Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-25 / 173. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLQYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. június 25. • Vasárnap • XX. évfolyam, 173. szám • Ára 40 fillér A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÖTVEN ÉVE A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tézisei Moszkva (CTK) — A vasárnapi szovjet sajtó nyilvánosságra hozta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötven éve" elmű téziseit, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának június 20-án és 21-én tartott plénuma hagyott jóvá. A tézisek rövid bevezető része megállapítja, hogy az Októberi Forradalom műve az elmúlt ötven év alatt általános történelmi próbát állt ki, bebizonyította törhetetlen erejét, a marxizmus-leninizmus eszméinek állandó érvényű jelentőségét mind hazánk, mind bolygónk népei életében. A kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje lett. A tézisek három fő részre oszlanak: 1. A harc és az építés hösl útja, A szocializmus teljes és végleges győzelme a Szovjet unióban — világtörténelmi ielentőségű tény. 2. A kommunizmus építése, az Októberi Forradalom nagy művének folytatása és fejlesztése. 3. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a forradalmi világfolyamat. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerű folyamat, a társadalmi fejlődés törvényszerű eredménye. A proletárforradalom győzelmének útját a tudományos szocializmus elmélete mutatta meg. Marx, Engels és Lenin, a világproletariátus vezérei bebizonyították, hogy a szocialista forradalom következtében a kapitalizmus elkerülhetetlenül megbukik. Az osztályharcban a marxizmus—leninizmus szilárd alapján létrejött és állandóan erősödött egy újtípusú proletárpárt — a bolsevikok pártja, amely első ízben egyesítette a tudományos szocializmust a munkás tömegmozgalommal, és sokoldalúan felkészült, hogy a proletariátust a hatalom megszerzésére vezesse, és megnyerte a nép többségének támogatását. A tézisek nagyra értékelik Vlagyimir Iljics Leninnek, az Októberi Forradalom vezérének, a lángeszű gondolkodónak, a marxista elmélet alkotó szellemű továbbfejlesztőjének szerepét. A tézisek a szocialista állam első dekrétumainak példáival bizonyítják, hogy a forradalom mindjárt kezdetben mélyen forradalmi és demokratikus lényegű volt. Az Októberi Forradalom alapjaiban megrendítette a kapitalizmust; két rendszer, szocialista és kapitalista rendszer jött létre, új alapelvek alakultak ki a népek és országok kapcsolataiban. Október forradalmi humanizmusának legmélyebb értelme abban van, hogy gazdaságilag, társadalmilag és politikailag felszabadította a néptömegeket. A tézisek további részse azokat a bonyolult és nehéz feladatokat értékeli, amelyeknek megoldásával az első időszakban kellett megküzdeni a szovjethatalomnak. E feladatok: a forradalmi vívmányok megvédése, a proletárdiktatúra felhasználása a kizsákmányoló osztályok fölötti teljes győzelemre, a szocialista átalakulásokra. A tézisek értékelik a nemzetközi proletriátus és a világ dolgozói testvéri támogatását, amelyet az idegen beavatkozás ellen küzdő szovjet népnek nyújtottak. A szocializmus megnyerte az első, döntő csatát a kapitalista világ erőivel szemben. A beavatkozók kiűzése és a polgárháború befejezése után a figyelem a forradalom fő feladatának megoldására, a szocialista társadalom építésére összpontosulhatott. A NEP, a párt új gazdaságpolitikája, amelyet Lenin közvetlen vezetésével dolgoztak ki, fontos és elkerülhetetlen szakasz volt a szocializmushoz vezető úton. A NEP fő alapelvei nemzetközi jelentőségűek, más országok szocialista építésében is felhasználják őket. A tézisek a NEP-pel összefüggésben rámutatnak az éles osztályharcra, a lenini irányvonalat támadó baloldali és jobboldali opportunisták elleni küzdelemre, különösen kiemelik a magát ultrabaloldali frázisokkal leplező trockizinus eszmei és politikai szétzúzásának nagy jelentőségét, a kizsákmányolók ideológiáját tükröző jobboldali opportunisták ellen vívott erőteljes küzdelmet. A tézisek a szocialista építés kulcsfontosságú feladataként jellemzik a szocialista iparosítást, amely kapitalista körülzártság és az agresszív imperialista erők részéről állandóan fenyegető támadás körülményei között valósult meg. A lenini GOELRO-terv és az első ötéves tervek teljesítése biztosította az ország gazdaságának rohamos fejlődését. A Szovjetunió ipari nagyhatalom lett. Az első ötéves terv eredményes teljesítése akkor, amikor válság tépázta a tőkésországokat, a szocialista gazdasági rendszer fölényét bizonyította a tőkés gazdasági rendszerrel szemben, és emelte a Szovjetunió nemzetközt tekintélyét. (Folytaiéi a 2. olilaloal AZ NOSZF TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Prágában tárgyaló nemzetközi ideológiai értekezlet harmadik napja A Béke és szocializmus című folyóirat rendezésében az NOSZF jelentőségéről tárgyaló nemzetközi Ideológiai értekezlet tegnap tartotta Prágában harmadik napi ülését. Elsőként Badamics Lakhamseren, a Párt Központi Bizottságának titkára szólalt fel. Megvilágította az Októberi Forradalom közvetlen hatásának legfontosabb szempontjait a mongol nép nemzeti felszabadító harcának sikerében és a Mongol Népköztársaság keletkezésével kapcsolatban. A továbbiakban felsorolta a mongol társadalom forradalmának fő szakaszait s kiemelte a bolsevik párt, a nemzetközi kommunista mozgalom és a szovjet állam támogatását. Rámutatott arra, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt a marxista—leninista elméletet alkalmazta a feudalizmusból a szocializmushoz való közvetlen áttérésében. Lakhamsuren elvtárs elítélte Mao Ce-tung csoportjának soviniszta politikáját és szakadár tevékenységét. Waldo Atias, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja a latin-amerikai forradalmi mozgalom imperialista és kapitalista-ellenes harcáról beszélt különös tekintettel a kommunista pártok és a proletár internacionalizmus feladatára. Merenna Havlios Mendis, a Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy hála a Nagy Október és a Szovjetunió hatásának a Ceyloni Kommunista Párt az ország egyik vezető, politikai pártjává vált. Nelson Clarké, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára felszólalásában kijelentette, hogy Kanada népének meg kell szabadulnia az Egyesült Államok monopólumainak kizsákmányolásától. E cél eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy a kanadai munkásosztály összefogjon a lakosság mindazon rétegével, amelyeket az amerikai kizsákmányolás sújt. Petrosz Russzosz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja felszólalásában hangsúlyozta: a munkásosztály vezette görög népben a Nagy Októberi Szocialistu Forradalom megszilárdította azt a meggyőződést hogy harcával lerázhatja régi bilincselt és szabadon építheti hazáját. Russzosz elvtárs elmezte az áprilisi fasiszta államcsíny fő mozzanatait, valamint azokat a célokat, amelyeket a monarchofasiszta diktatúra megteremtésével az amerikai imperializmus tűzött maga elé. Rámutatott a Karlovy Vary-1 konferencia eredményeire és kijelentette, hogy Görögország példája az éberség fokozására Int. A görög kommunisták és hazafiak legfontosabb feladata a fasiszta diktatúra megdöntése. lupp Augenfort, a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének tagja megállapította, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lakosságának elemi érdeke a jó kapcsolatok fenntartása a Szovjetunióval. Augenfort elemezte a német imperializmus útját s arra a következtetésre jutott, hogy a mai Nyugat-Németországban Ismét hatalomra jutott a militarizmus, és hogy a bonni kormány doktrínája a szovjetellenesség és az antikommunizmus lett. Muhauimad Harmal, Tunézia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára felszólalásában az arab országok és Afrika új önálló államainak a szocializmus felé való haladásával foglalkozott. (Folytatás a Z. oldalon) A glassborói találkozó két részvevője: Koszigin szovjet kormányfő és lohnson amerikai elnök, balra Richard Hughes, New Jersey állam kormányzója, középen Mrs. Thomas Robinson, az egyetem rektorának felesége. (CTK—

UPI felvételej Ma folytatódik a Koszigin—Johnson találkozó Nyilatkozatok a pénteki glassborói tanácskozásról Mint már jelentettük, pénteken közép-európai Idő szerint délután 4 óra 20 perckor Koszigin, szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök tanácskozásra ült össze a New Jersey-i Glassboróban. A tanácskozás 5 óra 20 percet tartott, és a két államférfi vasárnap ismét találkozik. Koszigin és Johnson péntek délutáni tanácskozásán végig csak a tolmácsok voltak jelen, a szovjet, illetve az amerikai delegáció tagjai a szomszédos teremben folytattak eszmecserét. A megbeszélések után Johnson elnök és Koszigin nyilatkozott a ház előtt várakozó újságírók tömegének. Johnson kijelentette, hogy a megbeszéléseken véleménycserét folytattak nemzetközi kérdésekről, így a Közel-Keletről, Vietnamról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról. Megállapították: fontos, hogy megegyezésre jussanak az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződésben. Johnson közölte, hogy Rusk amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter a jövő héten New Yorkban folytatják megbeszéléseikét. Az amerikai elnök a pénteki csúcstalálkozót „jónak és hasznosnak" nevezte. Ezután Koszigin, szovjet miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Johnson közléseihez nincs hozzátenni valója, az elnök pontos Ismertetést adott a tárgyalásokról. Sok kérdés volt napirenden, s ez indokolja, hogy vasárnap továbbra tárgyaljanak. Ezután Koszigin gépkocsin New Yorkba utazott, Johnson Los Angelesbe repült. Johnson elnök Los Angelesben a demokrata párt vezetőinek összejövetelén kijelentette: „Nem értünk el új megállapodást, egy beszélgetés során ez nehéz is volna. Am azt hiszem, hogy most már jobban értjük egymást." johnson kijelentete, hogy több kérdést vitatott meg a szovjet államférfival, azzal a céllal, hogy „békés világot teremtsünk unokáinknak". Johnson két nappal előtte lett nagyapa, Koszigin már régen az. Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton a Niagara vízesésnél pihent. A szovjet miniszterelnököt szovjet és külföldi államférfiak és diplomaták is elkísérték, köztük Jozef Lenárt csehszlovák miniszterelnök és Václav Dávid külügyminiszter is. Koszigln kíséretében volt még Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és James Wadsworth Symíngton, az amerikai külügyminisztérium protokollfőnöke. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó visszhangja Kosztgin szovjet miniszterelnök és Johnson amerikai elnök pénteki találkozója után az ENSZ diplomáciai köreiben derűlátóbb a hangulat. Az AP szerint úgy vélik, hogy a mai találkozó legalább egy pozitív eredménnyel — az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó elvi megállapodással végződhet. Világszerte „jónak és lelkesítőnek" tartják a Koszigin — Johnson találkozó folytatását. Az egyiptomi sajtó és más arab országok sajtója az első oldalon foglalkozott ezzel az eseménnyel. Az angol sajtó is örömmel fogadta a találkozó hírét. A Times többek között megjegyezte: „E találkozó igazi telentősége abban van, hogy mindkét nagyhatalom mindig kész nyilvánosan elismerni közös felelősségét a béke megőrzéséért," A Financial Times szerint a megfigyelők többségét meglepte a két államférfi tárgyalásának időtartama és nyilvánvaló szívélyessége, s ezt még a derűlátók többsége sem feltételezte. Az Humanité vezércikkében hangoztatja, hogy „a glassborói találkozót örömmel fogadta mindenki, akit ioggal nyugtalanít a béke súlyos veszélyeztetettsége, és akik ilyen helyzetben megértik a két legnagyobb hatalom kapcsolatainak jelentőségét." Á Figaro „világtörténelmi találkozóról" ír. Fontosnak tartja, hogy megkezdődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió párbeszéde, amely ma csúcsszinten, a jövő héten pedig külügyminiszteri szinten folytatódik. A Combat „a békés együttélés újabb biztosítékának" nevezi a találkozót. Felsorolja azokat a célokat, amelyeknek elérésére mindkét fél törekedni fog, első helyen az atomfegyver elterjedésének megakadályozására vonatkozó megállapodást. A lap ugyanakkor óva int korai derűlátástól, és elővigyázatosságra buzdít. Ogy véli azonban, hogy a kínai politika és az első kínai hidrogénbomba felrobbantása megkönnyítheti az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodását. A szovjet-amerikai csúcstalálkozót csak a Kínai Népköztársaság sajtója és rádiója ítéli el. A pekingi rádió szerint a találkozón „nagy világösszeesküvést" terveztek, s ebben állapodtak meg. Általános sztrájk Hongkongban Hongkong (CTK) — Pénteken este a kínai telepesek néhány helyen megtámadták a rendőrséget, személyautókat gyújtottak fel, és a tűzoltókat nem engedték a tűz színhelyére. A jelentések szerint ez a megtorlás a kouluni incidensért, melynek során egy kínait agyonlőttek és 50 személyt megsebesítettek. Szombaton a hongkongi gyarmati hatóságok rendkívüli intézkedésekkel akarták megakadályozni a kínai dolgozók álta. lános sztrájkját. Igyekezetük azonban kudarcot vallott. A városban úgyszólván teljesen megbénult a közlekedés, és nem dolgoznak sem a hivatalokban, sem a gyárakban. Hongkongban érvénybe lépett egy rendkívüli törvény, amely felhatalmazza a rendőrséget, hogy eljárhasson mindenki ellen, aki a sztrájkolókhoz csatlakozik vagy a sztrájk érdekében agitál. A pénteki eseményekkel kapcsolatban 50 személyt őrizetbe vettek.