Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-28 / 176. szám, szerda

MICSODA DOLOG EZ, KÉREM?! Kérdéseinkre FRANTIŠEK FRANTAL, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság panaszügyi osztályának vezetője válaszol Az állami és a gazdasági szervezetekkel szemben emelt panaszok számontartása és el­intézésük ellenőrzése a Közpon­ti Népi Ellenőrző Bizottság feladata. Ismeretes, hogy a pa­naszok intézését szabályozó, a helyzet javulását biztosítani hi­vatott törvényjavaslat előkészí­tése is folyamatban van már. A részletekről F r a n t i i e k F r a n t a 1, a Központi Népi El­lenőrző Bizottság panaszügyi osztályának vezetője a követke­ző felvilágosítást adta. • Többnyire milyen termé­szetűek a polgárok pana­szai? A nehézségek nagy része, amelyekre a polgárok bírála­tukban rámutatnak, nem újke­letű. így pl. a lakásépítkezés­sel, a szolgáltatások fejleszté­sével, a szociális biztosítással kapcsolatos egyes problémák állandóan az érdeklődés közép­pontjában állnak. Felesleges hangsúlyoznom, hogy a nehéz­ségek csak fokozatosan, az új gazdaságirányítási rendszer megvalósításával küszöbölhetők ki. «— A polgárok azonban gyak­ran az irányítás konkrét hibái­ból eredő problémákra ls rámu­tatnak. Nem ritkaság az állami vagy a munkafegyelem meg­szegése és az is előfordul, hogy az állami és a gazdasági appa­rátus dolgozói helytelen állás­foglalásukkal megsértik vagy mellőzik a polgárok Jogos érde­keit. — Az ilyen jelenségek ká­rosan hatnak a dolgozók mun­kakedvére, aktivitására. Ez ki­tűnik a Fővárosi Népi Ellenőr­ző Bizottság nemrégen megren­dezett ankétjából is. A több száz megkérdezett dolgozó kö­zül sokan kijelentették, hogy „nem érdemes" rámutatni a fo­gyatékosságokra, mert „amúgy sem kerül sor orvoslásukra". Megnyugtatásukra közlöm, hogy nézetük téves. • Mennyire becsülik a pa­nasztevők számát és álta­lában indokoltak-e a pa­naszok? — Polgáraink tavaly 177 ezer esetben emeltek panaszt. Ebből a központi hivataloknál érvé­nyesített panaszok száma meg­haladta a 103 ezret. A kerü­leti és a járási nemzeti bizott­ságokhoz 56 ezer, a népi ellen­őrző szervekhez pedig 18 ezer panaszt érkezett. Az 1965. évi helyzethez viszonyítva a jogos panaszok száma 54 százalékról 49,3 százalékra csökkent. — Az indokolt panaszokat, ha erre lehetőségünk nyílik, kedvezően intézzük el. A meg­állapított hibákért felelős dol­gozók ellen törvényszegés vagy fegyelemsértés címén fegyelmi vagy büntető eljárást Indítunk, esetleg pénzbírságot javaslunk. [ű És az indokolatlan pana­szokkal mi történik? — Sajnos ilyenek is voltak. A panasztevők nem tudják, mi­lyen feleslegesen megnehezítik a szervezetek, hivatalok és vál­lalatok munkáját, hogy ne is beszéljek az ezzel kapcsolatban felmerülő költségekről. Vannak esetek, amelyek tízezreket emésztenek fel. És a jogtalan, becsületbe vágó panaszok gyakran kedvezőtlen fényt vet­nek a lelkiismeretes dolgozók munkájára is. Ez pedig politi­kai erkölcsi szempontból is ká­ros. — Helyénvalónak tartom, hogy azokról a panasztevőkről is szóljak, akik „elfelejtik" alá­írni a nevüket. A névtelen bí­rálatok száma 1966-ban az elő­ző évihez képest 4,5 százalék­ról 5,2 százalékra emelkedett és 41 százaiékuk indokolt volt. Ez arra vall, hogy sok helyen még mindig nem támogatják a nyílt kritikát. Noha a legtöb­ben közérdekű problémákra hívták fel a figyelmet, nem volt hiány a bosszútól és a rosszindulattól vezetett bírálók­ban sem • Milyen konkrét problé­mákra derült fény a pana­szokból? — Sokan kifogásolják a köz­szolgáltatások minőségét, az el nem végzett munka vagy a fel nem használt anyag jogtalan számlázását. Ismeretes, hogy a tisztítókban és a mosodákban sokszor tönkremegy a ruhane­mű. A lakóházak karbantartá­sával és takarításával kapcso­latban is sok a panasz. Az utóbbi időben a polgárok egyre gyakrabban bírálják a közle­kedést, a vonatok késését vagy túlzsúfoltságát. A vasutasok vi­selkedése sem mindig kifogás­talan. — A múlt évben lényegesen emelkedett a közellátással és a kereskedelemmel elégedetlenek száma. A polgárok nem tud­nak kibékülni bizonyos köz­szükségleti cikkek hiányával és gyengébb minőségével. Egyes pótalkatrészek és az épí­tőanyag beszerzése is problé­ma még. — Örvendetes, hogy a szo­ciális biztosításra vonatkozó panaszok majdnem 14 százalék­kal csökkentek az 1965. évi helyzethez képest. A polgárok többnyire a hosszadalmas és nehézkes ügyintézést, a téves számítást kifogásolják. • Milyen javaslatokat tett a Központi Népi Ellenőrző Bizottság a helyzet javí­tása érdekében? — Minthogy a bírálatok nagy része a nemzeti bizottsá­gok munkáját illeti — még az idén sor kerül a nemzeti bi­zottságok és üzemeik munkájá­nak felülvizsgálására. — Elemzéseink során rávi­lágítottunk arra, hogy az • ál­lami lakások kiutalásával in­dokolt szociális esetekben a jövőben is számolnunk kell. To­vábbi javaslatunk értelmében a családi házak tulajdonosai hat hatósabb jogvédelemben része­sülnek, ha a családi házukban lévő lakásba kívánnak beköl tCzni. — A társadalom érdeke a találmányok, illetve az újítási javaslatok szerzői és a munka­adók, illetve a vállalatok kö­zötti ellentétek rendezése. Ez ugyancsak megoldásra váró probléma. A tartósabb gyártmá­nyok jótállási Idejének meg­hosszabbítását, a kereskedelmi szolgáltatások esetében pedig a reklamációk és a panaszok színvonalasabb elintézését ja­vasoltuk. A közszolgál látási üzemek, a lakáskezelőséguk és hasonló szervezetek munkáidé jének — szerintünk — a pol­gárok szabad idejéhez kell al­kalmazkodnia. Az ügyeletes szolgálatok bevezetésével — különösen a nagyobb városok­ban — a megrongált vízveze­téket és egyéb berendezést ha­ladéktalanul kijavíthatják El A panaszok intézése nem mindig kielégítő. Milyen intézkedések várhatók? Szerencsére ezen a téren is javulás mutatkozik az utóbbi időben. Az állami és gazdasági szervek vezető dolgozóinak nem egy esetben sikerült ki­küszöbölniük a szóban forgó káros jelenségeket. Az igaz Sághoz híven mégis meg kell mondanom, hogy a polgárok elégedettségének kivívása és bizalmának megszilárdítása még számos intézkedést köve­tel.. Célunk a panaszok meg­előzése, a bírálatokat kiváltó okok megszüntetése. Ezt kí­vánja a társadalom érdekeinek és az egyének jogainak védel­me. KARDOS MARTA Hasznos tanulságok A LOSONCI JARASI PÁRTBI­ZOTTSÁG a járás pártalapszer­vezeteinek áprilisi és májusi tagsági gyűléseit sok vonatko­zásban új munkaformák és módszerek alapján készítette elő. Munkájában a Központi Bi­zottság februári és márciusi ha­tározatából indult ki, szem előtt tartva azonban, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően al­kalmazza őket. Az alapszervezetek áprilisi és májusi tagsági gyűlésének a kö­zelmúltban megejtett kiértéke­lése megmutatta,., hogy a járási pártbizottság munkaformái és módszerei lényegében helyesek voltak. A pártszervezetek elnö­kei a gyűléseket megelőzően bentlakásos iskolázáson veitek részt. Itt sok szó esett a tagsá­gi gyűlések megszervezésében szükséges új munkaformákról és módszerekről. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy az alapszer­vezetek az áprilisi és a májusi tagsági gyűlések előkészítésébe jelentősen nagyobb tömegeket kapcsoltak be, mint a múltban bármikor. Természetesen a kí^ dolgozott és elfogadott határo­zatok is sokkal jobban tükröz­ték a való életet, a megoldásra váró kérdéseket, mint a múlt­ban. Ezzel kapcsolatban számos példát lehetne felsorolni a já­rás egyes alapszervezeteiből — a losonci Konzervgyárból, a ló­nyabányai Magnezit Üzeméből, a füleki Kovosmaltéból vagy az egyes falvakból: Nagycsalomijá­ról, Varbóról, Fülekről, Sirak­ról stb. Sirakon, Füleken az épí­tőipari iskolában és számos köz­ségben arról esett sok szó, hogy a magyar tannyelvű Iskolákban nagyobb gondot kell fordítani a szlovák nyelv tanítására. Más községekben pedig — Divin, Ábelová, Málinec stb. — arról hoztak döntést, hogy ifjúsági klubot kell létesíteni. A TAGSÁGI GYŰLÉSEK napi­rendi pontján természetesen számos egyéb probléma is sze­repelt, mint például a párton belüli nevelés megjavítása, a kommunisták tevékenysége a nemzeti bizottságokban, a nem­zetiségi kérdés megoldásával összefüggő problémák, a tömeg­politikai munka. Egyes alap­szervezetekben sokat beszéltek a cigánykérdés megoldásáról is. Számos tagsági gyűlésen foglal­koztak az ifjúság kérdésével, a fiatalok szakképzettségének nö­velésével, az ipari tanulókról való gondoskodás megjavításá­val. A gyűléseken nem volt ritka a bírálat sem. Például a máli­neci üveggyár dolgozói, a lo­sonci Békeüzem kommunistái, a füleki Kovosmalt egyes alap­szervezeteinek tagjai nem hall­gatták el a gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos hibá­kat, nem rejtették véka alá vé­leményüket a bérezés fogyaté­kosságait illetően sem. A szö­vetkezeti pártalapszervezetek viszont sokat foglalkoztak az új irányítási rendszerrel a mező­gazdaságban és természetesen a tagság jutalmazásával, a ter­melési feladatok teljesítésével. Hangot adtak annak a vélemé­nyüknek is. hogy egyes mező­gazdasági gépek minősége rossz, ugyanakkor megvásárlá­suk nagy terhet ró a szövetke­zetekre. Valamennyi tagsági gyűlésen sokat foglalkoztak a kommunis­ták a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére kibontakozó kötele­zettségvállalási mozgalommal, A losonci járás dolgozói eddig több mint 60 millió korona érté­kű vállalással köszöntik az év­fordulót. AZ ALAPSZERVEZETEK ZÖ­ME olyan kérdéseket tűzött na­pirendre, amelyek közvetlenül összefüggnek a tagság és az egész lakosság életével. Ennek köszönhető, hogy igen sokan szólaltak fel a gyűléseken, s fej­tették ki véleményüket a felve­tett problémákkal kapcsolatban. A tagsági gyűlések értékelé­séből merített tapasztalatok alapján a losonci járási pártbi­zottság úgy döntött, hogy a jö­vőben még inkább kihasználja ezeket a tapasztalatokat, mint a pártmunka további javításának egyik fontos feltételét. AGÖCS VILMOS A KEK KOR SIGNÁL X 5 ENNYI A PONTEREDMENYED — EZEK A LEGIZGAL­MASABB PERCEK... — Rövid nadrágos kisfiú vol­tam, éppen olyan lányos kép­pel, szeplős orral, szemüveggel, mint most, amikor beleszeret­tem a romantikába. Ma így mon­dom, de akkor még nem tud­tam ezt az érzést meghatároz­ni. Egyszerűen: kiültem az árokpartra, bámultam a felhő­ket, a madarakkal beszélgettem, aztán órák hosszat villamosoz­tam és szentül meg voltam győ­ződve arról, hogy egy tenger­alattjáró kapitánya vagyok. Fel­nőttem, CSISZ-tag, majd a Prá­ga 5. körzeti CSISZ-bizottság választmányi tagja lettem. Itt született meg bennem az el­határozás: megvalósítom gyer­mekkori álmaimat. A mesevi­lág ugyan már messze volt, de a természetszeretet tovább élt bennem. A Kék kör történeti? valahol itt kezdődik ... A srácok az utcánkból verődtek össze, először kerékpáromat, könyve­ket kölcsönöztem nekik, majd elmondtam mindazt, amiről én álmodtam, végül megszerveztük az első kirándulást. Remekül sikerült, fáradtan, de sok él­ménnyel tértünk haza. Ez két évvel ezelőtt volt, azóta a Kék kör a Prága 5. Pionírotthon tá­borozóinak egyik legjobb cso­portja, gyarapszik, naplót ve­zet, felszerelése, egyenruhája van. Sokakat kizártunk, máso­kat felvettünk, „írott törvények" szerint élünk. Tagunknak egyetlen egy összejövetelt sem szabad kihagynia, legalább kö­zepes tanulmányi eredményt kell elérnie. Tavaly egy hóna­non keresztül a Šumaván tábo­roztunk, egy hétig a Sázaván voltunk, tíznapos brigádmunkát vállaltunk. A legkisebb fegyel­mezetlenség kizárással jár. Az Iskolával és a szülőkkel állandó kapcsolatot tartok fenn. Azt ál­lítják, mióta fiuk a Kék kör tagja, megjavult az előmenete­le és a magatartása is. Társra találtam A sors véletlenül hozott össze Václavval. Talpraesett, ügyes he'gymászó, hajlandó volt a fiúk­nak áldozni minden szabad per­cét, sőt szabadságát is. ötlet­gazdagsága gyakran bámulatba ejtett bennünket. Ezek után nemcsak kirándultunk, táboroz­tunk, hanem jártuk a barlango­kat, megtanultunk hegyet mász­ni, ismerkedtünk a történelmi nevezetességekkel, herbáriumot készítettünk, ásvány-gyűjtemé­nyünk van. Szórakozunk és ta­nulunk. Ennyit tudtam meg előzetesen a Prága 5. Pionírotthonban. Egyúttal meghívtak a Signál X5 harcjátékok fináléjára. Motol Már hónapokkal ezelőtt hal­lottam róla, országszerte hatal­mas mozgalommá nőtte ki ma­gát, de bevallom, hogy konkrét elképzelésem nem volt a dolog­ról. Izgatottan vártam a másna­pot. Majd egy órát döcögtem a kilences villamossal, míg megér­keztem Motolba. Prága egyik városnegyede ez, apró házakkal és gyárakkal, efgy modern kór­házzal és autószervizzel. A tér­kép szerint, amit előző nap a kezembe nyomtak, a dombok felé vettem utamat. A kaszár­nyák mellett elhaladva, hama­rosan kint voltam a természet­ben, fasávok és pázsitok váltot­ták egymást, a dombokról gyö­nyörű kilátás nyílt a városra. Lövöldözést hallottam, arra felé Indultam. A Kék kör éppen az első feladatát teljesítette. Ti­zenkét zöldinges, piros kendős fiú ott hasalt a lövészállásban, megtöltött puskával a célpont felé összpontosítva. A Kék körön kívül még tizen­négy csapat versenyzett itt. Va­lamennyien elsők szerettek vol­na lenni, de a szigorú pontozó­bizottság könyörtelen volt, saj­nos, első csak egy lehet. De hiszen játékról van szó, játék­ról, melyet azonban a gyerekek • nagyon komolyan vesznek. A lövés után terepismeret kö­vetkezett, majd sátortábor épí­tése, fafaragás, morze-verseny, növényismeret, elsősegélynyúj­tás, aknakeresés, gránátdobás. Egy valódi táborozónak ezt mind tudnia kell, sőt tűzhelyet építe'ttek és megfőzték az ebé­det. Ez volt a legkedvesebb pil­lanat, krumplit hámozni, vízért menni. A hagymavágáskor egy­más szemét törölgették és úgy nevettek. A nap perzselt, a gye­rekek homlokára izzadságcsep­pek lopakodtak. De ki törődött most ezzel? Meg kell menteni a Kék kör becsületét. Egész napra akadt itt munka bőven. Közben a vezetők bele­belekukucskáltak a pontozók jegyzeteibe. Versenyről van szó és így az eredmény sem mellé­kes. De mindnyájan tudták, nem ez a lényeg. Ügyességre, talpra­esettségre, természetszeretetre nevelni a gyerekeket. Modern romantikát kerestek és lám, meg is találták ... A rövid nadrágos kisfiú, a mai „nagy" vezér — Hoffmann Tomáš harmadéves jogászhall­gató. A társ — Fencl Václav, a Csehszlovák Autóforgalmi Vál­lalat alkalmazottja. A srácok — tizenkét fiú, akikben fantázia, és főként ter­mészetszeretet van. A Signál X5 harcjáték első évfolyailia befejeződött. A szo­cialista hazaszeretetre való ne­velés egyik nagyon játékos, de tudatos nevelési módszere ez, egy új módszer, amely máris bevált. Letették az alapkövet, a reméljük a Signál X5 hagyo­mánnyá válik. OZORAI KATALIN

Next

/
Thumbnails
Contents