Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-25 / 173. szám, vasárnap

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötven éve A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tézisei (Folytatás az 1. oldalról) A tézisek a mezőgazdaság szocialista átépítését a legbo­nyolultabb és legnehezebb fel­adatként Jelölik meg azután, hogy « proletariátus magához ragadta a hatalmat, harcolt az osztályellenséggel, s amikor egyidejűleg baloldali kísérlete­ket és túlkapásokat kellett le­küzdeni. A kolhozok a tömeges kollektivizálás alapjává lettek, lehetővé tették az utolsó, leg­népesebb kizsákmányoló osz­tály felszámolását. A kulturális forradalmat, amely a harmadik fő feladat volt, a Központi Bízottság do­kumentuma szintén bonyolult és ugyanakkor hosszan tartó folyamatként jellemzi az elma­radott országban. A tézisek megállapítják, hogy a szocialis­ta építés folyamán a nemzeti­ségi kérdésben is teljesítették a lenini programot, kialakult a szovjetország összes nemze• teinek szocialista testvérisége. A Szovjetunió szocialista épí­tésének fő eszköze a proletár­diktatúra állama lett, amely­nek legfőbb alapelve a munkás­paraszt szövetség, a munkás­osztály vezető szerepével. A Szovjetunió 1936-os alkot­mánya lerögzítette a szocializ­mus győzelmét. A Szovjetunió bonyolult nemzetközi helyzetben, állan­dóan fenyegető imperialista agresszió veszélye közepette fejlődött. Ez a veszély külö­nösen a németországi fasiz­mus hatalomra jutása után fo­kozódott. Az SZKP Központi Bizottsága rámutat arra, hogy a szovjet kormány nagy erőfeszítéseket tett az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremté­sére, hogy ez megakadályozza a háborút, és meghiúsítsa a nyugati „München-diplomaták" művét, azt, hogy szövetkezni akartak Hitlerrel, hogy a fasisz­ta agressziót a Szovjetunió el­len irányítsák. A Szovjetunió ebben a bonyolult helyzetben megnemtámadási szerződést kötött Németországgal, meg­hiúsította az imperialisták ter­veit, és időt nyert az ország védelmének megerősítésére. Az SZKP Központi Bizottsá­gának dokumentuma a szocia­lizmus és az Imperializmus ro­hamosztagai legnagyobb hábo­rús összecsapásának minősíti az 1941. június 22-én megkez­dődött honvédő háborút. A tézi­sek rámutatnak, hogy a háború kezdetén, amikor a Szovjetunió óriási hadigépezettel találta magát szemben, szerepe volt bi­zonyos hibás számításoknak, a Szovjetunió elleni hitleri táma­dás lehetséges pillanatának ér­tékelésében elkövetett tévedé­seknek, valamint annak, hogy a szovjet csapatok nem rendel­keztek megfelelő tapasztala­tokkal, egy modern háború nagy hadműveleteinek Irányításában. A párt erélyes lépéseket tett az ellenség leverésére, a front és a hátország egyesítésére. J. V. Sztálin vezetésével állami, honvédelmi bizottság létesült. A párt vezetésével a nép le tudta küzdeni az első Időszak nehézségeit, 1942-ben és 1943­ban áttörést ért el a háborúban. A német fasiszta megszálló­kon aratott győzelmet sok nép közös erőfeszítésével érték el. Erős, Hitler-ellenes koalíció alakult ki. A nyugati szövetsé­gesek hadseregei kemény csa­pásokat mértek az ellenségre. Hőslesen harcoltak Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Jugo­szlávia szövetséges csapatai és az ellenállási mozgalom har­cosai. Az SZKP Központi Bi­zottságának dokumentuma hangsúlyozza, hogy mind­amellett a szovjet nép és hős hadserege viselte a háború fő terhét, s fátszott döntő szere­pet a győzelem kivívásában. A Nagy Honvédő Háborúban aratott szovjet győzelem világ­történelmi Jelentőségű volt. Kedvező feltételek jöttek létre a szocialista forradalmak fejlő­désére és győzelmére az euró­pai és ázsiai országohban, a szocialista világrendszer kiala­kulására. Nagymértékben ki­bontakozott a népek nemzeti felszabadító harca, megszilár­dultak a szocializmus és a de­mokrácia nemzetközi erői, meg­gyengültek az Imperializmus és a reakció pozíciói. A tézisek a továbbiakban a békés építés tervének tovább megvalósulásaként, az iparban a gépipar, a vegyipar javára történt szerkezeti változások korszakaként jellemzik a má­sodik világháborút követő Idő­szakot, amelyben megvalósul a termelés komplex gépesítése és automatizálása. Egyidejűleg megmagyarázzák a mezőgazda­sági termelés üteme lassulásá­nak okait és az ezt orvosló in­tézkedéseket. A párt XX. kongresszusán ha­tározottan elítélte a sztálini személyi kultuszt, amely egy ember szerepének eltúlzásában, a kollektív vezetés lenini elvé­nek mellőzésében, indokolatlan megtorlásokban, a szocialista törvényesség megsértésnek más formáiban nyilvánult meg, és ártott a szovjet társadalomnak. Az SZKP XXII. kongresszu­sa új programot fogadott el, amely megjelöli a kommuniz­mus építésének fő irányait. A XXIII. kongresszus és továb­bi plénumok határozatai a tár­sadalom jelenlegi fejlődését, a reális lehetőségeket és a nem­zetközi helyzetet tekintetbe vé­ve konkrét formákba öntötték e feladatokat. A jelenlegi fő feladatok egyi­ke a tudományos-műszaki ha­ladás meggyorsítása és a ter­melés hatékonyságának fokozá­sa, a szocializmus adta elő­nyök telfes felhasználása, a szocializmus demokratikus el­veinek tökéletesítése a tudo­mány, a kultúra, a művelődés továbbfejlesztése, az ország vé­delmi képesítésének további erősítése. Nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a központi terve­zés tökéletesítésének és a tu­dományos munkaszervezésnek. A jelenlegi fő feladat a kom­munizmus tudományos és mű­szaki bázisának megteremtése, a tudomány és a technika, a gé­pesítés és az automatizálás fej­lesztése, a munkatermelékeny­ség fokozódásának biztosítása. A Szovjetunióban 1929 és 1966 között az ipari termelés évi átlagos növekedése 11,1 száza­lék volt, míg az Egyesült Álla mokban 4 százalék, Angliában és Franciaországban 2 és fél százalék. A Szovjetunió Ipari termelése 1913-hoz képest 66­szorosára nőtt. A jelenlegi öt­éves terv (1966—1970) teljesí­tése jelentős mértékben hozzá­járul a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremté­séhez. A párt jelenleg azoknak az ágazatoknak fejlesztésére fordítja figyelmét, amelyek hoz­zájárulnak az anyagi és kulturá­lis szükségletek kielégítéséhez. A párt arra törekszik, hogy a közszükségleti cikkek és a ter­melőeszközök terriielésének nö­vekedési üteme közelebb kerül­jön egymáshoz. Az új népgazda­ságirányítást rendszerek beveze­tésével növekszik az irányítás gazdasági módszereinek, az áru és pénzkapcsolatoknak, a nyere­ség, árak, hitel stb. kategóriák­nak szerepe. A szocialista termelés növe­kedése szilárd alapot teremtett az életszínvonal és a kultúra emelésére. A Szovjetunió építő­ipara arány alt és ütemét tekint ve világméretben az egyik ve­zető helyet foglalja el. Évente 10—11 millió lakos költözik új lakásba, s a legutóbbi tíz évben úgyszólván az egész lakosság fe­le úf lakásba költözött, vagy megjavította lakásviszonyalt. A heti munkaidő 1913-hoz képest 18 órával csökkent és jelenleg 41 óra. A Szovjetunió társadalmi összetételét jelenleg baráti osz­tályok és dolgozó csoportok lé­tezése, a gazdasági és társadal­mi-politikai 'érdekek egysége jellemzi, és az új társadalom vezető ereje a munkásosztály. A munkásosztály hű szövetsége­se a parasztság. A kommuniz­mus építésének idején a szocia­lista államiság és demokrácia is tökéletesedik és továbbfejlődik. Az egyetemes népi állam a kommunista társadalmi önigaz­gatás irányában a szocialista ál­lamiság további kibontakozását jelenti. A szovjet társadalom vezető és irányító ereje a Szovjetunió Kommunista Pártja. Az SZKP nagyra értékeli a marxista—le­ninista eszmék más országok­ban elért sikereit, tekintetbe ve­szi és elméleti, gyakorlati tevé­kenységében, a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott küzdelemben fel is használja őket. A párt ötven év alatt óriá­si erővé fejlődött, s jelenleg 12 millió 800 ezer kommunista tartozik soraihoz. A szocializ­mus fejlődésével párhuzamosan növekszik a párt szerepe, ami a társadalom átalakulásával kap­csolatos feladatok bonyolultsá­gából, a tömegek alkotó kezde­ményezésének kibontakozódá­sából és a szocialista demokrá­cia továbbfejlődéséből követke­zik. A tézisek további része a kul­túrának és a tudománynak az elmúlt ötven év alatt elért fejlő­dését jellemzi. A szovjet főisko­lákon jelenleg több mint 4 mil­lió diák tanul, s a Szovjetunió­ban több mint 700 ezer tudomá­nyos dolgozó, tehát a világ tu­dományos erőinek egynegyede működik. A szovjet tudomány hatalmas autó-, energiaipart teremtett, óriási nyersanyagfor­rásokat aknázott ki, új mezőgaz­dasági növénykultúrákat ter­mesztett, nagy sikereket aratott a matematikában, a fizikában és más szakterületeken, első­ként hatolt a világűrbe. A szovjethatalom éveiben ki­alakult a szocialista realizmus művészete. A szovjet művészetet az jellemzi, hogy eszmeileg ma­gas fokúan igényes, engesztel­hetetlen mindennel szemben, ami az előre vezető utat aka­dályozza. A gazdasági és politikai áta­lakulások feltételeket teremtet­tek a társadalmi tudat átalaku­lására, megszilárdult a szovjet társadalom eszmei egysége. A tézisek további szakaszal emlékeztetnek rá, hogy jelenleg a nemzetközi küzdőtéren állan­dóan kiéleződik az ideológiai harc. Elképzelhetetlen a sem­legesség a burzsoá Ideológia és az antikommunizmus elleni harcban. Ez osztályharc, harc az emberért, a szabadság győzel­méért, az emberiség haladásá­ért. A fejlődés teljes mértékben igazolja azt a forradalmi elmé­letet, hogy a kapitalista világ bukásra van ítélve. Feltárultak a ka'pitalizmus antagonisztikus ellentétei, az imperializmus két világháborúba sodorta az embe­riséget és egy harmadik világ­háborúval fenyegeti. Megtörtek az imperializmus világgazdasági és politikai pozí­ciói, és ezért minden lehetősé­get igyekszik felhasználni lété­nek meghosszabbítására. Ter­mészetesen, semmilyen manőve­rezés nem akadályozhatja meg a tőkés társadalom ellentétei­nek erősödését, az osztályellen­tétek éleződését. A tézisek a legutóbbi húsz év legnagyobb világtörténelmi ese­ményének a szocialista világ­rendszer kialakulását jelölik meg. Megállapítják, hogy min­den egyes szocialista ország sok új elemet visz a szocializmus építésébe. A szocialista államok többségében a marxista pártok vezetésével már lerakták a szo­cializmus alapjait. Teljesen új, az egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás és a kölcsönös együttműködés elveire épülő szocialista nemzetközi kapcso­latok alakultak ki. Létrejöttek a kellektív gazdasági és kato­nai együttműködés különféle formái is, s most ezek az or­szágok a nemzetközi küzdőté­ren folyó közös akciókban is már nagy tapasztalatokkal ren­delkeznek. Ezzel szemben a kínai fejlő­dés azt bizonyítja, hogy a szo­cializmusra nézve súlyos kö­vetkezményekkel jár az elhajlás a marxizmus—leninizmustól, a proletár nemzetköziségtől. A kínai nép jelenleg érzi a kö­vetkezmények teljes nehézségét. Mao Ce-tung csoportjának ka­landor politikai vonala meg­gyengítette a kommunista párt és a kínai munkásosztály pozí­cióit. Kínában nagy veszélyben Az NOSZF történelmi • • .« / / // 1 jelentosegerol (Folytatás az 1. oldalról) Pauli Martinmjaki, Finnor­szág Kommunista Pártjának képviselője megemlékezve a független finii állam 1917 de­cember hónapi keletkezéséről vázolta a bolsevikok állásfog­lalását a nemzetiségi kérdés­ben, valamint az Októberi For­radalom hatását a nemzetek önrendelkezési jogának megva­lósítására. Jósé Manuel Fortuny, a Gua­temalai Munkapárt Központi Bi­zottságának tagja felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom mindmáig példaképe a la­tin-amerikai államok forradal­mi mozgalmainak. Az értekezlet délutáni ülése szónokainak többsége a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom és a Szovjetunió azon sok­oldalú hatásával foglalkozott, amelyet Ázsia, Afrika és Latin­Amerika elnyomott népeinek és függő viszonyban levő országai­nak nemzeti felszabadító moz­galmaira gyakorolt. A felszóla­lásokból nyilvánvalóvá vált, hogy az említett országok népei a Szovjetunióban látják az im­perialistaellenes harc vezető erejét. A felszólalók hangoztatták annak szükségességét, hogy lét­rejöjjön a nemzetközi munkás­0. Černí k elvtárs visszatért Moszkvából (CTK) — Oldrich Cerník mi­niszterelnök-helyettes, az Álla­mi Tervbizottság elnöke tegnap Moszkvából visszatért Prágába. Cerník elvtársat a repülőtéren a kormány több tagja és Sz. V. Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete fo­gadta. Hazatérte után Cerník elvtárs a Csehszlovák Sajtóiroda tudó­sítójának elmondta, hogy Moszk­vában N. K. Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Állami Tervbi­zottság elnökével az 1970. évek utáni gazdasági tervek egybe­hangolásáról tárgyaltak. Kedvez az időjárás A kedvező Időjárás következ­tében meggyorsult a mezőgaz­dasági munkák üteme a kelet­szlovákiai kerületben. A szántó­földi takarmányok kaszálási ter­vét a kerület 70 százalékra tel­jesítette. A mlchalovcel járás­ban 100, a trebišovi, a košicei és a rožňaval járásokban pedig 80 százalékra teljesítik ezt a feladatot. A réti széna kaszálá­sát eddig közel 40 százalékban végezték el. Ezen a téren is a michalovcei járás vezet több mint 60 százalékos tervteljesí­téssel. A lekaszált mennyiség 18 százalékát már begyűjtötték. A kerület mezőgazdasági üze­mel 84 százalékra elvégezték a cukorrépa egyelését. A trebišovi járásban már megkezdték a ko­rai burgonya begyűjtését is. Az említett munkálatokon kívül a kerületben csaknem 15 000 ton­na nedvdús takarmányt silóztak be. k. mozgalom szolidaritása és egy­sége. A Ciprus Dolgozó Népe Hala­dó Pártja Központi Bizottságá­nak tagja annak a meggyőződé­sének adott kifejezést, hogy a ciprusi népnek végül is sike­rül elérnie országa teljes füg­getlenségét. Iradji Iskenderi, az iráni Tö­megpárt (Tudeh) Központi Bi­zottsága elnökségének tagja megemlékezett arról a segítség­ről, amelyet Irán hazafias erői nyújtottak az ifjú szovjet ál­lamnak. Ramiro Otero, Bolívia Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának tagja a bolíviai hely­zettel foglalkozott a munkás­osztály szempontjából, vázolta azokat a feladatokat, amelyek a munkásosztályra várnak az an­timilltarlsta népfront megalakí­tásával kapcsolatban. Vietor Joannes, a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tagja beszámolt a francia értelmiségnek — művé­szeknek, tudósoknak, íróknak a bolsevik párt, Szovjet­Oroszország és proletár kormá­nya iránt érzett rokonszenvéről. Francisco Mieres, Venezuela Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának tagja az Októberi Forradalom azon tanulságairól emlékezett meg, amelyből Latin­Amerika egyes államainak mun­kásosztályai is meríthetnek. Hal is Okan, Törökország Kommunista Pártjának képvise­lője előadást tartott a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom­nak a törökországi nemzeti fel­szabadító mozgalomra gyako­rolt hatásáról. RÖVIDEN •k Az idén ismét megrendezik hazánkban a pionírok találko­zóját pártunk és kormányunk képviselőivel. A találkozó 1360 Ifjú résztvevője tegnap érkezett meg a Pfíbram melletti rovištei pionírtáborba. * A CSISZ szlovákiai Közpon­ti Bizottságának plenáris ülése tegnap ért véget Bezovec pri Piešfanyban. Az ülésen jóvá­hagyták a szövetség szlovákiai központi bizottsága titkárságá­nak, elnökségének és plénumá­nak munkatervét az 1967. év második felére. * Szlovákiában 23 szövetke­zet kapta meg eddig a cseh­szlovák—szovjet barátság egy­séges földmüvesszövetkezete ne­vet. Az említett szövetkezetek versenyeznek egymással a leg­jobb eredmények eléréséért. Ä versenyt tegnap értékelték Trnaván a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság képviselői és dr. Koloman Boda földművelés­ügyi megbízott jelenlétében. A verseny legjobbja a trnaval já­rásbeli zvaral szövetkezet lett. •k Pizeüben tegnap nyitotta meg dr. František Vlasák mi­niszter, az Állami Műszaki Bi­zottság elnöke az Ex Plzeň 67 országos gasztronómiai, vendég­lőipari és utazási kiállítást. A' július 16-lg tartó kiállítás kere­tében konferenciát rendeznek az élelmiszeripar kérdéseiről. forog a szocializmus. Az SZKP Központi Bizottságának tézisei újra figyelmeztetnek rá, hogy a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország kölcsönös kapcsolatainak szilárdítása meg­felelne a világszocializmus ér­dekeinek. A tézisek továbbá az a tényt bizonyítják, hogy a tőkés tár­sadalmon belül létrejönnek a szocialista forradalom objektív anyagi feltételei. A növekvő osztályellentétek hatására ki­alakulnak a szocializmusba va­ló átmenet szubjektív feltételei. Mi sem állíthatja meg a nép­tömegek forradalmasodásának folyamatát. A szocialista orszá­gok sikerei nagy ösztönző erőt adnak sokoldalú formákban megnyilvánuló osztályküzdel­mekre. Az ötvenéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kommu­nista mozgalom ereje — hű­sége a marxizmus-leninizmus­hoz. Jelenleg az akcióegységet két és sokoldalú tanácskozáso­kon dolgozzák ki, s ezen a té­ren nagy jelentősége volt a nemrégen megrendezett Karlo­vy Vary-i értekezletnek. A gya­korlat azt bizonyítja, hogy kü­lönösen akkor veszélyes a mar­xizmus—leninizmustól váló el­hajlás, ha nacionalizmus és nagyhatalmi sovinizmus meg­nyilvánulásaival függ össze. A tézisek befejező része a Szovjetunió békepolitikájának elveiről szól. „Október eszméi, a kommunizmus eszméi századunk vezéreszméi, a modern törté­nelem nagy alkotóerejét képvi­selik. A következő évek Marx, Engels, Lenin tanításának újabb győzelmeit, a kommunizmus ügyének győzelmét hozzák el" — állapítja meg az SZKP Köz­ponti Bizottságának dokumen­tuma. A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága pén­teken nyílt levelet Intézett a Német Szociáldemokrata Párt tagjaihoz és funkcionáriusaihoz, amelyben felszólította a Szo­ciáldemokrata Pártot, hogy együttesen tiltakozzanak a szük ségállapot-törvény ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents