Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-28 / 176. szám, szerda

Fej leszteni kell a két német állam békés kapcsolatait Az NSZEP levele a nyugatnémet uniópárt tagjaihoz Berlin (CTK) — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága nyílt levelet Intézett a nyugatnémet CDU és CSU uniópárt tagjaihoz. A levelet a Neues Deutschland keddi szá­ma közölte. A SED Központi Bizottsága a nyílt levélben ki­fejezi azt a reményét, hogy te­kintet nélkül a nézetkülönbsé­gekre mind az NSZK, mind az NDK lakóinak az az érdeke, hogy megakadályozzák a hábo­rút és kialakítsák a két német állam békés kapcsolatait. Kína-ellenes tüntetés Burmában Rangoon (CTK) — A kínai telepesek provokációja miatt súlyos zavargásokra került sor hétfőn Rangoonban, Burma fő­városában. A Reuter hírügynök­ség jelentése szerint a kor­mány mindent elkövet, hogy a burmai—kínai kapcsolatokat veszélyeztető zavarokat lecsen­desítse. Az egyik kínai iskola diákjai tüntetést rendeztek amiatt, hogy a hivatalok meg­tiltották a Mao-jelvények vise­lését és a Mao-idézetek skan­dálását. A diákok egy burmai újságírót tüntetés közben bán­talmaztak. Amikor a provoká­ció híre elterjedt, a város la­kossága behatolt az iskolába és összetörte annak berende­zését. A zavargások kedden nem­csak folytatódtak, hanem még súlyosabbá váltak. A kínai üz­leteket megtámadták, a gépko­csikat felgyújtották, a telepe­sek bútoraiból az utcán .mág­lyákat raktak. A rangoonl hi­vatalok több kínai iskolát be­zártak. Harmadik napja tart Hongkongban a sztrájk Peking (CTK) — Harmadik napja tart Hongkongban a kí­nai dolgozók sztrájkja, amely­ben az Üj-Kína hírügynökség szerint kb. 50 000 ember vesz részt. A jelentések arról is beszá­molnak, hogy a sztrájk követ­keztében megbénult a hongkon­gi kikötő élete és a sztrájk je­lentősen gátolja a szárazföldi és vízi közlekedést is. A moz­galomhoz egyre többen csatla­koznak a két hongkongi vil. lanytelep dolgozói közül is, és keddi jelentés szerint 2000 tex­tilgyári munkás is bejelentet­te, hogy sztrájkba lép. A levélben hangsúlyozzák to­vábbá a humanizmusnak azt a követelményét, hogy az NSZK szüntesse be a vietnami nép és az arab népek ellen indított agressziók támogatását, mond­jon le atomigényeiről, kezdje meg a leszerelést és a fegyver­kezést költségek csökkentését a népiólét érdekében, továbbá ha­ladéktalanul érvénytelenítse a szükségállapot-törvényt, és ha­tálytalanítsa a Német Kommu­nista Párt működését betiltó rendeletet. A levél szerint a béke és az emberséges szándé­kok legalapvetőbb feltétele, ha Bonn lemond az egyedüli kép­viselet jogáról, és megszünteti revansista politikáját. Ha egy nap megalakul ismét az egységes Németország, az csak egy békeszerető, haladó, demokratikus és antiimperialls­ta Németország lehet. A keresz­tény dolgozók és a keresztény humanisták feladata is csupán az lehet, hogy harcoljanak az újnácizmus és a militarizmus ellen. A levél a továbbiakban meg­említi, hogy Willi Stopli az NDK kormányelnöke Kiesinger nyu­gatnémet kancellárt felhívta a tárgyalásokra, azonban Kiesin­ger ezt a javaslatot visszautasí­totta. Az NSZEP ezért a két párt tagjaihoz és választóihoz fordul, akik a nyugatnémet kor­mánypolitika fontos tényezői, és éppen ezért felelősek is a nyugatnémet kormány politiká­jáért. Sztálin lánya idegbajos Moszkva (CTK) — A Kom­szomolszkaja Pravda keddi szú­rna idézi az olaszországi Paese Sera című újság kitételét, mi­szerint Sztálin lánya, Szvetla­na Allilujevova igen gyakran kap hisztérikus rohamokat, és súlyos idegbajban szenved. New Yorkból érkezett hírek szerint kedvezőtlen egészségi állapota kétségessé teszi életrajzának megjelenését. Munkáját, ame­lyet George Kennan volt ame­rikai diplomata segítségével vé­gez, türelmetlenül figyelik az újságírók, kiadók és elsősor­ban az Egyesült Államok poli­tikai körei. Az olasz lap megállapítja, hogy Allilujevova már fiatal kora óta Idegbeteg és hazájá­nak, valamint gyermekeinek elhagyása is ezzel magyaráz­ható. James Mercdith az ismert néger polgárjogi harcos vasárnap szakadó esőben is folytatta az amerikai Mississippi államban a félelem elleni tüntető menetet. Képünkön J. Maredith (kö­zepén). (CTK — UPI telefotó) szeti katasztrófát ért, 43 száza­léka pedig háborús állapotot. KEDDEN fejeződött be Har­kovban a KGST állandó mező­gazdasági bizottsága állatte­nyésztési csoportjának ülése. KEDDEN Pekingbe érkezett a delhi kínai nagykövetség ki­lenc diplomatája. A PRÚ ANTALNAK, a magyar minisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével delegáció utazott Bukarestbe a magyar— román gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormánybizottság 7. ülésszaká­ra. AZ AMERIKAI atomerő-bi­zottság bejelentette, hogy hét­főn a nevadai kísérleti tele­pen felrobbantottak egy 20 ki­lótonnás nukleáris szerkezetet. Ez volt a 14. nukleáris'kísér­let ebben az évben. AZ ÉSZAK-AMERIKAI és a Panama-bizottság tagjai három javaslatot dolgoztak ki a Pa­nama-csatorna igazgatásáról, Illetőleg egy új csatorna épí­téséről, valamint e fontos ten­geri útvonal védelméről és semlegességéről. VARSŰBAN megkezdődött a LEMP vajdasági pártszervezetei titkárainak, a minisztereknek, a gazdasági szervek és az ér­dekelt központi Intézmények képviselőinek a nehézipar mun­kájával és az új pénzügyi mód­szerekkel foglalkozó tanácsko­zása. AZ IRAKI lapok hétfőn kö­zölték, hogy a bagdadi éjszakai szórakozóhelyeken foglalkozta­tolt amerikai, angol és nyugat­német táncosnők kémkedéssel foglalkoznak. A lap felszólítot­ta az Iraki hivatalokat, hogy tiltsák meg a külföldi táncos­nők és énekesnők alkalmazá­sit. sorban JIM GARRISON New Orleans i ügyész, aki az elnökgyilkosság ügyében folytat nyomozást, szakított közvetlen munkatár­sával William Gurvichcsal, aki hétfőn kijelentette, hogy a Glay Shaw ellen emelt vád, mi­szerint ő készítette elő az el­nökgyilkosságot, alaptalan. Gar­rison később közölte, hogy munkatársával már hat hónap óta megszakította a kapcsola­tot, és azzal vádolta, hogy együttműködött a NBC televí­ziós társasággal, amelynek a múll heti adásában bírálták a Garrison-féle nyomozást. DE GAULLE francia köztár­sasági elnök kedden Párizsban találkozott Houphouet-Boigny­vel, az Elefántcsontpart Köz­társaság elnökével. KIESINGER nyugatnémet kan­cellár kedden fogadta John I.ynch ír miniszterelnököt, aki jelenleg európai körúton tar­tózkodik. 37 DÉL-AFRIKAI polgárt ál­lítottak Pretoriában bíróság elé azzal a váddal, hogy fel­kelést kíséreltek meg Délnyu­gat-Afrikában. MINTEGY 4 millió dollár se­gítséget kapott a világ 240 000 menekültje az elmúlt évben az ENSZ-től. A SZÜKSÉGÁLLAPOT-TÖR­VÉNNYEL kapcsolatos közvéle­ménykutatást rendeztek az NSZK-ban. A kiadott jelentés szerint a lakosság többsége a törvényt szükségesnek tartja. A kivételes állapot vagy szük­ségállapot fogalom alatt a kér­dezettek 60 százaléka termé­Béremelés az NH-ban Berlin (CTK) — Július 1-től kezdve a Német Demokratikus Köztársaság területén emelik a dolgozók fizetését. A munká­sok és dolgozók legalacsonyabb bruttó bére az eddigi 220 már­ka helyett 300 márka lesz. Ez­zel egyidejűleg a családi pót­lékot a negyedik gyermek után 40-ről 60, az ötödik és minden további gyermek után 45-ről /Q márkára emelik. Johnson után Be Gaulle-lal tárgyal a román miniszterelnök Washington (CTK) — Ion Gheorghe Maurer, az RSZK mi­niszterelnöke hétfőn délután a washingtoni Fehér Házban John­son elnökkel tárgyalt. A román államférfi a sajtókonferencián kijelentette, hogy tárgyalásaik egyrészt a nemzetközi problé­mákra, másrészt a feleket köl­csönösen érdeklő kérdésekre vonatkoztak. Maurer miniszterelnök a Johnsonnal folytatott megbe­szélés után Párizsba utazott, ahol tárgyalásokat folytat a francia kormány vezetőivel a közel-keleti és más nemzetközi kérdésekről. Az utolsó jelentések szerint De Gaulle francia elnök ina délután fogadja magánbeszélge­tésre a román miniszterelnö­köt. Bukarestben hivatalosan beje­lentették, hogy Ion Gheorghe Maurer a holland kormány meghívására július második fe­lében Hollandiába látogat. Olaszország tiltakozik Bécs (CTK) — A bécsi olasz nagykövet kedden tiltakozott az osztrák kormánynál a fel­ső-adigei határvidéki tarto­mányban vasárnap elkövetett két bombamerénylet miatt. A terroristák aknákat telepítettek az olasz Járőrök útvonalába, és a két bomba robbanása négy olasz határőr életét oltotta ki. A nagykövet felhívta az osztrák kormány figyelmét, hogy a me­rénylők ismét osztrák terüle­ten készítették elő gyilkos ak­ciójukat. Friedl Fürnberg. az Osztrák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára ki­jelentette, hogy a merényletért az osztrák kormány felelős, és megállapította, hogy az osztrák kormánynak minden lehetősé­ge megvan arra, hogy megaka­dályozza a terrorista akciókat. F ranciaország figyelme az utóbbi hetekben akár­csak a többi országoké, a Kö­zel-Keletre összpontosult. A Földközi-tenger másik partján lejátszódott dráma — különfé­le okokból — egészen szokat­lanul felizgatta a kedélyeket. Magát a konfliktust illetően a vélemények különböztek ugyan, de a legtöbben ezzel kapcsola­tosan felismerték a harmadik világháború kirobbanásának veszélyét. A nézetek összecsa­pásának hatása azonban még sokáig érezhető lesz. A közel-keleti konfliktus ki­robbanása előtt dióhéjban ez volt a politikai helyzet Francia­országban. A legutóbbi válasz­tásokat csak csekély többség­gel megnyert gaulle-isták éppen szigorú intézkedések foganato­sítására készültek a munkások ellen, ami ez utóbbiaknál he­ves reakciót váltott ki (a má­jus 17-i sztrájk) és tömörítette a baloldali pártokat. A közép-keleti helyzetről a franciáknak nem voltak vilá­gos fogalmaik. Számukra Izra­el továbbra is a sokat szenve­dett zsidók számára a világ­háború után létesült, kibucait (szövetkezeti falvait) tekintve enyhén szocialista színezetű állam volt, amelyet a Szovjet­unió az elsők között ismert el. Ezzel szemben Nasszerről a saj­tó többnyire mint a diktátorról Irt, aki 1956-ban lezárta a Szue­zi-csatornát, az arabokról pe­dig, mint veszélyes fajgyűlölők­ről, akik el akarják pusztíta­ni Izraelt. Tény, hogy néhány arab politikus harcias kijelen­tései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek bedől­jenek ennek a propagandának. Az is igaz, hogy sok francia Algéria gyarmat elvesztése óta ellenséges érzelmeket táplál az arabokkal szemben, s ezt a gyű­löletet a reakciósók igyekeztek — ezúttal sikerrel — tovább Franciaország és a közel-keleti konfliktus szítani. A konfliktus kezdeté­től az arabgyülölet olyan ára­data zúdult a közvéleményre, mind a nagy példányszámban megjelenő Francé Soir, le Pá­risién Libere, l'Aurore, Paris­Jour stb. lapokból, mind pedig a félhivatalos rádióadókból, (főként az Európa I. adóállo­másból], hogy az embernek va­lóban meg kellett őriznie hi­degvérét, hogy ne hagyja magát befolyásolni. A legolvasottabb francia lap, a Francé Soir jú­nius 5-én nyolc hasábon hirdet­te, hogy „Egyiptom megtámad­ta Izraelt". A rádió is egész nap azt igyekezett elhitetni hallgatóival, hogy az egyipto­miak nyitották tüzet. De ami­kor már bebizonyosodott, hogy ez nem Igy történt, még sok újság ragaszkodott a Figaro állításához, miszerint: „a táma­dó az, akinek szándékában volt a másik fél elpusztítása". Az izraeliek katonai sikereinek láttán a lapok ezt a magyará­zatot már meg sem akarták másítani. Harci kürtjeiket har­sogtatva Moshe Dayant ma­gasztalták, megfeledkezve arról, hogy e kardcsörtető hadvezér az emberiséget egy harmadik világháború szélére sodorta. A Paris Soir „Józsuának" és „Iz­rael pallosának" nevezte Mos­he Dayant. A l'Aurore erre még rá is licitált, azt állítva, hogy Moshe Dayan az 1956-os eposzt „ragyogó módon megis­mételte." Míg ezek a lapok mind Izrael villámgyőzelmét di­csőítették, egyedül a Ľ Huma­nité és a széles körökben ol­vasott Le Monde burzsoá libe­rális lap igyekezett ebben az időszakban ohjektív maradni. Az állami rádió csupán közöm­bös híreket közölt. A többi pro­pagandaeszköz viszont az arab államok, a Szovjetunió és egy­úttal a szocialista államok el­len uszított. O Kik voltak a legharciasabbak? Ez a részrehajlás áradata felkorbácsolta a már amúgy is fogékony közvéleményt, jól­lehet a legtöbben rettegtek egy világháború kirobbanásától, s ennek ellenére nem hiányoztak még az olyan önző kijelenté­sek sem, mint például: „Az ő buta konfliktusuk miatt még a végén üzemanyag nélkül ma­radunk, és nem mehetünk au­tón szabadságra!" A faji meg­különböztetés irányzata újból tápot kapott, de szokatlan for­mában: akadtak ugyanis anti­szemiták, akik a zsidók védel­mére keltek. Az arabellenes tüntetéseken zsidók is részt vettek ugyan, de a legharcia­sabb elemeket e felvonuláso­kon az Algériából hazatelepültek képezték, akik nehezen viselik el birtokaik elvesztését, no meg azok a fasiszták, akik nem mu­lasztanak el egyetlen olyan tüntetést sem, ahol közvetle­nül vagy közvetve a kommunis­ták ellen lehet uszítani. A szenvedélyek hullámai kü­lönösen az értelmiségiek köré­ben csaptak magasra. Még az olyan becsületes baloldaliak­nak ismert (köztük zsidó szár­mazású) személyiségek, mint Sartre, lonesco, Daniel Mayer is Izrael védelmére keltek, és árulással, valamint aljassággal vádolták mindazokat, akik őket nem voltak hajlandók kö­vetni. Jóllehet, ez a hév náluk is csökkent az események ki­bontakozása folyamán, mégis úgy látszik, hogy az érzelmeik megzavarták a józan politikai ítélőképeségüket. Heves bírá­latuk következtében olyan mély szakadék keletkezett köz­tük és barátaik között, hogy ezt bizony csak hosszabb idő múlva lehet majd ismét feltölteni. Nagy érdemük van azonban nálunk is az olyan zsidó íróknak és gondolkodók­nak akik megőrizték hidegvé­rüket, és képesek voltak kü­lönbséget tenni Izrael reakciós kormánya és népe között. © Az agresszió belpolitikai hatása Belpolitikai téren e konflik­tusnak nálunk igen komoly ki­hatásai voltak. A Baloldali De­mokratikus és Szocialista Szö­vetség először Izrael mellett foglalt állást, és vezetői közül néhányan még a ganlle ista kor­mány „semlegességét" is osto­rozták. Már majdnem az tör­tént, hogy az arabok elleni „kemény fellépés" híveit kö­vetik. Idővel azonban, amikor már Izrael agressziója bebizo­nyosodott, a szövetség vezetői mérsékeltebb álláspontra he­lyezkedtek, s követelték „az izraeli csapatok visszavonását oda, ahol az ENSZ-csapatok tá­vozása előtt voltak". De Gaulle-nak körültekintő politikájával fannak köszönhe­tő, hogy tudatában volt az ara­bokkal fenntartandó jó viszony hasznosságának!) sikerült he­lyes vágányra terelnie a dol­gokat. E tekintetben a Francia Kommunista Párt álláspontja közelebb kertilt De Gaulle­éhoz, mint a szövetség néhány tagjáéhoz. Ez viszont magában rejti a kommunisták és a bal­oldali szövetség közötti egység megingásának veszélyét. Szerencsére azonban a gaul­le-ista kormány önkényes poli­tikája és népellenes szociális in­tézkedései szükségessé teszik a kommunisták és a szövetség összefogását. Valóban, e két fél képviselői a nemzetközi válság idején teljes egyetér­tésben szavaztak a kormány­nak megadandó különleges telj­hatalom ellen. Izrael állam iga­zi jellege mind nyilvánvalób­bá válik. Néhány lap — köztük a Figaro — már helyreigazí­tást is hozott a korábbi helyte­len tájékoztatását pótolva. Ez pedig hozzájárul majd a kom­munisták és a baloldali szövet­ség szoros kapcsolatainak to­vábbi fenntartásához. Egy bizo­nyos elhidegülést azonban ez a konfliktus mégiscsak oko­zott, melynek fejleményeit most még nehéz felmérni.

Next

/
Thumbnails
Contents