Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)
1967-06-29 / 177. szám, csütörtök
Az irodalom és a kultúra a társadalmi haladás segítője Folytatja tanácskozását a IV. írókongresszus (Tudósítónktól) — Tegnap, az írókongresszus második napján a szövetség négyévi munkájának értékelése, valamint a vita folytatása szerepelt a napirenden. A szervezet munkájáról szóló írásbeli beszámoló értékeli a két kongresszus között végzett munkát, valamint az írószövetséghez tartozó intézmények működését. Megállapítja többek között, hogy a szervezet alapszabályzata elévült, s munkamódszerei sem felelnek meg az új követelményeknek. Az írószövetség állandóan fejlődő nemzetközi kapcsolatairól szólva megállapítja, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára megjelenő versgyűjtemény — különböző országok közreműködésével — a Csehszlovák írószövetség kezdeményezéséből született. A kiadói tevékenység értékelése kapcsán megállapítja, hogy az KÖZÉLET A CSKP Központi Bizottságának üdvözlő levele (CTK) — A CSKP Központi Bizottsága ]indíich Koubának, a Dél-csehországi KNB elnökének 50. születésnapja alkalmából üdvözlő levelet küldött, mely méltatja a jubilánsnak a pártban, a közéletben és a szocializmus építésében kifejtett önfeláldozó tevékenységet. Az üdvözlő levelet Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottságának titkára adta át Kouba elvtársnak Kitüntetés Antonín Novotný köztársasági elnök Anna Ivanová-Zdrazilovának 50. születésnapja alkalmából az építésben szerzett érdemekért kitüntetést adományozna. A kitüntetést Alexander Di-bcek, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára adta át a jubilánsnak. írószövetség kiadói 1963-1966ban 421 cseh és szlovák író müvét (a kiadott művek 69 százaléka) adták ki, csaknem 7 millió példányszámban. Ugyanakkor a szövetség által kiadott sajtótermékek közel 700 000 példányban jelennek meg. A beszámolóval kapcsolatban Jifí Šotola, a szövetség első titkára mondott bevezető beszédet. A kongresszus vitája továbbra is az írói felelősség és az alkotás jobb feltételeinek kérdésével foglalkozik. A felszólalók hangsúlyozzák az irodalom és a kultúra fontos társadalmi küldetését, s azt a szerepet, hogy a társadalmi haladás segítője legyen. A felszólalók közül A. M. Liehm, M. Lajčiak, A. Klima, J. Hájek és Jašiček lengyel nemzetiségű költő felszólalását emelném ki. A kongresszus ma folytatja munkáját. Fogadás Antonín Novotný elvtárs tegnap ä prágai várban fogadta M. A. Leszecskót, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnökét. A szovjet vendéget ez alkalomból Sz. V. Cservonyenko, a prágai szovjet nagykövet kísérte. A baráti légkörben lezajlott eszmecserén megbeszélték a szovjet—csehszlovák közgazdasági együttműködés kérdéseit. A fogadáson jelen volt Otakar Šimünek mérnök, miniszterelnökhelyettes és Ladislav Novák, a köz'ársasági elnöki iroda vezetője. Hazánkba érkezett az új magyar nagykövet (ČTK) — Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tegnap Prágába érkezett. A nagykövetet Oldŕich Šícha, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnökének helyettese, Barity Mihály, a prágai magyar nagykövetség ügyvivője, valamint a nagykövetség más dolgozói üdvözölték. Brezsnyev megbeszélése Sabii őrnaggyal Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká. ra június 26-án megbeszélést folytatott Abdel Kadar Sabu őrnaggyal, az algériai forradalmi tanács tagjával, Algéria nemzetvédelmi minisztériumának főtitkárával. A beszélgetésben Grecsko marsai!, szovjet honvédelmi miniszter és Dagajev repülőaltábornagy is részt vett. (TASZSZ) Nyers Rezső fogadta Oldŕidi Cerníket Budapest (CTK) — Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap fogadta Oldfich Cerník csehszlovák miniszterelnök-helyettest, aki a csehszlovák küldöttséget vezeti a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság budapesti ülésén. De Gaulle fogadta Maurer román miniszterelnököt De Gaulle francia köztársasági elnök egyórás megbeszélésen fogadta Maurer román miniszterelnököt. Maurer újságírókkal közölte, hogy a közelkeleti helyzetről tárgyaltak, s De Gaulle „ésszerűnek tartotta Románia állásfoglalását". • • i r . U Thant jelentése U Thant ENSZ-főtitkár 35 oldalas jelentést juttatott el a világszervezet 122 tagállamának delegációihoz, kifejtve azokat az indokokat, amelyek az ENSZ közel-keleti fegyveres erőinek kivonásához vezettek. Az ENSZ-jelentés utal arra, hogy a fegyveres erők kivonása semmiképpen sem volt a közel-keleti válság elsődleges oka. Azok, akik ezt állítják, elfelejtik, hogy az ENSZ jelenléte a Közel-Keleten nem változtatott az arab—izraeli konfliktus alapproblémáján, egyszerűen csak elszigetelte és bizonyos mértékig mérsékelte a szemben álló feleket, ezzel Ideiglenesen enyhítette a konfliktus bizonyos vonatkozásait. \ Már negyvenkét ENSZ-küldöttség követeli az izraeli csapatok kivonását arab (Folytatás az 1. oldalról) Enahoro nigériai küldött a rendezés alapvető feltételének minősítette, hogy Izrael vonja ki csapatait az arab országok megrohant és megszállt területéről. A javaslat előírja, hogy az ENSZ hozzon létre demilitarizált övezetet Izrael és az arab országok között, s ezeket a világszervezet által biztosított katonai egységek szállják meg, mégpedig a határ mindkét oldalán. A javaslat szerint a vallási kegyhelyek, elsősorban Jeruzsálem igazgatását nemzetközi szervre kell bírni. A javaslat azonban nem tartalmaz utalást Jeruzsálem területi hovatartozására. Harmadik pontként a nigériai tervezet a menekültkérdés rendezését irányozza elő. A továbbiakban azt javasolja, hogy az ENSZ küldjön ki rendkívüli képviselőt a Közel-Keletre. Feladata közé tartozna majd a területre vonatkozó korábbi ENSZ-határozatok érvényesítése és új javaslatok kidolgozása a vitás kérdések megoldására, mivel — Enahoro szerint — Izrael és az arab államok közvetlen tárgyalására nincs lehetőség. Az úgynevezett ütköző övezetekben elhelyezett ENSZ-csapatokat a nigériai terv szerint csak a közgyűlés, illetve a Biztonsági Tanács vonhatja vissza. A délutáni ülésen Abby Farah szomáliai küldött elítélte az izraeli akciót és az Izrael által megszállt területek megtartását. Bírálta az Egyesült Államok szerepét, majd követelte, hogy az ENSZ maradéktalanul számolja fel az izraeli agresszió következményeit és kényszerítse Izraelt csapatainak azonnali és feltétlen kivonására. Frank Aiken ír külügyminiszter felszólította Izraelt, vonja ki teljesen csapatait a megszállt arab területekről. Rámutatott, hogy a meghódított arab területek annektálása fokozná a harmadik világháború veszélyét. Dr. Turbay Ayava kolumbiai küldött hangoztatta, hogy országa mind Izraelnek, mind az araboknak barátja, s amerikai elképzelések szerint kell helyreállítani a közel-keleti békét. Sajnálattal nyilatkozott az arab menekültek helyzetéről, de senkit sem okolt érte. Joseph ben Mwemba zambiai küldött megengedhetetlennek minősítette az agressziót. Zambia határozottan elítéli Izrael megszállási kísérleteit. Hangoztatta, hogy a menekültek sürgető problémáját rövidesen meg kell oldani. A vitában eddig már 46 küldött szólalt fel és további 33 jelentkezett felszólalásra. A vitának június 30-án kell befejeződnie. A szerda délelőtti ülés első szónoka dr. Leopoldo Benites ecuadori küldött volt. Lényegében az argentin és kolumbiai felszólalók érveit ismételte, nem értett egyet a szovjet határozattal, tagadta, hogy Izraelt agresszornak bélyegezhetnék. Luns holland külügyminiszter a jeruzsálemi kegyhelyek és az arab menekültek kérdésével foglalkozott. Az amerikai határozati javaslat és az ENSZ közel-keleti tevékenységének felújítása mellett foglalt állást. Manuel Aznar spanyol küldött kijelentette, hogy Spanyolországot régi baráti kötelékek fűzik az arab országokhoz, s nem érthet egyet az agresszív politikával és a vitás problémák fegyveres megoldásával. Az utolsó felszólaló, George llakim libanoni küldött Izrael állam megalakulásának történetével, s ennek az arab országokat sújtó igazságtalan következményeivel foglalkozott. Sajnálatát fejezte ki, hogy a nyugati hatalmak kevés megértést tanúsítanak az arab problémák iránt. Az arabok az ENSZ-től várják Igazságos törekvésük támogatását. A Nemzetgyűlés 16. ülésszaka megkezdte munkáját lzrael 3 l™ ktált a ľl U • Jeruzsálem ÍČTK1 Izr/ml mrinH la a moohnHílntt (Folytatás az 1. oldalról) csolatok kialakításának. A nemzeti bizottságok részesednek az általuk Irányított vállalatok bruttó jövedelméből. A nemzeti bizottságok és a lakosság közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva a belügyminiszter leszögezte: Hogy a nemzeti bizottságok döntései valóban a lakosság akaratát fejezzék ki, a törvény arra utasítja a nemzeti bizottságokat, hogy állandóan kísérjék figyelemmel a lakosság érdekeit, szükségleteit és nézeteit, tanácskozzanak a lakossággal, vegyék tekintetbe észrevételeiket és javaslataikat, hozzák nyilvánosságra a nemzeti bizottságok munkájának eredményeit és adjanak számot a lakosságnak erről a munkáról." Hogy a nemzeti bizottságok a hatáskörükbe tartozó terület gazdasági fejlesztését jobban össze tudják hangolni a lakosság érdekeivel, a törvényjavaslat egész sor fontos feltételt biztosít. Az egyik legjelentősebb ilyen feltétel, a nemzeti bizottságok hatáskör-szférájának megteremtése. Ebbe a hatáskörbe felsőbb fokú vagy központi irányító szerv csak akkor avatkozhat be, ha törvénysértésre kerül sor. A nemzeti bizottságok önálló hatáskörszférájában elsősorban az életkörnyezet Javításával, a lakosság életszínvonala emelését célzó szolgáltatások bevezetésével, a községek és városok kulturális és társadalmi életének fejlesztésével, a testneveléshez szükséges feltételek megteremtésével kapcsolatos feladatokról van sző. Az új törvénytervezet egész sor fontos változást hoz a nemzeti bizottságok munkájába. Például a népi ellenőrzési bizottságoknak a nemzeti bizottságokhoz való csatolása megszilárdítja a nemzeti bizottságok ellenőrzési funkcióját. A nemzeti bizottságok funkcionáriusai és a képviselők tudatában vannak annak, hogy ezzel az intézkedéssel hatékony eszközhöz jutottak. A nemzeti bizottságok ellenőrzési hatáskörébe ezentúl nemcsak a hatáskörükbe tartozó szervezetek, vagy az alsóbb fokú nemzeti bizottságok ellenőrzése tartozik, hanem annak ellenőrzése is, hogy a központilag irányított gazdasági és szövetkezeti szervek miképpen teljesítik a nemzeti bizottságoktól kapott feladatokat. Az új törvénytervezet módosítja a nemzeti bizottságok mellett működő albizottságok és szakosztályok hatáskörét is. A nemzeti bizottságokról szóló törvény megköveteli a központi szervek által kiadott rendelkezések fokozatos felülvizsgálatát, illetve egybehangolását az új törvénytervezettel. A kormány utasította a központi szerveket, hogy a meg nem felelő rendelkezéseket, előírásokat hatályon kívül helyezzék. Fontos döntés az ls, hogy ez a törvény 1968. január 1-én lép életbe, ami lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok megteremtsék a törvény végrehajtásának feltételeit, elsősorban a funkcionáriusok és a képviselők alapos átképzésével. Az új törvény akkor lép életbe, amikor már megkezdődtek az előkészületek a népképviseleti szervekbe való választásokra. Ez a körülmény Jó alkalom lesz arra, hogy a lakosság is megismerkedjék az új törvénynyel, hogy elmélyüljön a nemzeti bizottságokhoz fűződő kapcsolata. A nemzeti bizottságok tevékenységét, jogkörét és kötelességeit meghatározó törvénytervezetet a Nemzetgyűlés kilenc bizottságában vitatták meg. A bizottságok megbízásából Helena Leflerová, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese részletesen ismertette azokat az ajánlásokat, amelyek az egyes bizottságokban hangzottak el azzal a céllal, hogy kiegészítsék a törvénytervezetet. Felszólalásában tájékoztatta a képviselőket a bizottságokban elhangzott javaslatokról. A bizottságok elsősorban annak szükségességét hangsúlyozták, hogy a törvényben kellő mértékben jusson kifejezésre a nemzeti bizottságok önállósága, továbbá, hogy a nemzeti bizottságok feladatai, jogköre és felelőssége a törvényben pontosan és közérthetően legyen meghatározva. A bizottságok véleménye szerint nagy szükség van arra, hogy a törvényben a legpontosabban legyenek kifejezve azok a feladatok, amelyeket a nemzeti bizottságok saját hatáskörükben és az államigazgatás terén teljesítenek. A Nemzetgyűlés bizottságaiban elhangzott kiegészítő javaslatokat a törvénytervezet magában foglalja. Az előadó ezt követően a törvénytervezet egyes paragrafusainak jelentőségét méltatta, majd a kilenc nemzetgyűlési bizottság nevében javasolta, hogy a plenáris ülés hagyja jóvá a törvénytervezetet. A törvényjavaslat vitájában tegnap 13 képviselő szólalt fel. A képviselők a nemzeti bizottságok munkamódszereivel, a helyi nemzeti bizottságoknak mint a népképviseleti rendszer alapintézményének fontosságával, a nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységével, a szolgáltatások fejlesztése terén mutatkozó feladatokkal, a nemzeti bizottságok és az oktatásügyi hatóságok közötti viszonnyal, a faluszépítéssel stb. foglalkoztak. Több felszólaló hangoztatta annak szükségességét, hogy a nemzeti bizottságok dolgozóinak, funkcionáriusainak kellő szaktudással alapvető jogi és gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy minőségi munkát végezhessenek. A törvénytervezet feletti vita ma folytatódik. SOMOGYI MÁTYÁS Jeruzsálem (CTK) — Izrael tegnap hivatalosan kiterjesztette a jeruzsálemi városi hatóság jogkörét a város megszállt jordániai részére is, s bevezette az egységes izraeli fizetési eszközt. Izraelnek ez a jogeiienes eljárása nemcsak az arab és a fejlődő országokban, hanem az Izraelt támogató államokban is jogos bírálatot váltott ki. Az ENSZ-közgyűlésen Brown angol külügyminiszter is kikelt Jeruzsálem erőszakos annektálása ellen. Néhány nappal ezelőtt VI. Pál pápa is a város nemzetközivé nyilvánítása mellett szállt síkra. Eshkol izraeli miniszterelnök jeruzsálemi sajtóértekezletén kijelentette, hogy Izrael nem mond le a meghódított területekről, míg szomszédai nem mondanak le Izrael megsemmisítésének tervéről. Johnson óva inti Izraelt egyoldalú lépésektől New York (CTK) — Johnson elnök tegnap nyilvánosan felszólította az izraeli kormányt, hogy ne tegyen egyoldalú lépéseket Jeruzsálem státusának megváltoztatására. Johnson óva int az elhamarkodott annexiótól és javasolja, rendezzék meg a vallási és más érdekelt vezetők értekezletét erről a kérdésről. Johnson felhívása nem tartalmaz semmilyen javaslatot. A Szíriai KP Politikai Bizottságának nyilatkozata A Szíriai Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy Izrael barbár agressziója következtében az EAK, Szíria és Jordánia területének egy része a megszállók kezében maradt, s rosszabbodott a közel-keleti és a világhelyzet. A világ haladó erői e nehéz napokban jelentős segítséget nyújtanak az araboknak. A Szovjetunió az arabok legközelebbi, leghívebb és legnagyobb barátja. Ezért akarják az imperialisták aláásni a szovjet— arab barátságot, s a hivatalos kínai propaganda ebben malmukra hajtja a vizet. Arab képviseleti hivatalok moszkvai vezetőinek nyilatkozata Moszkva (CTK) — Algéria, Irak, Jemen, Jordánia, Kuwait, Libanon, Líbia, Marokkó, az EAK, Szudán, Szíria és Tunézia moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői mély hálójukat fejezték ki a szovjet kormánynak a társadalmi szervezeteknek és a szovjet népnek azért, hogy a Szovjetunió kormánya és népe bebizonyította hűségét és barátságát az arab népek iránt. „A bűnös betörés idején a Szovjetunió és a többi szocialista ország anyagi-erkölesl és politikai támogatást adott és bebizonyította barátságát", — hangzik a nyilatkozat, s megjegyzi, hogy sok szovjet állampolgár az arab nagykövetségekhez intézett levelében felajánlotta, hogy kész az arabok oldalán harcolni a gyarmati rendszer, az imperializmus és Izrael ügynökei ellen. TITKOS KÜLDETÉSSEL Ciprusra érkezett Atanasziosz Deniszisz, a görög vezérkari főnök helyettese. Ciprusi körökben úgy vélik, hogy látogatása összefügg Görögország ciprusi nagykövetségén végrehajtandó személycserékkel.