Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-18 / 166. szám, vasárnap

válasz olvasóinknak iíW KISAJATIÍASI PROBLÉMÁK. Id. Pápezsik István pelsőcl olvasónk frja, hogy községükben a tagok társított földjéből minden kisajátítás és kártalanítás nélkUI igénybevettek területet útépítés céljára. Nézete szerint legalább valamilyen kiértesítést megérdemeltek volna. Továbbá érdeklődik a belterületen fekvő házhelyek és kertek kisajátítási ára iránt. Bár az útépítés általános közérdek és érdeke az érintett tulajdonosoknak is, szabályosan ebben az esetben is le kellett volna folytatni a kisajátítási eljárást. A Tt 1964/73 sz. rendelet értelmében a családi ház építőtelkéért (udvarral és kerttel) egy négyzetméterért 800 m

2 terjedelemig a következő kártalanítás jár: 2 korona a 60 000-ftél nagyobb lélekszámú helységekben; 1,60 korona a 20 000 és 60 000 közti lakosságú helységekben; 0,80 korona, ha a helység lakóinak száma kisebb 2000 főnél. Az ilyen telek 800 és 3000 m

l közti részéért négyzetméterenként 0,40 korona kártalanítás jár. A víkendház vagy önálló kert céljára szolgáló telekért 400 négyzetméterig a fenti megkülönböztetett kártalanítás jár, 400 és 1500 m

2 közötti területért pedig 0,40 korona. A mezőgazdasági jellegű földért csak 500 m

2 terjedelemig jár 0,40 korona kártérítés, egyébként földért föld igényelhető a JNB-től. A szántóföld mezőgazdasági területnek számít. MI JAR A TÜLÖRAÉRT A MŰSZAKI DOLGOZÓKNAK? Zirkelbach Imre sellyei olvasónk a fenti kérdésre kér választ. A túlórákért a munkatörvénykönyv 116. paragrafusa értelmében elvben csúsztatott szabadidő jár. A fizikai munkát végzfl dolgozóknak azonban csak beleegyezésükkel lehet túlóráért csúsztatott szabadságot adni. A munkát irányító vagy fokozott felelősséggel járó munkakört betöltő dolgozók munkabérét az esetleg szükségei túlórai munka figyelembevéte lével lehet megállapítani. Azonban az ilyen dolgozóknak éjjel vagy munkaszüneti napon végzett túlmunkáért csúsztatott szabadság jár. Az utóbbi rendeh kezések vonatkoznak önre ls, mint műszaki dolgozóra, hacsak a bérelőírások, vagy kollektív szerződésük nem tartalmai ezektől a rendelkezésektől eltérő szabályozást. Olyan szabályozásra célzunk, amelynek értelmében az éjjeli túlórákért* illetve a munkaszüneti napoft végzett munkáért csúsztatott szabadidő helyett megfelelő pótdíjjal folyósítják az alapbért Dr. F. I. C

sád Köztársaság fővárosába, Fort Lamyba várják az első magyar—lengyel Afrika-expedíciót ... Utoljára a Ti beszti-hegység közelében lévő Bardai oázisból küldtek beszámolókat, s azt ígérték, hogy jú nius első napjaiban már Forl Lamybói adnak hírt magukról. Június 14-ig azonban nem érke zett tőlük levél... Hogyan született meg az első magyar—lengyel Afrika-expedí ció? Az ötlet dr. Balázs Dénes geográfustól származik, aki ed dig több egyéni kutatóutat tett távoli földrészeken: hat évvé! ezelőtt Kínában járt a burmat határhoz közeli s részben még feltérképezetlen barlang-vidékeken, autó-stoppal bejárta a Közel-Kelet országalt, 1964—65 ben pedig csaknem egy eszten dót töltött „hátizsákkal" az In donéz szigetvilágban. Ez az al rikai út már évek óta foglal koztatta a fiatal magyar föld rajzkutatót, aki elsősorban a karsztos vidékeket tanulmányozza. Utazásainak, mint a mostani expedíciónak költségeit csaknem kizárólag saját — és társai — erejéből fedezi, állami támogatás nélkül. A mostani afrikai tanulmányútra dr. Balázs Dénes Januárban in dult Martinovich Sándor tér képész-geográfussal együtt. Áp rilisban Líbiában csatlakozott hozzájuk Csekő Árpád fizikus és Dobieslaw WalknowskI lengyel néprajzkutató, akt tavaly tért vissza Afganisztánból, ahol a lengyel Hindukus-expedícló ban vett részt. Balázs és Martinovich két hónapot töltött Algériában. Algír ból autó-stoppal •— kéthetes viszontagságos sivatagi utnzá-. FORT LAMYI Ä MAGYARAFRIKA - EXP sal — érkeztek a Hoggar-hegv ségbe, majd onnan Tuniszba. Útközben homokviharba kevered tek, de csupán felszerelései K szenvedtek károsodást. A líbia Tripoliból már a „Star 66." tl pusú lengyel tehergépkocsival indultak a Csád-tó felé, hogv a Tibeszti-hegység érintésévé északról déli irányba átszeljék a Szaharát. A három tengelyestehergépkocsit, amely a len gyei Hindukus-expedícióval megjárta Afganisztánt, alapoŕ generáljavítás után, a lengye: autógyár bocsátotta az exnedí ció rendelkezésére. A valutakiadásukat a három magvai résztvevő fedezi, sajnos azon ban a rendelkezésükre á'Ií 1800 dollárból 400-at a nehéz terepjáróautónak Afrikába va'ŕ áthajózása és a kirakodás köz ben szerzett sérülésének meg javítása emésztett fel ... Sze rencsére a lengyel gyár másfél tonna alkatrészt adott a gépkocsihoz. Ezenkívül a terepjárón egyszerre 1100 liter ben zint, 300 liter ivóvizet és kezdetben — három hónapra elegendő élelmiszert tároltak A sivatagban, ahol a helye irányt időnként kőrakások é BA VÁRJÁK LENGYEL >EDÍCIÓT régi tragédiák nyomai, elpusz tult autók maradványai jelzik — a hatalmas teherautó a/ expedíció tagjainak lakóhelyéi!' is szolgált. Az előzetes terveknek megfe lelően az expedíció először a dél-líbiai Fezzan tartomány központi oázisába, Sebbaba utazott, ahol kiegészítette a víz- és benzinkészletet, majd több mint ezer kilométeren St lakatlan, élet nélküli kő és homoksivatagban haladt. Igy érték el Bardai oázisát, ahol már aggódva várták őket. Sze rencséjükre csak keveset kés tek, s így nem került sor heli kooterekkel való keresésükre. Bardaiból kisebb kitérővel a Tibeszt:-hegységbe mentek, ahol bekapcsolódtak az egyik berlini földrajzi kutatóállomás munkájába. Balázsék kutató munkájának fő témái közé tartoz'k a sivatagi felszíni formák ktp'n'-niásl folyamatának tanul mányozása, a Tibeszti-hegység A MAGYAR-LENGYEL EXPEDlCIÖ TAGJAI: CSEKO, WAI '<NOWSKI, DR. BALÁZS, MARTINOVICH. kialvó félben lévő 3 ezer méteres vulkánjainak geomorfológiai vizsgálata. A lengyel kutatóval együtt néprajzi anyagot gyűjtöttek a Tibesztiben élő tibbuk körében. Az El Gatrun és a Bardai oázisból érkezett beszámolók szerint a terepjáró gépkocsi — amelynek üzemanyag-szükséglete száz kilométerenként 36 liter benzin! — eddig hibátlanul működött, s a tájékozódás hoz szükséges műszerekre sem volt panasz. Már ezer méter nél hosszabb filmet forgattak, s az elfogyó konzervek helyét fokozatosan a kőzetminták tömege foglalja el a gépkocsin. Az expedíció dicséretére válik, hogy mindennemű kíséret nélkül, egyedül tette meg az utat. Ezt a hozzáértők Tripoliban és Sebhában kockázatos kimenetelűnek tartották, nemcsak á rendkívül forró — nappal 40— 46 Celsius fok — hőmérséklet, hanem a gyakran tomboló szélviharok és a jelzések nélküli sivatagi „utak" vészéivel miatt is. Az expedíció budapesti „irodájában" most már némi aggodalommari teli kíváncsisággal várják a hírt, hogv az expedí ció megérkezett-e Fort Lamv ba... SEBES TIBOR E

llátogattam a bratislavai állatkertbe. Már a bejáratnál zsibongó gyermekcsoportba botlottam. Az állatkert Igazgatójának társaságában melléjük szegődtem ... — Tessék megkérdezni, hol lehet megnyergelni a póni lovakat? — szól izgatottan tanító nőjéhez az egyik vásárúti ta nuló. — igaz, hogy a kis hintóra is felülhetünk, amelyet a póni lovak húznak? — érdeklődik egy másik nebuló. — Nagyon kedvelik a gyere kék ezt a szórakozást és, csak egy koronába kerül — mondja Ján Kaluža, az állatkert igazga tója. — Természetesen, azért a többi látnivalót sem szalasztják el. Rendszerint a medvék és a majmok aratják a legna gyobb sikert. No meg Ali, a „szelíd" tigris. Persze, a na gyon gazdag madárseregünket is sokan megcsodálják. Különö sen a papagájokat. Habozva kérdem meg, vajon melyik az igazgató legkedvesebb állata? Attól tartok ugyan is, hogy ő mindegyiket egyaránt szereti, akár a gyermekeit a szülő. Ján Kaluža azonban nem titkolja, hogy legked vesebb állata a hiúz. ötéves itteni működése alatt az volt a legnagyobb élménye, hogy a? ország valamennyi állatkertje közül első ízben itt jöltek v> lágra hiúzkölykök. Ez nagv szenzációt Jelentett, hiszen e hiúz ritkán kölykezik állatker' ben. — A ragadozók tápláléké' honnan szerzik be? — Több helyről: Trnaváról, Hlohovecrőí és Seredről, no meg helyben. Sajnos, innen kapjuk a legkevesebb húst. — Mi lenne, ha nem tudnák biztosítani a szükséges húsada got? — '3izony, már ezt ls meg kellett érnünk. Kényszerből a? állatkert kecskéit vagdaltuk le A patások nem okoznak Ily'' A hallgató malom — A középiskolák bizonyos osztályaiban kötelező tantárgy az állattan. Ezen osztályok ta nulói bizonyára többet szeretnének megtudni az állatokról, mint amennyit az egyes ketre cekre helyezett táblákról leolvashatnak. Hova fordulhatnak részletesebb magyarázatért? — Az említett osztályok tanulói díjmentesen látogathatják az állatkertet. De csak ha az osztály két héttel előre bejelenti érkezését. Ilyenkor szak elóadót is biztosítunk — szintén díjmentesen. Sajnos, sok helyen ezt nem tudják, pedig körlevélben minden iskolát értesíttettünk. problémát, ha nem kapnak zabot, szénával is „beérik". — Szabadult-e már ki vadállat az állatkertből? — Tavaly egy farkasunk megszökött. A városban gyor san híre ment. A szökevényt üldözőbe vették és lelőtték. Kár volt érte. Különben Itt az állatkertben még semmi komolyabb esetünk nem volt. Hacsak azt nem számítom, hogy az egyik látogató ujját meg karmolta egy majom. Ez is csak azért történt, mert az il lető benyúlt hozzá a drótkerítésen át. 1 Azt hallottam, hogy a brnói állatkertből mérges kí gyók szöktek meg. — Nem megszöktek, hanem ellopták őket. Tavaly nálunk is loptak — teknősbékát, kis kacsát, pávát, pulykát, papa gájt. Egy papagájunkat meg is találtuk. Ügy látszik, egyesek otthonukban szeretnének állatkertet berendezni. Egyébként a szabadon mozgó madarak szárnvíbA) |f>váf>r<nk hogv el n<> repülhessenek. Ezt a kert állatorvosa végzi. — Sokat tehet az állatorvos a beteg állatok gyógyítása érdekében? — Sajnos, nem. Ha egy vad állat megbetegszik, nem igen tűri az orvosi beavatkozást. Gyakran még árthatunk is vele Például egy antilopnak injekciót akartunk adni, de úgy megrémült, hogy belepusztult Más országokban ezt úgy old |ák meg, hogy távolról speciá lis fegyverrel belelövik az ál latba az Injekciót. Ugyanígy adnak narkózist is az állatnak Mi még nem rendelkezünk ilyen speciális eszközzel. Ami ben állatorvosunk a legnagyobb segítséget nyújthatja, az a ra gályos betegségek elterjedésé nek megakadályozása. Erre kü lönös gondot kell fordítanunk •nert igen komoly következmé •ekkel iárhat. Például a plzp fii állatkertnek az Antrax né ven ismert betegség elterjedése miatt összes vadállatát agyon kellett lövetnie. — Az állatkert orvosa ugýan azt tanulja, amit a többi állat orvos? — Igen, mert nálunk nincs erre külön szak az állatorvosi főiskolán. — Az elpusztult állatok hul lájávul mi történik? 124 ezer férőhely A nyaralási főidényben a különféle szállodákban, motelok ban és turistaházakban csaknem 124 000 férőhely áll a hazai és a külföldi kirándulók rendelkezésére. A Čedok keretébe tartozó szállodák hálózata az idén 600 férőhellyel bővül. A Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének szálláshelyét 350 fekvőhellyel növelik. Ezenkívül mintegy 500ágyas új turistaszálló is épül. Fővárosunkban július elején átadják rendeltetésének a nyári parkhotelt, s a főiskolai kollégiumokban is lehetővé válik a turisták elhelyezése. Az eddigi prágai autőcampingeket ls újakkal bővítik. Hazánkban összesen 51 autócamping és 14 személygépkocsi-tábor áll majd a kirándulók rendelkezésére. — A hullák rendszerint az állatorvosi diagnosztikai inté zet bonctermébe kerülnek. Né mely állat bőrét kitömik és va lamely múzeum, illetve iskola rendelkezésére bocsátják. — Hány alkalmazottjuk van? — ötvenegy. Meg az idénymunkások. Ebből egy zootechnikus, kilenc állatgondozó, a többi kertész, kőműves, lakatos és egyéb foglalkozású. Én — eredeti foglalkozásomat tekintve — biológiaszakos tanár vagyok. Merem állítani, hogy minden biológiaszakos tanárjeHit^p!* nagv hasznára válna. leg hét hektár területen fek szik, de jóval nagyobb lesz. „Geozooparkká" alakítjuk át. ami azt jelenti, hogy az egyes állatfajokat úgy helyezzük el. ahogy a természetben élnek. Például a struccokat a lámák kai egy helyen. Sajnos, az át alakításnál a jelenlegi bejárati oldalt útépítés miatt elveszik. Pedig ez az egyik legszebb része a kertnek. ha legalább egy évet az állat kertben gyakornokoskodhatna. Megtudhatnánk valamit az állatkert jövőjéről? — Ez az ország legújabb, vagyis sorrendben a tizenharmadik állatkertje. 1960-ban nyílt meg. Azóta évről évre gyarapítjuk, csinosítjuk, jelen Miután körüljártuk az állatkertet, letelepedtünk egy padra. Itt folytattuk beszélgetésünket. Éppen a majmok ketrece előtt. Az egyik majom mindvégig nagyon gyanúsan figyelt bennünket: hallgatózott. FULOP IMRE (Prandl Sándor felv.)