Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-29 / 177. szám, csütörtök

A gazdaságirányítás új rendszerének a nemzeti bizottságok hatáskörében is érvényesülnie kell (Folytatás az 1. oldalról) társaink szocialista gondolatvilágának, valamint elvtársi kap csolatainak kialakulását. A kormány pártunk említett útmutatásai értelmében számos fontos intézkedést foganatosított, hogy a nemzeti bizottságok — elsősorban a városi s a helyi NB-k — az államhatalom s a közigazgatás szerveiként pénzügyi s közgazdasági szempontból önállóbbak lehessenek s így felelősségteljesebben, átfogóbban befolyásolhassák a városok ä a falvak életét és rendelkezzenek az ehhez szükséges pénz- és anyagforrásokkal, illetve eszközökkel. Mindennek alapján — a nép képviseleti szerveiként — egyre nagyobb szerep- és feladatkört keli betölteniük. A jóváhagyott intézkedések sorában azok állnak előtérben, melyeknek céljuk a nemzeti bizottságok gazdasági hatáskörének bővítése. A kormány éppen ezért tekintettel arra, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének a nemzeti bizottságok hatáskörében is érvényesülnie kell, elsősorban azoknak a problémáknak megoldását szorgalmazza, amelyek lehetővé teszik a városi s a falusi források, eszközök, s lehetőségek jobb, célszerűbb hasznosítását, illetve az ezt gátló körülmények megszüntetését. A kormány egyidejűleg azt is szem előtt tartotta, hogy a vállalatok élvezhessék az új gazdaságirányítási rendszer gyümölcseit, egyre jobban érvényre juttathassák szocialista vállalkozó készségüket s ne számítsanak kizárólag a nemzeti bizottságok költségvetésére, illetve a központi forrásokra, hanem alkalmuk legyen saját forrásaik feltárására, gyarapítására s felhasználására is. Ehhez az elvhez igazodott a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági egységek 1967. évi tervének s költségvetésének kidolgozása is, ami különösen abban nyilvánul meg, hogy jelentősen csökkentetlék a direktív mutatók számát A pénzügyi tervvel és költségvetéssel kapcsolatban jóváhagyott intézkedések jelentősen növelik a nemzeti bizottságok pénzügyi önállóságát. Ezentúl minden nemzeti bizottság önállóan dönt költségvetése terjedelméről, s a feltüntetett eszközök felhasználásáról. Ez az önálló döntés nem vonatkozik a célszubvenciókra. A nemzeti bizottságok gazdálkodását jelentősen befolyásoló, alapvető fontosságú eszköz a hosszú lejáratú, rendszerint 3—5 évre megállapított pénzügyi előirányzat lesz, amely kifejezésre Juttatja az adott nemzeti bizottság költségvetésének viszonyulását az állami költségvetéshez (illetve a felsőbb fokú nemzeti bizottság költségvetéséhez) s a célszubvenciókat is feltünteti. Tekintettel az árrendezésre és néhány megoldatlan problémára nem lehetett a nemzeti bizottságok költségvetéseinek kidolgozása előtt összeállítani a nemzeti bizottságok említett — együttes — pénzügyi előirányzatát. Ezért mindeddig az sincs megoldva, hogyan alakul a nemzeti bizottságok által Irányított költségvetési szervezetek beruházási terveinek finanszírozása. A kormány ez év közepe táján szándékszik foglalkozni ezzel a problémával. A nemzeti bizottságok a közérdekű és rendkívüli feladatok, valamint tervezett feladatok teljesítésére az állami költségvetésben feltüntetett eszközökből célszubvenciókat kapnak, összesen mintegy 13 milliárd koronát, vagyis 18,9 százalékka! többet, mint a múlt évben. A nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodásban rendkívül fontos szerep jut a tartalék- és fejlesztési alapnak, melynek pénzügyi forrásai egyrészt a terven felüli, másrészt a kiegészítő pénzeszközök. A nemzeti bizottság az említett alepból merített eszközöket saját belátása szerint használhatja fel gazdasága további felvirágoztatására. A nemzeti bizottságok pénzügyi alapját gyarapítja részesedésük a központilag irányított vállalatok teljes jövedelméből befizetett összegekbe, s a jövőben az az összeg ls, amelyet a beruházók lesznek kötelesek befizetni előre nem tervezett, illetve kiegészítő beruházások után. Ugyancsak a nemzeti bizottságok pénzügyi alapját gyarapítják a helyi közérdekű létesítmények építése s üzemeltetése után járó illetékek is. A nemzeti bizottságok szerep- és feladatkörét bővíti az a kormány által jóváhagyott intézkedés is, melynek értelmében az NB-k befolyásolhatják a nem kifizetődő üzemek stb. megszüntetését, s a vele összefüggő tanácskozást, s végeredményben a felszámolás folyamatát is. Az erre vonatkozó elvek értelmében az adott termelési gazdasági egységnek a felszámolást célzó javaslatról az illetékes járási és városi nemzeti bizottsággal kell megegyeznie, majd a járási nemzeti bizottsággal együttműködve kell biztosítania az érintett dolgozók elhelyezkedését, éspedig úgy, hogy minél jobban érvényesüljön a szakképzettségük. Folyamatban van a komplett városfejlesztés alapjául szolgáló elvek kidolgozása. A kormány egyidejűleg kitűzte a lakótelepek távlati fejlesztésének tájékoztató jellegű elveit is. Fortos intézkedések célozzák a lakosság létfeltételeinek s egészséges környezetének biztosítását. E helyen kell említést tennünk a levegő tisztaságának megóvását célzó intézkedésekről, illetve az ide vonatkozó törvényről, amelynek betartását a nemzeti bizottságok tevőlegesen befolyásolhatják. Ugyanis a járási nemzeti bizottságok esetleg az általuk ' megbízott városi nemzeti bizottságok illetékesek a díjszabásra s a bírságok kirovására. A városi, Illetve a helyi nemzeti bizottságok terven felüli jövedelmét gyarapítja az előírt Illetékek 60 százaléka s a kirótt bírság teljes összege. Polgártársaink életszínvonalának állandó emeléséhez jelentősen hozzájárul a korszerű lakások építése, és e téren közvetlen szerep jut a nemzeti bizottságoknak. A- CSKP XIII. kongresszusa az 1966—-1970 évekre 460 ezer lakás építését irányozta elő. A kormány tavaly több ízben mérlegelte azokat a feltételeket, melyeknek alapján valóra lehetne váltani az említett előirányzatot. Megállapította, hogy több építőanyagot kell gyártani, illetve a szocialista országokból behozatal tévén beszerezni. 1967. január elsejétől megdrágult az építkezés, és ez természetesen arra is kihat, hogy az állami költségvetésben feltüntetett eszközökből nagyobb kiadásokat kell eszközölni. A kormány azonban gondoskodott róla, hogy ezek az újabb pénzügyi feltételek ne befolyásolják kedvezőtlenül a lakóházak építését, sem pedig a lakosság részvételét. Ezért szövetkezeti lakások építésére bizonyos összeget bocsátott rendelkezésre. Meghagyta továbbá, hogy a vállalatok ezentúl 20 ezer koronáig terjedő összeget kölcsönözzenek kamatmentesen azoknak a dolgozóknak, akik családi házat építenek. Mezőgazdaságunk dolgozói számára 70 ezer új lakást kell építeni. E jelentős feladat tel jesítését egyrészt az biztosítja, hogy az építkezéseket bizonyos aranyban a kerületi nemzeti bizottságok iktatták tervbe, másrészt azzal, hogy az állam a mezőgazdasági építkezésre csupán ez idén 620 millió koronával járul hozzá a különböző váilalati forrásokon ós hitelforrásokon kívül. A CSKP XIII. kongresszusának egyik rendkívül fontos következtetése értelmében jelentősen bővül a helyi s a városi nemzeti bizottságok szerep- és feladatköie. így pl. lehetővé válik, hogy a városi, illetve a helyi nemzeti bizottságok vegyenek át olyan gazdasági s költségvetési szervezeteket, amelyek elválaszthatatlanul összefüggnek az adott város életével és közvetlenül a város szükségleteinek kielégítését szolgálják. Ez elsősorban a helyi gazdálkodási, az építőipari üzemekre, a városi közlekedésre a vízgazdálkodásra, a kereskedelemre, a közoktatásra és közművelődésre vonatkozik. A nemzeti bizottságok s irányított szervezeteik tavaly aránylag kedvező gazdasági eredményeket értek el. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok 107,5 százalékra teljesítették teljesítménytervüket, ez pénzben kifejezve 1034 millió korona. Ezenkívül 788 millió korona terven felüli nyereséget könyveltek el. A CSKP XIII. kongresszusa fokozott figyelmet szentelt a nemzeti bizottságok egyik fontos szakaszának: a helyi gazdálkodási vállalatok által a lakosságnak nyújtott szolgáltatásoknak. Köztudomású, hogy sor került egyes szolgáltatások árának módosítására. Ez a kormánynak költségvetési tartalék kialakítását tette lehetővé, s ebből a kb. 120 millió koronából 1966-ban jelentős összegekel fordítottak, például korszerűsítésre, gyorstisztltók berendezésére, kertészetek létesítésére stb. A nemzeti bizottságok különösen pártunk XIII. kongresszusa óta fokozott figyelmet szentelnek a lakások, illetve lakóházak tatarozásának, korszerűsítésének és karbantartásának. A nemzeti bizottságok további fontos feladata annak biztosítása, hogy kereskedelmünk eleget tehessen küldetésének. Ez egyrészt sikerült is, amit a kedvező gazdasági eredmények bizonyítanak. Ezzel szemben minőségi, kulturális és higiéniai szempontból még mindig alacsony a kereskedelmi szolgáltatások színvonala. A nemzeti bizottságok fokozott gondot fordítanak az iskolaépületek, az iskolai és kulturális létesítmények tatarozására, karbantartására stb. A nemzeti bizottságok általában sikeresen teljesítették a mezőgazdaság-fejlesztési feladataikat. Jelentősen hozzájárultak a szükséges munkaerők toborzásához. Ezenkívül év közben közlekedési eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával támogatták a mezőgazdasági vállalatokat, különösen azokat az EFSZ-eket és állami gazdaságokat, amelyek nem rendelkeznek eiegendő munkaerővel. Ez a segítség elsősorban a mezőgazdasági csúcsmunkák Idején volt gyümölcsöző. A nemzeti bizottságok példásan teltek eleget annak a CSKP XIII. kongresszusán jóváhagyott határozatnak, melynek értelmében országszerte magasabb színvonalra kell emelni a politikai tömegmunkát s a kulturális-nevelő tevékenységet. A CSKP XIII. kongresszusának irányelvei értelmében a nemzeti bizottságoknak fokozottabb mértékben kell biztosítaniuk a szocialista törvényesség tiszteletben tartását, fel kell lépniük a káros társadalomellenes tevékenység ellen, meg kell gátolniuk a bűnözés elterjedését és egyre tökéletesebben kell végezniök közigazgatási kötelességeiket. A kormány és szervei tekintettel a nemzeti bizottságokról szóló új törvényre a következőkről gondoskodnak: — a városi nemzeti bizottságok mintaalapszabályzata javaslatának minél előbbi kidolgozásáról; — a különböző fokú nemzeti bizottságok tevékenysége elveinek indítványozásáról; —: a nemzeti bizottságok ügy- és szakosztályai létesítéséről szóló kormányrendelet kiadásáról; — a nemzeti bizottsági képviselők jutalmazásának rendezéséről s egyben a nemzeti bizottságok funkcionáriusai s dolgozói fizetésrendezését célzó javaslat kidolgozásáról; — annak megoldásáról, hogy a közrenddel kapcsolatos helyi ügyek intézését Illetően, milyen legyen a nemzeti bizottságok s a közbiztonsági szervek együttműködése; — b'ztosítják a nemzeti bizottságok funkcionáriusai, dolgozói továbbképzési rendszerének kidolgozását. ZALKA MIKLÓS

: BÖRZEKÉS — Egyél - mondta Mária. A hangja is remegett. Egyél csak. A tányér után hajolt, fölemelte és a kezébe adta. Enned kell. Elvette a tányért. Evett. Kicsit később Mária megszólalt, a hangja már nyugod* volt: — Százezer lej. Aki lejt akar, annak lejben fizetik. Ezt nem tudta. A plakáton csak a koronát hirdették. — Holnap nekivágunk — mondta. Mindjárt sötétedés után ... A tányér kiürült. A pohár vízért nyúlt. Az asszony fölállt. — Eszel még? — kínálón tette hozzá, va n ... A gyomrát valahogy még mindig üresnek érezte, de sokallo'ta egyszerre a porciót, nemet intett: — Köszönöm. — Később még eszel, — mondta Mária. Kell, hogy egyél... Erősnek kell lenned... A mosogatótálba tette a szennyes edény*, az asztal alá. Cinkos pillantást vetett a férfire, és halkan fölnevetett: Akkor már nem mosogatok.., Takarítani se fogok... Ezen ô is földerült. Mária szívből utált mindenféle házimunkát, s a háziasszonykodásnál jobban csak a piszkot utálta. A víz felforrt a tűzhelyen, Az asszony a mosdótálba öntött belőle, a hideghez. Elkeverte. Ő fölállt. A lába nehezen mozdult.. Levetette a nyűtt zakót, a keshedt pulóvert és az inget is. Az ing valaha fehér volt, földszínű let. Röstellte a többihez rakni, a szék mellé hajította. — Kimosom - szólalt meg az asszony. Legyintett. — Venni kellene holnap ... bakancsot is ... — odamutatta a íalpát. >- Száz koronám van . — suttogta ijedten Mária. És valami apróm... — Nekem adtak. Húszezret. Fönn a várban, amikor megmondták, hogy vége o 9. proletárdiktatúrának. Mindegyikünk kapott húszezret, meg egy doboz pántlikásszivart. Ezt is abból vettem. Mindjárt, ahogy szélnek eresztettek. Szerencsém volt, hogy kiöltöztem. Másnap a fehérek már vadásztűk a bőrkabátra. - Egy pillanatra lehunyta a szemét. Nem folytatta, hogy akit bőrkabátban elkaptak, ott, az utcán verték agyon. A torka kiszáradt, ivott egy korty vizet. A hangja megfakul*: — De, neked kellene megvenni . .. Az asszony sóhajtott: — Megpróbálom. Akadozva hozzátoldotta: A fűszeres a sarkon engem nem szo-lgál 4cI — hirtelen mozdulattal felemelte az inget a padlóról. Ö közben észrevette, hogy a szeme könnyes lett megint. Kimosom. Beáztatom, és reggel kimosom, Estig megszárad ... Ha szükség lenne rá. „A fűszeres..." - gondolta. Nem ismerte. Egy fűszeres. Akár a többi. Szeretett volna valami nagyon kedveset mondani Máriának. Mindegy mit, valami kedvese*, amitől elfelejti a fűszerest. De semmi nem jutott eszébe. És keserű, tehetetlen dühhel ismételte magában: ÍÍ ... Nem elfelejteni.... A fűszerest sem elfelejteni... Az elvtárs urai..." - fölkapta « fejét. Ahogy agyába tévedt „az elvtárs úr" a fűszeresről, valósággal hallani vélte a nyafogó könyörgést: — De hót mit kívánnak az elvtárs urak?.., összeszorította száját. A torkába mintha gombócot gyömöszöltek volna. Mosdani kezdett. III. Amíg mosdott, az asszony beáztatta a fehérneműt. Élvezettel csuíaikolta le magáról a piszkot. A lábának különösen jól esett a meleg vi* Sokáig pancsolt, tapisgált o lavórban, kétszer is megmosta a lábát. De a talpa nem let fehér. Hiába sikálta körömkefével. Szürkés maradt. Az asszony a tűzhely mellé húzódott. Nem siettette, hagyta, hadd töltse kedvéi a vízzel. Később, még dobott szenet a tűzre. — Már nem spórolok vele... >- halkan nevetett, de a hangja szomorúan csendült. — Legalább nekünk melegít... — mormogta ő, és gondolatban folytatta, hogy az ördög tudja, ki prédálja el majd a szobá', a holmit. Konc lesz-e, zsoldos jutalma, vagy szemforgató szomszédok martaléka? Vállat vont, Egyre megy. De azért jobb szerette volna, ha zsoldos kapja. Valami pribék, Hadd essen pofára a vörösök kincseitől ... Eszébe jutott, hogy amikor majd kiérkeznek Oroszországba, Mária is ilyen szu'ykos lesz, mint ő volt, s róla is lemálik a ruha. Felsóhajtott. — Mindegy - ingatta a fejét az aszszony. — Csak legyünk túl rajta. Kisvártatva hozzátette — szerencsésen. Az asszonyra pillantott, s elmosolyodott. Jó volt érezni újra, meg újra, hogy egyformán gondolkodnak. — Túl leszünk, ne félj. Törölközni kezdett. — Csomag nélkül indulunk. Akár valamelyik tanyára mennénk, munkába... Legföljebb kis kosarat hozhatsz, elemózsiával. Azt se sokat. Néhány főtt tojás; kevés szalonna, vereshagyma, kenyér. Semmi mást... Mária biccentett. Töprengve nézett maga elé, az'án halkan mormolta: — Szólok Ángyiikának, hogy elhívtak segíteni, lakodalomba ... Arra is megkérem, tartsa szemmel a lakást. Ha levelem jönne, vegye át. Három-négy napig eszükbe se jut keresni ... — Vársz levelet? Mária mosolygott: t Tőled vártam .,. Hadd higgye ... Angyika o szemközti vénasszony, Mária 10. mesélge'ett róla többször, nagy nevetve, hogy mindenki után szaglászik, szimatol. Angyika a ház szeme, füle, és természetesen a nyelve is. Néhányszor látta csupán. Valahányszor találkoztak, Angyika túlságosan alázatos volí és émelyítően szívélyes, ő pedig sohasem szenvedte a szolgajellemeket. A bőrkabátban különösen nem. A bőrkabát a hatalmat jelentette, és az emberség hatalmának emberekre van szüksége, nem szolgákra. Szolgát lehet vásárolni, embert azonban ... Angyika mézessége érthetetlen volt és kellemetlen. Személyében sértette, hogy egy vénasszony úrrá degradálja: igyekezett kerülni. Mária ötletét okosnak találta. Bólinto'-t rá. Három-négy nap: az alatt sikerül talán elérni a demarkációs vonalat. Észak felé könnyebb a mozgás, mint a Duna—Tisza között. Talán... Legalább a demarkációs vonalat átlépni... Fehér világ Masaryké is, de mégsem Magyarország. Ott „csak" szökevénynek számíí: nem vonult hadba a Vörösök ellen... Aztán tovább ... Többet nem beszéltek az útról. Megtörülközött. Mintha kicserélték volna. Nem érzett fáradtságot. Tenyerével végigsimított a szaikállán, összeráncolta a szemöldökét. == Adom, mozdult el Mária a kályha mellől. Elővette a borotvát. Elmosolyodott, ahogy kézibe vette. Féltékeny is volt már miatta. Hogy kerül egy asszony lakásába borotva? Egy egyedülálló asszony lakásába? Hát.,.? Aztán amikor már nagyon elkomorodott, Mária megmondta, hogy az apjáról maradt rá. Miért nem mondtad mindjárt? s kérdezte szigorúan és Mária nevetett: „Úgy tetszett a féltékeny ábrázatod ..." Nem tudott haragudni rá. FOLYTATJUK