Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-12 / 190. szám, szerda

A di agnozis: sz i I i k ó o z i s Az emberek az ókortól kezdve magyarázatot kerestek a kérdésre: miért kapnak tüdőbetegséget azok, akik rosszul szellőztetett, poros bányákban dolgoznak? Hosszú ideig a gonosz szellemek beavatkozását, a rejtelmes kigőzölgések és egyéb, az ember számára ellenséges rejtett tényezők következményét látták ebben. Mégis már az ókorban, de különösen a középkor vége jelé többen akadtak, akik az emberi tevékenység révén keletkező, és az ember tüdejében lerakódó port gyanították. Sokan ezért fekete sorvadásnak (Pthysis atva) vagy bányászsorvadásnak nevezték a mai porbelégzésí betegségeket. Csak az újkor küszöbén élő Paracelsus formulázta világosabban, hogy főleg az apró lebegő por váltja ki a bányászok tüdőbetegségét. A Selmecbányán is működő Georgius Agricola (1494—1555) is felfigyelt a por és a tüdőmegbetegedés keletkezése közti összefüggésre, ennek ellenére csak a XIX. század egzakt tudománya leplezte le a porbelégzési betegségek lényegét és mutatta meg a védekezés útjait. A szilíciumdioxid, ásványtani nevén kvarc az egyik legelterjedtebb közét; a földkéregnek több mint egynegyedét képezi. Megtaláljuk számos kőzetben, sok helyen hegymasszívumokat alkot. Mivel nagyon ellenálló, az üledékes kőzetekben (homokkő, kvarcit) erősen dúsul. A kvarc kitermelése során keletkező porról kiderült, hogy belélegzése okozza az egyik gyakori foglalkozási betegséget — a szilikózist. A szilícium többi vegyületei közül az azbesztpor a legveszélyesebb, amely a tüdőbe kerülve szintén kóros elváltozásokat okoz a szövetekben. A kutatók kimutatták, hogy a szilíciumdioxid hatására a tüdő kötőszövetes állománya megszaporodik és ennek következtében a légző felület nagysága csökken, egy része pedig elzáródik. A szív jobb kamrája Hazai gyártmányú porfelfogó készülék. és pitvara ennek következtében állandó túlterheléssel működik. Melyik por veszéiyes? Ez idő szerint a kvarc- és részben az azbesztpor okozza iparunkban a legnagyobb gondot. Hogy kifejthesse káros hatását, be kell jutnia a tüdőbe és le kell ülepednie a tüdőszövetekben. Bonyolult segédeszközök segítségével mélyreható tudományos vizsgálatot kellett elvégezni, míg leleplezték a porrészecskék fizikai és kémiai sajátosságait. Kiderült, hogy a porszemcsék nagysága fontos tényező, mert a tüdőbe csak a 3—5 ezredmilliméternél kisebb szemcsék jutnak be. Sajnos, éppen az ilyenek fordulnak elő nemegyszer a 90 százalékot is meghaladó mennyiségben a munkahelyeken, emellett hosz. szú Ideig a levegőben lebegnek és gyakorlatilag le sem ülepednek. További kellemetlen sajátosságuk, hogy az emberi szervezetre káros szilícium legártalmasabb részeit tartalmazzák. A szilikóziskutatásnak az elektronmikroszkóp alkalmazása adott új lendületet. Ilyet használ ma a Bratislaval Munkaegészségügyi Kutató Intézet ls, amely emellett a felfogott porszemcsék méreteit az ún. Endtner-számlálóval határozza meg, vegyi elemzésüket pedig röntgenmódszerrel végzi. A kutatókat az is érdekli: milyen befolyással van a betegség kiváltására a levegőben levő por sűrűsége? Országunkban egységes módszer szerint történik ez a mérés. Különleges szűrőkkel felszerelt készülékeket használnak erre a célra, amelyek a bevezetett porgyűjtési módszerhez hasonlóan sok tekintetben előnyösebbek a külföldieknél. A szilikózis az antrakőzls (szénpor felhalmozódás a tüdőben) mellett országunkban is az egyik legelterjedtebb foglalkozási tudőmegbetegedés. Különösen kőpormalomban, kőfejtőben, bányában, cementüzemben, öntödében, csiszolóműhelyben stb. dolgozó munkásoknál gyakori, ezért a tudományos és kutatóintézetek sora mélyrehatóan tanulmányozza. Sok ezer vizsgálatot végeztek kísérleti állató* kon és értékelték, hogyan befolyásolja a por a tüdő érzékeny szövetállományát. Közben megállapították, mely porféleségek elől kell leginkább védekezni és melyek a kevésbé veszélyesek. Orvosok, biológusok, fizikusok és kémikusok csoportjai dolgoznak országunkban egy-egy szakfeladaton — mondhatjuk világszínvonalon. Ezt bizonyította az utóbbi években az angliai Cambridgeben és az NSZK-beli Münsterben megtartott nemzetközi konferencia is, ahol delegátusaink beszámolói nagy visszhangot keltettek. Technikával a por ellen A por elleni védekezés egyik legfontosabb része az olyan műszaki intézkedések foganatasítása, amelyek megakadályozzák a por képződését és terjedését a munkahelyeken, illetve lekötik azt, és nem bocsátják ki a környezetbe. Országunkban több váilalat foglalkozik ilyen berendezések gyártásával, mégis ezen a téren még sok a tennivaló. A kifejlesztett és rendel- • kezésre álló műszaki berendezések alkalmazása egyre sürgetőbb követelmény és ezért szüntelenül napirenden szerepel. Annak ellenére, hogy vannak nagyon hatékony egyéni porszűrő maszkjaink, a munkahelyeken csak elvétve használják őket. Az egyéni védelem azonban természetesen csak pótmegbldás, ha nem biztosítjuk a termelési folyamatok portalanítását. Hazánkban évente tekintélyes összegeket fordítunk portalanításra. Sok pénzbe kerül azoknak a károknak a megtérítése ls, amelyeket a por okozott a dolgozók egészségében. Komolyan foglalkoznak a túlzott por kérdésével a szén- és ércbányákban, a kohóiparban, az öntödékben és a kőiparban Is, továbbá a samott-tégla gyártásánál, az üvegiparban, a csiszolóköveket használó üzemekben, a kvarc aprításánál stb. Az eddigi intézkedések eredményei itt is arra engednek következtetni, hogy . fokozatosan javul a helyzet, bár a föld alatti és a felszíni üzemek nagy részén még nem lehetünk megelégedve az eredményekkel. Egészségügyi védekezés A porveszélyes munkahelyeken széles körű megelőző intézkedéseket tettünk: pontosan nyilvántartjuk a dolgozók egészségi állapotát, időszakos orvosi vizsgálatnak vetjük őket alá, szilikózis vagy egyéb porbelégzési betegség tünete esetén olyan munkahelyre helyezzük át őket, ahol nem áll fenn a porveszély. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy a porbelégzési foglalkozási betegségek száma országunkban — egyes különösen porveszélyes üzemek kivételével — csökken. Felvetődik a kérdés: nem rendelkezik-e már a modern tudomány olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák a szervezetben a por okozta károsodások továbbbterjedését? Az orvosok nagyon intenzíven vizsgálják a szervezet porral szembeni védekező mechanizmusát. Országunkban ls kecsegtető előrehaladást értek el azok a munkák, amelyek azt vizsgálják: milyen módon tisztul meg a szervezet a tüdőbe jutott porA porszemcsék nagyságának félautomatikus meghatározására szolgáló készülék. tói? Az olyan, úgynevezett öntisztító folyamatokra gondolunk itt, amelyek mindenki szervezetében végbemennek s amelyek jelentős szerepet játszanak a porvédelemben. Ezenkívül olyan anyagokat is kipróbáltak már, amelyek a pornak a tüdőbe jutása esetén kiküszöbölhetik a szövetállomány megkárosodását. Az ezen a téren elért eredményes munkáért dr. Chvapil, a Prágai Munkaegészségügyi Kutató Intézet munkatársa állami díjat kapott. Az utóbbi években Ostravában is szép eredményeket értek el a szénpor káros hatásának kiküszöbölésére szolgáló műszaki és egészségvédelmi küzdelem területén. Széles fronton folyik tehát a harc a poros tüdő ellen és megvan a remény, hogy a meglevő eszközök lényegesen elősegíthetik a közeli győzelem elérését. Sok függ azonban az üzemek kezdeményezésétől ls, amelyek nemcsak a munkahelyeket, hanem gyakran a környezetüket is elárasztják porral és káros kigőzölgésekkel. (Finnországban kimutatták, hogy az azbesztpor az olyan emberek tüdejében is káros hatást vált ki, akik nem dolgoznak közvetlenül ezzel az anyaggal, csupán az üzemekből kibocsátott gázokat lélegzik be.) Életkörnyezetünknek porral és az üzemek szennygázaival való beszennyezése egyre égetőbb probléma. A por elleni védekezést az üzemekben — és rajtuk kívül isi — a műszakiák és az egészségügyi dolgozók szoros együttműködésével kellene megoldani. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a gazdaság: dolgozók teljes megértése nélkül bajosan lehet megvalósítani számos fontos, kecsegtető, anyagilag azonban meglehetősen igényes idevágó intézkedést. Dr. LADISLAV ÜLRICH, az orvostudományok kandidátusa Megérdemelt kitüntetés A Pavol Országh Hviezdoslav nevét viselő katonai egységben hosszabb idő óta jó eredményeket érnek el. A CSISZ V. kongresszusa tiszteletére tett kötelezetségvállalásukat maradéktalanul teljesítették, 63en megkapták a „Példás katona" jelvényt és 16 rajt minősítettek példásnak. Az egység Néphadseregünk életéből katonái dicséretre méltó kulturális munkát is végeznek. A hős vietnami nép megsegítésére 363 katona, illetve tiszt ajándékozott vért. A felsorolt és egyéb eredményeikért a közelmúltban megkapták a „Vörös csillag" érdemrendet. Ez aztán igen! Az a katonai egység, amelyben Vlčák elvtárs a CSISZ elnöke, dicséretre méltó tettre szánta el magát. Szabad idejükben néhány olyan öreget kerestek fel, akik egyedül, elhagyatottan élnek és segítették rendbe tenni a házuk környékét. A 78 éves Čičvárková és Zvoničková — akiknek a katoní. . megjavították a házát, rendbe tették a kerítést és tüzelőt készítettek — bizonyára sokáig emlegetni fogják az egyenruhás, meleg szívű, vidám fiataloka' Az egység katonái nemes kezdeményezésüket folytatni akarják. Fillérek, koronák, milliók! A múlt napokban Bratislavába jöttek össze VI. konferenciájukra a katonai javítóműhelyek újítói, akik 1962 óta több mint 90 ezer korona megtakarítást értek el. Csupán a múlt évben 626 újítási javaslatot nyújtottak be, 178-at tökéletesítettek és 26 találmányt jelentettek be. Az anyagi megtakarítás csaknem 26 millió korona. A hasznos tapasztalatcsere után a napokban várják, hogy az 1962-ben elindított akció keretében elérik a 100 millió korona megtakarítást. Gazdag tapasztalatra tettek szert A Rokytná folyón a híd felmondta a szolgálatot. A bronól iskolások kedvelt kirándulóhelyüket csak nagy kerülővel kereshették fel. Nem akadt vállalat, amely a hidat rendbe tette volna. Az egyik katonai egység hidászai tudomást szereztek a dologról és néhány óra alatt kijavították a hidat. Ez az alakulat a többi között arról nevezetes, hogy a kiképzési idő keretében hat hónap alatt a Svltava, a Bečva és más folyókon 42 hidat készített. A hídépítés terén olyan gyakorlatra tettek szert, hogy egy 32 méter széles folyón 28 perc alatt hidat vernek. Gyakorlatoznak a harckocsizók. Nagy kapacitású takarmánykeverők Egy silóból 600 ezer mázsa takarmány évente 2 milliárd korona állami támogatás Az ipari és a mezőgazdasági *ké Vlachyban és termelés közötti különbség kiegyenlítésének egyik fontos tényezője többek között az is, hogy gazdaságosan bánjunk a takarmánnyal. Megállapították, hogy a különféle kevert takarmányok jól tárolhatók, kisebbek a raktározási veszteségek, sőt hatásuk is jobb az állatok gyarapodására, mint a szemes takarmányoké. Eddig azonban a felvásárló vállalatok is jobbára csak a gabona tárolására, tisztítására és osztályozására törekedtek. GABONASILÖK KEVERÖBERENDEZÉSEKKEL A hagyományos gabonasilók mellett tavaly már a nagykapacitású keverősilók építését, az ún. felvásárló-termelő központok létesítését is megkezdték. A bratislaval Priemstav dolgozói például Zlatovcén, Senicán és Pöstényben a régebben készült hagyományos siló mellett megkezdték a keverék takarmányok készítésére alkalmas üzemegység szerelését. Két változatban készül: A hatszöges keverőrészleg évi kapacitása 21 ezer tonna, a henger alakúé 19 ezer tonna. Brezinán, Púchovon, Nemesöcsán, Köbölkúton, Tornaiján, Rimaszombatban, Léván, Udvardon, Pelsőcön, Lužiankyban, Vranovon, Šarišské Lúkyn, SpiäEmberi kéz beavatkozása nélkül ské Vlachyban és Humennén építenek hasonló takarmánykeverőket. Több helyen már megkezdték az építkezést. Szereden, Losoncon, Komáromban, Surányban, Szencen, Nagykaposon, Trebišovon és másutt is rövidesen sor kerül hasonló gabonasilók építésére. 1966—70 között Szlovákiában 80 ilyen „takarmánygyár" létesül. Reméljük, hogy az érdekelt építővállalatok, a Kohóépítő Vállalat, a Priemstav és a Stavoindustrla teljesítik feladataikat. Az új létesítmények megszüntetik a tárolóhelyek hiányát, csökkentik a tárolásból eredő veszteségeket. ÖNMŰKÖDŐ BERENDEZÉSEK Az egész termelő és tárolóközpont egy nagykapacitású silóból és egy gépteremből áll. Hozzátartozik még a hulladék és a por tárolására szolgáló építmény. A gabonatisztítók teljesítménye 63 tonna óránként. A szárítóberendezés 5 tonna terményt szárít meg ugyanennyi Idő alatt. A munka egyidőben, s folyamatosan történik. A hatalmas siló földszinti térségében kapnak elhelyezést a szociális, illetve az Irodahelyiségek, valamint a villanyelosztó központ és a rakodóhely a termékek be- és kiszállítására. Az alagsorban tárolják a készárut. A termelő részleget híd köti össze a raktárral, ezen jut el a gabona is a berendezésekbe. Az új siló korszerű módszerekkel, minden emberi erőfeszítés nélkül óránként 10 tonna keveréktakarmányt állít elő szarvasmarhák, sertések és szárnyasok részére. TEKINTÉLYES NÉGYZETEK Az üzemben két váltásban mintegy 106 ember fog dolgozni. A gépek kezelése oly egyszerű, hogy nem igényel hosszabb kiképzést. Egy gabonasiló kb. 25 millió koronába kerül. Ebből kiszámítható, hogy államunk belátható időn belül csupán e célra töbl» mint 2 milliárd koronát fordít. Természetesen számítanak • szövetkezetek segítségére is, • így a ráfordított összeg egy része a szövetkezetek pénztáráb* kerül. Az építővállalatok szívesen várják, hogv a szövetkezetek szállítóeszközökkel, vagj munkaerővel segítsenek. A „takarmánygyár" hatalma* méreteit mutatják a következS adatok: egy siló 1.1 hektár területen fekszik és az épület falaiba mintegy 120 ezer köbméter betont és más építőanyagot építenek be. Végül még egy érdekesség: Egy takarmánvkevefj évi forgalma előreláthatólag 600 ezer mázsa takarmánv les* lozef (aník% a Priemstav dolgozója