Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-10 / 158. szám, szombat

ÍNUSZ © PLUSZ és MÍNUSZ « PLUSZés MÍNUSZ ®P LUSZés MÍNUSZ ó AL ÉS OK ÓL gatní kell azt a nézetet, hogy a jól végzett munkáért jutalom jár. Hiszen gondoljuk csak el, hogy egy nagyobb községben, városban évente hány akciót rendez a polgári bizottság. A szónoknak erre az alkalomra alaposan fel kell készülnie, nem rendelkezik szabadon az Idejével, gyakran le kell mondania szórakozásáról, a közért dolgozik a család rovására. Da nemcsak ezért tartom fontosnak a jutalmazást. Amíg ingyenmukát kapunk, meg kell köszönnünk azt, bármilyen ls. Amikor már azonban fizetünk érte, megválogathatjuk, kivel végeztetjük ezt a feladatot. Ha egy falusi mulatságon a zenekar gyakran nehéz százasokat vág zsebre, miért ne fizethetnénk mi szónokainknak esetenként mondjuk 40—50 koronát? MANDLI: Támogatom Dianiška elvtárs nézetét. 0 Térjünk vissza- egy pillanatra az ünnepélyes termek, a gyásztermek kérdéMILAN DIANISKA, A BRATISLAVA —NIVY KÖRZETI NEMZETI BIZOTTSÁG ALELNÖKE séhez. A Kerületi Művelődési Központ felmérése éppen ezzel a tárgykörrel foglalkozott. NADAŠSKÁ: Igen, a napokban dolgoztuk fel az anyagot és az eredmény bizony nem tölthet el bennünket megeléalapján készült grafikon in KÉSZTET A POLGÁRI BIZOTTSÁGBAN VÉGZETT MUNKÁMRA 1 - munkámat a társadalom szempontjából hasznosnak tartom - » polgári bizottságban végzett I I aurdeám e hivatásommal rijgg 6asi - szívesen érintkezem embereitkel - az emberek alkalmasnak tartanak e munka elvégzésére - feladatul kaptam |- meggyőződésből végzem CZ i 'z ifjúsághoz (Részlet) újd meg riadód! i: tett, a mi ügyünk, k, erősek vagyunk, r — előre megyünkl az ifjú test, t adta életét, iák társai, növeszd, i, hősi nép. z erős harcra tart. 1gyünk idekinn, ifjú izmunkatI >g a csecsemő, kentaurokat, elkeket ragad — már le nem győzhető! hova nem ér a szem! I képzeleti ^ , szállj bátran, sebesen, l kölcsönözz tüzet! Felzengő riadóink n Ifjú harcba jő. gy kovácsolódik: eszme és erő! gedéssel. Termeink többsége nem felel meg az -esztétika követelményeinek. Ezt annark ellenére le kell szögeznünk, hogy az utóbbi időben a felsőbb szervek nagyobb megértéssel kezelik a kérdést és több, igazán modern ünnepélyes termet építettünk, illeve átalakítottunk. A gyakorlat ugyanis igazolta, hogy még a legjobb polgári bizottság munkája! sem lehet eléggé eredményes, ha nincs erre megfelelő környezet. Az egyházi pompával — és ne feledjük el, hogy tulajdonképpen ez hat leginkább az emberre — még mindig nem és, még soká nem fogjuk tudni felvenni a versenyt. A jövőben arra törekszünk majd, hogy járásonként legalább egy mintatermünk legyen. Kerületünkben eddig ilyen termet Pozsonypüspökin, Šenkvicén, Slažanyban, Bratislavában, és Modrán építettünk. A felmérés eredményét a kerületi nemzeti bizottságnak továbbítottuk, azzal az óhajjal, hogy hozzanak létre egy koordináló segédszervet. Kéréssel fordultunk a Műépítészek Szövetségéhez ls, mutassanak irányt, dolgozzanak ki néhány tervet és általában ne hanyagolják el ezt a fontos problémát. Reméljük, hogy meghallgatásra találunk. A közeljövőben munkaérte- , kezletet tartunk, amelyre meghívtuk a KNB-k felelős dolgozóit, a polgári bizottságok szlovákiai testületének képviselőit, képzőművészeket és műépítészeket. Célunk: közösen megtárgyalni a felmérés eredményét, megvitatni ennek alapján a további tennivalókat. • Sző esett itt az egyházról. Milyen a helyzet azokban a járásokban, amelyekben az egyháznak még mindig nagy a hatása? Gátolja ez munkájukat? KP'ČAN: Kezdetben, míg az sw» srek megbarátkoztak a polgári bizottságok tevékenységével, helyzetünk elég nehéz volt. Végíil rájöttek, hogy mi nem kívánjuk korlátozni vallásszabadságukat, hanem osztozni akarunk örömükben, bánatukban. Egy érdekes statisztikai kimutatásról szeretnék beszámolni. Alapul két járást választok, av dunaszer dahelyit és a topolčanyit. A lunaszerdf-.hplyiben tavaiv 2\Zi gyormek született Ezek kO/.ii) rsak 276 számira rondezuit a nemzeti bízottnál nfiva '0 ünnepélyt, ugvaink kor a kétezer néhán(Oól a szülik csak 92 gyermeket ki reí-ztelifttck meg egyházllag. Ezzel szemben a topolCanyi tárásban a 2561 újszülött közül 1447-et vittek a nemzeti bizottságra és csak 48-at nem kereszteltek meg. A különbség szembeötlő. Ezek szerint a polgári bizottságok jó vagy rossz tevékenysége nem függ össze a bigott vallásossággal. Topolčanyban, ahol a gyermekek túlnyomó többségét megkeresztelik, a polgári bizottság is ünnepélyes fogadtatást rendez. Dunaszerdahelyen viszont körülbelül 1800 gyermeket se nem keresztelnek, se névadást nem rendeznek számukra. Ugyanez az arány az esküvőknél is. Sajnos, ilyen jelenségnek nem szabadna előfordulnia. Nem az emberek öntudatosságának hiányában, hanem a polgári bizottságok és a nemzeti bizottságok tevékenységében kell keresnünk a hiba okát. • Ankétunkban olyan nézet is elhangzott, hogy a polgári bizottságok munkája sok helyütt sablonos. KOVÁCS: Központi szerveink megadják a fő irányvonalat, ezen túl az egyes polgári bizottságokon múlik, mennyire leleményesek. Tapasztalatom szerint fantáziában nincs hiány. Például Nyitrán nemrégiben egy nagyon érdekes szolgáltatást vezettek be: a fiatalok kívánságára az egész házasságkötési aktust, beleértve a zenét is, magnetofonszalagra játsszák és díszkazettában adják át. Nyitrán nagy gondot fordítanak a jegyesekkel való beszélgetésre is, amit a fiatalok örömmel fogadnak. Ilyen és ehhez hasonló lehetőségei minden polgári bizottságnak vannak. KOVÁCS LÁSZLÖ, A PREŠ0VI VNB ANYAKÖNYV VEZETŐJE DIANISKA: Sokat segíthetnének a tömegszervezetek is. Sajnos, erre kevés példát találunk. A polgári bizottságok munkáját leginkább a művelődési otthonok és az iskolák támogatják. Kihasználatlanul maradnak az olyan lehetőségek, mint a CSISZ-szel, a népművészeti iskolákkal való együttműködés. Ennél sokkal fájdalmasabb, hogy egyes üzemek vezetői sem képesek felmérni tevékenységünk társadalmi jelentőségét. Nem egyszer gátolják munkánkat, sőt alkalmazottalkat a temetésekre sem engedik el szívesen. • Mi a helyzet a magyarlakta területen? KOPCAN: AZ előbb említettem, hogy a cseh és morva országrészekben nagyobbak a lehetőségek és jobbak az eredmények, mint Szlovákiában. Ugyanezt mondhatnám szlovák-magyar viszonylatban is. Különben a dunaszerdahelyi példa is ezt bizonyítja. Sajnos, a magyarlakta területen a nemzeti bizottságok nem fordítanak elég nagy gondot a polgári bizottságok tevékenységére. Ankétukban néhányan kifogásolták, hogy nincs elegendő magyar segédanyag. Van, és nagyon jó. A Művelődési Intézet magyar osztálya adta ki, zenejegyzékkel és szövegkönyvvel együtt. A magyarok számára ls rendezünk iskolázásokat, tapasztalatcserét. MANDLI: Rajtunk múlik, hogyan tudjuk lehetőségeinket kihasználni. Községünkéi túlnyomórészt magyarok lakják. Az ünnepi aktus — hacsak nem szlovák családról van szó — magyar nyelven folyik. KOVÁCS: Prešovon szlovákok élnek, de már előfordult hogy magyar fiatalokat eskettünk, vagy magyarok számára rendeztünk ezüstlakodalmat. Polgári bizottságunk bebiztosította, hogy az ünnepi aktust magyar nyelven vezessék le. KOPCAN: Magyarlakta területen is vannak rendkívül jól működő polgári bizottságaink. Tavaly a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a szocialista verseny alapján négy községet tüntetett ki, ezek közül kettő magyar volt: Komárom és Gúta. A jövőben a polgári bizottságok szlovákiai központja részéről még nagyobb gondot fordítunk a magyarlakta területre. Szükséges azonban, hogy törekvésünket a helyi nemzeti bizottságok, a művelődési otthonok és a tanítók ls támogassák. • Befejezésül — mik az elképzeléseik a jövővel kapcsolatosan? NADAŠSKÁ: A népművelésben azt hiszem az elkövetkező időszakban ránk hárul a munka dandárja. A kezdeti nehézségeken túl vagyunk, a szervezés problémáit megoldottuk, most arra kell törekednünk, hogy a polgári bizottságok tagjai műveltségének fokozásához hozzájáruljunk és megfelelő anyagot biztosítsunk számukra. MANDLI: Szerintem a legfontosabb alkalmazkodni az adott helyzethez, rugalmasan kezelni a felmerülő problémákat. A polgári temetkezésre nagyobb súlyt kell helyeznünk.- Azon a véleményen vagyok, hogy jó szónokokat kellene alkalmaznunk, ez minden bizonnyal hozzájárulna a színvonal emeléséhez. KOPCAN: A polgári bizottságok fontosságáról vagy fölöslegességéről nem ls szükséges vitáznunk. Léteznek, dolgoznak, segítségükkel a köztudatba plántálhatjuk azt, amit általában kommunista humanizmusnak nevezünk. Azonban még sokat kell tennünk, hogy az emberek tevékenységüket ne tekintsék formálisnak, hanem valóban úgy érezzék: nincsenek egyedül. Ez szorosan összefügg szocialista életfelfogásunkkal. Az ankétot és a beszélgetést vezette: OZORAI KATALIN NUSZ •PLUSZ és MÍNUSZ •PLUSZ és M í N U S 1 • P L U S Z é s MÍNUSZ