Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-03 / 151. szám, szombat

HÉTVÉGI HŕRMAGYARAZATUNK j Ábránd és valóság Tízéves fennállását ünnepelte a Közös Piacként ismert nyugati gazdasági tömörülés, s az évforduló alkalmából kissé megkésve — Rómában ünnepi ülésen találkoztak a hat tagország állam-, illetve kormányfői és küK ügyminiszterel. A római találkozót azonban nem tervezték merev díszülésnek, s a közös piaci csúcstalálkozón felfakadtak olyan problémák, amelyek a korántsem csak gazdasági fellege tömörülés útjában nagy akadályt jelentenek. Mérlegvonás politikai passzívákkal A római közös piaci csúcsülés tíz év gazdasági együttműködése fejlődésének ünnepélyes mérlegelése volt. Vitathatatlan, hogy a nyugati kapitalista gazdasági tömörülés megannyi belviszály, széthúzás, érdekösszeütközés ellenére gazdasági téren eredményeket könyvelhetett el, amelyekért persze a dolgozók nagy árat fizettek: gazdasági ereje szinte megkétszereződött, valuta- és aranykészletei megsokszorozódtak; röviden a Közös P*ac jelentős gazdasági erővé vált, amely egyenrangú partnerként léphet fel az Egyesült Államokkal szemben, mint azt a Kennedy-forduló közelmúltban lezajlott tárgyalásai ls bebizonyították. A Közös Piac az agresszív NATO tömb gazdasági alapja. Ám Franciaország kiválásával a NATO-t érzékeny vereség érte, mert nem kétséges, hogy Franciaország a NATO egyik pillére volt. A katonai balsikerek szorosan összefüggnek a közös piaci tömörülés politikai koncepciójának mély válságával. Éppen a politikai szempontokkal kapcsolatos nézeteltérések robbantak ki a római találkozón. Meglepetés A római díszüléstől nem vártak különösebb megoldásokat, legfeljebb ünnepélyes bejelentéseket, nyilatkozatokat. Ha a közös piaci körökben valamitől tartottak, akkor ez csak az lehetett, milyen meglepetést tartogat megint a nyugati világ „enfant terrlble"-jének tartott De Gaulle francia államelnök. A francia elnök meglehetősen elszigetelve ült integraclonlsta és atlantista partnerei között. Az előbbiek — főként Olaszország és Belgium késel ábrándkergetők, valamilyen, a nemzeti érdekek fölé helyezett, abszolút integrált, egybeolvadt Európa ködképét kergetik. Egységes európai kormányról, parlamentről álmodoznak, amelynek általános érvényű utasításait a nemzeti kormányok zokszó nélkül végrehajtanák. Sokkal reálisabb veszélyt jelentenek Franciaország szemponjtából az atlanti politika hívei, nevezetesen NyugatNémetország és Hollandia, mivel ezek Washington európai trójai falovának a szerepét játsszák. Szinte valamennyi politikai megfigyelő felfigyelt De Gaulle beszédében egy lapszusra. Nyelvbotlás volt-e vagy szándékos kitétel: az elnök „európai védelmi közösséget" említett. A fogalom nagyon közel áll az eu9 A Herald Tribúne karikatúrája. rópai biztonság megteremtésére vonatkozó szocialista elgondolásokhoz, de a tábornok nyilván fricskának szánta Washingtonnak. De Gaulle római beszédében ls régi álláspontját fejtegette: Európa az európalaké. Igaz, hogy álláspontjával Rómában elszigetelődött. A partnerek közül sokan a francia nacionalizmus kirívó megnyilvánulását látják De Gaulle magatartásában. Ez csak részben igaz. Franciaország atlanti magatartásá nak határozottan van erős nem zett jellege, a szempontok eltérésében azonban sokkal inkább dominál a jelenlegi világhelyzet reális megítélése. De Gaulle külpolitikájának homlokterében bizonyára ott áll a francia gloire visszaállítása, s az „Európa az európaiaké" jelszónak kétségtelenül van olyan kicsengése, hogy „francia vezetés alatt", ám látnunk kell azt, hogy a francia elnök határozott, Amerika-ellenes álláspontjának hátterében az a felismerés áll, hogy a klasszikus és neokolonialista imperialista politikát folytató Egyesült Államok szövetsége, Illetve vezetése nemzeti katasztrófákba sodorhatja az európai államokat. Ezzel magyarázható a francia kormánynak a vietnami eseményekkel, a görögországi NATO-sugallta tiszti puccsal és a mostani közép-keleti válsággal kapcsolatban elfoglalt álláspontja, és általában közeledése a szocialista országokhoz. Ugyanezért tart ki Párizs régi álláspontja mellett: Anglia előtt zárva tartja az Európai Gazdasági Közösség kapuját. Anglia egyenjogú közös piaci tagsága ugyanis az Egyesült Államok térhódítását Jelentené Európában, s ez befolyásolná a világesemények megítélését az európai kapitalista államokban. De Gaulle felismerésének realitása éppen abban van, hogy Washington kalandorpolitikája nemzeti katasztrófákba ránthatja uszályt hordozó európai szövetségeseit. A tábornok — nyugati feltevések szerint — olyan elképzelést körvonalazott, kissé homályosan, hogy a nyugat-európai államok — persze francia vezetéssel — afféle semleges övezetet alkothatnának a szocialista tábor és Amerika között, mert nem tartja kizártnak, hogy háború törhet ki az imperialista és a szocialista nagyhatalom között, s ebben akkor a nyugateurópai államok a tétlen szemlélő szerepét játszanák. Vihar előtt De Gaulle nyilatkozata lehűtött mindenkit, aki vérmes reményeket táplált a nyugati csoportosulások jövőbeni alakulásával kapcsolatban. Az egység megbomlott, s ezt a tagadhatatlan gazdasági együttműködési sikerek sem tudják megszépíteni. A római találkozó egyetlen pozitívumaként azt könyvelik el, hogy kinyilatkoztatta a Közös Piac, Az Acél- és Szénszövetség, valamint az Euratom július 1-vel történő egyesülését, s nem utasította el kereken Anglia tagsági kérelmét, hanem további külügyminiszteri, majd csúcsértekezlet elé utalta. Várható, hogy Párizs vétójának feladásáért nagy árat fog kérni Londontól, csak azért, hogy Anglia legalább társulás formájában csatlakozhassák a Közös Piachoz, és minimális előnyöket élvezhessen. Joggal állapították meg a francia lapok, hogy a római tanácskozás vajmi kis eredménnyel zárult. A június első felében összeülő brüsszeli külügyminiszteri értekezleten a Közös Piac belviszályának éleződése várható. LÖRINCZ LÁSZLÓ A Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesüléséért (IV.) Alexander Dubček elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának az SZLKP Központi Bizottsága május 25—26-i ülésén elhangzott beszámolójából Társadalmunk eszmei és akcióegysége számára, főként a csehszlovák társadalmi és államrendszer stabilitása, valamint a szocialista nemzetek és nemzetiségek politikai-nemzeti értelemben vett fejlődése biztosításának szempontjából rendkívül nagy jelentőségű hazánk államjogi rendezése. Pártunk abból az elvből indul ki, hogy minden nemzet tulajdon politikai és szociális-gazdasági fejlődésének alanya és annak ls kell lennie, s a politikai és államjogi formáknak lehetségessé kell tenniök és biztosítaniok kell számára ezt a helyzetet. A szlovák nemzet állampolitikai érvényesülését és életének kibontakozást azon kívül, hogy közvetlenül ls kiveszi részét az állami szervek munkájából, az állami és nem állami nemzeti szervek rendszere is biztosítja. Az szlovák nemzeti szervek az alábbiak: az SZLKP — mint a CSKP szlovákiai területi szervezete — és annak Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács és annak szervei, a Szlovák Szakszervezeti Tanács, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és a Nemzeti Front, amely Szlovákia politikai, társadalmi és érdekszervezeteit tömöríti. Feladatuk az, hogy helyesen alkaljnazzák az országos politikát Szlovákiában, s ezzel egyidejűleg megoldják a nemzetiségi és regionális problémákat. Fontos szerepe van a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, amely — mint a szlovák nemzet önállóságának képviselője — az államhatalom és Igazgatás nemzeti szerve Szlovákiában s egyúttal az országos rend nagy jelentőségű láncszeme. Ez megteremti annak feltételeit, hogy a csehszlovák államrendszer szerves egységben álljon a szlovák nemzet önállóságának biztosításával. Teret nyit a szlovák nemzet kezdeményezésének s e kezdeményezés egybekötésének nemzeteink és nemzetiségeink társadalmi érdekeivel. A Szlovák Nemzeti Tanács tevékenysége fejlesztésének és elmélyítésének legfontosabb politikai okmányává a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának „a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesüléséért" határozata vált. Ez a dokumentum elsősorban az SZNT alkotmányos koncepciójának alkotó fejlesztése tekintetében jelent sokat. Feltételezi, hogy az SZNT és szervei mint nemzeti láncszemek aktív módon belekapcsolódnak az irányító szervek országos rendszerébe abban az értelemben, hogy az SZNT Szlovákiában a kormány nevében teljesíti annak egyes feladatait. Az SZLKP kongresszusa és az SZLKP Központi Bizottságának kongresszus utáni plénumülésel kifejtették az SZNT-vel kapcsolatos álláspontjukat. Az SZLKP kongresszusa hangsúlyozta az SZNT munkája hatékonysága fokozásának szükségességét a népgazdasági tervek összeállítása, Szlovákia gazdasági forrásainak mozgósítása során azzal a céllal, hogy maximálisan járuljon hozzá az egész népgazdaság problémáinak megoldásához. Ez annyit jelent, hogy az országos politikában való részvételen kívül az SZNT-re fontos feladatok hárulnak, főként az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy fejlesztése területén, valamint Szlovákia gazdasági fejlesztése területi problémáinak megoldásában. A CSKP KB januári plénumülése és az SZLKP KB februári plénumülése határozatainak értelmében kidolgozták a megbízotti hivatalok tevékenységének tervét ls az új Irányítási rendszer követelményeinek szempontjából. Azon előzetes tárgyalások határozatainak értelmében, amelyeket az SZLKP Központi Bizottsága és az SZLKP kongresszusa a nemzeti bizottságokról szóló új törvényről folytatott, rögzítik az SZNT és a nemzeti bizottságok kapcsolatainak néhány új szempontját. Ügyelnünk kell arra, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács struktúrájában és tevékenységében ne kerüljön sor gyakori és meglndokolatlan szervezeti változásokra, mivel ez gyengíti kezdeményező és akcióképességét. Továbbra ls nagy gondot kell fordítanunk az SZNT egyes szervei tevékenységének, hogy hatékonyabban oldják meg Szlovákia fejlődésének gazdasági, politikai és kulturális problémáit, hogy a Szlovák Nemze. ti Tanács aktív módon és hatékonyan irányítsa a nemzeti és a regionális ügyeket. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak, mint az országos Igaz gatás láncszemének jelenlegi helyzetét — főként az állami terv megalkotásának és megvalósításának terén — úgy kell kihasználnunk, hogy a lehető legnagyobb mértékben fokozza kezdeményezését Szlovákia és Szlovákia egyes területei fejlesztésének kidolgozásában, összhangban a köztársaság központi szerveinek célkitűzéseivel. A CSKP XIII. kongresszusa határozatainak alapján ez idő szerint megvalósítjuk azon intézkedések komplexumát, amelyek a nemzeti bizottságokról szóló törvény javaslatába torkollnak. Ezzel folytatódik azon gazdasági és jogi feltételek kialakulásának folyamata, amelyek lehetővé teszik, hogy a nemzeti bizottságok a tervszerű Irányítás tökéletesített rendszerének elveivel összhangban következetesen érvényesíthesAz őszinteség hasznunkra válik Matej Lúčan elvtársnak, az SZNT oktatásügyi megbízottjának, az SZLKP Központi Bizottsága május 25-26-i ülésén elhangzott felszólalásából Eddigi fejlődésünk átértékelésének folyamata, a népgazdaságunkban jelentkező nehézségek, a személyi kultusz következményeinek leküzdése, a nemzetközi kapcsolatok bonyolultsága, a növekvő ellentmondások a világ kommunista mozgalmában, az egyre élesebbé váló antikommunizmus a világon, a burzsoá ideológia erősbödő nyomása, a liberalizmus s negativizmus ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai életünkben szükségszerűen visszatükröződtek az iskola életében is, kiváltképpen pedig nevelőmunkájában. Az elsoroltak pozitív és negatív hatást váltottak kl. Pozitívat abban a tekintetben, hogy az Iskolai nevelés is Igyekezett levetkőzni a dogmatizmus megnyilvánulásait Igyekeztek helyrehozni a nyilvánvaló egyoldalúságokat és helytelenségeket, megszüntetni a zavart egyes tárgyak tanításában, mindenekelőtt a társadalomtudmányi ciklus terén, mint példának okáért a történelem, az Irodalom, a polgári nevelés. Negatív hatásuk abban nyilvánult meg, hogy az említett folyamatot iskoláinkban is különféle szélsőséges támadások kísérték a kommunista nevelés megváltoztathatatlan elvei, célja, tartalma és módszerei ellen. Rendkívül feltűnő volt ez a folyamat a középiskolás, kiváltképpen pedig a főiskolás ifjúság gondolkodásában. A dolgok ilyetén állása sokakat Idegesített, és azt szerették volna, ha ezeket a problémákat úgynevezett kemény kézzel oldjuk meg. Jól tettük azonban, hogy nem Igy jártunk el, hanem megőriztük nyugalmunkat. A további fejlődés arról tanúskodik, hogy helyesen Jártunk el. Nem szándékunk a Jelenlegi helyzetet rózsaszínben feltüntetsék az államhatalmat és igazgatást a kerületekben, a Járásokban, a városokban és a falvakban. A nemzeti bizottságról szóló törvény kidolgozása során megfelelő teret kell biztosítanunk a Bratislavai Városi Nemzeti Bizottság különleges rendezésének és hatáskörének. A Szlovák Nemzeti Tanács feladata lesz, hogy kidolgozza és elfogadjon egy olyan törvényt, amely ezt a helyzetet szabályozza és megoldja a körzeti nemzeti bízottságok hatáskörének és szervezeti struktúrájának kérdését is. A Bratislavai Városi Nemzeti Bizottságot irányító munkája hatékonysága fokozásának érdekében néhány olyan funkcióval és feladattal kell megbíznunk, amelyek jelenleg a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartoznak. A nemzeti bizottságok apparátusába a funkciók káderellátása számos szakaszon nem felel meg a jelenlegi egyre fokozódó Igényeknek. A dolgozók Jelentős része nem tesz eleget a szakképzettség követelményeinek. E helyzet egyik oka abban rejlik, hogy az illetékes állami szervek éveken át nem rendelkeztek megfontolt koncepcióval a nemzeti bizottságok dolgozói és fukcionáriusal szakképzettségének növelésére, főként a nemzeti bizottságok legalacsonyabb fokain. Ez a párt számára a nemzeti bízottságokról szóló határozatai megvalósításának szempontjából nem csupán fontos, hanem rendkívül időszerű is. Ezért az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége meghagyta a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének, hogy minél hamarabb valósítsa meg azt a javaslatot, amely egy internátus! iskola létesítését célozza a nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói szakképzettségének növelésére. A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és dolgozóinak szakképzettségével szemben támasztott Igényeket nem szűkíthetjük le csupán az iskolai műveltségre. Abból kell kiindulnunk, hogy az említett személyek olyan közéleti politikai dolgozók, akiket a szocialista államhatalom és Igazgatás végrehajtásával bíztak meg a kerületekben, a járásokban, a városokban és a községekben. Ilyen munkát felelősségteljesen csak az a dolgozó végezhet, aki nem csupán megfelelő iskolai műveltséggel, hanem politikai tapasztalatokkal, megfelelő erkölcsi tulajdonságokkal is rendelkezik, tud bánni az emberekkel, önállóan tudja megszervezni a munkát, támogatni az újat s kibontakoztatni a kezdeményezést a nemzeti bizottság tevékenységében, ahol az emberekkel folytatott munka az első helyen áll. nl, ám ennek ellenére ls leszögezhetem, hogy a tanulóifjúság helyzete konszolidálódott, és helyes irányban fejlődik. Azt sem akarom állítani, hogy minden rendben van, s hogy már nincsenek problémáink. Megteremtettük azonban az alapot ahhoz, hogy munkánkat tovább folytathassuk s Igényesebb, nagyobb feladatokat tűzhessünk magunk elé. Pártunk, a Szlovák Nemzeti Tanács és a kormány segítségével továbbra ls fokozott figyelmet kell szentelnünk az iskolák anyagi kérdéseinek, s következetesen meg kell tartanunk mindazt, amit ezen a téren az ötéves tervben ígértünk. Szlovákia lakossága örömmel fogadta azt a tényt, hogy az iskolaügy sürgető anyagi problémáinak megoldására az ötéves terv folyamán 678 millió koronával többet fogunk fordítani, mint amennyit eredetileg terveztünk. Ugyancsak megelégedéssel fogadtuk, hogy a kormány 400 millió koronát engedélyezett a 15 éves fiatalok problémájának megoldására Szlovákiában a legközelebbi évek folyamán,