálás idején később rendszerint drágán kell megfizetni. A nézeteltérés ilyen „áthidalása" veszélyes következményeket rejt magában: a vállalatvezetés magára vállalja a részleg sikertelenségét, elodázódik a részleg gyakran égető problémáinak a megoldása, nem kerül sor a részlegen kívüli fogyatékosságok eltávolítására, amelyeknek jelentős súlyuk lehet a nem kívánt eredményben, „ösztönzést ad" a többi részlegnek, amelyek a fejleményeket az illető részlegben nagyon figyelmesen követik. A rossz gazdálkodási eredmény eltusolása az illető részleg dolgozóinak anyagi megrovása nélkül azt jelenti, hogy a régi gazdaságpolitikát érvényesítjük, és eltekintünk áz új, a közgazdasági eszközöktől, tagadjuk a jutalmazás függőségét a munkaeredménytől. Ez a következő időszakban megnyilvánulhat a többi részleg dolgozói igyekezetének csökkenésében. Azt mondják majd: miért fárasztanánk magunkat, a vállalatvezetés úgyis kisegít majd. A vállalat azonban csak a saját eszközeinek keretében segíthet (akkor is csak a jól gazdálkodó részlegek rovására )l Ha azonban minden részleg segítségre támaszkodna, a vállalatot csakhamar keményen érintenék az érvényes közgazdasági szabályok. Ezért a dolgozóknak, elsősorban a vezetőknek tudniuk kell, hogy |J1 a közgazdasági szabályok érvényesítését komolyan gondoljuk, .„._ s hogy a részleg munkájában a fogyatékosságokat csak na- yjj gyobb igyekezettel lehet eltávolítani, nem pedig a hibák meg- w indoklásával és eltusolásával. f\ -író- W