Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-27 / 175. szám, kedd

Francia lapvélemények a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról A glassborői kelet—nyugati csúcstalálkozó második menete előtt kisebb családi összejövetelre került sor, amelyet a fényképészek lencséje is megörökített. A képen balról jobbra: Johnson elnök felesége, Koszigin Ljudmila nevű lánya. Koszigin szovjet miniszterelnök, Johnson elnök és Johnson leánya. (Telefoto: CTK) Koszigin sajtókonferenciája New Yorkban (Folytatás az 1. olrtálról) azért kérte a közgyűlés összehívását, mert a Közel-Keleten súlyos feszültség mutatkozik és nem vezettek eredményre azok a törekvések, amelyek meg akarták gátolni az agressziót. Jelenleg ugyan nem folyik háború, de az agresszor meg szállva tartja az EAK, Szíria és Jordánia jelentős területeit. A csapatok szembenállnak egymással, a fegyveres akció bár mely pillanatban ismét kitörhet — mondotta a szovjet miniszterelnök. — Ezért a közvetlen és legfontosabb cél most az, hogy a közgyűlés elítélje az agreszsziól és az agresszor csapatait haladéktalanul vonják kt a megszállt területekről a korábbi fegyverszüneti vonal mögé. A csapatok kivonása a legreálisabb megoldás és egyben az első lépés, amely nélkül nem lehetséges a béke helyreállítása a világ e térségében. Egyes más országok a csapatok kivonását más kérdések megoldásával akarják összekötni. Ezekre a problémákra azonban csak akkor kerülhet sor, ha a csapatokat kivonták a megszállt területekről. Az ilyen kérdésekkel a Biztonsági Tanácsnak kell majd foglalkoznia. Koszigin elmondotta, New York-i tartózkodása során csaknem minden arab képviselővel tárgyalt a közel-keleti kérdésről. A világban számos más nyugtalanító probléma is van, amely hozzáfárul a feszültséghez — folytatta a szovjet miniszterelnök, első helyen említve meg a vietnami háborút. „Bár a vietnami háborút minden haladó erő elítéli, s a világ népdi követelik a háború befejezését, az amerikai csapatok feltétel nélküli kivonását, a háború folytatódik, az USA kormánya folytatja az agressziót a vietnami nép ellen — mondotta Koszigin. — A vtenaml nép hősi küzdelme mindaddig folytatódik, amíg az agresszor el nem hagyja Vietnam földfét. A vietnami nép igaz ügyét minden haladó ember támogatja. Annak vagyunk tanúi, hogy egy kicsiny, elmaradott körülmények között élő nép hősi harcot folytat az amerikai agresszió ellen és bizonyosak vagyunk abban, hogy a győzelem a vietnami népé lesz" A szovjet miniszterelnök elmondotta, hogy New York-i tartózkodása során szívélyes hangulatú megbeszélést folytatott U Thanttál, az ENSZ főtitkárával és Abdul Rahman Pazsvakkal, a közgyűlés elnökével. Mindkettőjüknek köszönetet mondott a szovjet delegáció iránt tanúsított figyelemért. Kérdésekre válaszolva a szovjet miniszterelnök közölte: a közel-keleti kérdésekkel kapcsolatban nem jött létre megállapodás, mert az Egyesült Államok a csapatok kivonását más tervekkel akarfa összekötni. A két ország külügyminisztere azonban kapcsolatban marad egymással. Koszlgtn pozitívnak minősítette az ENSZ-közgyűlés első hetét, mert a felszólalók többsége elitélte az agressziót és követelte az agresszor csapatainak visszavonását. Az első lépésként az ENSZ-nek biztosítania kell ennek megvalósulását, el kell ítélnie az agresszort és meg kell büntetnie azzal, hogy kötelezi az okozott károk megtérítésére. Ez jó lecke lehet minden jövendő agresszornak. A szovjet miniszterelnök hangoztatta; ha a közgyűlés halogatja a döntést, ez növeli a háború felúfulásának veszélyét. A megfelelő döntésnek minden országra egyaránt kötelezőnek kell lannia. végrehajtásáról a Biztonsígi Tanácsnak kell gondoskodí ia tanácsnak szankciókat kell alkalmaznia azok ellen, akik megszegik az ENSZ határozatát. Koszigln hangoztatta, hogy véleménye szerint Johnsonnal a közel-keleti kérdésről folytatott tárgyalásai nem befolyásolják a Szovjetunió viszonyát az arab országokkal. „Mi bízunk az arab országokban s az arab országok bíznak bennünk" — mondotta. A vietnami kérdésben a tárgyalások nem változtattak a mélyreható nézeteltérésen. Megítélésem szerint nem vagyunk közelebb a békés megoldáshoz — jelentette kt Koszigin megállapítva, hogy a vietnami agreszszió súlyosan és károsan hat ki a szovjet—amerikai kapcsolatokra. A szovjet nép nem akar háborút és meggyőződésem szerint az amerikai nép sem, de a háború folytatódik, az agresszió nem szűnik meg" — mondotta. Koszigin rámutatott, ha az Egyesült Államok abbahagyná a vietnami agressziót, akkor lehetőség nyílna a gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítésére, a technikai cserére és az együttműködésre a világpolitikai kérdések megoldásában. Ez egyben az Egyesült Államok úgynevezett „hídépítési" politikájának próbaköve ls. A szovjet miniszterelnök ezzel kapcsolatban képtelenségnek minősítette azt az állítást, hogy a két szupernagyhatalom közös megegyezéssel akarná rákényszeríteni döntéseit a világ többi országára. „Ez ellentétes világnézetünkkel, filozófiánkkal, gondolkodásunkkal — mondotta. — Minden országnak részt kell és részt ls lehet vennie az ENSZ keretei között a világ kérdéseinek megoldásában. A konfliktusok rendezésére pedig a Biztonsági Tanács a megfelelő szerv." Koszigin közölte: előrehaladás történi a nukleáris jegyverek elterjedését megakadályozó egyezményről. Az ilyen egyezmény megkötése a Szovjetunió, az USA és minden nép érdeke. A Szovjetunió ugyanakkor minden eszközzel meggátolja, hogy Nyugat-Németország nukleáris fegyverekhez jusson. Ami a rakétaelhárító rakétafegyverek eltiltásával kapcsolatos amerikai javaslatot illeti, Koszigin kifejtette, ez nem szolgálja a béke érdekét, mert a védelmi jellegű fegyverek helyett támadó fegyvereket gyártanak. A Szovjetunió azt Javasolja, hogy a leszerelés kérdését teljes egészében tárgyalják meg. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, a tárgyalásokon érintették az európai biztonság problémáját, de nem mentek bele a kérdés részletes tárgyalásába. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió meg nem támadási egyezményt javasolt a NATO és a Varsói Szerződés országai között, sőt javasolta az európai katonai blokkok teljes feloszlatását, de a nyugati hatalmak mindkét javaslatot visszautasították, ' - rí; -. í •.. • Párizs (CTK) — A francia sajtó hétfőn részletesen foglalkozott Johnson amerikai elnök és Koszigin szovjet kormányelnök második megbeszélésével. Az Humanlté szerint a találkozó eredményeit még korai lenne kiértékelni, azonban tagadhatatlan pozitívumot jelent, hogy Moszkva és Washington továbbra ts fenntartfák az érintkezést. A lap azt reméli, hogy a találkozó lehetővé teszi az atomsorompó-egyezmény megkötését. Optimista hangnemben foglalkozik a találkozóval a Figaro is. A lap véleménye szerint a két államférfi találkozója háttérbe szorított minden más nemzetközi aktualitást. A találkozó időtartama pedig azt bizonyltja, hogy a legfontosabb Brandt befejezte skandináviai körútját Osló (CTK) — Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, hétfőn a norvég fővárosban tett látogatásával befejezte -skandináviai körútját. A DPA hírügynökség oslói tudósítójának jelentése szerint a nyugatnémet államférfi fő célja az volt, hogy meggyőzze a skandináv országok kormányait a bonni politika úf békés politikai irányvonaláról, amely a keleti országokkal kapcsolatban is a feszültség csökkenését szorgalmazza. A finn kormány képviselőivel folytatott tárgyalásai alkalmával Brandt a Szovjetunió és Finnország kapcsolatait, a békés együttélés európai mintájának nevezte. Hangsúlyozta, hogy éppen az olyan városokban, mint Helsinki, Stockholm vagy Osló kell feltétlenül ismertetni az Európa békés rendezésére vonatkozó nyugatnémet elképzelést. Brown helyzete ingatag? London (CTK) — A brit sajtó vasárnapi számaiban több cikkíró ls foglalkozott a kérdéssel, vajon George Brown megmarad-e a külügyminiszteri bársonyszékben. Brownt ugyanis azzal vádolják saját pártja egyes képviselői és miniszterei, hogy a nyilvánosság előtt sokszor olyan álláspontot hangoztat, amely ellenkezik a többi miniszter nézetével. Legutóbb például azért támadták meg, mert az ENSZben tartott felszólalásában figyelmeztette Izraelt, hogy ne tartson Igényt Jeruzsálem jordániai részére is. Szerdán valószínűleg igen heves vitára kerül sor a brit alsóházban Brown és saját pártja képviselői között. nemzetközi problémákat alaposan és komolyan vitatták meg. A Combat szerint „a két nagy" találkozója a békés együttélés lehetőségét bizonyítja. A Paris Jour a találkozóval kapcsolatban megállapítja, hogy bár az eredményei még nem láthatók, az Egyesült Államokban örömmel fogadták a két államférfi megbeszéléseit, mivel a tömegek véleménye szerint ez azt jelenti, hogy az USA és a Szovjetunió között nincs áthidalhatatlan szakadék. A lap véleménye szerint Koszigin a találkozó alkalmából világosan kijelentette, hogy a Szovjetunió határozottan válaszolna az amerikai expanzió újabb megnyilvánulásaira. Revansista összejövetel Münchenben Bonn (CTK) — „Sohasem nyugszunk bele, hogy a német területből egy négyzetméternyit is elvegyenek, vagy engedményeket tegyünk" — közölte Erich Schellhaus, a Sziléziából kitelepített németek revansista szervezetének elnöke a vasárnapi összejövetelen. Az országos revansista találkozó vasárnap Münchenben, a bajor városban zajlott le több mint 200 ezer sziléziai német részvételével. Az összejövetelen Schellhauson kívül Franz Josef Strauss és Herbert Wehner miniszterek is beszédet mondtak. A német és a lengyel nép „megbékéléséről" beszéltek, de a szövetségi kormány hivatalos politikájának szellemében elutasították az Odera-Neisse határ elLsmerését. Ezeket a határokat az egyesített Németország kormányával kell majd megtárgyalni. Hangsúlyozták, hogy a bonni kormány semmit sem tesz a telepesek háta mögött. Sem Wehner, sem Strauss a sziléziai telepeseknek nem ígérte meg „az elveszített hazába" való gyors visszatérést. A lengyel nyugati határok vlszszaszerzése távolról sem lesz olyan könnyű, mint ahogy eddig mondták a kítelepítetteknek, — hangsúlyozta a két miniszter. A pápa békefelhívása Vatikán (CTK) — VI. Pál pápa hétfőn 27 új bíborost nevezett ki. A kinevezettek közül 13 olasz, négy amerikai, három francia, a többiek pedig belga, svájci, nyugatnémet, bolíviai, argentin, lengyel és Indonéz származásúak. A bíborosok testületének jelenleg 118 tagja van. A kinevezés alkalmából tar tott beszédében a pápa felszólt totta a kormányokat, hogy szorgalmazzák a béke helyreállítását Közel-Keleten és Vietnamban. REONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára hétfőn fogadta Carlos Olivares Sánchezt, Kuba moszkvai nagykövetét. A FRANCIA Szocialista Egységpárt háromnapos kongreszszusán elhatározták, hogy a párt nem csatlakozik a Baloldali Demokratikus és Szocialista Szövetséghez. A KOREAI fegyverszüneti bizottság 250. ülésén a bizottság kínai tagjai tiltakoztak az amerikaiak provokációt és ellenséges akciói ellen. A tiltakozásban rámutattak arra, hogy az amerikaiak ágyútfiz alá vették a demilitarizált övezetet. MÁR 5000 londoni vasúti alkalmazott kapcsolódott be a londoni főpályaudvarokon szervezett sztrájkba. A sztrájk hét nappal ezelőtt kezdődött. A KELET-AFRIKAI országok államfői július elején Nairobiban találkoznak annak megvitatására, hogyan lehetne megoldani Nigéria belpolitikai problémáit. 15 HALÁLOS ÁLDOZATA és 61 sebesültje van a katonai alakulatok és a bányászok öszszecsapásának a dél-bolíviai bányavidéken. Mint jelentettük, az oruról bányakörzetet a bolíviai kormány politikája ellen tiltakozó bányászok szabad területnek nyilvánították. A KlNAI külügyminisztérium június 26-án éles hangú jegyzéket adott át a pekingi brit ügyvivőnek, amelyben tiltakozik a hongkongi kínai telepesekkel szemben tanúsított brutális eljárás miatt. KENNETH KAUNDA zambiai elnök pekingi látogatása a baráti és együttműködési kapcsolatok történetének új fejezetét jelenti, hangsúlyozza a Kaunda elnök látogatása befejeztével kiadott nyilatkozat. fAMES MEREDITH, a négerek polgárjogaiért folytatott harc egyik vezetője vasárnap folytatta „a félelem ellent tüntetőmenetét". A KOMMUNISTA- ÉS MUNKÁSPÁRTOK világkonferenciájának összehívását javasolták a Mexikót Kommunista Párt XV. kongresszusának résztvevői. AZ ARAB ápolónők és dolgozók tüntettek az adeni „Erzsébet királynő" kórház előtt. A tüntetést az váltotta kl, hogy a brit gyarmati alakulatok három súlyos sebesültet elhurcoltak a kórházból, az egyiket éppen vérátömlesztés közben. FRANZ STANGL háborús bfinöst, akit a brazil hatóságok kiadtak a Német Szövetségi Köztársaságnak, szombaton adták át Düsseldorfban a vizsgá lóbírőnak, aki hivatalosan is elrendelte a vizsgálati fogságot. StangI a második világháborúban a soblbori és treblinkai koncentrációs táborok parancsnoka volt, és 700 ezer zsidó fogoly haláláért felelős. P

ontosan 17 évvel ezelőtt, 1950 június végén tört ki a koreai háború, amelyet az amerikai imperialisták robbantottak ki az ország északi lakossága ellen. A három évig tartó polgárháború felmérhetetlen anyagi és emberáldozatot követelt, s eredménye egy kettészakított ország, amelynek északi részében a szocializmus erői győzedelmeskedtek, délen pedig a Washington imperialista érdekeit vakon követő hazai burzsoázia és katonai junta kaparintotta meg a hatalmat és bitorolja azóta is. A népellenes diktatúrán alapuló dél-koreai rendszer hatalma azonban mindmáig nem tudott oly gyökeret verni, hogy akár a megelégedettség látszatát keltené az ország népének körében. Erre fényes bizonyíték a májusi elnöki és a júniusi parlamenti képviselőválasztások lefolyása és kimenetele, valamint az azt követő tiltakozó hullám. A májusban újra elnökké választott Pak Csöng Hl tábornok a parlamenti választások komédiájával azt akarta elhitetni népével és a világgal, hogy rendszere DélKorea lakosságának bizalmát élvezi. Ezt formálisan ei is érte, hiszen a 175 parlamenti mandátumból 130-at az elnök Köztársasági Demokrata Pártja szerzett meg, míg az ellenzéki Űj Demokrata Párt mindössze KOMMENTÁRUNK Választási csalás Dél-Koreában 44 képviselőt küldhet a parlamentbe. A választási „győzelmet" azonban erősen beárnyékolja az a tény, hogy a szavazati joggal rendelkezők 35 százaléka nem vett részt a választásokon. Az eredmények hitelességét pedig az teszi kétségessé, hogy az ellenzék óvást emelt, mert szerinte Pak Csöng Hl jelöltjei megfélemlítéssel és választási csalással szerezték meg a szükséges szavazatokat. Emiatt a szöuli ügyészség kénytelen volt letartóztatni a Köztársasági Demokrata Párt 33 tagját és hat helyi kormányzósági tisztviselőt A választási csalások keltette felháborodás miatt az elmúlt hetekben Dél-Korea valamenynyl nagyvárosában heves tömegtüntetések zajlottak le. A nyílt tüntetésekké fajult rendszerellenes megmozdulások élén a diákok álltak, akik közül a rendőrség durva beavatkozása következtében sokan megsérültek és többen börtönbe kerültek. A megfélemlítés azonban nem járt sikerrel s végül a kormánynak be kellett ismernie a visszaéléseket, majd 8 választási körzetben új választásokat rendelt el. A választási botrány egyébként kitűnő alkalmat adott a haladó tömegeknek, amelyek főleg a fapán— dél-koreai szerződés megkötését ellenezték és bírálták a dél-koreat csapatok Vietnamba küldését, továbbá az ország egyesítését követelték és nem utolsósorban az amerikaiak azonnali távozását DélKoreából. Ez a jogos és nyílt követelés tehát egyben nyitánya is volt annak a mozgalomnak, amely a tavalyi havannai trikontinentálls értekezlet határozata értelmében éppen tegnap kezdődött el egész Koreában: „Az amerikaiak kiűzésének hónapfa Dél-Koreából". (tgl wmm—mammrnämmm—mm