Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-30 / 178. szám, péntek

A1 S 1 KP KÖZ

P O N Ti BIZOT T SÁ

GÁNAK T

ÉZISEI Ä Nagy Októberi Szocialista forradalom 50. évfordulójára (FoIytatas az 3. oldalról) rületünkön a fasiszta megszállók követtek el. A szovjet hadsereg Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének történelmi jelentősége volt. Kialakultak az európai és as ázsiai országok szocialista forradalmai fejlődésének és győzelmének, a szocialista világrendszer létrejöttének kedvező feltételei. Kibontakozódott a népek nemzeti felszabadító harca. A Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának kimenetele meggyő zően tanúskodik róla, hogy nincs a világon olyan erő, amely szél zúzhatná a szocializmust. 5. A szovjet nép történelmi győzelmet aratott legnagyobb ellensége fölött és hozzálátott a békés országépítés további ter veinek megvalósításához. A romokon és a pernyén fel épült Sztálingrád, Kijev, Minszk, Harkov, Szmolenszk, Novgorod, Pszkov, Vityebszk, Voronyezs, Szevasztopol és sok más város és falu. Gj üzemek és gyárak épültek. A szovjet földművelők láb rásegítették a hitleristák által kirabolt kolhozokat és szovhozokat. 1940-től 1960-ig a következeképpen gyarapodott a legfontosabb ipari termékek előállítása: az acél termelése 18,3 millió tonnáról 65 millió tonnára, a kőolajé 31,1 millió tonnáról 148 millió tonnára, a földgázé 3,4 milliárd köbméterről 47 milliárd köbméterre. A villanyenergiáé 48,3 mii liárd kilowattóráról 292 milliárd kilowattórára. Gyarapodott az élelmiszer, a ruhaanyag, a lábbeli és a tarlós használati cikkek termelése is, megjavult az ipari gyártmányok minősége is. A mezőgazdasági brnttó termelés már 1930-ben elérte a háború előtti szintet. A következő években azonban lelassult ennek a fontos gazdasági ágazatnak a fejlődése, ami bizonyos nehézségeket okozott a lakosság élelmiszerrel. a könnvűinar nyersanyaggal való ellátásaban. Emeltük a munkások és az alkalmazottak bérét, lényegesen megnőttek az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak és kiterjedt lakásépítkezés vette kezdetét. További sikereket ériünk el a tudományban, a technikában és ff ti. A kommunizmus építése — az Októberi Forradalom nagy müvének folytatása 7. A szocializmus győzelme megteremtette a kommunista társadalom épitésére való áttérés gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi feltételeit. A marxizmus—leninizmus azt tanítja: meg keli teremteni a megfelelő anyagi és műszaki bázist, lényegesen emelni kell a munka termelékenységét, biztosítani kell az anyagi és szellemi javak bőségét, fel kell számolni a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közti lényeges különbségeket, meg kell szilárdítani a tudományos világnézetet és a kommunista erkölcsöt, hogy lehetségessé váljék az átmenet a szocializmusból a kommunizmusba. A párt XXII. kongresszusán új programot logadott el, amely megjelöli a Szovjetunió szocialista építésének tő irányait. Ez a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának felépítése, a kommunista társadalmi viszonyok megteremtése és az új ember nevelése. A XXIII. pártkongresszus, valamint az 1964. évi oklóber és a következő központi bizottsági plénumok határozatai sokoldalúan megindokolták a szovjet társadalom mai fejlődési feltételeit, a reális lehetőségeket, az anyagi, munka- és pénzforrásokat, továbbá a nemzetközi helyzetet tekintetbe véve konkretizáltak ezeket a feladatokat. A kommunizmus tudományos alapra épül. A gazdaság fejlődésével, a tudományos-műszaki forradalom kibontakozásával, a társadalmi viszonyok tökéletesedésével és a kultúra fejlődésével kapcsolatban az irányítás feladatai is egyre bonyolultabbak és sokoldalúbbak. Ez növeli a művelt, nagy szakképzettségű, a párthoz és a néphez hű dolgozók szükségletét. A párt és a szovjet állam fontos feladata a káderképzési és kihasználási rendszer tökéletesítése. A szocialista társadalmi rendszer előnyei olyan arányban érvényesülnek, ahogyan őket a társadalom tudományosan megismeri és gyakorlatilag alkalmazza. A központosított tervezési rendszer sokoldalú tökéletesítése és a demokratikus irányítási elvek fejlesztése, a dolgozók széles tüme-'einsk bekapcsolása az irányításba, a demokratikus nyilvántartási és ellenőrzési elvek szerint, a tudományos munkaszervezés kidolgozása és sokoldalú bevezetése, modern tudományos és műszaki eszközök alkalmazása — ezek az irányítási rendszer fejlesztésének fő irányai. A kommunista Dárt és a szovjet kultúra fejlesztésében is. A szovjetek országa iskolaügyének terjedelme és színvonala világviszonylatban ax első helyek egyikét taglalja el. A szocialista társadalom háború ntáni fejlődésének feltételei bonyolult és felelősségteljes feladatokat hárítottak a kommunista pártra. Az élet igazolta a párt politikai irányvonalának helyességét és azt a képességét, hogy elméletileg általánositani tudja % tömegek tapasztalatait, helyes politikai jelszavakat tűz ki, leltárja és helyrehozza a hibákat. A párt a szocialista demokrácia további fejlesztésére törekedett és XX. kuugitsszusán hatá rozuttan el'lélie Sztálin személyének kultuszát, amely az egyén szerepének »!r dgyiolásában, a kollektív Irányítás lenini elvéről való lumniidásb&n, az indokolatlan megtorlásokban és a szocialista törvényesség másfajta meg szegésében nyilvánult meg. Ez s kultusz társadalmunknak károkat okozott és idegen a marxizmusleninizmus szc'lemétől. Bár a túl kapások rendkívül komolyak voltak, nem változtattak a szocialista társadalom jellegén és nein ásták alá a szocializmus alapjait. A párt lépéseket lett a személyi kultusz következményeinek telszámolására, a párt-, az állami és az ideológiai munka minden szakaszán, a pártélet lenini noi máinak és elveinek tiszteletben tartására ösztönzött. Bővültek a szövetségi köztársaságok, a kerületek és a területek jogai, a gazdasági és a kulturális építés kérdéseinek megoldásában, valamint az üzemek vezető dolgozóinak jogai is. Mindez a társadalmi, a politikai és a kulturális élet aktivizálódására, a párt-, a szovjet ás a gazdasági apparátus vala mennyi láncszeme levékenysegé nek felélénkülésére vezetett. 6. A szocializmus teljes és vég leges győzelme a kommunista párt által vezetett szovjet nép forradalmi átalakító tevékeny*:': gének legfontosabb eredménye. A szocialista világrendszer létrejötte és a Szovjetunió gazda sági, illetve védelmi erejének megszilárdulása a szocializmus javára változtatta meg a világ erőviszonyait, szilárd zálngál ke kormány nagy jelentőséget tulaj donit a gazdasági és társadalmi folyamatok tudományos irányításának. Az ország gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életének tökéletesítésére az 1964-es no vemberi és az 1965-ös márciusi és szeptemberi központi bizottsági ülésén kidolgozott s a XXIII. kong resszuson jóváhagyott intézkedések új korszakot jelentenek a kommunizmus felé haladó szovjet társadalom fejlődésében. A szocialista termelés fejlődése és a nép anyagi életszínvonalának emelkedése 8. A szovjet társadalom gazdasági fő feladata a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtése a tudomány és a tecbka, a gépesítés és az automatizálás fejlesztésének, a munkaterme lékenység állandó növelésének alapján. A döntő sikerek egyike a gazdasági fe|lődés szilárd, gyors üteme. Az Ipari termelés évi átlagos nö vekedése 1929 és 1966 között a Szovjetunióban 11,1 százalék volt, míg az Egyesült Államukban csak 4, Angliában és Franciaországban 2,5 százalék. 1968 végén a szovjet mezőgazdaságnak 1 000 660 traktorja és 531 ezer aratókombájnja volt. A szocialista termelés gazdasági törvényeinek, az anyagi érdekeltség elveinek, a társadalmi és az egyéni érdekek helyes összhangjának megsértése negatívan befolyásolta a mezőgazdaság fejlődését, negatívan hatott a mezőgazdaság irányításában megnyilvánuló szubjektivizmus. A párt erélyes lépéseket tett a mezőgazdaság Irányításában előforduló hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az 19B5 ös márciusi központi bizottsági plénumon kidolgozták a kolhoz- és szovhoztermelés fejlődési ütemének meggyorsítását szol 'álö gazdasági és politikai intézkedések rendszerét. E politika megvalósítása biztosítja a mezőgazdaság gyors fejlődésének elengedhetetlen feltételeit. 1966 ba n 171 millió 200 ezer tonna szemes terményt, vaeyis 1,8-szor annyit takarítottunk be, mint 1940-ben, 10 millió 800 ezer tonna húst, vagyis 2,3szor annyit, 1 milliú 200 ezer tonna vajat, vagyis 3,1-szer annyit termeltünk. Az új ötéves terv (1986-1970) pexi annak, hogy a Szovjetunió ben nem újíthatják fel a kapitalizmust. Ex egyben bixtosítolta a szocializmus végérvényes győzelmét. Hazánk megjárta a nagy harcok és győzelmek útját. Az úttörők uek mindig nehéz munkájuk vau. Ez megkívánja a szüntelen kere sést, a bonyolult feladatok megoldását, számos ellentmondás és akadály leküzdését. A Sxovjetunióban a szocializmus győzelmének történelmi jelentősége abban van, hogy pártunk és népünk tapasztalatai megcáfolhatatlanul igazolták az új társadalom épitésére vonatko zó marxi—lenini tanítást. A szovjet társadalom a gyakorlatban bebizonyította, hogy a marxizmus—leninizmus tudományos elméletének alkalmazása teljesen megfelel a munkások, a parasz tok, minden dolgozó életbe vágó érdekelnek, hogy a sokoldalú társadalmi haladás csak a társadalom szocialista lejlesztésének útján lehetséges, hogy a szocializmus társadalmi és nemzeti felszabadulási, igazi demokráciát, tartós békét és szabadságot nyújt a népeknek. A szocializmus Szovjetunióban aratott győzelmének történelmi jelentősége továbbá abban van. hogy országunk népei a gyakorlatban mutatták meg az egész világnak korunk alapvető ellentmondásai megoldásának útjátmódját. Az elmúlt évtizedekben összegyűjtöttük a szocializmus építésének, a szocialista elvek és az emberi együttélés normái tömeges méretű alkalmazásának óriási tapasztalatait. Ezekkel a tapasztalatokkal alkotó szellem ben él a többi nép. A szocializmus Szovjetunióban való felépítésének történelmi je lentősége továbbá abban van, hogy tapasztalataink cáfolják a kizsákmányolók állítását, misze rint a munkásosztály és a dol gozók képtelenek hosszabb ideig megőrizni a hatalmat és lelépi teni az új társadalmat. A szocializmus építését szolgál la a szovjet emberek minden nemzedékének munkája, derekassága és bölcsessége. Az emberiség sohasem feledkezik meg a szocializmus úttörőinek, első építőinek történelmi tetteiről. teljesítése lehetővé teszi társadalmunk jelentős előrehaladását a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésében, az ország gazdasági és védelmi erejének szilárdításában. A szocialista gazdaságfejlesztési terv megvalósításában igen nagy jelentősége van a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszere következetes érvényesítésének. A jellegével következetesen szocialista gazdasági reform, amely a szocializmus gazdasági viszonyai és a termelőerők fejlődési jellege összhangba hozásának szükségességét fejezi ki, a gazdaságirányítás újszerűségét fejezi ki. Lényege abban van, hogy megszilárduljon az irányítás gazdasági módszereinek szerepe, tökéletesedjék az állami tervezés és kibővüljön a vállalatok gazdasági önállósága és kezdeményezése, hogy mindenképpen érvényesüljön és tökéletesedjék a gazdasági önálló elszámolási rendszer. 9. A szocialista termelés növekedése szilárd alapot teremtett a nép anyagi és kulturális színvonalának emelésére. Az ipari és építőipari munkások reálbére 1966-ban 1913-hoz képest 6,6-szorta, a földművesek egy dolgozóra számított jövedelme pedig 5,8-szorta növekedett. Az életszínvonal emelkedését nálunk először a munkások és alkalmazottak bérének, valamint a kolhoztagok természetbeni jövedelmének emelése, a kiskereskedelmi árak csökkentése, másodszor a lakosság szükségleteinek díjtalan kielégítésére szolgáló társadalmi alapok bővítése vagy a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális gondoskodás és az üdültetés terén nyújtott kedvezmények biztosítják. A munkásak és alkalmazottak átlagbére, illetve fizetése csak 1950 és 1966 között több mint a felével emelkedett. Az utóbbi években jelentősen emelkedett az alacsony bérkategóriájú dolgozók jövedelme, növekedett a kolhoztagok jövedelme, bevezettük garantált munkadíjazásukat. A szocialista társadalomban a „mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint" elv érvényesül, s a munka az életszínvonal egyedüli lorrásává és mértékévé, minden egyes ember társadalmi helyzetének fő kritériumává válik. A szocializmusban még vannak társadnlmi-"iz<'-<s

!í

,»i különbségek a munkT i->ll"-*éb2n. Ezért minden egyes dolgozó anyagi díjazását a társadalom javára végzett muakájának minősége és mennylséga határozza meg. Ax egyenlősdis elosstás aláásná a dolgoxók anyagi érdekeltségét a munka eredményeiben, sxakmai és kulturális sxlnvonaluk emelésében. A szocialista társadalmi rendszer erkölcsileg és anyagilag érdekeltté taszi ax embereket a munkatermelékenység növelésé ben, képességeik és tehetségük kibontakoztatásában. A tömeges szocialista muakaversenyben, a kommunista munkamozgalomban a legszembetűnőbben megnyilvánul az a törekvés, hogy minél többet adjanak a társadalomnak, s e mozgalomban a munkások, parasz tok és értelmiséglek tízmilliói vesznek részt. Az állam mind több eszközt tordít a dolgoxók társadalom- és járadékbiztosítására. A Sxovjetunióban 34 millió személy részesül aggsági és rokkantsági járadékban, emeljük a táppénzt és a gyermekpótlékot, aagy eszközöket fordítunk a dolgozók és alkalmazottak gyógykezeltetésére és üdültetésére. Bevezettük a kolhozparasztok járadékbiztosításának egysé ges rendszerét. Több mint nyolcmillió gyermek kap elhelyezést óvodákban. Az egész lakosság díjtalan orvosi ellátásban részesül. 578 ezer különféle szakorvos működik, húszszor annyi, mint a forradalom előtt. Hazánk egyik legfőbb probléma ja: megfelelő lakásokat biztosítani a lakosságnak. Évente 10—11 millió szovjetember költözik új lakásba. Az utóbbi tíz évben úgyszólván a lakosság fele új lakásba és házba költözött, vagy másként javftotta meg lakásviszonyait. A szovjetállam lerövidítette a munkahetet, a bérek viszont változatlanok maradtak, vagy emelked tek. Az Ipari munkások xöme heti 41 órát dolgoxlk, 18 órával kevesebbet, mint 1913-ban. Az Októberi Forradalom 50. évfordulójáig lényegében befe|exődlk a két sza badnapos ötnapos munkahét beve zetése. A szovjet társadalom társadalmi szerkezete és a szocialista demokrácia fejlődése 10. A szovjet társadalom társadalmi szerkezetét olyan baráti osztályok és dolgozó csoportok léte zése jellemzi, amelyeknek közös gazdasági, társadalmi, politikai és eszmei érdekeik vannak, és közös érdekük a kommunizmus felépítése. A munkásosztály az új társada lom irányítú, alkotó erejét alkot ja. Államunk fennállásának ötven éve igazolta a munkásosztály nagy történelmi küldetésére vo natkozó fontos marxista—leninista léteit. A munkásosztály az ipari fej lődés eredményeképpen számbelileg növekedett, s ma az ország dolgozóinak több mint a felét alkotja. Lényegesen változik a szov jet munkások termelési szakképzettsége, műszaki és kulturális színvonala. A munkások mintegv 50 százaléka jelenleg teljes, vagy belejezetlen középiskolai végzettségű. Az iparral, a szocialista társadalom legfontosabb anyagi bázi sával összeforrott munkásosztály a leghaladóbb és legszervezettebb erő, s vezető szerepét a komniu nista épités időszakában is betölti. A szocializmus alapjában megváltoztatta a parasztság helyzetét. A parasztság — a munkásosztály hü szövetségese — a kom munista társadalom építésének aktív ereje lett. Emelkedik a mezőgazdasági dolgozók általános műveltségi és knlturális műszaki színvonala. A kommunista építés időszakában a társadalmi élet valamenynyi területén megnő a szovjet értelmiség szerepe. Míg 1913-ban gazdaságunkban mintegy kétmillió fő- és középiskolai végzett ségű szakember dolgozott, 1966 ban már 13 millió. A szocializ musban nagy lehetőségek nyi! nak ax értelmiség alkotó tevékenysége előtt. A kommunista épités kialakítja tudása, új techni kát szerkesztő, a termelést, a kommunizmus építőinek fiatal nemzedékét irányító, a kultúrát, a tudományt, az irodalmat és mű vészetet fejlesztő képességei érvényesülésének kedvező feltételeit. A termelőerők és a szocialista társadalmi viszonyok hatalmas fejlődése, az egész lakosság élet színvonalának és kultúrájának emelkedő szintje alapján fokoza tosan eltűnnek a társadalmi kü lönbségek. A kommunista építés magasabb szintre emeli társadal inunk osztályainak és társadalmi csoportjainak együttműködését Vállvetve építik a kommunizmus anyagi bázisát, tökéletesítik a tar saďalmi viszonyokat, megszilárdítják a nép erkölcsi, politikai és eszmei egységét. 11. A szovjet társadalomban érvényre jutnak a nemzetek és a nemzetiségek egyenjogúságának, barátságának és együttműködésének elvei, s szilárd alapokra épül további felvirágxásuk és köxeiedésük. A szövetségi köztársaságokban rohamosan fejlődnek a termelőerők, a korszerű ipar, a sxocialista mezőgaxdaság, fejlődnek a munkásosztály, a kolhoxparasxtsag és a népi értelmiség káderei. A szocialista nemietekben a gazdasági és társadalmi egység alapján aktívan kifejlődnek ax internacionalista vonások, és érvényre jutnak a kommunixmus építőinek világszerte kialakult hagyományai. A Szovjetunió népei olyan kultúrát hoztak létre és fejlesztenek, amely formáját tekintve nemzeti, tartalmát tekintve szocialista. Több mint 40 nemzetiség csak ax Októberi Forradalom után alapozta meg saját írását és irodalmát. A Szovjetunió tapasztalatai alapján az egész világ meggyőződik a lenini nemzetiségi politika életadó erejéről. 12. A kommunista építés időszakában tökéletesedik és szüntelenül fejlődik a szocialista államiság és a demokrácia. Mind nagyobb szerepet visz a szocialista állam, elsősorban elmélyül gaxdasági, szervező és kulturális-nevelő szerepe. Feladatait nem teljesítheti anélkül, hogy ne vonná be a dolgozók széles tömegeit a társadalmi ügyek intézésébe. Hazánkban a népuralom elsősorban a szovjetekben, a népi képviseleti szervekben jut kifejezésre, amelyek egyesítik magukban az állami és a társadalmi szervezetek vonásait. A szovjet szocialista állam ereje széles társadalmi bázisában gyökeredzik. A proletár diktatúra állama a szocializmus győzelme után a munkásosztály vezette nép politikai szervezetévé válik. Az össznépi állam a szocialista államiság további fejlődési foka, amely a társadalom kommunista önigazgatására vezet. A proletár diktatúra nyomdokaiba lép a kommunizmus építésében és más sxo cialista államokkal együtt nemzetközi viszonylatban osztályharcot tolytat az imperializmus ellen. A társadalmi önigazgatás felé haladva tovább fejlesztjük a szocialista államot, és a szocialista demokráciát. A szocialista társadalom fejlődésében elmélyül a szakszervezeti szövetségek szerepe, amelyek az irányítás, a gazdálkodás, a kommunizmus iskolái. A szakszer vezetekben több mint 80 millió munkás és alkalmazott tömörül. A párt tevékeny segítőtársa és tartaléka, a szovjet ifjúság szervezője az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség, amely 23 millió fiút és lányt tömörít soraiban. A burzsoá demokráciától elté rően, amelyben a lakosság jelentós része csak formális társadal mi lógókkal és szabadsággal rendelkezik, a társadalmi tulajdon alapján létrejött szocialista demokrácia társadalompolitikai jogokat, a személyiség szabadságát biztosítja és széleskörűen lehetővé teszi a dolgozók részvételéi a* állami, a gazdasági és a társadalmi ügyek intézésében. A dolgozók szovjetjeik ülésein, a párt-, a szakszervezeti és a plqnáris üléseken, valamint a népi ellenőrző szervek, a sajtó, a rádió és a televízió útján javaslatokat terjesztenek fel a társadalmi élet különféle kérdéseivel kapcsolatban. megvitatják a törvénytervezeteket, bíráliák a fogyatékosságokat és a hibákat, harcolnak a törvényesség megszegése és a szervezetlenség ellen. Az elvitathatatlan társadalmi és politikai jogok feltételezik, hogy a társadalom minden tagia szigorúan betartja kötelezettségeit: óvja és gyarapítja a társadalmi tulajdont, becsületesen dolgozik, betartja a társadalmi rendet, védi a szocialista hazát. A szocialista demokrácia összeegyeztethetetlen az individualista önkénnyel, a polgári kötelességek anarchista semmibevételével, a társadalmi érdeket megkárosító bármiféle tettel. A szocialista demokrácia tökéletesítése lehetővé teszi a gazdasági és a társadalmi fejlődús meggyorsítását, a kommunista építés feladatainak gyorsabb és hatásosabb teljesítését. 13. A szovjet társadalom irá nyitó és vezető ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja. A párt egész tevékenységében a marxizmus-leninizmus nagv tanításához igazodik. A forradal mi elméletre, a társadalom objektív törvényszerűségeinek ismere tére támaszkodva gazdasági, tár sadalmi és szellemi téren kidolgozza és valóra váltja politikáját. A pártirányítás legfontosabb elve o tudomány és a politika szerves egysége. (Az SZKP KB téziseinek közlését holnapi számunkban folytatjuk)