Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-25 / 173. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. június 25. • Vasárnap • XX. évfolyam, 173. szám • Ára 40 fillér A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÖTVEN ÉVE A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tézisei Moszkva (CTK) — A vasár­napi szovjet sajtó nyilvánosság­ra hozta a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának „A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom ötven éve" el­mű téziseit, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának június 20-án és 21-én tartott plénuma hagyott jóvá. A tézisek rövid bevezető ré­sze megállapítja, hogy az Ok­tóberi Forradalom műve az el­múlt ötven év alatt általános történelmi próbát állt ki, bebi­zonyította törhetetlen erejét, a marxizmus-leninizmus eszméi­nek állandó érvényű jelentősé­gét mind hazánk, mind boly­gónk népei életében. A kommu­nista mozgalom korunk legbe­folyásosabb politikai ereje lett. A tézisek három fő részre osz­lanak: 1. A harc és az építés hösl útja, A szocializmus teljes és végleges győzelme a Szov­jet unióban — világtörténelmi ielentőségű tény. 2. A kommu­nizmus építése, az Októberi Forradalom nagy művének foly­tatása és fejlesztése. 3. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a forradalmi világfolyamat. A kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet törvény­szerű folyamat, a társadalmi fej­lődés törvényszerű eredménye. A proletárforradalom győzelmé­nek útját a tudományos szocia­lizmus elmélete mutatta meg. Marx, Engels és Lenin, a világ­proletariátus vezérei bebizonyí­tották, hogy a szocialista for­radalom következtében a kapi­talizmus elkerülhetetlenül meg­bukik. Az osztályharcban a marxiz­mus—leninizmus szilárd alapján létrejött és állandóan erősö­dött egy újtípusú proletárpárt — a bolsevikok pártja, amely első ízben egyesítette a tudo­mányos szocializmust a munkás tömegmozgalommal, és sokol­dalúan felkészült, hogy a pro­letariátust a hatalom megszerzé­sére vezesse, és megnyerte a nép többségének támogatását. A tézisek nagyra értékelik Vlagyimir Iljics Leninnek, az Októberi Forradalom vezérének, a lángeszű gondolkodónak, a marxista elmélet alkotó szelle­mű továbbfejlesztőjének szere­pét. A tézisek a szocialista állam első dekrétumainak példáival bizonyítják, hogy a forradalom mindjárt kezdetben mélyen for­radalmi és demokratikus lénye­gű volt. Az Októberi Forradalom alapjaiban megrendítette a ka­pitalizmust; két rendszer, szo­cialista és kapitalista rendszer jött létre, új alapelvek alakul­tak ki a népek és országok kap­csolataiban. Október forradalmi humanizmusának legmélyebb ér­telme abban van, hogy gazdasá­gilag, társadalmilag és politi­kailag felszabadította a néptö­megeket. A tézisek további részse azokat a bonyolult és nehéz feladato­kat értékeli, amelyeknek meg­oldásával az első időszakban kellett megküzdeni a szovjet­hatalomnak. E feladatok: a for­radalmi vívmányok megvédése, a proletárdiktatúra felhasználá­sa a kizsákmányoló osztályok fölötti teljes győzelemre, a szo­cialista átalakulásokra. A tézisek értékelik a nemzet­közi proletriátus és a világ dol­gozói testvéri támogatását, ame­lyet az idegen beavatkozás el­len küzdő szovjet népnek nyúj­tottak. A szocializmus megnyer­te az első, döntő csatát a kapi­talista világ erőivel szemben. A beavatkozók kiűzése és a pol­gárháború befejezése után a figyelem a forradalom fő fel­adatának megoldására, a szo­cialista társadalom építésére összpontosulhatott. A NEP, a párt új gazdaság­politikája, amelyet Lenin köz­vetlen vezetésével dolgoztak ki, fontos és elkerülhetetlen szakasz volt a szocializmushoz vezető úton. A NEP fő alap­elvei nemzetközi jelentőségű­ek, más országok szocialista építésében is felhasználják őket. A tézisek a NEP-pel össze­függésben rámutatnak az éles osztályharcra, a lenini irány­vonalat támadó baloldali és jobboldali opportunisták elleni küzdelemre, különösen kiemelik a magát ultrabaloldali frázisok­kal leplező trockizinus eszmei és politikai szétzúzásának nagy jelentőségét, a kizsákmányolók ideológiáját tükröző jobbolda­li opportunisták ellen vívott erőteljes küzdelmet. A tézisek a szocialista épí­tés kulcsfontosságú feladata­ként jellemzik a szocialista iparosítást, amely kapitalista körülzártság és az agresszív imperialista erők részéről ál­landóan fenyegető támadás kö­rülményei között valósult meg. A lenini GOELRO-terv és az első ötéves tervek teljesítése biztosította az ország gazdasá­gának rohamos fejlődését. A Szovjetunió ipari nagyhata­lom lett. Az első ötéves terv eredményes teljesítése akkor, amikor válság tépázta a tő­késországokat, a szocialista gazdasági rendszer fölényét bi­zonyította a tőkés gazdasági rendszerrel szemben, és emel­te a Szovjetunió nemzetközt tekintélyét. (Folytaiéi a 2. olilaloal AZ NOSZF TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Prágában tárgyaló nemzetközi ideológiai értekezlet harmadik napja A Béke és szocializmus című folyóirat rendezésében az NOSZF jelentőségéről tárgyaló nemzetközi Ideológiai értekez­let tegnap tartotta Prágában harmadik napi ülését. Elsőként Badamics Lakhamseren, a Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Megvilágította az Októberi Forradalom közvetlen hatásának legfontosabb szem­pontjait a mongol nép nemzeti felszabadító harcának sikeré­ben és a Mongol Népköztársa­ság keletkezésével kapcsolat­ban. A továbbiakban felsorolta a mongol társadalom forradal­mának fő szakaszait s kiemelte a bolsevik párt, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szovjet állam támogatását. Rá­mutatott arra, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt a mar­xista—leninista elméletet al­kalmazta a feudalizmusból a szocializmushoz való közvetlen áttérésében. Lakhamsuren elv­társ elítélte Mao Ce-tung cso­portjának soviniszta politikáját és szakadár tevékenységét. Waldo Atias, a Chilei Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja a latin-amerikai forradalmi mozgalom imperia­lista és kapitalista-ellenes har­cáról beszélt különös tekintet­tel a kommunista pártok és a proletár internacionalizmus feladatára. Merenna Havlios Mendis, a Ceyloni Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy hála a Nagy Október és a Szovjetunió hatásának a Ceyloni Kommunis­ta Párt az ország egyik vezető, politikai pártjává vált. Nelson Clarké, Kanada Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának titkára felszólalásában kijelentette, hogy Kanada né­pének meg kell szabadulnia az Egyesült Államok monopóluma­inak kizsákmányolásától. E cél eléréséhez feltétlenül szüksé­ges, hogy a kanadai munkás­osztály összefogjon a lakosság mindazon rétegével, amelyeket az amerikai kizsákmányolás sújt. Petrosz Russzosz, a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja felszólalásá­ban hangsúlyozta: a munkás­osztály vezette görög népben a Nagy Októberi Szocialistu Forradalom megszilárdította azt a meggyőződést hogy har­cával lerázhatja régi bilincse­lt és szabadon építheti hazáját. Russzosz elvtárs elmezte az áprilisi fasiszta államcsíny fő mozzanatait, valamint azokat a célokat, amelyeket a monarcho­fasiszta diktatúra megteremté­sével az amerikai imperializ­mus tűzött maga elé. Rámutatott a Karlovy Vary-1 konferencia eredményeire és kijelentette, hogy Görögország példája az éberség fokozására Int. A görög kommunisták és hazafiak legfontosabb feladata a fasiszta diktatúra megdönté­se. lupp Augenfort, a Német Kommunista Párt Központi Bi­zottsága elnökségének tagja megállapította, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakos­ságának elemi érdeke a jó kap­csolatok fenntartása a Szovjet­unióval. Augenfort elemezte a német imperializmus útját s arra a következtetésre jutott, hogy a mai Nyugat-Németországban Ismét hatalomra jutott a mili­tarizmus, és hogy a bonni kor­mány doktrínája a szovjetelle­nesség és az antikommunizmus lett. Muhauimad Harmal, Tunézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára felszóla­lásában az arab országok és Afrika új önálló államainak a szocializmus felé való hala­dásával foglalkozott. (Folytatás a Z. oldalon) A glassborói találkozó két részvevője: Koszigin szovjet kormány­fő és lohnson amerikai elnök, balra Richard Hughes, New Jersey állam kormányzója, középen Mrs. Thomas Robinson, az egyetem rektorának felesége. (CTK— UPI felvételej Ma folytatódik a Koszigin—Johnson találkozó Nyilatkozatok a pénteki glassborói tanácskozásról Mint már jelentettük, pénte­ken közép-európai Idő szerint délután 4 óra 20 perckor Ko­szigin, szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök ta­nácskozásra ült össze a New Jersey-i Glassboróban. A tanács­kozás 5 óra 20 percet tartott, és a két államférfi vasárnap is­mét találkozik. Koszigin és Johnson péntek délutáni tanácskozásán végig csak a tolmácsok voltak jelen, a szovjet, illetve az amerikai delegáció tagjai a szomszédos teremben folytattak eszmecse­rét. A megbeszélések után John­son elnök és Koszigin nyilatko­zott a ház előtt várakozó újság­írók tömegének. Johnson kije­lentette, hogy a megbeszélése­ken véleménycserét folytattak nemzetközi kérdésekről, így a Közel-Keletről, Vietnamról és az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról. Megál­lapították: fontos, hogy mege­gyezésre jussanak az atomfegy­verek elterjedését megakadályo­zó szerződésben. Johnson kö­zölte, hogy Rusk amerikai és Gromiko szovjet külügyminisz­ter a jövő héten New Yorkban folytatják megbeszéléseikét. Az amerikai elnök a pénteki csúcs­találkozót „jónak és hasznos­nak" nevezte. Ezután Koszigin, szovjet mi­niszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Johnson közléseihez nincs hozzátenni valója, az elnök pon­tos Ismertetést adott a tárgyalá­sokról. Sok kérdés volt napi­renden, s ez indokolja, hogy va­sárnap továbbra tárgyaljanak. Ezután Koszigin gépkocsin New Yorkba utazott, Johnson Los Angelesbe repült. Johnson elnök Los Angeles­ben a demokrata párt vezetői­nek összejövetelén kijelentette: „Nem értünk el új megállapo­dást, egy beszélgetés során ez nehéz is volna. Am azt hiszem, hogy most már jobban értjük egymást." johnson kijelentete, hogy több kérdést vitatott meg a szovjet államférfival, azzal a céllal, hogy „békés világot teremtsünk unokáinknak". Johnson két nap­pal előtte lett nagyapa, Koszi­gin már régen az. Koszigin szovjet miniszter­elnök szombaton a Niagara víz­esésnél pihent. A szovjet mi­niszterelnököt szovjet és kül­földi államférfiak és diploma­ták is elkísérték, köztük Jozef Lenárt csehszlovák miniszter­elnök és Václav Dávid külügy­miniszter is. Koszigln kíséreté­ben volt még Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Anato­lij Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet és James Wads­worth Symíngton, az amerikai külügyminisztérium protokollfő­nöke. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó visszhangja Kosztgin szovjet miniszterel­nök és Johnson amerikai elnök pénteki találkozója után az ENSZ diplomáciai köreiben de­rűlátóbb a hangulat. Az AP sze­rint úgy vélik, hogy a mai talál­kozó legalább egy pozitív ered­ménnyel — az atomfegyverek elterjedésének megakadályozá­sára vonatkozó elvi megállapo­dással végződhet. Világszerte „jónak és lelkesí­tőnek" tartják a Koszigin — Johnson találkozó folytatását. Az egyiptomi sajtó és más arab országok sajtója az első olda­lon foglalkozott ezzel az ese­ménnyel. Az angol sajtó is örömmel fo­gadta a találkozó hírét. A Times többek között megjegyezte: „E találkozó igazi telentősége ab­ban van, hogy mindkét nagy­hatalom mindig kész nyilváno­san elismerni közös felelősségét a béke megőrzéséért," A Finan­cial Times szerint a megfigye­lők többségét meglepte a két ál­lamférfi tárgyalásának időtarta­ma és nyilvánvaló szívélyes­sége, s ezt még a derűlátók többsége sem feltételezte. Az Humanité vezércikkében hangoztatja, hogy „a glassborói találkozót örömmel fogadta mindenki, akit ioggal nyugtala­nít a béke súlyos veszélyezte­tettsége, és akik ilyen helyzet­ben megértik a két legnagyobb hatalom kapcsolatainak jelentő­ségét." Á Figaro „világtörténelmi ta­lálkozóról" ír. Fontosnak tart­ja, hogy megkezdődött az Egye­sült Államok és a Szovjetunió párbeszéde, amely ma csúcs­szinten, a jövő héten pedig kül­ügyminiszteri szinten folytató­dik. A Combat „a békés együtt­élés újabb biztosítékának" neve­zi a találkozót. Felsorolja azo­kat a célokat, amelyeknek elé­résére mindkét fél törekedni fog, első helyen az atomfegy­ver elterjedésének megakadá­lyozására vonatkozó megállapo­dást. A lap ugyanakkor óva int korai derűlátástól, és elővigyá­zatosságra buzdít. Ogy véli azonban, hogy a kínai politika és az első kínai hidrogénbomba felrobbantása megkönnyítheti az Egyesült Államok és a Szov­jetunió megállapodását. A szovjet-amerikai csúcsta­lálkozót csak a Kínai Népköz­társaság sajtója és rádiója ítéli el. A pekingi rádió szerint a találkozón „nagy világösszees­küvést" terveztek, s ebben ál­lapodtak meg. Általános sztrájk Hongkongban Hongkong (CTK) — Pénteken este a kínai telepesek néhány helyen megtámadták a rendőr­séget, személyautókat gyújtot­tak fel, és a tűzoltókat nem en­gedték a tűz színhelyére. A je­lentések szerint ez a megtorlás a kouluni incidensért, melynek során egy kínait agyonlőttek és 50 személyt megsebesítettek. Szombaton a hongkongi gyar­mati hatóságok rendkívüli in­tézkedésekkel akarták megaka­dályozni a kínai dolgozók álta. lános sztrájkját. Igyekezetük azonban kudarcot vallott. A vá­rosban úgyszólván teljesen megbénult a közlekedés, és nem dolgoznak sem a hivatalokban, sem a gyárakban. Hongkongban érvénybe lépett egy rendkívüli törvény, amely felhatalmazza a rendőrséget, hogy eljárhasson mindenki el­len, aki a sztrájkolókhoz csat­lakozik vagy a sztrájk érdeké­ben agitál. A pénteki esemé­nyekkel kapcsolatban 50 sze­mélyt őrizetbe vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents