Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-15 / 163. szám, csütörtök

EL A SZÁMOK TÜKRÉBEN iros edő •sze -18 •adí ipíg ku­yon iál­we­nek •kei •Ott. nat­ííák nyí­lója dul. ida­sok ol­el6, <ny­lok. mé­9 Minszkben működik egy motorgyár, omely a világhírű szovjet traktorok nagy teljesítőképességű Diesel-motorjait gyárt­ja. • Belorussziában jelenleg 11 szín­ház működik. A köztársaságnak ope­raháza, ÁUami Filharmóniája, 5500 klubja, művelődési otthona és egyéb intézménye, ötezer mozija és sok gazdag múzeuma van. A köz­társaság területének é5 százalékán kifogástalan tv-vétett tudnak bizto­sítani. 0 A lukomili 2,4 millió kiiowottos erómq előmozdítja az ország további gyors fej­lődését. A Mogiljevben épülő műszáigyár a maga nemében a világ legnagyobb lé­tesítménye lesz. Moiirszkben új olajfino­mító épül a polockiéhoz hasonló kapaci­tással. Szeligorban a harmadik műtrágya­gyár üzembe helyezése további nagy se­gítséget nyújt a szovjet mezőgazdaságnak. A belorussziai műtrágyagyárak a Szovjet­unió műtrágyagyártásának 30 százalékát adják. • Belorusszia nagy ipartelepei kö­zött számos olyan akad, amelyet ipari óriásnak lehet nevezni. Ilyen például a polocki olajfinomító kombinát. Teljesítménye túlszárnyal­ja néhány jelentős európai ország iparának teljes kapacitását. Az üzem még mindig nagy fejlődési távlatok előtt áll. • 1966-ban minden ezer ember közül 975 előfizetett újságokra és folyóiratokra. • Belorusszia az új ötéves tervben 1,7­szerte növeli ipari nyerstermelését. A vegy­ipar 3 és félszeresére fog fejlődni. Négysze­resére növelik a műtrágyagyártást és 1,7­szeresére a vegyipari termelést. AZ OLDAL ANYAGÁT BESZEREZTE. A NOVOSZTYI HÍRÜGYNÖKSÉG IDEN ÜNNEPLI MEGALAPÍTÁSÁNAK S EGYIK Ül NEGYEDE. 900 IK jltsóge nem- sebb emberek s olyanok, akik iiutalásában egészségi okokból nem tudnak ordult, hogy tanulni. felkeresték A napokban Ismét jártam a is kijelentet- krasznogorszkl Mechanikai a tantárgy- Gyárban, és sok újat láttam ott. íett előadást A technikumba és főiskolára igos órákra beiratkozni szándékozók részé­Vz igazgató- re előkészítő tanfolyamot indl­lók segítsé- tottak. Tehát megjavult az érett­n szigorúan ségiző jelöltek előkészítése és in arra is, ennek megfelelően nőtt a tanu­> a vasárna- lók száma. S hogy el tudják szabad na- őket helyezni, új gyári technlku­i. Bármilyen mot építenek. Már kidolgozták is, a vállalat a tervet, kiutalták a pénzt is az iára a vizs- építkezéshez. A gyárban beve­>lomamunka zették a tervezés és a gazdasá­ényben elő- gi ösztönzés új rendszerét, ala­itett szabad- pot hoztak létre, amelyből re­konstruálják a stadiont, felépí­nindez meg- tik a kultúrházat, a gyári üdü­;yárnak. Ér- lőt és az üj technikumot. Már i? Érdemes! több hónapja annak, hogy áttér­szakember- tek a két pihenőnapos munka­imelkedik a hétre. Az öt munkanapos hétre Bttsége. Mű- való áttéréssel további lehető­technológiai ség nyílott a munkások előtt a kember dol- továbbképzésre, ük elvégez- A krasznogorszkl Mechanikai és a főisko- Gyár a gyakorlatban is az ipari kultúra élenjáró vállalatává i munkások vált. tincs közép­Ezek idő- L. GUSZF.V Uj kórház ^ Rimaszombatban A rimaszombati járási kórház immár 83 éves, az új sebészeti osztályt 1932 ben építették. Az utóbbi osztályon 220 a férőhely, de sok a hosz­szú időre kórházba utalt beteg, s így nagyon szoros már a pavilon. A kórháznak 580 ágya van. De Rimaszombatban nincsen például uroló­gia, amely tudvalevőleg igen fájdalmas megbetegedéseket gyógyít, s a szakorvos csak háromszor egy héten jár be rendelésre — Losoncról. Az általános helyszűke jellemzi a járási kórház helyzetét. Az ebből eredő problémákról beszélgetünk dr. LANG DÁNIELLEL, a járási kórház igaz­gatójával. HOGYAN „SZÜLETETT MEG' A LEG­ÚJABB PAVILON? A régi és az újabb pavilonok mel­lett nemrég épült fel a legújabb, három osztálynak helyet adó épü­let A korszerű létesítményről Lang doktor ezeket mondja: — A sebészeti osztály férőhelyei­nek száma bővült, de az épület a régi maradt. Igy nagyon szorult helyzetbe került a röntgen-osztály, amelynek modern berendezése hely­igényes. A sugárzás miatt előírások szabják meg a röntgen-osztály mé­reteit. Ezeknek a régi hely már nem felelt meg. Kicsi épületet terveztünk a röntgenek számára. Nevetséges lett volna azonban, ha nem használ­juk ki az alkalmat és földszintes épületet emelünk, amikor felfelé nyugodtan terjeszkedhetünk. Az új kétemeletes épület 1 millió 200 ezer koronába került, és korszerűen el­helyezhettük benne a torok-gége osztályt, és az üj szülészetet is. AZ ORVOSHOZ „VARRTAK* AZ OSZ­TÁLYT — Terjeszkedésünk módjai néha nagyon különösek — folytatja a kórház igazgatója. — Patológiai osz­tályunk például Így született: a bonctanra szakosított orvosokban, mint ismeretes, hiány van, de nagy szerencsénk volt, hogy egyik orvo­sunk bonctanra szakosított doktor­nőt vett feleségül, s ide hozta ma­gával Rimaszombatba. Ilyen alkal­mat nem szalaszthatunk el — gon­doltuk — és létesítettünk új orvos­nőnk számára osztályt. — Legszorosabb jelenleg az elme­gyógyászat. Olyan katasztrofális helyzet alakult ki, hogy „várási időt" kellett bevezetni. Képzelje e visszásság gyakorlatát: az elmebe­teg nem akkor kerül zárt intézetbe, amikor az szükséges, hanem ami­kor rá kerül a sor... Akármelyik oldaláról vesszük is, az új kórház létrehozása égetően sürgős már — mondja Lang doktor. NAGYSZERŰ TERVEK, JO REMÉNYEK — Négy alaptípusú kórház léte­zik, a mi új kórházunk az ügyneve­zett intertípus lesz. Ez magában foglalja az alapvető belgyógyásza­tot, tehát az első típust, de ráadá­sul lesz még TBC pavilonunk, pszi­chiátriánk és még 600 ágyunk az idült betegek számára. A tervek szerint 1969-ben kezdődik az építke­zés. Hat éven belül teljesen kész lesz a kórház. A beruházás 300 mil­lió koronát emészt fel. — Általában sok a gond az épí­tőkkel, akik kapacitáshiányra hivat­koznak. Esetünkben azonban már nagyon kedvezően megnyilvánul az új irányítási rendszer hatása. Nem is egy, hanem két építővállalat áll rendelkezésünkre és verseng a 300 millióért. A košicet Kohászati Épí­tővállalat és a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat egymás elől szeretné elkaparintani a munkát. Ml A HELYZET VIDÉKEN? — Hat év nagy idő, s addig sem hanyagolhatjuk el a jelenlegi hely­zet javítását. Először is Rimaszom­batban szeretnénk megoldani az urológiai rendelő kérdését. Egysze­rűen nincs számára helyiség. Ha a járási építővállalat „/ákapcsol", a harmadik negyedévben megszület­hetnek a helyiségek a járási intézet épületében. A vidéken az egészség­ügyi körzetek helyiségeit igyek­szünk javítani, bővíteni. Feleden kettős körzeti rendelő létesül két körorvossal, három fogásszal, egy iskolai orvossal, nőgyógyászattal, két gyermekorvossal, egy belgyó­gyászattal plusz gyógyszertárral. S ásni a legfontosabb: egy négyla­kásos ház orvosi lakásokkal. Az adaptációs munkálatok még az idén megkezdődnek... Egyébként min­den évben legalább egy körzetet igyekszünk rendbe hozni. Így kor­szerűsítettük már a rendelőket Bát­kán. Nagybalogon, Korláton, Gesz­tetén, Rimaszécsen. Megszüntettük a tornaijai kis szülészetet — ame­lyet az üj rimaszombati részleg he­lyettesit — ezt átépítjük poliklini­kára és 45 ágyas belgyógyászatra, ami tehermentesíti itteni kórházun­kat, A TBC osztály Tornaiján ter­ven felüli, mert nagy szükség van rá, ugyanis új gyermek-megbetege­déseket tapasztalunk. A TBC egyéb­ként is nagy probléma, nem fejez­tük be a járásban a tüdőszürést, pe­dig a mozgóröntgen 30 000 felvé­telt készít évente ... i.. Lang doktor még folytatja a tájékoztatást, bele-belelapoz az új kórház terveinek halmazába, mutat­ja, hol lesz melyik osztály, merre va­nulnak a zöldsávok. Ügy véljük azonban, a lényeget már elmondta: megmutatta, reális remény van rá, hogy megtörjön a jég és a hosszan elhúzódó építkezések helyébe az új irányítás hatására az építkezés gyors befejezése várható. VILCSEK GÉZA Európában vagyunk. Valahol Eu­™ rópában. Ez egészen bizonyos. Ha úgy tetszik, hát holtbiztos. Aki kételkedik benne, menjen- ki az épü­let elé és tekintsen fel a szálloda büszke homlokzatára: a saját szemé­vel láthatja ott állításom írásbeli iga­zolását. Európai — kiáltják fenn a magas­ban a harsány betűk. Hátterük a kéklő, hatalmas égbolt. Éppen olyan kék, mint kisiskolás ko­romban a húszfilléres füzetem borítólapja, csakhogy arra nem azt szoktam ráírni, hogy Euró­pa. Arra csak a nevemet szok­tam ráírni becsületes sötétkék tintával, nagy ákombákom be­tűkkel. Erről jut eszembe, hogy most ls a nevem gyakorlására jöttem Ide Komáromba. Aki pedig Ko­máromba megy, az feltétlenül az Európában köt ki. Európa, te nagyszerű! Az emberi nagyság és a humanista kultúra ábránd­ja tapad hozzád, de itt a helyszí­nen, azaz a szálló tetején legfel­jebb por és madárpiszok. 0 nem, nem akarom lebecsülni a munkás­kezek korszerű alkotását, ezt a csupa beton és csupa üveg kalitkát: sem a szállodát, sem az éttermet, sem a kávéházat. Épp ellenkezőleg: rendkívül örülök neki, hogy van, hogy létezik, s rendkívül megbe­csülöm. Ha nem becsülném, nem ül­dögélnék itt már órák óta, s nem űztem volna kínos unalmamat az­zal, hogy verssorokat firkantok a pincér számláló lapjára. Sőt, rend­kívül élvezem a helyzetet. Ebben a pillanatban szó szerint vehetem ha­zai magyar irodalmunk nesztorá­nak állítását, hogy európai költő vagyok. Legalább is addig, míg ide­benn üldögélek. Ha történetesen ki­megyek a térre, vagy valamelyik macskaköves, girbegörbe utcára, már csak csehszlovákiai magyar költő leszek. Csehszlovákiai magyar költő voltam akkor is, mikor ott álldogáll­tam a könyvsátornái és aláírásomat gyakoroltam, azaz dedikáltam; nem valami sűrűn, talán négyszer-ötször kellett fárasztani tétlenségtől gémbe­redő, zsibbadt ujjaimat, aztán kese­rűen legyintettem, s betértem ide, a kávéházba. Mihelyt átléptem a kü­szöbét, újra európaivá magasztosod­tam. A Jókai-napok biztató, derűs lég­köre idebenn cigarettafüsttel, szesz­gőzzel, bor- és sörszaggal telítődött. Ez tipikusan európai (értsd kávéhá­zi) jelenség. Magam ls gyakran rô­gyújtok, hogy hozzájáruljak az euró­pai légkör telítettségéhez. csépi Menyhért, s európai szintű vi­tát provokál a következő témára: Mit ad a költő a népnek? A vita úgy zajlik le, hogy én hallgatok, s ő vi­tázik. Csipicsépi Menyhért egyik költő barátom barátja. Ilyen alapon került az asztalomhoz, na meg úgy — hogy a Jókai-napok lelkes híve, szervezője és szereplője. Nem tudom ugyan mi­Nem sokáig élvezhetem magányo­mat és a mellemet duzzasztó európai öntudatot. Odaült asztalomhoz Csipi­ben hisz, talán a műsorban, vagy a sikerben. Nem tudom azt se, hol és hogyan szerepel, lehetséges, hogy mindenütt és mindenkor szerepet játszik. A jelen pillanatban a lelkiis­meretvizsgáló szerepében tetszeleg. Én vagyok a lelkiismeret, és ő a vizsgálója. — Mit ad a költő a népnek? — kérdi, s mint az ügyész a bírósági tárgyaláson vádlón az égre emeli uj­ját, aztán hatásosan felém bök és ki­jelenti: — Semmit! Nem merek ellentmondani. Ha semmit, hát semmit. Csipicsépi rám­mereszti hályogos szemét, s újra ki­jelenti: — Semmit, bizony. Egy Csokonai tuberkulózisban pusztult el. Egy Pe­tőfi elesett a szabadságért, egy Jó­zsef Attila öngyilkos lett, egy Ady ... — Náthát kapott, — mondom go­noszul vigyorogva. — Náthát kapott, — mondja tra­gikusan, és felhajt egy pohár konya­kot. Aztán elkezdi a számonkérést, miért nem pusztultam el már tuber­kulózisban, miért nem estem el a szabadságért, miért nem lettem ön­gyilkos, és miért nem kaptam én is spanyolnáthát, mint Ady. Mire befe­jezte, megivott négy pohár konyakot. Rendelt nekem is rendületlenül, mondván, hogy a nép konyakot ad a költőnek. Konyakot a sem­miért. Nem ittam meg. Nem azért, mert megvetem a konyakot, csak azért, mert egészségügyi okokból nem ihatom. Csipicsépi megitta a nekem szánt konyakokat is, aztán elszavalta Ady Prológusát, és nekem támadt, miért nem Írtam meg köz­érthetően. ö egyszerű népi sarjadék, és sehogy sem érti, miért vagyak én Góg és Magóg fia, miért döngetem a kaput meg a falat, hiszen nem csuktak se bolondokházába, se bör­tönbe. S nem érti azt se, hogyan jö­hettem be Verecke híres útján. Sze­memre hányta, hogy azonosulok a gaz Vazullal, aki szembefordult a magyarok első és legnagyobb kirá­lyával. Miután így lehordott Ady Endre bűnös és nagyképű érthetetlensége miatt, felállt, s a nyolc konyak elle­nére eléggé magabiztosan a kijárat felé indult. Azt hittem rosszul érzi magát az egyszerű népi sarjadék, hát kimegy, kiszellőzi a fejét, vagy ... s aztán visszajön. Vártam tíz percet. Vártam húsz percet és még húsz per­cet. Jött a főpincér, kifizettem a nyolc konyakot, azaz a nép ajándé­kát, s mégnyugodtam, hogy nem kell elbúcsúznom Csipicsépitől. Már ez is nagy megkönnyebbülés lett volna számomra. Csakhogy visszajött. Fris­sen, elevenen, kifésülködve, szinte józanul. Azt mondta, ne haragudjak, megfeledkezett valamiről, el kellett ugrania, de most már itt van, és ad­dig nem tágít mellőlem, míg nem de­dikálok neki egy kötet verset. Fölcibált, karon. ragadt, s a könyv­sátorhoz vonszolt. Még örültem is a hirtelen színváltozásnak. Lám csak, nem is annyira korhely ez a népi sarjadék, mint első látásra gondol­tam. Egy évben csak egyszer vannak Jókai-napok Komáromban, hát nem csoda, hogy örömében annyira meg­adta magát a konyaknak. Elértük a könyvsátrat, kiválasztotta legújabb kötetemet, beleolvasott, lelkesen di­csérte. Tudta 6 mindig, hogy nagy költő vagyok, az egyetlen, aki híven kifejezi a csehszlovákiai magyarok lelkivilágát. Dedíkáltatta velem a kö­tetet, hálásan megköszönte, s abban a minutumban eltűnt szemem elől a színházba igyekvők sokaságában, én meg ottmaradtam a könyvsátor előtt, mint szamár a hegyen. Csak most értettem meg a való helyzetet; a né­pi sarjadék úgy értelmezte a dediká­ciót, hogy ajándékba kapja a köny­vet. Megjátszottam a nagylelkűt: szó nélkül kifizettem a saját kötetem árát. Hadd járuljak hozzá én is a könyvterjesztés sikeréhez. Besötétedett lassan. A szálloda fe­lett kigyúlt a neonfény. Európa! — kiáltoztak a harsány, fürge fénysu­garak. Európai Itt Komárom kellős közepén. Micsoda magasztos és fel­emelő tény. Most bemegyek a kivilá­gított portén, megvacsorázom és le­fekszem, s reggelig, mindaddig, míg újra kí nem jövök a csupa üveg, fé­nyes portán, európai költő leszek. Csak azt sajnálom, hogy európai­ságom ára háromszor akkora összeg­re szökött, mint a könyvsátor bruttó bevétele, melyre könyveim eladási­ból tett szert. ^

Next

/
Thumbnails
Contents