Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-29 / 177. szám, csütörtök

Egészségesek az űrhajósgyerekek Moszkva (CTK) — Alekszej Leonov szovjet űrhajós második lánya, aki édesapjának cseh­szlovákiai látogatása után szü­letett, kifogástalanul érzi ma­gát. Kalganova orvostanár, a szülészeti klinika főorvosa, a Novosztyt hírügynökségnek adott nyilatkozatában megma­gyarázta, hogy miért adtak ki a gyermek születése után csak igen szűkszavú jelentést. Az ügynevezett kozmikus gyerme­keket szigorú orvosi felügye­let alatt tartják, és ez különö­sen érvényes Leonov lányára, mivel édesapjának hűszperces űrsétája után született. Az űrhajós-családok minden gyermektagja szüleik kozmikus útja után született, de örömmel állapíthatom meg, hogy kifo­gástalan egészségi állapotnak örvendenek. Egyébként Leonov kislánya születésekor 3300 gramm súlyú és 51 cm hosszú volt. Étvágya kitűnő, és való­színűleg az édesapjára hason­lít — nyilatkozott Kalganova professzor. sorban A VOLT ARGENTIN KOR­MÁNYPÁRT 200 vezetője gyű­lést tartott, amelyen Onganio elnök kormánya ellen országos kampányt szerveztek. Az ellen­zéki kampány vezetője Arturo Ilia volt elnök, akit múlt év jú­nius 28-án fosztottak meg tiszt­ségétől. FRANCIAORSZÁG kedden 20 óra 30 perckor kisebb erejű atomrobbantást hajtott végre a Csendes-óceán térségében. AZ INDIAI PILÓTÁK sztrájk­ja következtében az Indiai Lé­giforgalmi Társaság kénytelen volt leállítani a nemzetközi re­pülőjáratokat. KÖZVÉLEMÉNYKUTATAS meg­állapította, hogy Franciaor­szágban — főképp a közel-ke­leti kérdésben elfoglalt aktív semlegességi álláspontja követ­keztében — rohamosan növe­kedett De Gaulle elnök népsze­rűsége. KÍSÉRLETI LÉGITÁMADÁST hajtottak végre kedden Buenos Aires ellen. A gyakorlat célja az volt, hogy megismertessék, a lakossággal a polgári véde­lem módszereit. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke és a bolgár kor­mányküldöttség tagjai meglá­togatták a montreali világkiál­lítás csehszlovák részlegét. ABIDJANBAN letartóztatták azt a guineai küldöttséget, amely Beavogui külügyminiszter veze­tésével az ENSZ közgyűléséről volt visszatérőben. A küldöttsé­get eddig ismeretlen okból az elnöki palotában tartották vissza. JACOB K. JAVÍTS amerikai köztársasági szenátor London­ban a nyugati nagyhatalmak gazdaságpolitikájának fejlesz­tése érdekében egy új szabad atlanti kereskedelmi társulás létrehozását javasolta. Javíts élesen bírálta De Gaulle fran­cia elnök európai politikáját. HONGKONGBAN hatvan szak­szervezet négynapos általános sztrájkot hirdetett. A sztrájk ma kezdődik; az üzletek, a pia­cok bezárnak, a kikötőmunká­sok, a közlekedési alkalmazot­tak, néhány erőmű és textil­gyár alkalmazottai részleges sztrájkba lépnek. A SINGAPORE I BÍRÓSÁG épülete előtt június 28-án sú­lyos összeütközésre került sor a tüntetők és a rendőrség kö­zött. A tüntetők be akartak ha­tolni a bíróság épületébe, hogy megakadályozzák a június 13-1 tüntetések alkalmával letartóz­tatott 317 személy elleni bíró­sági eljárás lefolytatását. LEMONDOTT A DÉL-KOREAI kormány, hogy szabad kezet adjon a június 1-én hivatalba lépő Pak Csöng Hi elnöknek. A dél-koreai elnök a lemondást elutasította, és csak három sze­mélyi változást eszközölt a kor­mány összetételében. - JEKATYERINA ALEKSZAJEV­" NA FURCEVA, a Szovjetunió g. művelődésügyi minisztere jú­nius 28-án fogadta a Prágai h Nemzeti Színház Moszkvában vendégszereplő 40 tagú együt­CT; A francia halogató taktika következtében a Közös Piac októberig nem foglalkozik Anglia felvételi kérelmével Franciaország isméi elodázta a döntést Anglia közös piaci csatlakozásának ügyében. Couve de Murville külügyminiszter hétfőn, a közös piaci országok brüsszeli minisztertanácsi ülé­sének első napján kijelentette: ellenzi, hogy a „hatok" a kö­zeljövőben meghallgassák az angol érveket. A francia kül­ügyminiszter a tanácskozáson ezzel a véleményével egyedül maradt, de állásfoglalása azt jelenti, hogy legalábbis októ­berig, a közös piaci tagállamok érdemben nem foglalkoznak az angol jelvételi kérelemmel. Az egyetlen, ami Anglia csat­lakozása szempontjából kedve­ző fejlemény: a Közös Piac végrehajtó bizottsága az új el­nök, jean Rey vezetésével a kérdésről átfogó elemzést ké­szít, amely magában foglalja majd mind a Közös Piac kibő­vítésének általános témakörét, mind az esetleges angol csat­lakozással összefüggő rendkívü­li problémákat. Jean Rey előre­láthatólag szeptember végén a miniszterek elé terjeszti a je­lentést. Emellett megállapod­tak, hogy a közös piaci kül­ügyminiszterek július közepén esedékes újabb minisztertaná­csi ülésen az angol csatlakozá­si kérelmet ismét megvizsgál­ják. Az értekezlethez közel álló körök szerint Couve de Murvil­le azzal indokolta a puhatoló­zó tárgyalások elhalasztását, hogy „ezzel csak zavar kelet­kezne; az volna a látszat, mint­ha a gyakorlati tárgyalások máris megkezdődtek volna. Mi­után Anglia álláspontja már minden érdekelt fél számára jól Ismert — mondotta a fran­cia külügyminiszter —, a t elő­zetes tárgyalások megkezdése Angliával szükségtelen. KÖZTÁRSASÁGI KÖZPONTI BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK, PARTAKTÍVAGYÜLÉSEK A SZOVJETUNIÓBAN Viktor Grisin lett a moszkvai városi pártbizottság első titkára Derűlátás a római tanácskozás után? A Szovjetunió köztársaságai­ban megkezdődött az SZKP KB júniusi plénumán elfogadott ha­tározatok megvitatása. Kedden összeült Ukrajna Kommunista Pártjának és Türk­menisztán Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága. Párt­aktívaértekezlet volt Minszkben és Leningrádban. Ezeken a ta­nácskozásokon Pjotr Seleszt, az SZKP Központi Bizottsága po­litikai Bizottságának tagja, Uk­rajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Balis Ovezov, Türkmenisz­tán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Pjotr Masérov, az SZKP Po­titikai Bizottságának póttagja, Belorusszia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és Vaszilij Tolsztyikov, Ülést tartott a leningrádi területi pártbizott­ság első titkára ismertette a jú­niusi plénum munkáját és ha­tározatait. Mint ismeretes, az SZKP KB június 21-én tartott ülésén meg­vizsgálta a közel-keleti hely­zetet és a Szovjetunió ezzel kapcsolatos politikáját, vala­mint jóváhagyta a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának téziseit. A moszkvai városi pártbizott­ság ülésén Viktor Grisint, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökét a vá­rosi pártbizottság első titkárá­vá választották. Grisin egyide­jűleg a városi pártbizottság iro­dájának is tagja lett. Jegori­csov, az eddigi első titkár más munkaterületen kapott beosz­tást. Viktor Grisin 53 éves. a Roman KP Központi Bizottsága tesét. (CTKJ London (CTK) — Harold Wil­son brit elnök és Aldo Moro olasz miniszterelnök keddi megbeszéléseinek legfőbb pont­ja Nagy-Britannia közös piaci tagságának kérdése volt. A keddi megbeszélések után az olasz kormányfő a sajtókonfe­rencián megállapította, hogy öt tagállam számára a brit tag­ság kívánatos, és ezért igye­keznek támogatni Nagy-Britan­niát. A sajtókonferencián Moro azt is leszögezte, hogy az olasz kormány támogatja az atomso­rompó-egyezményt, de kívána­tosnak tartja, hogy az atom­nagyhatalmak kötelezzék ma­gukat bizonyos mértékű lesze­relésre. A két államférfi szerdai meg­beszélésein ismét csak a Közös Piac problémáit boncolgatták. Moro ígéretet tett a brit mi­Viharos napok Adenfaan Aden (CTK) — Az úgyneve­zett Dél-arábiai Szövetség had­serege kedden a brit erők által ellenőrzött Aden kivételével a szövetség minden államában át­vette a felelősséget a közren­dért és a biztonságért. Abból, hogy az angol csapa­tok kivonulnak a Dél-arábiai Államszövetség 16 tagállamá­ból, arra lehet következtetni, hogy az államszövetség 1968 januárjában elnyeri független­ségét. Adenban egyébként kedden ismét dörögtek a fegyverek, a brit rendőrség és az arab ha­zafiak tűzharcában — brit hír­források szerint — egy arab életét vesztette, egy brit kato­na pedig megsebesült. Londonból június 28-án je­lentették, hogy Nagy-Britannia 500 főből álló katonai erősítést küld Adenba. Az adeni nemzeti felszabadí­tási mozgalom, amely már nemcsak nagyméretű tünteté­sekkel, állandó sztrájkokkal, hanem fegyveres akciókkal és az imperialista monopóliumok kőolajvezetékei ellen intézett támadásokkal harcol a szabad­ságért, az utóbbi napokban je­lentős sikereket aratott. Az arab erők gyakorlatilag ellen­őrzésük alatt tartják Aden né­hány negyedét. Vita a maharadzsákról Delhi (CTK) — Az indiai kor­mány egységét veszélyezteti a volt maharadzsáknak nyújtott állami nyugdíj megszüntetésé­nek problémája. Az erre vo­natkozó kormányjavaslatot az összindiai Kongresszusi Bizott­ság a pártvezetőség akarata el­lenére is elfogadta. A rendel­kezés valóban helyes volt, hi­szen a gazdasági nehézségek­kel küzdő India a volt feudális uralkodóknak évente 50 millió rúpia járadékot folyósított. Egyes miniszterek azt Java­solják, hogy hagyják meg a maharadzsák járadékát és a többi kiváltságát is. Míg a kor­mány néhány tagja — köztük J. B. Csavan belügyminiszter — eilenzi az állami életjáradékok folyósítását, és követeli a ma­haradzsák minden kiváltságá­nak megszüntetését. niszterelnöknek, hogy az olasz kormány támogatja felvételi kérelmét annak ellenére, hogy a francia kormány Nagy-Bri­tannia rendes tagságát egyelő­re ellenzi. Az olasz kormány egyértel­mű álláspontja enyhíti azt a borúlátó hangulatot, amelyet a szigetországban a Közös Piac brüsszeli minisztertanácsának az a határozata váltott ki, hogy a brit felvételi kérelem meg­vitatását elhalasztották. Ezzel szemben az ís bizonyos, hogy az olasz küldöttek támogatása Anglia számára csak kis jelen­tőségű, és semmilyen körülmé­nyek között nem változtat a francia kormánv negatív állás­pontján. A brit miniszterelnök a hiva­talos olasz látogatást látható­lag egy franciaellenes eszmei tengellyé szeretné kialakítani, hogy ezáltal nyomást gyakorol­jon a francia álláspontra, és ugyanakkor befolyásolhassa a brit közvéleményt is. Feltételezhető, hogy a tár­gyaló felek az arab olajszál­lítmányok szüneteltetése kö­vetkeztében előállt nehézségek­kel foglalkoztak. Nagy-Britan­nia valószínűleg szeretné meg­nyerni Olaszországot, hogy köz­vetítőként járjon közbe az olajblokád megszüntetése érde­kében. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának június 26—27-i plénumán a többi kö­zött megvitatták és jóváhagy­ták az 1971—1975. évi ötéves terv és az 1976—1980. évi nép­gazdaságfejlesztés irányelveit, Jóváhagyták azt a határozatot. Halálbüntetés fenyegeti Manolisz Glezoszt London (Cl K J — Totomlsz, a görög puccsista kormány rendőrminisztere John Bowden haladó brit jogásznak adott nyilatkozatában beismerte, hogy Manolisz Glezoszra halálos íté­let vagy életfogytiglani börtön vár. Totomisz egyidejűleg azt sem titkolta, hogy hasonló sorsra számíthat Iliász llju, haladó görög képviselő, az EDA par­lamenti csoportjának elnöke is. Totomisz fenyegető kijelen­téseit az angol jogász hangsza­lagra vette, és a Londonban megjelenő Morning Star szer­dán közölte a nyilatkozat szö­vegét. A görög rendőrminiszter azt is beismerte, hogy a görögor­szági koncentrációs táborokban még mindig több mint 2000 személyt tartanak fogva, jövő­jükről nem volt hajlandó nyi­letkozni. hogy emelik az alacsony mun­kabéreket. Az eddigi minimális bérha­tárt 570 leiről 700 leire eme­lik, s egyidejűleg átlag 10,4 százalékkal emelik a 750 leinél kisebb béreket. Ez az intézke­dés az alkalmazottak 25 száza­lékát érinti, s jövedelmük együttvéve 1 milliárd 200 millió leijel emelkedik. Kommunista tüntetés Bécsben Bécs (CTK) — Gépesitett és gyalogos rendőrőrjáratok se­gédletével tüntettek kedden es­te a bécsi kommunisták az osztrák kormány embertelen politikája ellen. A tüntetés oka az a parlament elé terjesztett törvényjavaslat, amelynek nép­ellenes jellegét többek között az ls bizonyltja, hogy meg akarják szüntetni a bérlők vé­delmét, s ezzel lehetővé tennék a lakbérek emelését. A tüntetők menete két Irány­ban közelitette meg a parla­mentet, ahol az Osztrák Kom­munista Párt küldöttsége Franz Muhri pártelnök vezetésével át­adta a koalíciós kormánypár­toknak az OKP és a szabad osztrák ifjúság tiltakozó leve­lét. M ünchenben pénteken és szombaton összeül a Keresztényszociális Unió (CSU) kongresszusa. A fő hangadó Franz Josef Strauss pénzügymi­niszter, a CSU elnöke lesz, aki nyolcszáz küldött előtt mond­ja el beszámolóját. Senki sem vonja kétségbe, hogy a kong­resszus szótöbbséggel megerő­síti Straussot elnöki tisztségé­ben. Csillaga ismét emelkedő­ben van. Amikor Strauss 1962 decem­berében kénytelen volt lemon­dani hadügyminiszteri tárcájá­ról, pozíciója alaposan meg­rendült. Ez a CSU kongresszu­sain is megmutatkozott. 1965­ben közvéleménykutatás során megállapították, hogy Straus­sot a legnépszerűtlenebb nyu­gatnémet politikusnak tartják. Strauss ma már megint fontos tárcát tölt be, és szavának is­mét súlya van Bonnban. Ez persze kedvezőtlen körülmény, mert Strauss jobboldali, harcias politika szekerét tolja, aminek különösen külföldön és általá­nos német viszonylatban ked­vezőtlen következményei van­nak. Strauss eléggé kihasználja a tavaly kirobbant nyugat-né­metországi belpolitikai válsá­got. Amíg a szabad demokra­ták is helyet foglaltak a kor­mányban, Strauss nem számít­hatott rá, hogy visszatérhet Bonnba. Á Szabad Demokrata Párt azzal a feltétellel lépett koalícióra az uniópárttal, hogy Strauss nem lesz a kormány tagja. Erhard koalíciós kormá­nya tehát szálka volt Strauss szemében. Bírálta öt, nyilváno­san és titokban is fellépett el­lene, s igyekezett gyöngíteni Erhard pozícióját. A Szabad De­mokrata Párt vezetői ma azt hangoztatják, hogy voltakép­pen Strauss és Barzel, a CDU/ CSU parlamenti frakciójának elnöke okozta a koalíciós vál­ságot és Erhard bukását. Strauss KOMMENTÁRUNK Emelkedőben Strauss csillaga örült a Szabad Demokrata Párt (FDP) és a CDU viszályának, s mindenképpen hozzájárult el­mélyüléséhez. A kormánykoalí­ció felbomlása és a szabad de­mokraták kilépése után körvo­nalazódott Strauss visszatérésé­nek lehetősége. Kiesingernek szüksége volt a CSU támogatására, hogy a szo­ciáldemokratákkal együtt meg­alakíthassa a „nagykoalíciót". Felajánlotta Straussnak a mi­niszteri tárcát, hogy leküzdje a CSU ellenállását. Strauss a múltban nagyon élesen elle­nezte a nagykoalíciót, amikor azonban látta, hogy ez politi­kai felemelkedését eredményez­heti, beleegyezett. A szociálde­mokraták nem nagyon lelke­sedtek Strauss kabinett-tagságá­ért, de úgy látták, nqm volna ésszerű személyi viszályokkal bonyolítani a nagykoalíció am­úgy is kényes kérdését. Tehát meghátráltak, s ezzel Straussot támogatták. Most, hogy Strauss Ismét ma­gabiztosan mozog a bonni kor­mány parkettjén, érthetőbben gyengébbek azok a bíráló han­gok is, amelyek Strauss ku­darcai idején a CSU-ban ellene szóltak. Most tehát Straus9 szuverénen kezében tartja a CSU kormánykerekét, s a nyu­gatnémet politikában nem le­het őt figyelmen kívül hagyni. Befolyása persze kedvezőtlen kihatású. Strauss ellenzi az NSZK és az NDK képviselőinek tárgyalásait, szorgalmazza az NSZK nukleáris felfegyverzését és támogatja az áttelepültek szövetségeinek messzemenő re­vansista követeléseit. Strauss a müncheni szerződés mellett is kiállt, és kereken visszauta­sította még a gondolatát is an­nak, hogy kezdettől fogva ér­vénytelenné nyilvánítsák. Pénz­ügyminiszteri tisztségében adó­emelést, a különféle szociális juttatások csökkentését szor­galmazza, és különféle korlá­tozó Intézkedéseket akar élet­be léptetni a közoktatás, a la­kásépítés, az útépítés stb. te­rén. Strauss, amennyire lehetsé­ges, jobbra tolja a bonni kor­mány politikáját, s igyekszik tovább erősíteni pozícióit. Pénzügyminiszteri tárcáját át­meneti jellegű megbízatásnak tartja. Szeretne külügyminisz­ter lenni, mert szerinte így be­folyásolhatná leginkább a to­vábbi fejlődést. A jelenlegi nyugatnémet kormányt ideigle­nesnek tartja. Arra számít, hogy az 1969-es parlamenti vá­lasztások után ismét szociál­demokraták nélküli kormány alakul, amelyben fontosabb tisztséget akar betölteni, mint a jelenlegiben. Az NSZK de­mokratikus erői a jövő veszé­lyének tekintik Straussot. A nagynémet körök már évek óta arra számítanak, hogy Strauss egy szép napon szövetségi kancellár lehet. Ezzel termé­szetesen nagyon veszélyes kor­szak kezdődne. JAN BLANSKf

Next

/
Thumbnails
Contents