Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-12 / 190. szám, szerda

írók falujárása A Szlovák Irék Szövetsége magyar szekciójának szerepe és ténykedése Evekkel ezelőtt alakult meg. Mint szerv, képviselőt küldhetne mindenüvé, és a mostaninál gyakrabban adhatna magáról életjelt. A Szlovák írók Szövetségének magyar szekciója azonban inkább bejeié él: munkáját többnyire szorosan az irodalommal összefüggő teendők végzése határozza meg. A befelé élés természetesen nem jelent elszigeteltséget. A szekciónak az utóbbt időben számos olyan megmozdulása volt, amely túllépte a szakmai prakticizmust, és az Irodalom berkein kívül is visszhangra talált. A közérdekű munkavégzés késztetett bennünket is arra, hogy felkeressük Tóth Elemér titkárt és elbeszélgessünk vele a Szlovák írók Szövetsége magyar szekciójának szerepéről és ténykedéséről. Megtudtuk, hogy a csehszlovákiai magyar írók ügyeit intéző szerv összesen mintegy 30 írószövetségi taggal és tagjelölttel rendelkezik. A Bábi Tibor, Dobos László, Cselényl László, Mács József, Szabó Béla, Szőke József és Turczel Lajos képviselte héttagú vezetőség havonta ülésezik. A titkár által kidolgozott munkatervet, valamint a csehszlovákiai magyar irodalom problémáival öszszefüggö kérdéseket vitatja meg. Költségvetését a Szlovák írók Szövetsége hagyja jóvá és fedezi. A vezetőség utóbbi üléseinek központi témáját az Irodalmi Szemle munkájának támogatása, a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődése és népszerűsítése, a hídszerep vállalása, a központi szervekben történő képviselet biztosítása, a csehszlovákiai magyar könyvkiadás helyzete és problémái, valamint az író-olvasó találkozók számának és színvonalának a növelése képezte. A csehszlovákiai magyar Irodalom az utóbbi években erőteljesen fejlődik. Míg régebben évente mindössze 8—10, mostanában évente már 18—20 eredeti mű jelenik meg. A kibontakozás biztató, lehangoló viszont, hogy egy-egy mű gyakran csak 400—500, vagy még ennél is kisebb példányszámban jelenik meg. A szekció ezen az áldatlan állapoton úgy próbál változtatni, hogy növeli a hazai szerzők műveinek propagációját. A hídszerepet a kapcsolatok elmélyítésével, az író-olvasó találkozók számát a jobb szervezéssel Igyekszik javítani. Tagjai szeretnék, ha a Szlovák írók Szövetségének bratislavai vezetősége mellett a Csehszlovákiai Írók Szövetségének prágai központi vezetőségében is képviseltethetnék magukat. A könyvkiadás és könyvterjesztés problémájának megoldását egyebek között az önálló csehszlovákiai magyar könyvkiadó megteremtésében látják. Erejüket a kongresszust megelőző időszakban többnyire ezeknek a kérdéseknek az elintézésére fordították. Ezt az évet 54 000 korona költségvetéssel kezdték. Az első félévben számottevő eredményt értek el a szerzői estek szervezésében. Az elmúlt hat hónapban összesen mintegy 60 író-olvasó találkozót tartottak. Az ország minden részéből kaptak meghívást, az iskolák, a művelődési otthonok és a CSEMADOK helyi szervezetei részéről. A legtöbb meghívás az érsekújvári járásból érkezett. A legjobb szerzői estet az érsekújvári magyar iskolában tartották. Itt mind az előkészités, mind a részvétel kifogástalannak bizonyult. Az első félévben a legtöbb szerzői esten Bábi Iibor, Dobos László, Egri Viktor, Csontos Vilmos, Gyurcsó István, és Lovlcsek Béla vett részt. Az olvasókkal történő találkozásokon az írók életükről, az alkotás problémáiról, a csehszlovákiai magyar irodalom helyzetéről, fejlődéséről beszélnek. Szívesen válaszolnak más kérdésekre ls. A összejövetelek népszerűek és sokszor a nagygyűlés értékével bírnak. Az írók falujárása a szekció tevékenységének és az olvasókkal való kapcsolat elmélyítésének egyik legjobb fegyverténye. A vezetőség szervező munkájának tulajdonítható, hogy mind a szavalók, Irodalmi színpadok és színjátszó együttesek komáromi szemléjén, mind a gombaszögi országos dal- és táncünnepélyen megrendezték a csehszlovákiai magyar írók könyveinek árusítással összekapcsolt kiállítását. A közönség körében egyértelmű helyeslésre talált, hogy e rendezvényen a csehszlovákiai magyar írók közül sokan megjelentek és a helyszínen dedikálták műveiket. A hazai kiadványok iránti érdeklődést bizonyltja, hogy a kiállításokon több ezer korona ér. SZILLASSY JÁNOS aranyrnüvesmester kiállítása Az aranyművesség legkivá.lóbb mesterei közé Szlovákiában kétségkívül a rozsnyói születésű Szillassy János tartozott, aki a XVIII. században Európában a barokk és rokokó aranyművesség egyik fő képviselője volt. A szlovákiai aranyművesség szakmai tanulmányozásával, valamint Szillassy János mester személyiségével foglalkozik a bratislavai műemlékvédő és természetvédő Intézet tudományos dolgozója, dr. Ľudmila üromadová, aki az alábbiakat mondotta: — Szlovákiában az aranyművességnek régi és mély gyökerei vannak, mivel több mint 2600 aranyműves szakembert tartunk nyilván. Közülük a legkiválóbb személyiség Szillassy János mester, aki a legtöbb és legértékesebbb művészi munkát alkotta. Sajnos, az említett alkotások közül több még mindig felfedezetlen, vagy Csehszlovákia területén kívül — főként a volt Osztrák-Magyar Monarchia és Lengyelország területén található, mert Szillassy megrendelésre csaknem egész Európa számára dolgozott. Általában Szlovákia rendkívül gazdag az aranyművesség történelmi emlékeiben. Lőcsei Pál mester életműve 450. évfordulója megünneplésének keretében Košicén megrendezték Szillassy János mester művészi alkotásainak kiállítását. A kiállítást a kolet-szlovákiai múzeum kiállítási termében nyitották meg, s ez év szeptemberéig fog tartani. InMűvészi, kehely. Szillassy János munkája nen LevoCára helyezik át. A kiállítás Szillassy János legértékesebb és legjellegzetesebb művészi alkotásait mutatja be. Szillassy János műveivel együtt a kiállítás látogatói első ízben megtekinthetik a XV. —XVII. századból származó „Kassai aranykincset" is. Az aranykincs több mint 2900 aranypénzből, egy 214 centiméter hosszú aranyláncbői és három aranyérméből áll. A kincs összsúlya több mint 10 900 gramm, s így legnagyobb aranykincseink közé tartozik. T. R. tékű könyvet adtak el. Az írók műveinek e jól sikerült népszerűsítését a jövőben rendszeresítik. A csehszlovákiai magyar írók és a csehszlovákiai magyar Irodalom ügyét gondozó szerv törekvésének eredménye, hogy sikerült megalapítani a költészet, a próza, a dráma és a tanulmány műfajában évente kiosztásra kerülő Madách Imre Irodalmi Díjat, amelyet első ízben a közelmúltban osztottak kl. A Madách-dlj újabb elismerése és ösztönzője kibontakozó irodalmunknak. A szekció az elmúlt Időszakban részt vállalt Csuczor Gergely tiszteletére Érsekújvárott rendezett ünnepségek, valamint több más kulturális megmozdulás előkészítéséből, s minden évben különdíjjal jutalmazza a Jókai-napok szereplőit, mintegy kifejezve azt, hogy figyelme nemcsak az irodalomra, hanem egész kulturális életünkre kiterjed. Munkáját az ls dicséri, hogy lelkesen szervezi a kezdő írókat és lehetőségéhez mérten nyújt mindenkinek anyagi és erkölcsi támogatást. A kongresszusi előkészületek és más teendők miatt az első félévre tervezett rendezvényei közül elmaradt a csehszlovákiai magyar irodalom folytonosságát elemezni készülő öszszejövetel, valamint a csehszlovákiai magyar irodalom hatására vonatkozó — a könyvkiadóval közösen tervezett — felmérés. Ezeket ebben a félévben valósítja meg, sok más akcióval együtt. A közeljövőre vonatkozó tervében egyebek között a hazai írók évfordulóinak a megünneplése, újabb szerzői estek és szemináriumi Jellegű megbeszélések, valamint tanulmányi kirándulás szervezése szerepel. Az utóbbi során a résztvevők a haladó kultúra nagyjainak szlovákiai emlékhelyeire látogatnak el. A távlati terv a hagyományok fokozottabb ápolására, az Írói munka folytonosságának biztosítására és a testvérszervezetekhez fűződő kapcsolatok elmélyítésére vonatkozik. A vezetőség a jövőben elsősorban az iskolákkal, a CSEMADOK-kal és az Ifjúsági klubokkal szeretné szorosabbra fűzni az együttműködést. Szándékában áll, hogy tető alá hozza az alkotói házat, vagy művésztelepet, amely régen beszédtéma és amely kérdésnek a megoldása — egy Igényes kézikönyvtár megalakításával együtt —, egyre sürgetőbbé válik. A Szlovák Ilók Szövetségének magyar szekciója — ha keveset is hallat magáról —, él, dolgozik. Ülésein szenvedélyes viták folynak, gyakran reménytelennek látszó ügyet is elintéz. Célja az írók problémáinak megoldása, a cseh?z'ovákiai magyar irodalom felvirágoztatása, kulturális életünk vérkeringésének a pezsdítése. Törekvése nem mentes zökke. nőktől, tevékenysége azonban a legtöbbször mégis eredményes. BALAZS BÉLA KULTURÁLIS HÍREK • Yves Montand legutóbb Monacóban filmezett. Legújabb szerepében ugyanis egy autóversenyzőt alakít, aki részt vesz a monte carlói Nagydíjért folytatott versenyben. A film érdekessége, hogy a felvételeket minden trükk alkalmazása nélkül készítették. • Allén Robbe-Grillet francia író Bratislavában járt e napokban, ahol Egy férfi, aki hazudik című filmjének külső felvételeihez keresett megfelelő környezetet. B Szerződés az ördöggel címmel forgatja első játékfilmjét Jozef Zachar, aki eddig népszerű-tudományos filmeket rendezett sikerrel. • Az Osztrák Ojságíró Szövetség az 1966-os év legjobb filmjének kijáró díjjal — Arany Tollal — tüntette ki Jan Kádár és Elmar Klos Üzlet a főutcán című Oscar-díjas alkotását. ÚSZhCiMj..] LUXUS-E VAGY SEM? Közismert dolog, hogy hazánk a népbzaporulat alakulása szempontjából európai viszonylatban a listazárók közé tartozik. Tavaly majdnem katasztrófái is volt a helyzet, hiszen csak a háborút követő 1946-os esztendőben született nálunk kevesebb gyerek. Sokan veszik fontolóra és okkal-joggal ezt a kérdést, amelytől bizonyos vonatkozásban társadalmunk jövője függ. A legutóbb a LlTERÄRNi NOVINY 26. számában Svätopluk Pekárek cikkét olvastuk, amely ennek a problémának anyagi hátterével foglalkozik. Pekárek statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy a gyermek nemcsak hő óhaj, természetes emberi vágy, hanem egyben az anyagi körülmények kérdése is. Kétségtelen, hogy már az első gyerek, de még nagyobb mértékben a második és a harmadik. erősen megterheli a családi költségvetést. Ehhez nálunk fokozottan hozzájárul a még egyelőre meg nem szüntetett béregyenlősdi. Dolgozóink 83,16 százaléka havonta 1000 —2500 koronát keres s így nem vitás, hogy még megfelelő lakásviszonyok között is fontolóra veszi a második vagy a harmadik gyerek „elviselhet&ségét". Nagyobb népszaporulatra kell törekedni, de semmiképpen sem akármilyen feltételek között — állapítja meg a cikkíró. A továbbiakban részletesen fejtegeti a gyermekes családoknak nyújtott állami, társadalmi segítség hiányosságait s arra a következtetésre Jut, hogy a családot alapító házasságoknak előnyös feltételek mellett hosszú lejáratú kölcsönt kellene folyósítanunk. A továbbiakban kifejti azt a nézetét, hogy az anyaságot minden intézkedésünk és minden szép szó ellenére lebecsültük. Megfeledkeztünk arról, hogy az anyát semmiféle intézmény nem helyettesítheti legalább a gyerek hároméves koráig. És mivel a gyakorlatban igazolást nyert, hogy a gyerekes anya tartósan csak nagy áldozatok árán lehet alkalmazotti viszonyban, szerinte szükséges lenne a fizetett anyasági szabadság három évre való meghosszabbítása. Ezt a merész Javaslatát, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben aligha valósítható meg, az alábbi érvekkel támasztja alá: A társadalom számára a gyermekek életrehozása és nevelése fontosabb, mint mondjuk egy titkárnő, munkásnő vagy hivatalnoknő munkája. Az otthon nevelt gyermek érzelmileg és értelmileg fejlettebb lesz. Sok nő csak anyagi kényszerből vállal munkát és szívesebben nevelné gyermekeit. Ezzel az intézkedéssel Jelentős megtakarítást érhetnénk el a drága szociális intézmények létesítése viszonylatában. Egyelőre kísérletileg kellene érvényesíteni ezt a javaslatot két vagy több gyermeket nevelő anyák esetében és közvéleménykutatást kellene végezni a fiatal nők körében, hogy mi az ezzel kapcsolatos véleményük. Bár szerintünk nem vitás, hogy az alkalmazotti viszonyban hivatást látó nők tiltakoznának az ilyen megoldás ellen, a többség valószínűleg mellette törne lándzsát. Különben ls a másnemű társadalmi gondoskodás csökkentése, ami az ilyen intézkedés törvényszerű velejárója lenne, semmiképpen sem felelne meg a szocialista társadalom távlati törekvéseinek, amelyeknek célja, hogy a család mellett a társadalom mind nagyobb szerepet vigyen a gyerekek nevelésében. Persze, átmeneti intézkedésként célravezetőnek tűnik ennek a javaslatnak a megvalósítása. Végeredményben kevésbé igényesebb formában, de immár a gyakorlatban ilyen lépést tettek meg a Magyar Népköztársaságban. A gyermeknevolés céljából otthon maradó asszony a gyerek hároméves koráig 600 forintos havi állami támogatást kap. FORDULÓPONTON A D R A M AI R O D Ai O M f Az utóbbi években a cseh és a szlovák drámairodalomban bizonyos egyoldalúság tapasztalható. Ritka kivételektől eltekintve túlsúlyba kerültek az eléggé elvoruan filozófáló, jelképekben beszélő alkotások. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a túlzottan intellektuális művek özönével szemben mindinkább érezhető az a közönségigőny, hogy a színházban élményben legyen része, érdekes embersorsokkal és magával sodró színészi alakításokkal találkozzék. /. Opavský a RUDÉ PRAVO Július 9-i számában megjelent cikkében ennek a helyzetnek okát bizonyos gazdasági nyomásban, a kockázatvállalás hiányában, az életritmus változásában és nem utolsósorban a színházaknak az új drámai alkotások iránti viszonyában látja. A helyzetet azonban nem ítéli meg borúlátóan. Szerinte inkább arról van szó, hogy a cseh és a szlovák drámaírás erőt gyűjt arra, hogy megtalálja önönmagát. Megváltozott társadalmi elkötelezettségének formája. Inkább ihletni, mint Instruálni akar. Inkább kutatja, hogy pozitív vonatkozásban mire képes az ember, mintsem hogy feltárná tehetetlenségét. A nehezebb utat választja, keresi a le nem egyszerűsített, kl nem ötlött, konkrét emberi és társadalmi realitást. Választ keres a nagyon egyszerű és nagyon régi kérdésre: hogyan érhető el világszerte az emberi boldogság. „Előbb vagy utóbb — szögezi le a cikkíró — kétségtelenül találkczik az egész világot és az egész társadalmat érintő témákkal, olyan kérdésekkel, amelyekre csak közösen adhatunk választ." Persze, nincs olyan határozat vagy intézkedés, amely megteremtené áz ilyen drámát. A mindennapi élet és a művészek tehetsége szüli azt. Nekünk azonban erőnk teljéből mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a színházakban és azokon kívül is kialakítsuk ennek a fejlődésnek lehető legjobb feltételeit — fejezi be cikkét J. Opavský. ÉRTÉKES ESSZÉ-KÖTET A fenti szavakkal jellemzi Kornoknai Zsuzsa az ÉLET ÉS IRODALOM 26. számában Fábry Zoltán Valóságirodalom elmü kötetét, a kolozsvári Korunkban 1926 és 1939 között megjelent írásainak válogatását. A többi között leszögezi, és értékes eszmei hozamként könyveli el, hogy ezek az írások az előretörő fasizmus és a „tébolyig fokozódó nacionalizmus" korszakában mélységes internacionalizmusról és európai látókörről tanúskodnak Nem kevésbé fontosnak és elismerésre méltónak találja azt ls, hogy a könyvben „nincsen benne semmi esztéta-finyásság", Fábry az Irodalmi valóságot szűri le esztétikai értékítéletté. A legnagyobb megbecsülés hangján szól arról, hogy Fábry bátran szembenéz régi tévedéseivel. Ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ez a tanulságos, vonzó, rokonszenvet ébresztő erkölcsi bátorság példaképül szolgálhat. A Politikai Könyvkiadó szlovák fordításban (Ákoš Pavlínyi és Irena Pitoňáková munkája) megjelentette Karsai Elek „Stalo sa v Budíne v Sándorovskom paláci" (A budai Sándor-palotában történt) című könyvét. A két világháború közti magyar kormánypolitika érdekes dokumentumait, legismertebb politikusainak arcélét hozza életküzelbe ez a mű, amelyről recenzió jelent meg a PREDVOJ 26. számában, Stefan Zelenák tollából. A recenzens a többi között hangsúlyozza, hogy Karsainak a nagy történelmi anyag mély ismerete alapján sikerült hiteles képet nyújtania az akkori Magyarország politikai életéről. Csak azt kifogásolja, hogy egyes lényegtelen dokumentumok kimaradhattak volna a kötetből, másutt pedig a hosszú Idézeteket hatásosabb kommentálás formájában foglalhatták volna össze. A méltatás zárómondata így hangzik: „A könyv népszerű stílusban íródott, de nagy és értékes levéltári forrásanyaga miatt érdeklődéssel veszik kezükbe a szakemberek, a történészek is." (9- 14