Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-02 / 150. szám, péntek

••••••••••• ý j f i ••••••••••• Negyedszer rendezték meg ez idén Miskolcon a magyar rövidfilmek fesztiválját. A napokban lezajlott filmszemlére 150 alkotó 215 munkája érkezett be, ebből válogatta ki az előzsűri azt a 145 filmet, amelyik részt vett a versenyben. A rövidfilm jelentőségét ma már senki sem vitatja nálunk, más kérdés, hogy rövidfilmjeink színvonala megfelel-e mindig a műfaj fontosságának, s az is, hogy a rövidfilm és a közönség kapcsolata klelégítö-e. Ez utóbbi legkevésbé a tévé-filmekre és adásokra nézve problematikus, bár egyre inkább gyarapodik azoknak a nézőknek az aránya, akik tudatosan és igényesen válogatnak a műsorok között. A televízióban mégis minden műsor egyenrangú, voltaképpen nincs fő- és mellékműsor, legalább is nem úgy, mint a moziban. A Magyar Televízió például nemzetközi sikerű gyermekfilmeket készít, a Mazsola-rovatot. Rangot kapott a televízióban a portré is, talán a felvételi technika könnyebbsége is hozzájárult ehhez, de még inkább az, hogy a tévé sokkal inkább ad personam, személyhez szóló művészeti közlés, mint a film. A fesztiválon több portrét és rokonjellegű filmet láthattunk. Radó Gyula artlsztikus eszközökkel rajzolta meg egy falusi asszony arcát, aki előbb csak alkalmi munkák végzésére Járogatott be a városba, most azonban az új gyárban állandó munkát kap. Ez a film egyúttal a női munkaalkalmak létesítésére ls figyelmeztet. Horváth Ádám, Lukács Pál, Kossuth-díjas mélyhegedüsről, Kardos István Korach Mórról készített portrét. Különösen az utóbbi érdekes, a kiváló tudós nagyszerű emberi tulajdonságait és az őt foglalkoztató gondolatokat mutatja meg. Különösen sikerült riportfilm Szűcs Lászlóé, aki Csontváry nyomában címmel heliokoliszl élményeit kapcsolja össze Csontváry ott készült képeinek elemzésével. Bizonyára az Oj Szó olvasói közül is sokan emlékeznek a Kl ölte meg Kennedyt? című hatásos és meggyőző filmre, amely a politikai kommentár mintapéldája lehet a televízióban. Sikert aratott Kende Márta filmje: A német nő. A nyugatnémet televízió részére készült film azt vizsgálja, milyen a nő helyzete, önbecsülése és társadalmi megbecsülése- a Német Szövetségi Köztársaságban. Ezek a televíziós filmek a közönség érdeklődésével találkoztak; a közönséghatás a legfőbb problémája talán a rövidfilmeknek. A télen — kísérletképpen — csupa magyar rajzfilmből összeállított műsort mutattak be az egyik budapesti moziban, a kétkedőket megcáfoló sikerrel s azóta is ez az összeállítás sikerrel szerepelt a moziműsorban. A rövidfilmek sorsa mégis a legtöbbször az, hogy mellékműsorként a háttérbe szorulnak, önálló hatásuk nincs. Sem sikerük, sem kudarcuk, a közönséggel való • • • • • • • • • • • I ftfl E K ••••••••••• találkozásuk esetleges. Ez különös, döbbenetes. Ml lenne, ha a Nemzeti Színházban egy Shakespeare tragédia előtt villámtréfákat adnának elő, vagy az operettszínház előadása előtt vetített illusztrációkkal Picassóról és a kubizmusról beszélne valaki. A rövidfilmekkel valójában ez történik. Az Idei rövidfilm-fesztivál legjobbjai a rajzfilmek voltak. Nem újság ez: a Pannónia filmstúdióban fiatal és tehetséges művészek egész gárdája nőtt fel a műfaj nemzetközi tekintélyű mesterének, Macskássy Gyulának a keze alatt. Maga Macskássy, — Várnai Györgygyei közösen — Tíz deka halhatatlanság címmel mutatott be kedves, szórakoztató fllozóflkus filmet arról, hogy mire való a művészet. A rajzfilm a filozófikus gondolatközlés és a mozgó grafika, a mozgó festészet irányába fejlődik. Nepp József filozófikus paródiát készített öt perc gyilkosság címmel arról, hová vezet a krimiimádat. Kovásznay György pedig különleges filmjében a Naplóban az ifjúság lelkivilágát érzékelteti. Szép sikert arattak Miskolcon az ismeretterjesztő filmek is. Gondos munka, jó szerkezet, érdekes előadás — tudalékosság nélküli — jellemzi ezeket. Kollányi Ágoston az idén képzőművészeti filmet mutatott be, Préda Tibor sorozatát folytatva a beszédhibás gyermekek neveléséről készített filmet, Dévényi László a laser-sugarat magyarázza meg, Szabó D. Pál pedig gyermeklélektani kísérletekről készített ismeretterjesztő riportot. Láttunk jó dokumentumfilmet ls Miskolcon, mégis az a benyomásunk, hogy ez a műfaj nálunk most zsákutcába jutott. A magyar rövidfilm néhány év előtti szép fejlődése szerintem nem tört meg: most talán az erőgyűjtés korszakát éljük. A közönség megértő elismerését keresve, olykor hajszolva, a filmek gyakran esnek túlzásokba, de közben a fllmcsinálás biztonsága azt Ígéri, hogy a kamaszos szertelenségek lecsillapultával a magyar rövidfilm új virágzására számithatunk. * A miskolci rövidfilm-fesztivál nagydíjára az idén egyetlen filmet sem tartottak méltónak. Miskolc város nagydiját Róna Péter Vádbeszéd cimű dokumentumfilmje nyerte el. Gyarmathy Lívia Üzenet című munkáját a hosszú filmek kategóriadíjára érdemesítették. A dokumentum- és riportfilmek kategória díját KnoII István kap ta, a Győzelem árnyékában elmű művéért. Csöke József a híradó-kategória diját nyerte el. Az animációs filmek közül Nepp József öt perc gyilkosság című alkotása kapott díjat. A dokumentum-kategória díjnyertesei Márvány György és Müller László Ki ölte meg Kennedyt? című filmjükkel. A népszerű tudományos filmek díját pedig Dévényi László Oj fény, laser cimű alkotása kapta. ZAY LÁSZLÓ A tavaly október 3-án történt árintézkedés óta több ízben tájékoztattuk olvasóinkat a fogyasztásról és az áralakulásról. Foglalkoztunk a legfontosabb termékek árának változásával, s ilyenkor leggyakrabban indexszámokat használtunk. Éppen ezért szükségesnek tartjuk megmagyarázni, mi is az árindex, mit fejez ki, és hogyan számítjuk ki. Az árindex azt mutatja, hogy bizonyos időszakban változott-e az árszínvonal a megelőző, az ún. bázis időszakhoz viszonyítva. Tekintettel arra, hogy az áruk és a szolgáltatások száma, melyeket pénzért vásárolunk, igen nagy (több százezer és pontosan megállapítani nem lehet), az árszínvonal alakulásának követése rendkívül bonyolult és nehéz feladat. Az áralakulást az árindexek segítségével mérjük. Ha csupán egy áruról van szó, akkor egyszerű árindexről beszélünk, amelynek kiszámítása könnyű és világos. Ogy történik, hogy az áru árát összehasonlítjuk a korábbi, a bázis időszakban tapasztalt árával. Például a disznóhús (a combjából) 1 kilogrammja 1965-ben 28 korona volt, 1966-ban 30 koronára emelkedett. A disznóhús árindexét tehát megkapjuk, ha a 30-at elosztjuk 28-cal, ami 1,071. Ha százalékban akarjuk kifejezni az árváltozást, akkor az indexet beszorozzuk 100-al, s megkapjuk, hogy a disznóhús ára 1966-ban 1965-höz viszonyítva 7,1 százalékkal emelkedett. Hasonlóképpen járunk el akkor is, ha árcsökkenésről van szó. Például a kockacukor ára 1965-ben 9 korona volt, 1966ban 8 koronára csökkent. A cukor árindexe tehát: 8 osztva 9-cel, vagyis 0,889. Ha ezt beszorozzuk 100-al, megkapjuk, hogy 1966-ban a cukor ára 11,1 százalékkal csökkent (mert 100—88,9 = 11,1). Kiszámítani egy olyan árindexet, mely kifejezné az árszínvonal változását, vagyis azt, hogy bizonyos időszakban a kiskereskedelemben eladott valamennyi áru ára és a szolgáltatások ára átlagban hogyan változott, rendkívül bonyolult és nehéz feladat. Ehhez kl kellene számítani valamennyi áru és szolgáltatás árindexét és ezek átlagát. Ilyen bonyolult számításokat egyelőre még nem tudunk végezni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy fölösleges is lenne. Elég pontos képet kapunk az áralakulásról akkor is, ha csak kiemelt áruk és szolgáltatások alapján számítjuk kl az árszínvonal változására mutató indexet. A kiemelt áruk (szolgáltatások) közé soroljuk azokat a termékeket (szolgáltatásokat), amelyeknek az adott árucsoportban vagy szolgáltatásokban legnagyobb jelentőségük van. Magyarország nagy figyelmet szentel a hagyományos, 1958 óta minden évben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárnak. Az idei tizedik BNV* nek nagy gazdasági jelentősége van abból a szempontból is, hogy Magyarország az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt áll. A BNV-n szerzett tapasztalatok kihatnak elsősorban az export, a beruházások további fejlődésére és az ország belföldi piacának jövőbeni alakulására. Az új gazdasági mechanizmus alapvető célkitűzései közé tartozik Magyarország fokozottabb bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba. Ennek egyik formája az árucsereforgalom gyorsabb ütemű bővülése. Ebben az irányban hat az ipar és a külkereskedelem új, hatékony exportérdekeltségi formáinak érvényesítése ls. Az új mechanizmus nagyon jelentős vonása ugyanis a termelőágazatok világpiac felé orientálása. Így a vásár koncentrált nemzetközi találkozót jelent a kereslet és a kínálat összevetésének szempontjából. Ez a körülmény egészséges versenyt teremt majd abban, hogy egyes Az Állami Statisztikai Hivatal a következő indexeket számítja ki: fogyasztót (kiskereskedelmi) árindex (az állami és a szövetkezeti kereskedelemben értékesített árukra vonatkozóan), a szolgáltatások árának indexe, a vendéglátóipari árak A létfenntartási költségek indexét mindig a munkás- ós alkalmazotti családokra (egy közös index) és a paraszti családokra számltjuk ki. Az évi fogyasztást 2198 munkás- és alkalmazotti család és 803 paraszti család 1960. évi átlagos fogyasztásának szintjén határozták meg, s a létfenntartási költségek indexét mindig ennek alapján számítják kt. A létfenntartási költségek indexében 768 áru, 168 étel és ital, valamint 380 fajta szolgáltatás (lakbér, közlekedés és távközlés, tisztítás, mosás, varratás, javítás, mozi és színházjegy stb.) árát veszik tekintetbe. Az indexek bázis időszaka (vagyis az az Időszak, amelyhez az árakat hasonlítjuk] az 1961. év, 1964. januárja, a megelőző év és az 1937-es év. A miénkhez hasonlóan számítják az árindexeket (a létfenntartási költségek Indexét) talán a világ valamennyi országában. A kiemelt áruk és szolgáltatások számát tekintve az élenjáró és a legnagyobb országokhoz hasonlíthatjuk magunkat. A létfenntartási költségek Indexe a munkás- és alkalmazotti családoknál 1966-ban (évi átlag) az 1961. évhez viszonyítva (1961 — 100) 103,8 volt. Ez azt jelenti, hogy az áremelkedés következtében e családok létfenntartási költségei 1966vállalatok minél nagyobb érdeklődést tanúsítsanak versenyképes áruk szállítása iránt, s a vásárt is fokozottan felhasználják új kereskedelmi partnerekkel való kapcsolatok kiépítésére. A BNV gazdasági jelentőségét növelik majd az új gazdasági mechanizmus keretén belül megvalósított beruházási rendszer tényezői ls. A vállalati döntés keretében megvalósított beruházásokhoz az eddigiekhez képest sokkal megfontoltabban fognak a vállalatok viszonyulni. A vásár ezen a téren is sok újat tud nyújtani ötletekben és tapasztalatokban, mind a gazdasági, műszaki, mind a szervezési kérdések megoldásában. Igen jelentős a vásár piackutatási funkciója is. Ezen a téren megemlíthető főleg a könynyűipar aktív tevékenységa A vásáron széles keresztmetszetben felsorakozó nemzetközi árubemutató nemcsak a világpiac értékítéletét közvetíti a magyar termékekre vonatkozólag, hanem bemutatja a műszaki haladás legújabb eredményeit, mind a gyártmányokat, mind a gyártási eljárásokat ilindexe, a létfenntartási költségek Indexe. A fogyasztókat (a családokat) leginkább az érdekli, hogyan nyilvánulnak meg az árváltozások a családok pénzkiadásaiban, mit mutat a létfenntartási költségek Indexe. Ezen index kiszámításának módszerét mutatja a következő leegyszerűsített példa: ban 3,8 százalékkal nagyobbak voltak, mint 1961-ben. Ha tehát például egy négytagú család létfenntartási költségei 1961ben 3000 koronát tett ki havonta, 1966-ban ugyanolyan menynyiségű áru és szolgáltatás vásárlására havonta 114 koronával többet kellett kiadnia. A közvélemény néha kétségbe vonja azt, hogy a hivatalos árindexek helyesen fejezik ki az áralakulást. Igaz, az árindexek nem tökéletesek s nem is lehetnek azok. Az indexekben eddig nem tud)uk kifejezni az ún. burkolt áremelést, ami az új termékek bevezetésével és a választék változásával keletkezik. A fogyasztó számára ugyanis áremelkedést jelent az ls, ha kénytelen jobb (drágább) árut vásárolni, mert nincs elég olcsóbb áru. Figyelembe kell venni azt ls, hogy a létfenntartási költségek indexe átlagszám, s az árváltozások az egyes családokat a fogyasztás eltérő összetétele következtében különbözőképpen érintik. Ezenkívül a fogyasztók Ítélete sem mindig objektív. Az árindexek e fogyatékosságai nem olyan Jellegűek, hogy durván elferdítenék a valóságot. Ennek ellenére az Állami Statisztikai Hivatal intézkedéseket tesz arra, hogy az ilyen eseteket is be lehessen számítani a létfenntartási költségek indexébe. letően. Éppen ezzel a körülménnyel kapcsolatban mind gyakrabban említésre kerül a speciális tájékoztató szolgálat kiépítésének szükségessége, amely az adott ágazat fejlesztési problémáival foglalkozna. Az utóbbi években nagy méreteket öltött a különféle vásárok megrendezése. Azt lehet mondani, hogy „vásárinfláció" mutatkozik. Ez a világkereskedelem nagyméretű bővülésével és a konkurrencia további kiszélesítésével magyarázható. Azonban a „vásárinfláció" bizonyos hátrányokat is von maga után. Ezért a Nemzetközi Vásárok Szövetsége (UFI) nehezen egyezik bele egy-egy újabb vásár megrendezésébe. A vásárok ranglistáján a BNV igen jó helyezést ért el, és ezt misem bizonyltja jobban, mint a külföldi neves cégek évről évre fokozódó érdeklődése. Mindenesetre számítani kell majd azzal, hogy nőni fognak az igények a BNV meg- 1£ rendezésével szemben ls, mind szervezési, mind gazdasági vi szempontból. SZATHMÄRY MÁRIA, / mérnök ^ jelenet Kolonlts Ilona Vörös jelek a Hadak útján című filmjéből, amely az egykori magyar internacionalistákról szól. A MAGYAR RÖVIDFILMEK FESZTIVÍÁÜA Ml AZ ÁRINDEX? A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR NÉHÁNY KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSA Ä

FS Pénzkiadás Termék Évi fo- 1962. 1967. 1962. 1967. gyasztás januárjában januárjában Marbahús 30 kg 24,—

t 29,720,— 870,-1 Disznóhús 36 kg 28,30,— 1008,— 1080,—* Tej 1801 1,80 1,80 324,— 324,-í Vaj 28 kg 38,40,— 10B4,-i 1120,-1 Zsír 20 kg 28,22,560,— 440,— Kenyér 200 kg 2,80 2,80 520,— 520,— Kockacukor 40 kg 9,8, — 360,— 320,-* Sör 10 fokos 1201 2,80 3,40 336,— 408,—

c Élelmiszer összesen 4892,— 5082,— Gyapjú ruhaanyag 3 m 300,— 320,— 900,— 960, Gyapot férfiing 2 db 60,— 85,— 120,— 130,—. Női szilonharlsnya Spár 35,— 23,— 210,-! 138,— Női cipő 1 pár 90,130,— 90,— 130,-c Ruházat összesen 1320,—. 1358,— Barnaszén 10 q 20,— 22,200,— 220,-i Villany 200 kWó 0,80 0,70 160,— 140,—. Szappan 12 kg 7,20 7,20 88,40 88,40 Egyéb áru összesen 448,40 446,40 Létfenntartási költségek 6658,40 6886,40 Az indexet a kiadások összegéből számítjuk ki: Élelmiszer (5082:4892) X 100 = 103,9 Ruházat (1358:1320) X 100 = 102,9 Egyéb áru (448,40:446,40) X100 = 100 Létfenntartási költségek (6886,40:6658,40) X 100 = 103,4