Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-10 / 158. szám, szombat

PLUSZésMÍNUSZ •PLUSZes MÍNUSZ • P LUSZés MÍNUSZ o PLUS: STEFAN KOPCAN, A MŰVELŐDÉSI INTÉZET DOLGOZÓJA gesnek, azután Jó pedagógusnak, pszichológusnak, jó előadónak kell lennie. De nézzük csak, mit válaszoltak erre az egyik közvéleménykutatásunkban a megkérdezettek. 47 százalékuk szerint a legfontosabb, hogy a polgári bizottságok tagjai tapintatosan bánjanak az emberekkel. 17 százalékuk szerint a legfontosabb az őszinteség, a barátság, majd százalékarány szerint a válaszok Igy következnek: fontos a bizottsági tag közkedveltsége, rendezett családi élete, szlvélyessége, szervező .képessége, ,jó fellépése, szilárd jelleme, példás munkaviszony, végül a munkáért való lelkesedés. Az igények tehát nagyok. Ideális lenne, ha valamennyiükben mindezt fellelnénk. Persze ez szinte lehetetlen. Mégis arra kell törekednünk, hogy legalább megközelítsük ezt az igényt. MANDLI: Erről sokat lehetne vitázni, tapasztalataim szerint a tekintély a legfontosabb. A tekintélyt viszont csak emberi jótulajdonságokkal tudjuk megszerezni: jellemességgel, igazságszeretettel, készségességgel. Munkánkban nagyon fontos a rétorikai adottság is. Sajnos ez többnyire hiányzik. Gyakori, hogy tagjaink jó tervezők, de szókincsük szegény, fellépésük határozatlan. • Ez sok mindennel összefügg, elsősorban a képesítéssel, a műveltséggel, az olvasottsággal. Milyen a helyzet ezen a téren? DIANIŠKA: Nem szabad elfelejtenünk, hogy polgári bizottságaink rövid múltra teMANDLI: A szemléltetés kedvéért felhozok egy példát. A pozsonypüspöki polgári bizottság a legjobbak közé tartozik a kerületben. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy van egy nagyon szép, százezer korona értékben épült mintatermünk. Azóta A polgári bizottságok munkájáról ez év január 25-én cikket közöltünk, mely nagy vonalakban vázolta a bizottságok küldetését, munkafeltételeit és feladatait. Ezt követően ankétot indítottunk erre a témára, s ezek után szerkesztőségünkbe kerekasztal beszélgetésre meghívtuk mindazokat, akik ezen a téren vezető poszton dolgoznak, hosszúéves tapasztalatokkal rendelkeznek: Stefan Kopčan, okleveles népművelési dolgozót, a Művelődési Intézet alkalmazottját, Elena Nadašská filológust, a Kerületi Művelődési Központ dolgozóját, Kovács Lászlót, a prešovi VNB anyakönywezetőjét, Milan Dianiška képviselőt, o Bratislava-Nivy Körzeti Nemzeti Bizottság elnökét és Mandli Imrét, a pozsonypüspöki HNB elnökét. kintenek vissza, tagjaik önkéntes dolgozók. Persze ez nem jelenti, hogy elégedettek lehetünk azzal, ami van. Nem, a jövőben arra kell törekednünk, hogy az e poszton dolgozóknak legyen képesítésük, és pedagógiai érzé kük is. Városon nagyobbak a lehetőségek, több az értelmiségi. Falun viszont a tanítóra annyi más feladat hárul, hogy csupán tanácsáért is hálásaknak kell lennünk. KOPČAN: De térjünk vissza az eredeti kérdéshez. A polgári bizottságok funkcioná riusainak és tagjainak Iskolai végzettsége a következő: 46,3 százalékának csak alapfokú iskolája van, kilencéves iskolája 7,3 százalékának, érettségije 34,2 százalékának, főiskolai végzettséggel pedig 12,2 százalékuk rendelkezik. Az életkor szerinti összetétellel sem lehetünk elégedettek. A 45 éven felüliek száma nem egész tíz százalék, a polgári bizottságok tagjainak zömét, csaknem ötven százalékát a 25—34 évesek alkotják. És mivel többnyire odaadó, lelkes emberekről van szó, arra kell törekednünk, hogy hiányos tudásukat, műveltségüket pótolják. Különböző rövid- és hosszú tartamú iskolázásokat rendezünk számukra. Hagyományossá váltak a 3—4 napos járási rendezvények, de hoszszabb szakosított esztétikai és rétorikai iskolázást is rendeztünk. NADAŠSKÁ: Ezen a téren a művelődési otthonok jelentős segítséget nyújthatnak. Jól beváltak a szemináriumok, amelyekre előadókként egyetemi tanárokat, sokéves tapasztalattal rendelkező szakembereket hívunk meg. A polgári bizottságok tagjai örömmel fogadják a más kerülettel, illetve járással való tapasztalatcserét. Így módjuk nyílik arra, hogy más munkaformákat is megismerjenek. • Az iskolai képesítés hiányán kívül melyek azok a negatív jelenségek, amelyek gátolják munkájukat? KOVÁCS: Nehéz és összetett kérdés. Így tehát csak v a legfontosabbat említem. Elsősorban probléma az anyagi megalapozottság, a kulturális műsor, a zene, a jó szónok, a megfelelő helyiség biztosítása, a nemzeti bizottságok, valamint a tömegszervezetek támogatása. ELENA NADASSKA, A KERÜLETI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT DOLGOZÓJA egyetlen krematórium sem, a gyásztermek szükségességéről már nem is beszélek. Pozitíven kell értékelnünk azt a törekvést, hogy legalább a nagyobb községekben legyen megfelelő ünnepi terem. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a gyásztermek építésére. Ez pénz nélkül lehetetlen. Az egyes nemzeti bizottságoknak is felelősségteljesebben kellene foglalkozniuk ezzel a kérdéssel. Sok helyütt megvolnának a lehetőségek, dé a vezető szervek közömbösen kezelik az ügyet. Megint csak visszatérek közvéleménykutatásunkhoz: a megkérdezettek többsége, csaknem valamennyien, arra a kérdésre „milyen segítséget vár a hivatalos szervektől?", ezt válaszolta: anyagi segítséget. Igen, pillanatnyilag ez a legégetőbb kérdés. DIANIŠKA: Sokat vitáztunk és vitázunk arról is, szükséges-e szónokainkat honorálni. Vannak, akik ellenzik, mondván, társadalmi munkáról van szó. Máskor azt a nézetet vallják, legalább tiszteletdíjat kell adnunk. Szerintem támoA közvetlen hangú beszélgetést alábbi kérdésünk nyitotta meg: • Tulajdonképpen milyen jelentőségük van a polgári bizottságoknak? KOVÁCS: Az utóbbi években bizottságaink valóban sokat tettek. Munkaformáik bővülnek és ezt csak elégedettséggel nyugtázhatjuk. Az emberek egyre nagyobb megbecsüléssel és hálával adóznak polgári bizottságainknak és ez tulajdonképpen tagjaiknak egyetlen fizettsége. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy a jól végzett munka tudata serkent bennünket, a megbecsülés kötelez. Ügy gondolom, hogy mindenütt, ahol a polgári bizottság Jó munkát végez, tekintélynek örvend, a nemzeti bizottságoktól az állami szervektől is megkap minden támogatást. • Milyennek kell lennie a polgári bizottság tagjának? KOPČAN: Ezt a kérdést mi is gyakran feltettük, másoknak és önmagunknak is. Úgy vélem, elsősorban emberséA Népművelési Intézet f rek szeretik a szép, i vonzó környezetet. De nézzük csak, milyen lehetőségeink vannak ezen kívül? Községünknek 7300 lakosa van, s évente körülbelül kétszáz névadót, vagy száz esküvőt, hetven temetést, több ezüst- és aranylakodalmat rendezünk, mintegy négyszáz nyugdíjast hívunk meg. Nem szóltam még a többi akcióról, például a személyazonossági igazolványok átadásáról, az anyák napjáról, a regrúta búcsúztatásról stb. Ezt azért sorolom fel, hogy nyilvánvalóvá váljék munkánk sokrétűsége. Az ünnepélyes keret méltó biztosítására valamennyi akciónkra az állami költségvetésből 1900 koronát kapunk. Megismétlem: ezerkilencszázat. Nevetséges ösZszeg és nekünk nem áll módunkban a kiegészítése, mivel az érvényben levő előírások ezt nem engedik. Névadáskor például csak egy csörgőt tudunk venni, mert többre nem futja. Kulturális műsorunk gyakran nem olyan színvonalú, mint ahogy az kívánatos volna, mert ilyen feltételek mellett csak ez elemi iskolásokat szerepeltethetjük. Arra még csak gondolni sem merünk, hogy temetésre zenekart biztosítsunk. Szerintem a polgári bizottságok munkájában mindaddig nem várhatunk javulást, amíg néín sikerül biztosítanunk az anyagi fedezetet. Hiszen ez mindannyiunk javát szolgálja, támogatja az ateista nevelést és nem szabad elfelejtenünk, hogy Itt nem utolsósorban politikai kérdésről van szó . KOPČAN: Sajnos, ez így van. A polgári bizottságok funkcionáriusai szinte naponta fordulnak hozzánk ezzel a problémával, csakhogy lehetőségeink nagyon korlátozottak. A cseh és a morva országrészekben valamivel Jobb a helyzet, s ez munkájukon ls meglátszik. Szlovákiában mindmáig nincs például A. POLGÁRI BIZOTTSÁGOK FUNKCIONÁRIUSAINAK ÍS TAGJAINAK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE: k FŰNK Cl KOK SZÍ O" aprókü - kilencéven iskola - középiskola - faiskola Ankétunkban többször szó esett arról, hogy a polgári bizottságok munkáját nagyban elősegíthetné és minőségileg javíthatná egy magyar nyelvű kézikönyv. Ebből arra következtettünk, hogy aránylag kevesen tudják: létezik ilyen. A Népművelési Intézet ad

4a ki 1966-ban, címe: Kézikönyv a polgári ügyek testületeinek munkájához. Ez a könyv részben elméleti anyagot nyújt, túlnyomórészt azonban a gyakorlatban felhasználható versek, szónoklatok, zeneszámok jegyzékét tartalmazza. A névadó ünnepségek, a házasságkötés és a polgári temetkezés levezetése mellett a könyv felvilágosítást nyújt, hogyan kell megszervezni a személyazonossági iga zolványok átadását, az újon cok ünnepélyes búcsúsz*atá sát, a nyugdíjasok napját stb Bizonyára sokan örömmel fo gadják a zenei tanácsadót és a nagyon gazdag versgyűjteményt. A mellékelt vers is a kézikönyvben található.