Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-02 / 150. szám, péntek

A művé

szet társadalmi elkötelezettsé

géről mi TT'TTTOTTaWI^rMMHfíHtfAWl^^ 1 --'friri'T^V"!tfWffffi'ffggl^^ illlPti'fW.WilU J iOT^THTtTTTT^T"

1 • •»-r Alexander Dubček elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága első titkárának az SZLKP Központi Bizottsága május 25—26-i ülésén elhangzott beszámolója Kétnyelvűség és egyéb problémák Társadalmunk fejlődésének új feltételei között jelentős szerepe van társadalmunk egységének megszilárdításában a párt kulturális politikájának. A CSKP XIII. kongresszusán ezzel kapcsolatban elfogadott határozat választ ad a kulturális politika számos olyan kérdésére, amely eddig gyakran szenvedélyes viták tárgyát képezte. Kifejezést nyert Itt a. párt azon igyekezeté, hogy minőségileg és tartalmilag megváltoztassa kultúránkat, hogy a művészet számára olyan társadalmi helyzetet teremtsen, amely megfelelne társadalmunk fejlődése mai szakaszának. Tág teret nyitott a kultúra és művészet fejlődésének és társadalmi érvényesülésének. A párt tagjai és az alkotó művészértelmiség többsége a CSKP XIII. kongresszusának határozatát a szocialista kultúra továbbfejlesztésének sürgős kérdéseiről örömmel fogadta. A művészet, főként pedig az irodalom osztályjellege jóval sokrétűbb formákban nyilvánul meg, mint például a politikában. Az eszmei és a politikai egység kérdései a művészi alkotótevékenység területén jóval bonyolultabbak, mint azok a további feladatok, amelyeket szocialista forradalmunk jelenlegi időszaka old meg. Ez annyit jelent, hogy ezen a téren a kommunista pártnak ls differenciált, tapintatos és körültekintő politikát kell folytatnia, még a nem teljesen azonos politikai nézetekkel szemben is. Az egész kultúrfrontot egyre szorosabb eszmei és politikai együttműködésre kell vezetni a kommunizmus kulturális erőivel, mert a szocializmus diadala sem jelenti azt, hogy továbbra nem kell olyan politikát folytatnunk, amely nem Igyekszik szüntelenül megnyerni a legkülönfélébb értékek alkotóit. A párt politikájában minden eszközzel elejét kell venni az adminisztratív parancsolgatásnak, mint káros jelenségnek, amelynek nincs helye a kommunisták politikai koncepciójában. Megállapíthatjuk, hogy az SZLKP Központi Bizottsága az utóbbi évek folyamán Ilyen kulturális politikát folytatott. Ma az alábbi elvhez tartjuk magunkat: kerüljük az adminisztratív irányítást és érvényesítjük a kommunista meggyőzd módszerét. Az SZLKP Központi Bizottsága abból az elvből Indul ki, hogy a kritikának csak akkor lesz valóban nagy nevelő szerepe, ha eszmei túlsúlyára, értékelésre, elemzésre fog támaszkodni, • s ha kommunista eszményeink számára meg fogja nyerni az embereket, s tevékenységét nem fogja csupán a valami ellen folytatott harcra korlátozni. A párt helyes kultúrpolitikai gyakorlata elősegítette, hogy megteremtsük a fiatal tehetségek szélesebb körű érvényesülésének feltételeit kulturális téren. Közülük számosan már figyelemre méltó sikereket értek el, nemcsak idehaza, hanem külföldön ls. A fiatal mfivésznemzedék nemcsak modern kifejezési eszközöket hozott kultúránkba, hanem új életérzéseket is. Eddig mindez természetes is lenne. Még az ls, hogy ezek az alkotások gyakran közvetlenül vagy közvetve ellentétben állnak az idősebb nemzedék alkotóinak műveivel. Am egyes ifjú művészek a modem kifejezési eszközök, módszerek vagy eljárások átvételével egyidejűleg átvesznek idegen világnézeti szempontokat is. Ezek közül sok ellentétben áll a szépségről, az érzelmekről vagy a művészet társadalmi Jelentőségéről alkotott legalapvetőbb elképzelésekkel. Sőt találkozunk olyan Irányzatokkal is, hogy olyan művészetet űzzünk, amely „társadalmilag oly módon lenne érdekelt, hogy elutasítaná magától az érdekeltséget". Ezeknek az elméleteknek a hirdetői nem tudatosítják, hogy az elméletek gyakorlati érvényesítése végső soron a művészet ellen fordulna. Még veszedelmesebb Jelenség, hogy egyes folyóiratok gyakorlatukban támogatják ezeket a téves és káros elméleteket. Ideológiánk nem elégedhet meg a semleges állásponttal, mert az' ilyen álláspont eszmei téren ellenfeleink malmára hajtja a vizet. Az eszmei-politikai nevelésben fontos szerepe van a sajtónak, a rádiónak, a televíziónak, a filmnek és a kiadói tevékenységnek. Főként a sajtó, a rádió és a televízió naponta tömérdek tájékoztatással szolgál a lakosságnak, s megvilágítja a hazai és a nemzetközi tevékenység különféle oldalait. Minden nem tárgyilagos tájékoztatás, az egyéni vagy csoportnézetek és érdekek érvényesítése megzavarja az embereket, bizonytalanná teszi őket, gyengíti a párt és egész társadalmunk akcióegységét. Ugyanakkor azonban le kell szögeznünk, hogy helytelen a tömeghatás eszközéivel dolgozók egy részének nézete, amely szerint az embereket nem érdeklik az elméleti, politikai vagy szociális kérdések. Az olvasóktól és hallgatóktól kapott sok levél ennek ellenkezőjét bizonyltja. Tökéletesebbé kell azonban tennünk a hazai és a külföldi társadalmi élet legbonyolultabb problémáinak interpretálását is, nem szabad olcsó szenzációkat hajhásznunk, nem vethetjük alá magunkat a helytelen kispolgári hangulatoknak és eszméknek. Mindezért elsősorban a tömeghatás eszközeivel dolgozó kommunisták felelősek. Megérett az Idő arra, hogy televíziónk megteremtse a magyar és ukrán nemzetiségű dolgozóink számára sugárzott adások feltételeit. Az SZLKP Központi Bizottságának feladata, de ugyanakkor a sajtóban, rádióban és televízióban dolgozó kommunisták feladata ls, hogy biztosítsák a jobb tájékoztatások nyújtását a szocialista tábor országainak életéről és munkájáról, kiváltképpen pedig a Szovjetunió népének munkájáról és életéről. A tájékoztatás gyorsaságával és minőségével szemben támasztott fokozottabb Igények megkövetelik, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a Központi Bizottság mindent elkövessen a nyomdaipar, a televízió és a rádió anyagi és műszaki felszerelése megjavításának és korszerűsítésének érdekében. A szocialista társadalom egysége további megszilárdításának döntő tényezője a párt eszmei, politikai és akcióegysége. A pártnak ez az egysége úgy nyilatkozik meg, mint a párt tagjai és a pártprogram, valamint a pártprogram konkrét megvalósítása maximális belső azonosulásának ellentmondásos folyamata. A párt eszmei és politikai egysége nemegyszer s mindenkorra alakul ki. Megvannak az ld&- és térbeli összefüggései, szüntelenül magasabb fokon újul meg. Végigmegy megerősödésének folyamatán, a pártmunka pozitív eredményei, a párttagok párt Iránti bizalmának és őszinte viszonyának alapján, a párttagok elméleti fejlettségének s azon képességének alapján, hogy fel tudják Ismerni az új Jelenségeket, össze tudják vetni azokat a gyakorlattal s összhangba tudják hozni a pártszervek és szervezetek és a párttagok gyakorlati tevékenységét az elmélettel. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a párt kl van téve kispolgári ideológiai hatásoknak, amelyek negatív módon hatnak rá, gyengítik egységét, valamint az esetleges kudarcokat sem a párt munkájában, a párton belüli demokrácia bárminő meggyengülését s számos egyéb tényező hatását is a párton belül és kívül egyaránt. Minden pártszerv és szervezet feladata, hogy felismerje, miképpen játszódik le ez a folyamat, megkülönböztesse azokat a pozitív és negatív tényezőket, amelyek a párt eszmei egységének megszilárdulását vagy gyengülését idézik elő, és tevékenységükkel korlátozzák mindazt, ami gyengíti az egységet s elősegítsék, ami megszilárdítja azt. A párt eszmei egységének sarkalatos feltétele egyrészt az, hogy a párttagoknak ne csak a felsőbb pártszervek által jóváhagyott feladatokról legyen tudomásuk, hanem a tervbevett fontos politikai, gazdasági s káderintézkedésekről is. Másrészt a pártszervek vezetőinek is tájékozottaknak kell lenniük az alsóbb fokú pártszervek, illetve szervezetek politikai tevékenységéről s arról, miként vélekednek a párttagok pártunk politikájáról. Ennek az állandó, mindenre kiterjedő kölcsönös tájékozottságnak csökkenése, vagy tökéletlensége a párt eszmei s akcióegységének lazulásához vezet. jóllehet pártunk tagjai ma már tájékozottabbak számos fontos gazdasági, kultúrpolitikai és káderintézkedésekről, valamint az e téren eszközölt módosításokról, kielégítőnek a jelenlegi állapotot sem tekinthetjük. A tájékoztatás módjának megkülönböztetettnek kell lennie. Nem minden pártszervezetet érdekelnek azonos problémák DÉNES FERENC Mi marxisták tudjuk, hogy új feltételeink között új a nemzetiségi problémák megnyilvánulása is, mivel a szocialista nemzetek és nemzetiségek kölcsönös kapcsolatai már magasabb színvonalon jönnek létre. Helyes, ha a Központi Bizottság előzetes mélyreható elemzések alapján foglalkozik ezekkel a problémákkal, s még helyesebb, hogy most foglalkozik velük, amikor világviszonylatban ls előtérbe lépnek. Nem lehet szemet hunynunk és nem látnunk a körülöttünk végbemenő eseményeket s konkrétan azt, hogy ami a nemzetiségi kérdést Illeti, milyen liberalisztíkus Irányzatok ütik fel fejüket. Ez annak a — még a közelmúltban nálunk ls nagyon elterjedt — helytelen nézetnek a következménye, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenettel egyidejűleg egy csapásra megoldódik a nemzetiségi kérdés ts, sőt ml több, a szocializmus győzelmének hatására nemzeteink és nemzetiségeink minden belső probléma és konfliktus nélkül szocialista nemzetekké, illetve nemzetiségekké változnak. Azt hittük, hogyha megszüntetjük az egyes területek, Csehország és Szlovákia közötti sarkalatos történelmi-gazdasági különbségeket, és minden nemzet s nemzetiség számára teljes egyenjogúságot hirdetünk — ezzel egyszer s mindenkorra rendeződnek a nemzetek s nemzetiségek közötti kapcsolatok is. Igaz ugyan, hogy a tőkés rendszer megdöntése után kiirtottuk a nemzetiségi súrlódások s viták gazdasági gyökereit, de ezzel még nem szűntek meg a nemzetiségi problémák. Vitathatatlan az a tény, hogy a munkásosztály győzelme után a szocialista társadalmi kapcsolatok kibontakoztatása nyomán s a csehországi dolgozók kiadós segítsége gyümölcseként azelőtt sohasem tapasztalt mértékben fejlődött Szlovákia, s ezzel egyidejűleg lehetővé vált az Itt élő nemzetiségek sokoldalú gazdasági, szociális, valamint kulturális felvirágoztatása ls. Szlovákiában azonban mindennek ellenére léteznek még ún. elmaradt területek, különösen a magyar dolgozók lakta DélSzlovákiában és az ukrán nemzetiségű dolgozók lakta északkeleti részen. Ez egy súlyos probléma, és még sokáig az lesz. Jóllehet már eddig ls fontos lépéseket tértünk a tőkés rendszer áldatlan örökségének felszámolása érdekében. Az említettek Is azt bizonyítják, hogy a fejlett szocialista társadalom megszervezésének folyamatában ls léteznek egyes megoldatlan nemzetiségi problémák. Ugyanakkor ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a tőkés Kölcsönös bizalmat a nemzetiségek kapcsolataiban MIROSLAV HRUŠKOVIČ Az áldatlan múlt következményeként a köztársaságunkban élő nemzetek s nemzetiségek kapcsolatai felmérésének Idővel olyan mellékíze volt, mint valami nálunk ritkán fogyasztott gyümölcsnek. Tény és való, hogy ez nagyon is furcsa és nem logikus. Mindnyájunknak tudomása van arról, hogy a köztársaságunk területén élő nemzetek s nemzetiségek — ami kölcsönös kapcsolatainkat illeti — egyszer már vizsgáztak, de nem a legjobb eredménnyel. Ez a csehszlovák burzsoázia rovására volt írható, mivel képtelen volt a köztársaságban élő nemzetek egységét megalkotó feltételeket tiszteletben tartani. Ezért büszkék lehetünk arra, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja tudatosította e tényező sorsdöntő fontosságát és félreérthetetlen programjával nemcsak politikai szempontból, hanem ténylegesen ls kitűzte a csehek és a szlovákok, valamint magyar és ukrán polgártársaink testvéri együttélésének útját. Egyesült erővel építettük fel új köztársaságunkat, amelynek minden részét a gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok számtalan fonala füz egymáshoz. Ilyen a mi köztársaságunk. Éppen ezért furcsa, hogy a nemzetiségi kapcsolatok kérdésében annyira bátortalanok vagyunk. Teljes nyíltsággal beszélünk közgazdaságunk kérdéseiről, közös célkltűzéseinkr51, gyermekeink jövőjéről és nem látjuk, hogy a nemzetiségi kérdés is éppoly fontos. Elsősorban pártunknak s vezető szerveinek kell a kölcsönös bizalom s az elvtársi egyetértés légkörét létrehozniuk, hogy az említett problémák megoldódhassanak. Csak ez esetben lehet meggátolni a gyakorlati tevékenységben az egyoldalúságot és a bárdolatlan szubjektivizmust. Akadhat, aki ellenvetésként arra hivatkozik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nemegyszer rögzítette s dokumentumaiban is bizonyította, hogy köztársaságunk alkotmánya a nemzetek s nemzetiségek testvéri kapcsolatait államiságunk alapkövének tekinti. Ezért minden gyakorlati tevékenységünkben hangsúlyoznunk kell az említett kapcsolatok megszilárdításának szükségességét. Említést tehetnénk számos olyan esetről, amikor talán meg nem értés, tárgyismeret hiánya, vagy politikai színvonalbeli fogyatékosság közvetkeztében a gyakorlati intézkedések egész sora gyöngíti az említett kérdésekkel összefüggő párthatározatok hatékonyságát. Előfordulhat és elő ls fordul, hogy a nagyobb nemzet a kisebb nemzet bizonyos Javaslatalt, Igényelt klváltságlgénylésének s a nemzeti szempontok túlbecsülésének tekinti. Márpedig ha az adott kérdés ilyen egyoldalú elbírálása mérvadó, akkor teljesen törvényszerű, ha a kisebb nemzet bizonyos — közgazdaság!, kulturális, egészségügyi s egyéb téren lehetséges — összehasonlításokhoz ragaszkodik. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése skálájának első fokára szerintem nemzeteink kölcsönös megismerését kellene állítanunk. Ennek eszközeit azonban nem lehet megfontolatlanul választanunk, vagy á véletlenre bíznunk. Ezeket az eszközöket keresnünk kell, s ha megtaláltuk, akkor megfontoltan s megkülönböztetett módon kell őket felhasználnunk. Nem szándékozom idealizálni az említett kölcsönös megismerés esetleges értékes eredményeit. Teljesen reális azonban annak a feltételezése — s a múltban ennek gyakran voltunk tanúi —, hogy a hazánkban élő nemzetek fial, lányai mindenkor megértették egymást, ha közös ügyükrSl volt szó. rendszer következményeit máról holnapra nem lehet teljesen kiküszöbölni. Bizonyos idő kell ahhoz, hogy létrehozzuk Szlovákia további felvirágoztatásának sokoldalú anyagi feltételeit. Ehhez pedig alaposan megfontolt tudományos tervezés szükséges. Természetesen nem lehet megismételnünk ugyanazt, ami a múltban oly gyakran megtörtént, hogy a beruházásokat ott engedélyezték, ahol erősebb volt a tömegek nyomása, vagy a politikai nyomás, és ezt sokszor népgazdaságunk, s különösen társadalmunk gazdasági érdekeire való tekintet nélkül tették. Népgazdaságunk Irányítása új rendszerének értelmében az eddiginél sokkal gazdaságosabban kell kezelnünk a beruházási eszközöket, úgyhogy azok egész társadalmunk érdekelt szolgálhassák. Szlovákia déli részén is egyre ígéretesebb az Iparosítás. DélSzlovákiában számos új ipari üzem épül, fokozott figyelmet szentelünk a mezőgazdaság fejlesztésének különösen ott, ahol a legkedvezőbbek a korszerű nagyüzemi termelés meghonosításának feltételei, mivel csak az ilyen termelés biztosíthat Igazi Jólétet a dolgozóknak, akik egykor a szülőföldjükön valóban bőkezű természet ajándékai ellenére ls .nyomorogtak, és csak tengethették életüket. Ezért tudják ma értékelni mindazt, amit szocialista hazánk nyújt derekas áldozatkész munkájukért. Szlovákia déli részének lakossága különösen két évvel ezelőtt tudatosíthatta pártunk, a kormány s az egész ország dolgozó népe gondoskodását, akkor, amikor a pusztító árvíz napjaiban egész köztársaságunk sietett a segítségére. Csak az egész társadalom politikai-erkölcsi egységén alapuló Ilyen együvétartozás s összefogás eredményezhette, hogy két éven belül csaknem teljesen sikerült eltüntetni a borzalmas árvíz következményeit. Az az erkölcsi, anyagi s egyéb segítség, amelyet köztársaságunk minden táján nyújtottak dolgozóink a katasztrófa napjaiban, majd azután, amikor az árvíz sújtotta községek s városok újjáépítésére került sor, a Csehszlovákiában élő nemzetek s nemzetiségek szilárd testvéri szövetségének megcáfolhatatlan bizonyítéka. Ragyogóan bebizonyosodott a csehek, a szlovákok s a magyarok Igazi egysége s az Igazi nemzetközi eszmeközösség, amikor a szovjet hadsereg, a magyar néphadsereg s néphadseregünk katonái egyesült erővel mentették az árvíz sújtotta lakosság életét és vagyonát. Sajnálatra méltó viszont az a tény, hogy egyes helyi, Illetve járási szervek nem Igazodnak következetesen pártunk határozataihoz — például a kétnyelvűség kérdésében. Számos problémánk mindeddig azért megoldatlan, mert nem léteztek a megoldást lehetővé tevő törvényerejű előírások, jóllehet a CSKP Központi Bizottsága e problémákat Illetően ls hozott elvi jellegű határozatokat. Ezért megelégedéssel vesszük tudomásul Dubfiek elvtárs véleményét, hogy amennyiben a nemzetiségi kérdések egész sorát illetően léteznek párthatározatok, ezeket a kérdéseket általános érvényű jogszabályok értelmében kell megoldani. Bátran állíthatjuk, hogy ami a közoktatás és a közművelődés felvirágoztatását Illeti, Dél-Szlovákiában ls olyan eredményeket értünk el, amelyek valóban méltók köztársaságunk kulturális politikájához. A főleg magyar nemzetiségű dolgozók lakta Dél-Szlovákiában olyan feilődésnek lehetünk tanúi. amely azt bizonyítja, hogy pártunk a lenini elvek értelmében oldja meg a nemzetiségi kérdést, vagyis elsősorban a lakosság szociális-gazdasági problémáit igyekszik megoldani. Nem lehet azonban szem elől tévesztenünk, hogy bonyolult problémáról van szó, mivel vele kapcsolatban részletes s az országos gazdasági terv elveihez Igazodó távlati tervet kell kidolgoznunk. (Vitahozzászólások az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülésén.)