Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-29 / 177. szám, csütörtök

Az irodalom és a kultúra a társadalmi haladás segítője Folytatja tanácskozását a IV. írókongresszus (Tudósítónktól) — Tegnap, az írókongresszus második nap­ján a szövetség négyévi mun­kájának értékelése, valamint a vita folytatása szerepelt a napi­renden. A szervezet munkájáról szóló írásbeli beszámoló értéke­li a két kongresszus között vég­zett munkát, valamint az író­szövetséghez tartozó intézmé­nyek működését. Megállapítja többek között, hogy a szervezet alapszabályzata elévült, s mun­kamódszerei sem felelnek meg az új követelményeknek. Az írószövetség állandóan fejlődő nemzetközi kapcsolatairól szól­va megállapítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára megjele­nő versgyűjtemény — különbö­ző országok közreműködésével — a Csehszlovák írószövetség kezdeményezéséből született. A kiadói tevékenység értékelése kapcsán megállapítja, hogy az KÖZÉLET A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő levele (CTK) — A CSKP Központi Bizottsága ]indíich Koubának, a Dél-csehországi KNB elnöké­nek 50. születésnapja alkalmá­ból üdvözlő levelet küldött, mely méltatja a jubilánsnak a pártban, a közéletben és a szo­cializmus építésében kifejtett önfeláldozó tevékenységet. Az üdvözlő levelet Ľubomír Štrou­gal, a CSKP Központi Bizottsá­gának titkára adta át Kouba elvtársnak Kitüntetés Antonín Novotný köztársasági elnök Anna Ivanová-Zdrazilo­vának 50. születésnapja alkal­mából az építésben szerzett ér­demekért kitüntetést adomá­nyozna. A kitüntetést Alexander Di-bcek, a CSKP Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságá­nak első titkára adta át a jubi­lánsnak. írószövetség kiadói 1963-1966­ban 421 cseh és szlovák író mü­vét (a kiadott művek 69 száza­léka) adták ki, csaknem 7 mil­lió példányszámban. Ugyanak­kor a szövetség által kiadott sajtótermékek közel 700 000 pél­dányban jelennek meg. A beszá­molóval kapcsolatban Jifí Šoto­la, a szövetség első titkára mon­dott bevezető beszédet. A kongresszus vitája tovább­ra is az írói felelősség és az alkotás jobb feltételeinek kér­désével foglalkozik. A felszóla­lók hangsúlyozzák az irodalom és a kultúra fontos társadalmi küldetését, s azt a szerepet, hogy a társadalmi haladás se­gítője legyen. A felszólalók kö­zül A. M. Liehm, M. Lajčiak, A. Klima, J. Hájek és Jašiček lengyel nemzetiségű költő fel­szólalását emelném ki. A kongresszus ma folytatja munkáját. Fogadás Antonín Novotný elvtárs tegnap ä prágai várban fogadta M. A. Leszecskót, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának alelnökét. A szovjet vendéget ez alkalomból Sz. V. Cservonyenko, a prágai szovjet nagykövet kísérte. A baráti légkörben lezajlott esz­mecserén megbeszélték a szov­jet—csehszlovák közgazdasági együttműködés kérdéseit. A fo­gadáson jelen volt Otakar Ši­münek mérnök, miniszterelnök­helyettes és Ladislav Novák, a köz'ársasági elnöki iroda veze­tője. Hazánkba érkezett az új magyar nagykövet (ČTK) — Kovács Imre, a Ma­gyar Népköztársaság új cseh­szlovákiai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete tegnap Prágába érkezett. A nagyköve­tet Oldŕich Šícha, a Külügymi­nisztérium diplomáciai proto­kollfőnökének helyettese, Ba­rity Mihály, a prágai magyar nagykövetség ügyvivője, vala­mint a nagykövetség más dol­gozói üdvözölték. Brezsnyev megbeszélése Sabii őrnaggyal Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká. ra június 26-án megbeszélést folytatott Abdel Kadar Sabu őr­naggyal, az algériai forradalmi tanács tagjával, Algéria nem­zetvédelmi minisztériumának főtitkárával. A beszélgetésben Grecsko marsai!, szovjet honvédelmi mi­niszter és Dagajev repülőaltá­bornagy is részt vett. (TASZSZ) Nyers Rezső fogadta Oldŕidi Cerníket Budapest (CTK) — Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tegnap fogadta Oldfich Cerník csehszlovák miniszterelnök-helyettest, aki a csehszlovák küldöttséget vezeti a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság buda­pesti ülésén. De Gaulle fogadta Maurer román miniszterelnököt De Gaulle francia köztársasá­gi elnök egyórás megbeszélé­sen fogadta Maurer román mi­niszterelnököt. Maurer újság­írókkal közölte, hogy a közel­keleti helyzetről tárgyaltak, s De Gaulle „ésszerűnek tartotta Románia állásfoglalását". • • i r . U Thant jelentése U Thant ENSZ-főtitkár 35 olda­las jelentést juttatott el a világ­szervezet 122 tagállamának dele­gációihoz, kifejtve azokat az indo­kokat, amelyek az ENSZ közel-ke­leti fegyveres erőinek kivonásához vezettek. Az ENSZ-jelentés utal arra, hogy a fegyveres erők kivonása semmi­képpen sem volt a közel-keleti válság elsődleges oka. Azok, akik ezt állítják, elfelejtik, hogy az ENSZ jelenléte a Közel-Keleten nem változtatott az arab—izraeli konfliktus alapproblémáján, egy­szerűen csak elszigetelte és bizo­nyos mértékig mérsékelte a szem­ben álló feleket, ezzel Ideiglene­sen enyhítette a konfliktus bizo­nyos vonatkozásait. \ Már negyvenkét ENSZ-küldöttség követeli az izraeli csapatok kivonását arab (Folytatás az 1. oldalról) Enahoro nigériai küldött a rendezés alapvető feltételének minősítette, hogy Izrael vonja ki csapatait az arab országok megrohant és megszállt terüle­téről. A javaslat előírja, hogy az ENSZ hozzon létre demili­tarizált övezetet Izrael és az arab országok között, s ezeket a világszervezet által biztosí­tott katonai egységek szállják meg, mégpedig a határ mind­két oldalán. A javaslat szerint a vallási kegyhelyek, elsősorban Jeru­zsálem igazgatását nemzetkö­zi szervre kell bírni. A javas­lat azonban nem tartalmaz uta­lást Jeruzsálem területi hova­tartozására. Harmadik pont­ként a nigériai tervezet a me­nekültkérdés rendezését irá­nyozza elő. A továbbiakban azt javasolja, hogy az ENSZ küld­jön ki rendkívüli képviselőt a Közel-Keletre. Feladata közé tartozna majd a területre vo­natkozó korábbi ENSZ-határo­zatok érvényesítése és új ja­vaslatok kidolgozása a vitás kérdések megoldására, mivel — Enahoro szerint — Izrael és az arab államok közvetlen tárgyalására nincs lehetőség. Az úgynevezett ütköző öveze­tekben elhelyezett ENSZ-csapa­tokat a nigériai terv szerint csak a közgyűlés, illetve a Biz­tonsági Tanács vonhatja vissza. A délutáni ülésen Abby Fa­rah szomáliai küldött elítélte az izraeli akciót és az Izrael által megszállt területek meg­tartását. Bírálta az Egyesült Államok szerepét, majd köve­telte, hogy az ENSZ maradék­talanul számolja fel az izraeli agresszió következményeit és kényszerítse Izraelt csapatai­nak azonnali és feltétlen ki­vonására. Frank Aiken ír külügymi­niszter felszólította Izraelt, vonja ki teljesen csapatait a megszállt arab területekről. Rámutatott, hogy a meghódí­tott arab területek annektálása fokozná a harmadik világhábo­rú veszélyét. Dr. Turbay Ayava kolumbiai küldött hangoztatta, hogy országa mind Izraelnek, mind az araboknak barátja, s amerikai elképzelések szerint kell helyreállítani a közel-ke­leti békét. Sajnálattal nyilatko­zott az arab menekültek hely­zetéről, de senkit sem okolt ér­te. Joseph ben Mwemba zambiai küldött megengedhetetlennek minősítette az agressziót. Zam­bia határozottan elítéli Izrael megszállási kísérleteit. Hangoz­tatta, hogy a menekültek sür­gető problémáját rövidesen meg kell oldani. A vitában eddig már 46 kül­dött szólalt fel és további 33 jelentkezett felszólalásra. A vitának június 30-án kell befe­jeződnie. A szerda délelőtti ülés első szónoka dr. Leopoldo Benites ecuadori küldött volt. Lényegében az argentin és ko­lumbiai felszólalók érveit is­mételte, nem értett egyet a szovjet határozattal, tagadta, hogy Izraelt agresszornak bé­lyegezhetnék. Luns holland külügyminisz­ter a jeruzsálemi kegyhelyek és az arab menekültek kérdé­sével foglalkozott. Az ameri­kai határozati javaslat és az ENSZ közel-keleti tevékenysé­gének felújítása mellett foglalt állást. Manuel Aznar spanyol kül­dött kijelentette, hogy Spanyol­országot régi baráti kötelékek fűzik az arab országokhoz, s nem érthet egyet az agresszív politikával és a vitás problé­mák fegyveres megoldásával. Az utolsó felszólaló, George llakim libanoni küldött Izrael állam megalakulásának törté­netével, s ennek az arab or­szágokat sújtó igazságtalan kö­vetkezményeivel foglalkozott. Sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati hatalmak kevés meg­értést tanúsítanak az arab problémák iránt. Az arabok az ENSZ-től várják Igazságos tö­rekvésük támogatását. A Nemzetgyűlés 16. ülésszaka megkezdte munkáját lzrael 3 l™ ktált a ľl U • Jeruzsálem ÍČTK1 Izr/ml mrinH la a moohnHílntt (Folytatás az 1. oldalról) csolatok kialakításának. A nem­zeti bizottságok részesednek az általuk Irányított vállalatok bruttó jövedelméből. A nemzeti bizottságok és a lakosság közötti együttműkö­dés fontosságát hangsúlyozva a belügyminiszter leszögezte: Hogy a nemzeti bizottságok döntései valóban a lakosság akaratát fejezzék ki, a törvény arra utasítja a nemzeti bizott­ságokat, hogy állandóan kísér­jék figyelemmel a lakosság ér­dekeit, szükségleteit és néze­teit, tanácskozzanak a lakos­sággal, vegyék tekintetbe ész­revételeiket és javaslataikat, hozzák nyilvánosságra a nem­zeti bizottságok munkájának eredményeit és adjanak számot a lakosságnak erről a munká­ról." Hogy a nemzeti bizottságok a hatáskörükbe tartozó terület gazdasági fejlesztését jobban össze tudják hangolni a lakos­ság érdekeivel, a törvényjavas­lat egész sor fontos feltételt biztosít. Az egyik legjelentő­sebb ilyen feltétel, a nemzeti bizottságok hatáskör-szférájá­nak megteremtése. Ebbe a ha­táskörbe felsőbb fokú vagy központi irányító szerv csak ak­kor avatkozhat be, ha törvény­sértésre kerül sor. A nemzeti bizottságok önálló hatáskör­szférájában elsősorban az élet­környezet Javításával, a lakos­ság életszínvonala emelését cél­zó szolgáltatások bevezetésével, a községek és városok kulturális és társadalmi életének fejlesz­tésével, a testneveléshez szük­séges feltételek megteremtésé­vel kapcsolatos feladatokról van sző. Az új törvénytervezet egész sor fontos változást hoz a nem­zeti bizottságok munkájába. Például a népi ellenőrzési bi­zottságoknak a nemzeti bizott­ságokhoz való csatolása meg­szilárdítja a nemzeti bizottsá­gok ellenőrzési funkcióját. A nemzeti bizottságok funkcioná­riusai és a képviselők tudatában vannak annak, hogy ezzel az intézkedéssel hatékony eszköz­höz jutottak. A nemzeti bizott­ságok ellenőrzési hatáskörébe ezentúl nemcsak a hatáskörük­be tartozó szervezetek, vagy az alsóbb fokú nemzeti bizottságok ellenőrzése tartozik, hanem an­nak ellenőrzése is, hogy a köz­pontilag irányított gazdasági és szövetkezeti szervek mikép­pen teljesítik a nemzeti bizott­ságoktól kapott feladatokat. Az új törvénytervezet módo­sítja a nemzeti bizottságok mel­lett működő albizottságok és szakosztályok hatáskörét is. A nemzeti bizottságokról szó­ló törvény megköveteli a köz­ponti szervek által kiadott ren­delkezések fokozatos felülvizs­gálatát, illetve egybehangolását az új törvénytervezettel. A kor­mány utasította a központi szerveket, hogy a meg nem fe­lelő rendelkezéseket, előíráso­kat hatályon kívül helyezzék. Fontos döntés az ls, hogy ez a törvény 1968. január 1-én lép életbe, ami lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok megte­remtsék a törvény végrehajtá­sának feltételeit, elsősorban a funkcionáriusok és a képvise­lők alapos átképzésével. Az új törvény akkor lép élet­be, amikor már megkezdődtek az előkészületek a népképvise­leti szervekbe való választások­ra. Ez a körülmény Jó alkalom lesz arra, hogy a lakosság is megismerkedjék az új törvény­nyel, hogy elmélyüljön a nem­zeti bizottságokhoz fűződő kap­csolata. A nemzeti bizottságok tevé­kenységét, jogkörét és köteles­ségeit meghatározó törvény­tervezetet a Nemzetgyűlés ki­lenc bizottságában vitatták meg. A bizottságok megbízásá­ból Helena Leflerová, a Nem­zetgyűlés elnökhelyettese rész­letesen ismertette azokat az ajánlásokat, amelyek az egyes bizottságokban hangzottak el azzal a céllal, hogy kiegészít­sék a törvénytervezetet. Felszó­lalásában tájékoztatta a képvi­selőket a bizottságokban el­hangzott javaslatokról. A bizottságok elsősorban an­nak szükségességét hangsúlyoz­ták, hogy a törvényben kellő mértékben jusson kifejezésre a nemzeti bizottságok önállósága, továbbá, hogy a nemzeti bizott­ságok feladatai, jogköre és fe­lelőssége a törvényben ponto­san és közérthetően legyen meghatározva. A bizottságok véleménye szerint nagy szük­ség van arra, hogy a törvény­ben a legpontosabban legye­nek kifejezve azok a feladatok, amelyeket a nemzeti bizottsá­gok saját hatáskörükben és az államigazgatás terén teljesíte­nek. A Nemzetgyűlés bizottságai­ban elhangzott kiegészítő ja­vaslatokat a törvénytervezet magában foglalja. Az előadó ezt követően a tör­vénytervezet egyes paragrafu­sainak jelentőségét méltatta, majd a kilenc nemzetgyűlési bizottság nevében javasolta, hogy a plenáris ülés hagyja jó­vá a törvénytervezetet. A törvényjavaslat vitájában tegnap 13 képviselő szólalt fel. A képviselők a nemzeti bizott­ságok munkamódszereivel, a helyi nemzeti bizottságoknak mint a népképviseleti rendszer alapintézményének fontosságá­val, a nemzeti bizottságok gaz­dasági tevékenységével, a szol­gáltatások fejlesztése terén mutatkozó feladatokkal, a nem­zeti bizottságok és az oktatás­ügyi hatóságok közötti vi­szonnyal, a faluszépítéssel stb. foglalkoztak. Több felszólaló hangoztatta annak szükséges­ségét, hogy a nemzeti bizottsá­gok dolgozóinak, funkcionáriu­sainak kellő szaktudással alap­vető jogi és gazdasági ismere­tekkel kell rendelkezniük, hogy minőségi munkát végez­hessenek. A törvénytervezet feletti vi­ta ma folytatódik. SOMOGYI MÁTYÁS Jeruzsálem (CTK) — Izrael tegnap hivatalosan kiterjesztet­te a jeruzsálemi városi hatóság jogkörét a város megszállt jor­dániai részére is, s bevezette az egységes izraeli fizetési esz­közt. Izraelnek ez a jogeiienes el­járása nemcsak az arab és a fejlődő országokban, hanem az Izraelt támogató államokban is jogos bírálatot váltott ki. Az ENSZ-közgyűlésen Brown angol külügyminiszter is kikelt Jeruzsálem erőszakos annektá­lása ellen. Néhány nappal ezelőtt VI. Pál pápa is a város nemzetközivé nyilvánítása mellett szállt síkra. Eshkol izraeli miniszterelnök jeruzsálemi sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy Izrael nem mond le a meghódított terüle­tekről, míg szomszédai nem mondanak le Izrael megsemmi­sítésének tervéről. Johnson óva inti Izraelt egyoldalú lépésektől New York (CTK) — Johnson elnök tegnap nyilvánosan fel­szólította az izraeli kormányt, hogy ne tegyen egyoldalú lé­péseket Jeruzsálem státusának megváltoztatására. Johnson óva int az elhamarkodott annexió­tól és javasolja, rendezzék meg a vallási és más érdekelt vezetők értekezletét erről a kérdésről. Johnson felhívása nem tar­talmaz semmilyen javaslatot. A Szíriai KP Politikai Bizottságának nyilatkozata A Szíriai Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkoza­tot adott ki, amelyben megál­lapítja, hogy Izrael barbár ag­ressziója következtében az EAK, Szíria és Jordánia területének egy része a megszállók kezé­ben maradt, s rosszabbodott a közel-keleti és a világhelyzet. A világ haladó erői e nehéz napokban jelentős segítséget nyújtanak az araboknak. A Szovjetunió az arabok legköze­lebbi, leghívebb és legnagyobb barátja. Ezért akarják az impe­rialisták aláásni a szovjet— arab barátságot, s a hivatalos kínai propaganda ebben mal­mukra hajtja a vizet. Arab képviseleti hivatalok moszkvai vezetőinek nyilatkozata Moszkva (CTK) — Algéria, Irak, Jemen, Jordánia, Kuwait, Libanon, Líbia, Marokkó, az EAK, Szudán, Szíria és Tunézia moszkvai diplomáciai képvise­leteinek vezetői mély hálójukat fejezték ki a szovjet kormány­nak a társadalmi szervezetek­nek és a szovjet népnek azért, hogy a Szovjetunió kormánya és népe bebizonyította hűségét és barátságát az arab népek iránt. „A bűnös betörés idején a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország anyagi-erkölesl és politikai támogatást adott és bebizonyította barátságát", — hangzik a nyilatkozat, s meg­jegyzi, hogy sok szovjet állam­polgár az arab nagykövetségek­hez intézett levelében felaján­lotta, hogy kész az arabok ol­dalán harcolni a gyarmati rendszer, az imperializmus és Izrael ügynökei ellen. TITKOS KÜLDETÉSSEL Cip­rusra érkezett Atanasziosz De­niszisz, a görög vezérkari fő­nök helyettese. Ciprusi körök­ben úgy vélik, hogy látogatása összefügg Görögország ciprusi nagykövetségén végrehajtandó személycserékkel.

Next

/
Thumbnails
Contents