Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-03 / 151. szám, szombat

Több kezdeményezést az egyéni lakásépítésben u 1967. fi. 3. A lakáshelyzet javítását a XIII. pártkongresszus sürgős feladatnak jelölte meg, s legkevesebb 460 ezer lakás, ebből 110—120 ezer családi ház felépítését tűzte ki célul a 4. ötéves tervben. A feladat igényes, ám reális, mert helyes lakásépítési politikával megvalósít ható. A helyzet alakulását a lakásprobléma megoldásában nem nézhetjük közömbösen, mert a lakosság egyik legsajátabb érdekét érinti. Arról van szó, hogy 1961— 1962-től minden évben kevesebb lakás épül, különösen családi ház 1962-ben az országban 85 ezer lakás épült, tavaly pedig már csak nem egész 75 ezer. Ez éles ellentétben áll a lakásépítés objektív lehetőségeivel, a lakosság szükségletével, a legutóbbi népszámlálásból eredő következtetésekkel, valamint a XII. és a XIII. pártkongresszus határozatával. Tudnunk kell, hogy a lakásproblémát a lakosság, a vállalatok, a különböző intézmények, valamint az államhatalmi és államigazgatási szervek aktív részvétele nélkül nem oldhatjuk meg. Éppen ezért időszerű, hogy rendezzük a lakásépítés eddigi formáit, s nagyobb teret adjunk a szövetkezeti, nemzeti bizottsági, vállalati és egyéni lakásépítésnek. AZ EGYÉNI LAKÁSÉPÍTÉS SZEREPE A LAKÁSPROBLÉMA MEGOLDÁSÁBAN Erőforrásaink nem teszik lehetővé, hogy a lakásproblémát kizárólag a társadalom számlájára oldjuk meg. Az egyéni lakásépítés szerepének megítéléséhez elég annyi, ha tudatosítjuk, hogy a felszabadulás óta a múlt év végéig több mint 254 ezer családi ház épült Szlovákiában, ami fele a háború után épült összes lakásoknak. így a lakásviszonyok lényeges javulása Szlovákiában a lakosság kezdeményezésének és áldozatkészségének köszönhető, mert a legtöbb házat az építkezők saját erejükből építettek, anélkül, hogy megterhelték volna az építőipart és az államháztartást. Ebben az ötéves tervidőszakban is tovább kell növelni az egyéni lakásépítés arányát, mivel 1961— 1965-ben is már 119 850 családi ház épült az országban, ebből Szlovákiában 80 030. Igaz, az utóbbi években jóval kevesebb új házat építettek, mégsem magyarázhatjuk ezt úgy, hogy csökkent a', érdeklődés a családi ház építése iránt. Ez csak akkor felelne meg d valóságnak, ha már nem lenne szükség annyi lakásra. A helyzet Szlovákiában azonban fordított. 1966—1970-ben 100—105 ezer lakásra van szüksége az új családoknak, további 35—40 ezer kell a használhatatlanná vált lakások pótlására, 45—50 ezer lakás pedig tatarozásra vár, különben teljesen tönkremegy. Számítanunk kell még a túl népes családok lakásigényére ls, ami tekintettel a háború utáni erős korosztályokra, szintén jelentős. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődés csökkenése csak látszólagos. Ezért az állami szerveknek olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek megszüntetik az egyéni lakásépítés csökkenésének igazi okait, vagyis az építőanyag-hiányt, a pénzügyi nehéz_Ségeket és a bonyolult közigazgatási eljárást. A CSALÁDI HÁZAK ÉPÍTÉSE ÉS A LAKOSSÁG TELEPÜLÉSEI Az egyéni lakásépítés koncepciójának kidolgozásakor arra a következtetésre jutottunk, hogy a kérdés eddigi értelmezése már nem megfelelő. Az 1024/1962. és az 1025/1962. számú kormányhatározat abból a feltevésből Indult ki, hogy a kiemelt községek közművesítésével a családi házak építése ezekbe a községekbe összpontosul. Az eltelt négy év alatt azonban a 627 kiemelt szlovákiai község közművesítésében a helyzet gyakorlatilag semmit sem változott, mert gazdasági lehetőségeinkből erre nem telt, és nem születtek hatásos Intézkedések, melyek feltételeket teremtettek volna az egyéni lakásépítés összpontosítására. A lakosság településeinek alakulásáról alkotott eredeti elképzelés figyelmen kívül hagyta, hogy az embert különböző érdekek kötik lakhelyéhez, mint például a családtagok foglalkoztatása, az összesegltés jobb lehetősége, s ezért ott akar házat építeni. A lakosok elírta: JÁN MARKO miniszter, a Szlovák Műszaki Bizottság elnöke vetik azt az adminisztratív rendelkezést, hogy családi házat a kiemelt községeken kívül ne lehessen építeni. Az eredeti elképzelésben nem vették számításba a közlekedés gyorsabb javításának lehetőségeit, s azt, hogy egyes ágazatokban, különösen a mezőgazdaságban, szükség van a munkaerők stabilizálására. A lakásépítés, s nevezetesen az egyéni lakásépítés problémáinak kiéleződése szükségessé tett egy javaslat kidolgozását a legsürgősebb kérdések megoldására. Az SZN1 tavaly jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint családi házat nemcsak a kiemelt községekben építhetnek, hanem a városok érdekterületéhez tartozó vidéki településeken is, ahol Szlovákia lakosságának mintegy 46 százaléka lakik. TELEK, ÉPÍTŐANYAG Az egyéni lakásépítés fejlesztésének fontos feltétele a háztelek biztosítása. Ezt a problémát az 1964-ben kiadott polgári törvénykönyv különösen időszerűvé tette. Megszüntette a telekvásárlást a lakosok között, meghatározta, hogy a telket csak az állam vásárolhatja meg, és bevezette a háztelek használatba adását. A telek felvásárlása és használatba adása a nemzeti bizottságok számára nagyon sok munkával jár, hosszadalmas, s ezért gyakran megkerülik a polgári törvénykönyv előírásait. Különösen az árakat illetően. A bonyodalmat az okozza, hogy a telektulajdonosok — egész természetesen — védekeznek a kisajátítás ellen. Panaszuk leggyakrabban az alacsony árakra vonatkozik. Ezért a telkek ára megváltozik. A legnagyobb probléma talán az építőanyag hiánya. Erre panaszkodnak az építkezők a legtöbbet. Az üggyel rendszeresen foglalkozik egy miniszteri munkacsoport a miniszterelnök vezetésével. A munkacsoport következtetéseit a 367/ 1966. számú kormányrendeletbe foglalták, mely meghagyja az illetékes szerveknek és szervezeteknek az építőanyag-ipar intenzív fej iesztését és anyagi-műszaki bázisának leghatékonyabb kihasználását. Üzemeink azonban minden intézkedés ellenére sem tudnak elegendő építőanyagot biztosítani. A hagyományos építőanyagokon kívül fokozni kell elsősorban a jő minőségű, korszerű építőanyagok gyártását, esetleg külföldi gépek vagy szabadalom vásárlásával ls. Nagyobb kezdeményezésre és vállalkozásra van szükség a termelővállalatok és a kereskedelem ré széről ls. Szó van arról is, hogy az építőanyag-gyártás fejlesztési beruházásainál engedményeket alkalmaz zanak. NE CSAK HAGYOMÁNYOS MÓDON Nem lenne jó, ha a jövőben ls kitartanánk csupán a hagyományos építkezés mellett. A hagyományos építőanyagok használata olyan mértékben, ahogyan nálunk szokásos, a házakat masszívakká és műépítészet! szempontból nehézkessé teszi, az építkezés elhúzódását okozza, rendkívül sok munkát ad az építkezőknek, nagy igényeket támaszt a szállítással és a raktározással szemben. Így a társadalmi hatékonyság nincs arányban a kifejtett igyekezettel. Lépten-nyomon meggyőződhetünk arról, hogy a nagyobb méretű magánépítkezés csak olyan anyagiműszaki bázison valósítható meg, amely megfelel a családi házépítés ipari módszereinek. Alátámasztják ezt a külföldi irányzatok és építészeink egyes progresszív elgondolásai. Az ésszerűbb eljárás csirái már megvannak, csak céltudatos támogatásuk és fejlesztésük szükséges. Szlovákiában kísérletképpen most építenek különböző típusú családi házakat több városban és ipari központban, mint például Martínban, Bratislavában, Považská 0ystricán, Nyitrán. Kipróbálják a žarnovicai Preglejka és a turányl Dreviny üzemekben készült faelemeket is családi házak építésére. Ám nem elégedhetünk meg csupán e két dologgal. Sokkal bővebb választékot kell biztosítani olyan elemekből, mint a könnyen összeszerelhető, megfelelő élettartamú, jó hőszigetelő panelek, új padlóés tetőfedő anyagok, iparilag gyártott asztalostermékek, új rendszerű fűtőberendezések stb. Az építőanyagok esztétikai követelményeire is többet kell adni. KERESKEDELEM, PÉNZÜGY — TOVÁBBI BUKTATÓK Komoly gondot okoz az építkezőknek a közszolgáltatások mai színvonala. Egyes nézetek szerint a megoldáshoz elég lenne a telek körüli nehézségek áthidalása, az építőanyag-hiány felszámolása s a többit az építkezők megoldanák maguk. Nem vitás, hogy e problémák megoldása — ahogyan erről szóltam — nagyon fontos és elkerülhetetlen. De ugyanúgy fontos az is, hogy az egyéni lakásépítést magasabb műszaki színvonalra emeljük, beleértve az anyagszállítást számtalan beavatkozás és időveszteség nélkül. Ma az építőanyagok legnagyobb részét a Jednota fogyasztási szövetkezet üzletei közvetítik az építkezőkhöz. Az Állami Tervblzottság még tavaly megegyezett a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségével és a Műépítészek Szövetségével, hogy megfelelő fel tételeket teremtenek a családi házak progresszív építésére és szervízszolgálatot létesítenek az épit kezök számára. Ezenkívül termé szetesen szükség van a vállalatok segítségére abban az esetben, ha alkalmazottjaik építenek házat. Az ellátás megjavítása érdekében az üzlethálózat egyenletesebb elosztására, a raktárak tökéletesítésére és a gépkocsipark bővítésére van szükség. Az üzlethálózat bővítése különösen sürgős követelmény Szlovákiában. A nagy körzetet ellátó üzletek nehezítik az építkező és az eladó kapcsolatát. Az építőanyag-gyártóknak viszont következetesen teljesíteniük kell kötelességeiket a Jednotával szemben, mert a közvetlen árusítás következtében előnyben vannak azok az építkezők, akik közelebb van nak a téglagyárakhoz. A költségekkel kapcsolatban szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a kormány ez év áprilisában jóváhagyta azt a Javaslatot, hogy a nemzeti bizottságok és a vállalatok kölcsönt nyújthatnak, amelynek nagyobbik részét bizonyos feltételek teljesítésével elengedik. Sok építkező a tájékozatlanság és a nemzeti bizottságok elégtelen kezdeményezése miatt a múlt évben e pénzügyi támogatás eszközeit nem merítette ki, ami csak rontja anyagi helyzetüket. TÖBB KEZDEMÉNYEZÉST ÉS AKTIVITÁST AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RÉSZÉRŐL A családi házépítés helyzetével ez év május 18-1 ülésén foglalkozott a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége, és több intézkedést fogadott el a helyzet javítására. A többek között pályázatot irt ki a családi házak üzemszerű építésének műszaki és architektonika! megoldására olyan árak mellett, amelyek megfelelnek az építke zők jelenlegi lehetőségeinek. Az SZNT Elnöksége családi ház építési bizottságot létesített, amely intézkedéseket javasol az illetékes szerveknek a családi házépítés jobb feltételeinek megteremtésére, szervez! ezen a téren a kutatást és ellátást, részt vesz a családi házépítés elhelyezésének szervezésében, a közművesítés Irányításában stb., szóval törődik azzal, hogy a családi házak üzemszerű építésének kérdései ne csak papíron maradjanak. Szükséges ezért a nemzeti bizottságok, a gazdasági szervezetek és vállalatok kezdeményezése, mert az építkezők segítése eddig semmilyen szempontból sem volt kielégítő. A családi házak építésénél nagyobb igényekből kell kiindulni. A társadalom és a magánépítkezők érdekelnek egybehangolása nem történhet csak adminisztratív úton, hanem elsősorban úgy, hogy a társadalom erre megfelelő gazdasági feltételeket teremt. Ebben a tudatban kell fokozni az állami szervek, a gazdasági és egyéb intézmények kezdeményezését és aktivitását az egyéni lakásépítés támogatásában, valamint a termelés és a kereskedelem szocialista vállalkozását a családi házak építésének anyagi biztosításában és műszaki kivitelezésében. Beszélgetés Holocsi Rudolffal, a somorjai Városi Nemzeti Bizottság elnökével Egy város jelene és jövője KEDVES, barátságos ember, ötvenkettötől funkcionáriusa és az utolsó választások óta elnöke a városi nemzeti bizottságnak. Amikor megmondom, hogy városuk jelenéről, jövőjéről szeretnék valamit hallani, mosolyogva válaszol: - Akár máris kezdhetjük. Nincs előtte papír, mégis úgy tűnik, mintha olvasná a számokat, adatokat. — Hát kérem. A történelem azt bizonyítja, hogy Somorja hétszáznegyven esztendővel ezeloii, ezerkétszázhuszonhétben emelkedett városi rangra. Szerintem azonban igazi várossá csak most formálódik. Különösen az utóbbi négy esztendőben lépett nagyot a fejlődés országútján. — Ezt miből gondolja? — Nyugalom, erre is rátérek. Csak azt szeretném még megmondani, hogy amikor megszűntünk járási székhely lenni, bizony sokféle gondolat megfordult a fejünkben: Nekem ls, másoknak is. Volt ts valami kis megtorpanás. Aztán újból rendbejött minden. Sokszor már az az érzésem, hogy talán nagyon is szeretnek minket a járáson, no meg a kerületben, őszintén mondom, hogy nagy jövőnek néz eléje a ml kts városunk. A választási programban Igazán merész terveket állítottunk fel és lassacskán valamennyi megvalósul. — Mondana néhány konkrét példát? — Ne várja, hogy most mindent felsoroljak. Csak a leglényegesebbekre szorítkozom. Egyik Ilyen dolog például az üzlethálózat. E téren igazán stralmas volt a helyzet. A város régi, az üzletek öregek, kicsik voltak. Az igények meg egyre nőttek és a panaszok is szaporodtak, A választást programba egy új áruház építését ts bele* vettük. Ha csak egy mód van rá — gondoltuk. Es nem maradtunk szégyenben. Egymillió koronába került <24 áruház, de elkészült. Es ez a fontos. Aztán a mozi. Választóink nagyon rágták már érte a fülünket. Erre ti elment egymillió korona, de most már a római pápa leülhetne a mozinkban. Szélesvásznú filmet is vetíthet tünk benne. Aztán a két park. Nem azért mondom, Aé díszére válik a városnak. Vagy a fárdák. Hirtelenében nem ts tudnám megmondani, milyen hosszú sáv lenne, ha az újonnan építetteket „egyberaknánk". Az új mezőgazdasági iskoláról még nem is beszéltem. Az is belekerült ötmillió koronába. CIGARETTÁRA GYŰJTÜNK, majd mosolyogva megkér* dezt. — Mit gondol, miért hurcolkodott a várost nemzeti bizottság ide, ebbe az üzlethelyiségbe, ahol most vagyunk? Megmondom. Mert a városházát — ami egyébként történelmi emlékmű, — éppen most restaurálják. Ez is belekerül háromszázezer koronába... Hányszor olvasom az újságban, hogy országszerte új városrészek, lakótelepek épülnek. Mi nem nagyon dicsekedhetünk az állami, vagy szövetkezeti építéssel, viszont annál több családi ház épült fel. Az utóbbi négy esztendőben hatvan családi házra került fel a tető. Es ha nem tévedek, jelenleg százhúszon dolgoznak. Egész lakónegyed épüli fel belőlük. Ml meg nyomban bevezettük a villanyt, utat is csináltattunk. — Es a közszolgáltatás? — Vártam ezt a kérdést. Január elsejétől ez is megoldódott. Csináltunk egy gazdasági udvart. Mi csak így hívjuk. Tízféle szakma van itt képviselve és hogy nagy az érdeklődés iránta, azt az első negyedévi bevétel is bizonyítja. — Mit várhat Somorja a jövőtől? — Csak azt mondhatom újból: városunk nagy jövő előtt áll. Talán már hallotta, hogy városunk szomszédságában rövidesen megkezdik egy hatalmas műanyaggyár építését. Az előkészületek máris folynak. Rövidesen felépül két kilencemeletes ház. Részben azoknak, akiknek a házát az építkezés miatt le kell bontani, részben viszont az üzem építőinek. Mi magunk ts készülünk a jövőre: a Jednota a várostól két kilométernyire a Duna partján olyan üdülőközpontot létesített, hogy akárki megnézheti. A gyárhoz — előreláthatólag — több mint egymillió köbméter homokra lesz szükség. Ennek a kibányászását már úgy szervezzük meg, hogy a kotrás helyét könnyen átalakíthassuk strandfürdővé. Es ami nem függ szorosan össze a gyárral: éppen most kaptam értesítést, hogy négyszázezer koronát kapunk sportstadion építésére. Még az Idén megkezdjük a Bratislava—Komárom útvonal kivilágítását, természetesen korszerű világítótestekkel. Ez is fölemészt közel félmillió koronát. További üzletet tervezünk az új lakótelepen, kétszázötvenezer korona befektetéssel. A járási ipari vállalat meg autószervizt szándékszik létesíteni nálunk. Es ami a legfontosabb és igazán városi szintre emelt majd Somorját: a következő négy esztendőben tizenhat és fél millió koronát invesztálunk vízvezeték- és csatornahálózat építésébe. * « » AZ ELMONDOTTAK — ahogy már Holocsi Rudolf is megjegyezte — csupán a legjelentősebb mozzanatok. Mégis, ha figyelemmel kísértük az elnök szavait, egy fejlődő, gyors ütemben gyarapodó város jelene és jövője bontakozódik ki előttünk. SZARKA ISTVÁN SOMORJAI UTCARÉSZLET