Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-13 / 191. szám, csütörtök

GOLYOZAPORBAN C VÍVJ t v V\' 'l\-M'Pv, \l m /'i 'W'^tt//, & \ > h \ " ' //V V „ 'I «L 1 / ' f "V./y< I ! I ' — ló, ha szárazon megúszom ezt a száraz évszakát. (Robotnicseszko Delo karikatúrája) De Gaulle elnök Bonnban Nagy a véleménykülönbség a két kormány között Kommunista képviselők felhívása az olasz kormányhoz Róma (CTK) — Luigi Longo és a kommunista képviselők egy csoportja a képviselőház elé terjesztett határozatukban azt követelik, hogy az olasz kormány támogassa a VDK el­leni amerikai légitámadások haladéktalan beszüntetését cél­zó törekvéseket, valamint a kö­zel-keleti válság Igazságos ren­dezését. A határozat szerzői követelik, hogy az olasz kormány mind az ENSZ-ben, mind az érdekelt kormányokkal való közvetlen kapcsolatok során ragaszkodjék az izraeli katonák azonnali visszavonulásához, ami a közel­Nagy-Britannia megváltoztatja rhodesiai politikáját? London (CTK) — A brit par­lament képviselői között olyan hírek terjedtek el, hogy a kor­mány rövid időn belül felülvizs­gálja a fajüldöző Smlth-rezsim­mel szembeni politikáját. Való­színű, hogy a kormány feladja azt a korábbi követelését, hogy Rhodesia mindaddig nem vál­hat függetlenné, amíg nem biz­tosltja az ország színes bőrű lakosságának jogait. A képvise­lők többsége elutasítja a tár­gyalások gondolatát Rhodesia kormányával. Az angol képviselők aggo­dalma nem is olyan alaptalan, ez abból ls kitűnik, hogy a kor­mány különmegbizottja „felde­rítő" látogatást tett Rhodesiá­ban, és visszatérte után igen kedvezőnek ítélte meg a két ország -közti kapcsolatok jövő­jét. Az európai munkanélküliség adatai A Párizsban megjelenő L'Ex­press című lap adatokat közölt a iyrugat-európai országok munkanélküliségének arányá­ról. Az adatokból kiderül, hogy a legnagyobb a munkanélküli­ség Olaszországban. Annak el­lenére, hogy az utóbbi hét évben az ország a gazdasági konjunk­túra időszakát éli, 1 249 000 em­ber van munka nélkül, ami a munkaképes korban levő lakos­ság 6,3 százaléka. Az NSZK-ban 576 000 munka­nélkülit, vagyis az összes mun­kaképesek 2,1 százalékát tart­ják nyilván. A munkanélküliek száma ebben az országban ál­landóan és gyorsan emelkedik. Emelkedik a munkanélküliek száma Franciaországban is, ahol a számuk jelenleg 370 000. A hollandiai munkanélküliek száma 106 000, ez ugyan csak 2,3 százalék, de ez az ipari kör­zetekben és a bányavidékeken eléri az 5—7 százalékot is. Bel­giumban az utóbbi időben igye­keztek megakadályozni a mun­kanélküliség növekedését, en­nek ellenére még ma is 86 000 munkanélküli szerepel a nyil­vántartásban. Nagy-Britanniá­ban a munkanélküliek száma E , 568 000, míg Svédországban, J ahol az utóbbi Időben sikerült a számukat csökkenteni, 45 700. lg6 7 A dániai 20 700 munkanélküli, a munkaképes lakosság 2,6 szá­. 13. zalékát képviseli. A szomszédos Ausztriában 113 530 ember van 3 munka nélkül, ez azonban csak átmeneti tünet, mivel többnyi­le munkaerőhiány mutatkozik. keleti válság megoldásának leg­főbb feltétele. Járuljon hozzá az otthonaikból elűzött lakosság azonnali megsegítéséhez, és te­gyen meg mindent, hogy a kö­zel-keleti térségben végleg fel­számoljanak mindennemű Impe­rialista agressziót. A határozati javaslatban a kommunista képviselők többek között rámutatnak arra, hogy az olasz küldöttség szavazása az ENSZ-ben nem szolgálta sem a békét és Olaszország érdekeit, sem pedig az arab országokhoz fűződő baráti kapcsolatokat. Folytatódnak a hongkongi zavargások Hongkong (CTK) — A kínai telepesek szerdán is viharosan tüntettek a hongkongi brit gyarmati hatóságok ellen. A rendőrség könnyfakasztó bom­bákkal és könnyű lőfegyverekkel akarta szétoszlatni a tüntető­ket. Az eddigi hírek szerint há­rom tüntetőt agyonlőttek. A rendőri beavatkozás után a tüntetők egy áruházban elbari­kádozták magukat, és savval telt üvegeket, valamint köveket dobáltak a rendőrökre. A könnyfakasztó bombák tüzet okoztak, amit azonban sikerült gyorsan eloltani. A brit hatóságok kedden le­tartóztatták az Új-Kína hírügy­nökség hongkongi tudósítóját, a Wan Chaj negyedben már há­rom napja tartó tüntetéseket ismertető riportjáért. A pekingi brit ügyvivőt be­hívták a kínai külügyminiszté­riumra, ahol tiltakoztak a le­tartóztatás ellen, és követelték a tudósító azonnali szabadlábra helyezését. Bonn (CTK) — Tegnap dél­után Bonnba érkezett De Gaul­le tábornok, francia köztársa­sági elnök, akit Pompidou mi­niszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a kormány több más tagja is elkísért. A tábornok Kiesinger nyugatné­met kancellárral két napon át a mindkét országot kölcsönö­sen érdeklő legfontosabb nem­zetközi kérdéseket vitatja meg. A jelenlegi De Gaulle—Kie­singer találkozót a francia és a nyugatnémet kormány között felmerült számos ellentét és véleménykülönbség jellemzi. A bonni kormányköröket ugyanis egyre jobban nyugtalanítja az a tény, hogy a közel-keleti válság Idején Moszkva és Pá­rizs kapcsolata igen jól fejlő­dött, és a két kormány állan­dó összeköttetésben állt egy­mással. A nyugatnémet kor­mányt ugyanakkor Párizsból nem tájékoztatták az esemé­nyekről, Jóllehet az említett szerződés értelmében ezt elvár­hatták volna. A legújabb nyugatnémet­francia csúcstalálkozón azon­ban nemcsak a közel-keleti helyzet megítélésében, hanem más fontos nemzetközi problé­mákban, így pl. Nagy-Britannia közös piaci tagságának ügyé­ben is véleménykülönbségek mutatkoznak. Míg Bonnban tel­jes mértékben támogatják Anglia belépését, Párizs formá­lisan ugyan nem, de elvben el­utasítja az angolok közös pia­ci tagságát. A tegnapi nyugatnémet sajtó ls szinte egyöntetűen megálla­pítja, hogy a De Gaulle—Kie­singer találkozó idejében a nemzetközi kérdések többségé­ben véleménykülönbség mutat­kozik Párizs és Bonn között. A Dte Welt egyenesen így Ír: De Gaulle a közel-keleti és a vietnami kérdésben „szovjet terminológiát" használ. A francia lapok sem várnak sok stkert De Gaulle bonni út­jától. Francia politikai megfi­gyelők szerint a két állam kö­zötti egyezményből adódó köl­csönös tájékozódás helyett francia—szovjet dialógus fejlő­dött ki. Számos vezető francia lap úgy véli, hogy De Gaulle csupán „kötelességből" ment Bonnba. Nem adták ki a túszokat a zsoldosok Kongóban Körözik a zsoldosvezért Mobutu kongói elnök rádión keresztül felhívta a kisangani repülőteret még mindig meg­szállva tartó fehér zsoldosokat: a központi kormány által el­rendelt tűzszünet alatt tegyék lehetővé, hogy a túszként fog­va tartott polgári személyek — köztük asszonyok és gyerme­kek, valamint több európai új­ságíró — szabadon távozhassa­nak Az AP hírügynökség jelentése szerint nem járt sikerrel az ak­ció, amelynek során egy ame­rikai katonai szállltórepülőgép­nek kellett volna leszállnia Ki­sangani repülőterén, hogy a lá­zadók fogságában levő túszokat elszállítsa. A kinsha:>ai. ladió bejelentet­te: a kisangani repülőteret megszállva tartó zsoldosok ar­ra kényszerttették a fogságuk­ban levő civil túszokat, hogy fogjanak fegyvert és velük együtt harcoljanak a kormány­csapatok ellen. A túszként fog­va tartott személyeket megfe­nyegették, hogy megölik őket, ha nem engedelmeskednek. A kongói kormány nemzetkö­zi letartóztatás! parancsot adott ki a francia nemzetiségű Bob Denard, a Kongó ellen elköve­tett rablótámadásokban aktívan részt vett zsoldosok főkolom­posa ellen. Ezzel egyidejűleg felszólította az angol kormányt, hogy Denard-t adják át hala­déktalanul a kongói hatóságok­nak. (A Kisangani elfoglalásá­ra tett sikertelen kísérlet után Bob Denard több zsoldostársá­val együtt egy elrabolt kongói katonai géppel Rhodesiába szö­kött. Denard súlyos fejsérülést szenvedett, és jelenleg Kariba rhodesiai város kórházában ápolják. J Újabb ellentmondó hírek a nigériai helyzetről Lagos (CTK J — A központi kormány csapatai és a kelet­nigériai egységek összetűzései­ről érkezett jelentések továbbra is ellentmondóak. Mindkét fél kölcsönösen fehér zsoldosok toborozásával vádolja egymást. Az AFP szerint fennáll a ve­szély, hogy a harcok Közép­nyugat-Nigériára ls kiterjednek. Az enugul rádió az éberség fokozására hívja fel a lakossá, got, mivel „számos ellenséges személy szivárog be az ország­ba". A blafraí rádióállomás szerint az ország északnyugati részében Dakev város térségé­ben heves harcok folynak. néhány TEGNAP megkezdődött Buda­pesten a magyar országgyűlés négynapos ülése, amelyen a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­vel, az európai biztonsággal összefüggő külpolitikai kérdé­sekkel és a közel-keleti válság­gal foglalkoznak. KIESINGER bonni kancellár beígért televíziós nyilatkozatát, amelyben tájékoztatni akarja a nyugatnémet közvéleményt a kormány tervezett gazdasági In­tézkedéseiről, kedden már má­sodízben elhalasztották. A SZOVJETUNIÓBAN Időző kongói parlamenti küldöttség szerdán Szocslba utazott. A FRANCIA dolgozók küldöt­tel a párizsi Pere Lachaise te­metőben megkoszorúzták Mau­rice Thoreznek, a kommunista­és munkásmozgalom kiváló kép­viselőjének sírját. A MUNKA NÉLKÜLI négerek ügye ma az Egyesült Államok­nak sokkal súlyosabb problémát jelent, mint az 1930. évi gazda­sági válság — jelentette kl Her­bert Hil, a színes bőrű lakosság fejlődéséért harcoló amerikai nemzeti szövetség igazgatója. AZ AMERIKAI Newport News kikötőben közelharcra került sor a 3000 sztrájkoló hajógyári munkás és a rendőrség között. A sztrájkolók meg akarták aka­dályozni néhány sztrájktörő munkáját, és a kihívott rendőr­ség a lőfegyverét használta. Egy ember megsebesült. A CHILEI postai és távirdai dolgozók kétnapos sztrájkja kedden befejeződött. A kor­mánytól Ígéretet kaptak, hogy jutalomban részesülnek, és 1968-ban felemelik fizetésüket. AHMADOI BABATOURE AHID­JO kameruni elnök befejezte egyhetes hivatalos látogatását a Szovjetunióban, és kíséretével Nizzába utazott. A KOLUMBIAI fegyveres erők főparancsnoka, Pinzon tábornok sajtóértekezletén kijelentette, hogy Kolumbiában jelenleg 300 partizán működik. WOLFRAM DORN, a nyugat­német képviselőház szociálde­mokrata parlamenti csoportjá­nak belpolitikai szóvivője azt követelte, hogy a Kiesinger­kormány utasítsa kl a dél-ko­reai nagykövetet, és szakítsa meg a diplomáciai kapcsolato­kat Dél-Koreával. JOSEF KLAUS osztrák szövet­ségi kancellár, aki hivatalos lá­togatáson Romániában tartózko­dik, szerdán meglátogatta Kum­pana község földművesszövetke­zetét, majd folytatta útját Ma­maiába. A nyugatnémet Keresztény­demokrata Unió (CDU J 1985-ben a parlamenti válasz­tások előtt nagy hűhóval szor­galmazott különféle pénzügyi könnyítéseket a lakosság érde­kében. A kereszténydemokrata vezetésű kormány javaslatára a parlament több tucat tör­vényt fogadott el, amelyek eze­Ket le ls rögzítik. E buzgóság célja már kezdetben átlátszó volt: a kereszténydemokraták a maguk oldalára akarták állí­tani a közvéleményt és főként a választókat. Meg is nyerték a választásokat, s nem kétsé­ges, hogy „bőkezűségüknek" ebben igen nagy része volt. A választások után azonban rövidesen kiderült, hogy a tör­vénybe iktatott intézkedések nem hajthatók végre maradék­talanul, ha a kormány nem változtat általános pénzügyi politikáján. A tavalyi és az idei állami költségvetési tervezet­ben jelentős tételeket kellett törölni, mert a költségvetési hiány meghaladta az ötmilliárd márkát. Bonn kénytelen volt új adókat kivetni, és kölcsönnel fedezni az így is kimutatott költségvetési hiányt. így aztán Újévtől az ásványi olajak adó­ját, március 1-től pedig a do­hányjövedéki adót emelték. A kormány jóváhagyta az adóre­form törvénytervezetét, amely­nek értelmében évente négy­milliárd márkával kell növeked­nie a jövedelmi adóból szárma­zó bevételnek. Bonn több apróbb módosítást eszközölt a lakosság rovására. A korlátozó Intézkedések elégteleneknek bizonyultak. A szövetségi gyűlés a múlt héten három napon át pénzügyi kér­désekről vitázott. Strauss pénz­KOMMENTÁRUNK Pénzügyek és politika ügy- és" Schiller gazdaságügyi miniszter tájékoztatta a képvi­selőket az ország pénzügyi helyzetéről és az 1971-es távla­tokról. Expozéjukból kiderült, hogy az állami költségvetés évente öt-tízmilliárd márka hiányt fog kimutatni, s ez el­len egyrészt a javasolt kiadá­sok drasztikus törlésével, más­részt adóemeléssel keli véde­kezni. Ojabb kölcsönökre ls számítanak. 1968. január l-től az eddigi forgalmi adó helyett bevezetik az ún. értéktöbblet­adót, amely kezdetben fél, ké­sőbb egy százalékkal haladja meg a forgalmi adót. Az állam­kincstár több mint kétmilliárd márkát nyer rajta. Az eddig adómentes mezőgazdasági ter­mékekre öt és fél százalékos adót vetnek ki, ebből az állam­kincstárnak 1 milliárd 100 mil­lió márka haszna lesz. Ennek következtében emelkednek a kiskereskedelmi árak, tehát végeredményben a fogyasztók fizetnek rá. A neveltetési Járu­lék csökkenését és a betegbiz­tosítási illeték emelkedését is megsínyli a lakosság. Az állami költségvetés törölt tételei elsősorban a lakásépí­tést, a társadalombiztosítást és a mezőgazdaságot érintik. A mezőgazdaság jövőre például 700 millió márkával kisebb tá­mogatást kap. Amióta elhatá­rozták Nyugat-Németország fel­fegyverzését, első ízben hajtot­tak végre törléseket a hadügy­minisztérium kiadást tételeiben. A bonni hadügyminisztérium jövőre másfél milliárd márká­val kevesebbet kap, mint amennyit követelt. Ez azt Je­lenti, hogy 60 ezerrel csökken­teni kell a Bundeswehr létszá­mát. A túlméretezett katonai kiadások így is az egyik fő oka annak, hogy Nyugat-Németor­szág pénzügyi nehézségekkel küszködik. További ok bizonyos termelési ágak pangása, ame­lyet meghosszabbíthat az építő­iparral, útépítéssel stb. kapcso­latos kiadási tételek törlése. Az adóemelés bizonyára erősíteni fogja az inflációs tüneteket. Bonn tehát társadalmi szem­pontból antiszociális, gazdasá­gi szempontból pedig nem a legcélravezetőbb eszközökkel próbálja orvosolni a jelenlegi pénzügyi helyzetet. Az NSZK pénzügyi problé­máinak megoldására tett mos­tani kísérlet fontos politikai szempontokat is követ. Nyu­gat-Németországot a burzsoá kormány, elsősorban a CDU so­dorta a Jelenlegi kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe. A nehéz­ségek megoldására kilátásba helyezett intézkedések egy ré­sze felette népszerűtlen. A nagyközönség szemében a szo­ciáldemokrata párt szintén fe­lelősséget vállalt a népszerűt­len és antiszociális intézkedé­sekért, aminek bizonyára na­gyon kedvezőtlen következmé­nyei lesznek. A szociáldemok­raták többek között azzal Indo­kolták belépésüket a „nagy­koalíció" kormányába, hogy hozzá akarnak Járulni a problé­mák progresszív megoldásához. Most azonban arra korlátozzák tevékenységüket, hogy támo­gatják a kereszténydemokraták javaslatait, s pénzügyi kérdé sekben legfeljebb a Kiesinger és Strauss által megjelölt kor­látok között lépnek fel önálló kezdeményezéssel. A szociálde­mokrata vezetőség kezét meg­köti az a törekvése, hogy min­denáron megőrizze a nagykoa­líciót. Ez akadályozza őt a progresszív megoldás erélye­sebb szorgalmazásában. Az, ami a napok és hetek szempontjá­ból célszerűnek látszik, hosz­szabb távlatból nagyon ked­vezőtlen következményekkel járhat. Két év múlva parlamen­ti választások lesznek, s a szo­ciáldemokrata párt csak na­gyon nehezen magyarázhatja meg a választóknak, hogy po­zitív értelemben szembetűnően különbözik a CDU-tól, s hogy valóban új, konstruktív politi­kát szándékozik folytatni. JAN BLANSKÝ

Next

/
Thumbnails
Contents