Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-10 / 158. szám, szombat

| HÉTVÉGI HFRMAGVARAZATUNK Az agressziót el kell ítélni Hat napja, hogy kirobbant a harmadik izraeli—arab háború (az első 1948-ban, a második 1956-ban). Az első kettő a két nép között felmerült problémák közül egyet sem oldott meg, sót még jobban elmérgesítette a közel-keleti helyzetet. Sajnos Izrael politikáját 19 éves fennállása alatt mindig szélsőséges elemek diktálták, akik nem a megegyezést, a békés együttélést, az okos kompromisszumot keresték az arab országokkal, hanem fegyveres erőszak útján akarták rákényszeríteni szomszédaikra akaratukat. Egyoldalúan, csak saját követeléseiket tartották jogosnak, az arabok ^relmeiről hallani sem akartak. Az Akabai-öbölből szabad kijárást követeltek, de azzal mit sem törődtek, hogy jogtalanul megszállva tartanak palesztiniai területeket, amelyről az ENSZ adatai szerint 1 300 000 arabot űztek el, akik hihetetlen nyomorban élnek a szomszédos területeken és nem tudnak belenyugodni hazájuk elvesztésébe. Amikor a szuezi agresszió után (1956) az ENSZ határozatot hozott, miszerint Izraelnek meg kell oldania az arab menekültek kérdését, Eskol miniszterelnök ezt elfogadhatatlannak minősítette, kijelentve, hogy Izrael nem fogadhatja vissza az arab menekülteket Az ésszerű megoldásoktól való mindennemű elzárkózás eredményezte azután azt, hogy a palesztíniai arabok fegyveres csoportokat szerveztek (akárcsak a brit gyarmatosítók ellen egykor a zsidók) és Izraelbe szökve károkat okoztak a katonai és gazdasági berendezésekben. Az izraeli kormány szerint ez volt a jelenlegi háború egyik közvetlen oka. A múlt év októberében az izraeli parlament külügyi vitájában Habibi kommunista képviselő nyíltan a miniszterelnök szemébe vágta: „Ogy gondoljuk, az egész Közép-Kelet létkérdése, hogy Izrael és az arabok között béke legyen. Mi egészen másképp képzeljük el az arabizraeli kapcsolatokat a jövőben; ennek a barátságra, testvériségre és együttműködésre kell épülnie ... Meggyőződésünk, hogy Izrael nemzeti érdeke és biztonsága megköveteli, hogy a kormány ilyen álláspontot foglaljon el. Ha békepolitikára törekszünk, Izraelnek el kell ismernie Palesztina arab lakosságának törvényes jogait és a menekülteknek lehetőséget kell adni arra, hogy válasszanak a visszatérés vagy a kártérítés között. Meggyőződésem, hogy ez a politika megnyitná az utat a békés rendezés jelé, ami az arab országok részéről csak elismerést eredményezhetne Izraelnek és törvényes jogainak." A miniszterelnök a kommunista képviselő felszólalását azzal intézte el, hogy „Nem óhajtunk önökkel vitázni, nem tartoznak hozzánk!" Kik tartoznak hót az Izraeli kormányhoz? Faltörő kos Az arab—izraeli ellentéteket nem tekinthetjük csupán helyi problémának. Azt is látni kell, hogy Izrael az imperialista politika fontos eszköze, puskaporos hordó, amely mindig akkor robban, amikor az imperialisták akarják. Az 1956-os szuezi háborút is elsősorban azért indította el Izrael, mert London és Párizs le akart számolni Nasszer ImpeTialista-ellenes rendszerével. Az izraeli sérelmek legjobb esetben is csak másodlagos szempontok voltak. A háború azonban nem oldotta meg az izraeli—arab el-' lentétek alapvető problémáit, de az imperialisták nem is törekedtek erre. Tovább szállították a fegyvert Izraelnek és az Egyesült Államok egyre jobban saját szekerébe fogta. Az angolok és a franciák távozása után kitalálták az Eisenhower-doktrlnát, miszerint Washingtonnak kellett volna kitöltenie a keletkező vákuumot. E tervet azonban áthúzták az arab országok. A különféle társadalmi rendszerű arab országok (Szaúd-Arábia, Jordánia, Tunézia még mindig királyság) egymásra uszításának kudarca után az Egyesült Államoknak az egyetlen megbízható faltörő kos, Izrael maradt. Miért éppen most kellett kirobbannia 'a háborúnak, mikor a határincidensek szinte állán dóak. Nem Tel Avivban, hanem Washingtonban döntötték el, hogy a haladó szíriai rendszert és Egyiptomot meg kell leckéztetni. Az USA, a „világ csendőre" végrehajtója ezúttal megint Izrael lett. Az arab—izraeli problémák itt megint csak másodlagos indítóokot szolgáltat tak, amelyet aztán a propaganda előtérbe tolt és Washington kegyes „semlegességgel" leplezett. A háljorú közvetlen oka állítólag az Akabaí-öböl egyiptomi blokádja volt, de arról már mélyen hallgatnak Izrael és nyugati barátai, hogy ez már csak azután következett be, amikor az izraeli csapatok támadásra készen, fenyegetően felvonultak a szíriai határon. A háborút még ekkor is meg lehetett volna akadályozni. Izrael tábornokai hadászati megfontolásokból ezúttal is a gyors agressziót választanák. Bebizonyosodott, hogy az első lövéseket Izrael adta le, és izraeli gépek kezdték bombázni az EAK repülőtereit. A villámháború is fegyverszünettel ér véget A jól szervezett, kiképzett és - felszerelt izraeli hadsereg és csapatok meglepetésszerűen, villámgyorsan lecsaptak az egyiptomi repülőterekre, tönkretették az ütőképes légierőt még a földön, lerohanták a Sínai-félszigetet, elérték az Akabai-öböl kijáratát és a Szuezi-csatornát. A nyugati propaganda dicshimnuszokat zeng az izraeli hadseregről, arról azonban nem beszél, hogy az agresszió aligha old meg valamit. Igaz, Tel Avivban arról ábrándoznak egyesek, hogy a meghódított területből sikerül valamit megtartani (Gaza vidékét, egész Jeruzsálemet, az Akabai-öböl partvidéké stb.). „Mit gondolnák az Izraeli tábornokok? — írja az Unita. — Mit értek el azzal, hogy megszálltak egy nagy kiterjedésű arab területet. Mi következik ezután. Izraelnek valamivel több a lakossága, mint két millió. Igazán kevés ez ahhoz, hogy ne csak csatákat, hanem a háborút is megnyerje az őt körülvevő világgal szemben. A tábornokok ügyessége soha sem fogja tudni elhomályosítani azt a tényt, hogy Izrael helyzetében egyetlen hadsereg sem jogja tudni saját békéjét rákényszeríteni a hatalmas kiterjedésű arab világra." A tűzszünet csak az első lépés A Szovjetunió, Csehszlovákia és a szocialista országok a Jegyveres konfliktus kirobbanásától az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére törekedtek és elítélték az agresszort. A Szovjetunió rugalmas politikája lehetővé tette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa késedelem nélkül tüzszünetre szólítsa fel a harcban álló országokat. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban kijelentette, hogy a fegyverszünet elérése az első és legfontosabb lépés, a Biztonsági Tanácsnak azonban határozottan el kell ítélnie az izraeli agressziót és követelnie kell, hogy az izraeli csapatok vonuljanak ki a megszállt arab területekről. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió újabb javaslata a Biztonsági Tanács előtt. Ebben azonban nem lesz könnyű a megegyezés, mivel Washington és több más nyugati ország Izrael pártján áll és a katonai sikerekből politikai tőkét akar kovácsolni. A Biztonsági Tanácsban hosszú és éles viták várhatók. Ha nem sikerül megakadályozni azt, hogy az agressziót elkövető Izrael előnyöket csikarjon ki jogtalan háborújából, ez veszedelmes helyzetet teremthet és más országokat is arra ösztönözhet, hogy háború útján próbáljanak követeléseiknek érvényt szerezni. A vitás nemzetközi kérdések erőszakos megoldására valő törekvés pedig beláthatatlan következményekkel járhat. A Szovjetunió és a szocialista országok'ezért követelik az agresszió elítélését és a támadók visszavonulását. SZŰCS BÉLA ,*•>< -» m -X- Í ^ ^í ••p. * MOZGÖ CARAVAN SZÁLLÖ, MELYNEK AUTOCARjÁBAN 30 ÜLŐHELY, A HÁTSÓ RfiSZÉBSN PEDIG "TVANANNYI FEKVŐHELY VAN 2—3 SZEMÉLYES KABINOKBAN. Szállást parancsol? A ČEDOK újdonságai 9 Szükséges tudnivalókKÜLFÖLDI UTAZÁSOK Ha szerkesztőségünk vendéget kapott, gyakran zavarban voltunk, különösen a nyári idényben, hogyan helyezzük el. Ilyenkor sorra hívtuk a szállodákat, ahonnan a szokásos választ kaptuk: „Kérem, minden foglalt." Nem használt sem a könyörgés, sem a „hetedik nagyhatalomra", az újságíró „céhre" való hivatkozás. A szállodák hiányát remélhetőleg enyhíteni fogja egyes magánlakások tulajdonosainak hájlandósága. Arról van szó, hogy a CEDOK közvetítésével rendelkezésére bocsájtanak egy-egy szobát a fizető vendégeknek. A bratislavai CEDOK jegyzékében megtalálhatók a címek, a szoba pontos jellemzésével, árkategóriájával stb. Különben a jegyzékben megtalálhatók a szállodák, éjjeli szállások címei is. Szükséges megjegyezni azt is, hogy nyáron csaknem minden internátusban vannak turisták számára férőhelyek. Azok részére, akik külföldön szeretnék tölteni szabadságukat, a CEDOK sok attraktív társasutazást rendez. A „Völkerfreundschaft" hajón Olaszországba, Málta szigetére, Görögországba, Korfu szigetére juthatnak el. Szeptember és november eleje között még vannak szabad helyek egyiptomi, júniustól szeptemberig bulgáriai és jugoszláviai társasutazásnál, illetve hét napos repülővel Romániába (Mamaiába) lehet látogatni Bratislavából. Június végétől minden héten Prágából Bulgáriába helyjegyes különvonatokat Indítanak útnak (minden pénteken Burgaszba és minden szombaton Várnába). A vonatok Párkányt, Budapestet, Belgrádot, Szófiát érintik. Menetjegy személyenként 240 korona, térti fegy 460 korona. KÜLÖN AUTÓBUSZJÁRATOK Bratislavából július 1-től — augusztus végéig külön autóbuszjáratok indulnak. Fiumébe l

Rieka) és Abbáziába (Opatijaj. Indulás oda szombaton 5,30 órakor. vissza vasárnap 7,30-kor. M gy ára Opatijáig 129 korona. Bratlslvábol Balatonfüredig (július 1-től) minden szombaton, vasárnap, hétfőn indulás 5,40 órakor, csütörtökön és pénteken 13 órakor. A MOZGÖ SZÁLLODA Kétségtelenül az utazási idény nagy szenzációja lesz a Caravan Hotel, azaz a kerekeken mozgó szálloda, amelyet már július elejétől megcsodálhatunk Bratislava legforgalmasabb terén. Tulajdonképpen 2 részből áll: elől egy korszerű Skoda autókar 30 ülőhellyel amely maga után vontat egy másik kocsit 2—3 személyes alvófülkékkel, büfével és mellékhelyiségekkel. Ez a mozgó szálloda — amely a CSAD kocsiparkjához tartozik 1,4 millió koronába került. Egyelőre a Balkánon, Berlin és Varsó között és Svédországban fog közlekedni. CREK IMRE Városmentő török síp A rimaszombati Gömüri Múzeumban egy eredeti török sipot őriznek, amelyhez a következő monda fűződik: Mikor a mseyar seregek 1593 őszén bevették és földig rombolták a Rimaszombat mellett épült török erődítményt, az égő romok közül a közeli Pokorágyi erdőbe menekült a pasa. Itt találtak rá hónapok múlva a lerongyolódott, török főúrra rözsegyűjtés közben Lopocsy és Zarkóczy rimaszombati polgárok. A város tanácsa elrendelte nekik, hogy egészen Konstantinápolyba tartoznak hazaszállítani a pasát. A két polgár eleget tett a tanács rendeletének és egy év múlva visszatérve Konstantinápolyból a pasa ajándékaként egy török sípot hozlak magukkal, amelynek előmutatása megmentette a várost a törökök zaklatásától. Még a múlt század elején is e síppal jelezte a rimaszombati toronyőr azt az időt, amikor a pasát éjnek-idején két városi polgár a városba hozta. gggi H Kifizetődik-e a kecsketenyésztés A statisztikai jelentések szerint hazánkban egy kecske évente 600 kiló tejet ad. Évi hazai kecsketejtermelésünk összesen 300 millió kiló. Ez magában is tekintélyes mennyiség. Nem beszélve arról, hogy a kecsketej rendkívül egészséges táplálék, úgyszólván orvosság. Ám a kecske ezenkívül más hasznot ls hajt. Húsa, bőre is felhasználható. Tavalyelőtt az állami készletekben 700 tonna élősúlyban vásároltak fel kecskét. A tapasztalatok egyébként azt bizonyítják, hogy a kecsketenyésztést mindmáig meglehetősen elhanyagoljuk. Kevés a nagyhasznú állat, jóllehet a törzsállomány évente 1500 kiló tejet is ad. Ha figyelembe vesszük, mily igénytelen jószág a takarmányellátás szempontjából, az említett tények a kecsketenyésztés fejlesztésére ösztönöznek. Időjárás — szabadságra A LEGUTÓBBI ÉVEKBEN egyre tübben töltik szabadságukat külföldön. Ez idén is sokan szándékoznak külföldre utaznL Lapunk mai számában tájékoztatni szeretnénk a külföldre készülfi olvasóinkat arról, milyen általában az időjárás jellege egyes európai országokban. Az enrópal szárazföld az enyhe' éghajlat övezetébe tartozik. Ebben az övezetben egyrészt az Atlantióceán, másrészt a szárazföld befolyásolja az időjárást és ax éghajlatot. Nyugatról kelet felé gyöngül az óceáni hatás és erősödik a kontinentális befolyás az időjárásra, illetve az éghajlatra. A tenger mentén általában enyhébb', a szárazföldi éghajlatt feltételei között pedig gyakran forrő a nyár. Az egyes területek hőmérséklet téről az alábbi táblázat adatai tájékoztatnak. A meteorológusok az átlagos havi hőmérsékletet több' évre vonatkozö adatok alapján számították ki. Ugyanígy állapították meg a legmagasabb' nappali hőmérsékletre vonatkozö adatokat A legmelegebb Átlagos havi Hapok átlagos hőmérséklet: hőmérséklete: Város: VI. VII. VIII. VI. VII. VIII. Belgrád 19,7 21,8 21,2 25.6 28,9 28,9 Velence 21,4 24,2 23,3 25,0 27,8 27,2 Berlin 16,2 18,0 18,7 21,2 23,1 22,1 Bukarest 20,4 23,0 22,7 26,8 29,4 29,4 Hannover 18,1 17,7 18,9 20,9 22,3 21,9 Róma 22,5 25,2 25,0 27,2 30,6 30,6 Bratislava 18,6 20,5 19,8 24,1 28,8 25,1 Košice 17,2 19,1 18,2 23,4 26,0 25,1 Štetín 18,4 18,3 17,2 21,3 23,1 21,6 A táblázatban leltUntetett adatok alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy Németország és Lengyelország északi területein • ahol erős az Atlanti-óceán éghajlat- és időjárás-alakító hatása — nyáron hűvösebb az idő, mint a szlovákiai síkságokon. Ezzel szemben a Balkán-félszigeten, az Adria partjain s a Földközi-tenger térségében általában melegebb a nyár. Európa e szubtropikus területein Júliusban gyakran 40 fokot is mutat a hőmérő. AZ IDŐJÁRÁSRA S az éghajlatra ható hőmérsékletnél jóval változékonyabb téHyező a csapadék. Minél magasabban fekszik az adott terület a tenger szintje fölött, annál nagyobb a csapadék mennyisége. A nyári hónapokban gyakoriak a zivatarokat követő záporesők. A táblázatban feltüntetett térségek közül a Földközi-tenger térségében, az Adriai-tenger és a Fekete-tengnr partjain a legkedvezőbb az időjárás. Európa déli területein ritka az eső és csekély a csapadék mennyisége. Nyáron ál- I talában kevés a csapadék, viszont sok a verőfényes nap az Adria partjain. A Balkán-félsziget belső 1 területén gyakrabban fordulnak elő zivatarok és záporesők, mint a Fekete-tenger mentén. Azonban ezen a területen Is napos, meleg a nyár. j \ Dr, PETER FORGÁC