Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-14 / 162. szám, szerda

RPKIO A kivá1 0 csehszlo­DIxMv^. Vák hangszereket bemutató pavilon előtt kerül­tünk össze, és beszélni kezd­tünk. A kezdeti döcögő mon­datok után foglalkozásunkra terelődött a szó s egyúttal bemutatkoztunk. Mondom: új­ságíró vagyok, mire ő: — Az én nevem J1FI Dékanovský, az Amati gyárban dolgozom. Agyam memóriasejtjei műkö­désbe léptek kutatni kezdtek tudatalattim ismerettárában. Az Amati név ismerősnek tűnt, de mi köze egy számomra ismeret­len gyár nevéhezl Vagy talán rövidítésről van szó? Megkér­deztem: — Csak nem a híres Amati cremonai hegedűkészítő család nevét vette magára a gyáruk? Ha nem tévedek, a csa­lád leghíresebb tagja, Nicola a a hangszereket. Idővel azonban a műszaki fejlődés, a modern hangszerek bonyolult szerkeze te és a velük szemben támasz­tott egyre nagyobb, mondhat­nánk abszolút követelmények háttérbe szorították a kézi mun­kát. Ma túlnyomórészt nagy tel­jesítményű, precíz gépek segít­ségével dolgoznak. Ennek elle­nére sok minden megmarad a régi hagyományokból. Például az a szó szoros értelmében vett személyi kapcsolat minden hangszerrel, amely elhagyja a gyár kapuit. Becsületbeli ügyük­nek tartják, hogy csak olyan hangszer kerüljön ki a kezük alól, amelyen élvezet játszani, amely ki tudja fejezni az ember érzéseit és közvetlenül tolmá­csolja a szerző szándékát és a zenész művészetét. A kraslice! hángszergyártók HANGSZEREK a rezesbandák részére telülmúlhtatlan Stradivari mes­tere volt. — Valóban az Amati nevet vi­seli a hangszergyár, ahol dolgo­zom. Főleg fúvós hangszereket gyártunk. Az északkelet-csehor szági Kraslicében, ahol az üze­münk van, és környékén a hang­szerkészítés úgyszólván a nagy cremonai mester korába nyúlik vissza: a XVI. századtól gyártot­tak itt különféle hangszereket, s üzemünk a régi hagyományok folytatója. Aztán beavatottan elmesélte, hogy évszázadokon keresztül csupán kézművesek készítették A Consul, a Festival és a Sená­tor tipnsú világhírű dzsessz­trombitákat a legtapasztaltabb dolgozók készítik. ezért úgyszólván egytől egyig kitűnő muzsikusok. Az AMATI műkedvelő zenekarának hang­versenyeit már Európa számos országában hallották és a rádió, valamint a televízió is gyakran közvetíti őket. Különösen tavaly értek el nagy sikert, amikor a hollandiai Kerkradeben az ama­tőr fúvószenekarok világvetél­kedőjén értékes győzelmet arat­tak. — Tizenkét év kemény munkájának az eredménye ez — mondja Dékanovský elvtárs. — Ugyanis tizenkét év óta köve telményül szabtuk meg, hogy az üzemünkben dolgozó minden fiatal dolgozó ne csak szakem bérré, hanem jó muzsikussá is váljék. Ma 60-tagú fúvószeneka runk van ... Európában nincs még egy olyan vállalat, amely felvehetnó a versenyt az AMATI hangszer­gyárral a választék bősége, a termelés mennyisége és a kül­földi piacra irányuló szállítások terén. A világ 94 országába ex­portálja a hangszereket — egye­lőre SUPERTONE név alatt. Sokan úgy gondolják, hogy a fúvós hangszerek csupán a ka­tonai és a népi zenekarok — a rezesbandák —, illetve a dzsesszjátékosok számára ké­szülnek. Pedig egyetlen komoly zenekar sem nélkülözheti a kür­töket, a trombitákat, a puzono­kat stb. — ezek pedig az úgyne­vezett rézfúvós hangszerek csa­ládjába tartoznak. Anyaguk többnyire sárgaréz, és hatféle felületi bevonattal készülnek. — Gyártmányaink minőségét és progresszív jellegét egyebek között az ls elősegíti, hogy szün­telenül együttműködünk a ze­neművészekkel és a pedagógu­sokkal — mesélte tovább útitár­sam. Minden mesterdarabot mű­vészekből álló bizottság vizsgál felül, bizonylatot ad ki róla. Az újonnan kifejlesztett hangszere­ket először aktív zenészekkel próbáltatjuk ki, majd gyártásuk bevezetéséről a prágai dzsessz fesztiválon döntenek; ahol ha zai és külföldi előadóművészek játszanak rajtuk s mondanak róluk véleményt. Minden hang szer hangolásának pontosságát egyébként elektroakusztikai módszerrel mérjük... Ha köze­lebbről ls meg akar ismerkedni hangszereinkkel — mondotta búcsúzóul —, látogassa meg ki­állításunkat. A MUSICEXPO 67 keretében a legkiválóbb gyárt­mányainkkal mutatkozunk be. Nem bántani meg, hogy meg­látogattam a brnói hangszer­pavilont, ahoyá eljöttek az egé^z ország zenekedvelői és számos külföldi zenész is, Ausztriából például autóbuszokkal érkeztek az AMATI gyár hangszerein ját­szó zenészek, hogy megismer­kedjenek a legújabb gyártmá­nyaival. Volt is mit nézni. Lát hattuk az új Esz alt-szaxofont, amely a ma már ismert B Tenor Classic De Luxe szaxofon fiata­labb testvére. Egy egészen új dzsesszkürt is szerepelt a kiállí táson a nagyszámú, már soro­zatban gyártott fúvós hangsze rek mellett. Trombiták, kürtök, szerpen tek, ofikleidek, puzonok, kor­nettek, vadászkürtök stb. képe­zik a rézfúvós hangszerek né pes családját. Többnyire csak csillogásukról, jellegzetes hang­jukról és a szembetűnő alak­jukról ismerjük őket. Közelebb ről kell őket megnézni, szak­emberekkel elbeszélgetni róluk, hogy megtudjuk: a modern hangszer igen pontos munkát és szigorú ellenőrzést igénylő készítmény. Sok függ a hang­szer alakjától, keresztmetszeté­től, a belefújt levegőnek a hangszerben való áramlásától. A hang magassága például a fúvókára szorított ajkak rezgé­sének gyorsaságától és a rezgés­be hozott légoszlop hosszúsá­gától függ. A hang színezetét a fúvóka alakja és a hangszer csövének keresztmetszete hatá­rozza meg. Öblös fúvókával éles, recsegő hangot nyerünk; tölcséres alakú, keskeny fúvó­kával lágy, meleg hangot. A hangszerek üregének méretei a hang terjedelmét is szabályoz­zák. Mindezt tudományos mód­szerekkel határozzák meg, ter­vezik és ellenőrzik. Külön prob­lémát okoz a mechanizmusok szerkezete, megbízhatósága és újszerűsége. Az AMATI dolgozói a régi ha­gyományokhoz hűen egyre ke­resik az új utakat, és a legkor­szerűbb módszerekkel végzik munkájukat. Képletesen így is mondhatnánk, hogy a szívüket és a lelküket adják bele a mun kájukba. Ez biztosítja gyártmá­nyaik magas színvonalát és közkedveltségét. DÓSA JÓZSEF Magyar siker a prágai Tyl színházban A londoni, varsói, bukares­ti és ljubljanai színházak ven­dégszereplése után június 7-én és 8-án sor ke­rült Prágában a budapesti Nem­zeti Színház el­ső bemutatko­zására is. A prá gai közönség számára a kül­földi együttesek fellépése nagy­szerű alkalmat nyújtott ahhoz, hogy összeha­sonlíthassa az egyes színházak színvonalát, a különböző művé szi kifejezési eszközöket és, a rendezők munkáját. Mivel Prágában először nyílt alkalom (legalábbis a mai nemzedék számára) az első ma­gyar színház művészetének köz­vetlen vizsgálására, bizonyára olvasóink számára sem érdekte­len, miképpen fogadta a kifi­nomult Ízlésű igényes cseh kö­zönség a magyarok vendégsze­replését. De előbb néhány szót a bemutatott színművekről. Peter Weiss ismert svájci drá­maíró műve-a „Jean Paul Ma­rat üldöztetése és meggyilkolá­sa" kétségkívül jó választás volt. Ezt a rendkívüli figyelem­re méltó darabot eddig Prágá­ban még nem játszották. A ma­gyar előadást Márton Endre Kossuth-díjas kiváló művész, a magyar rendező gárda egyik legjelentősebb alakja rendezte. Márton Endre rendezői munkás­ságával a prágai közönség 1962­ben ismerkedhetett meg, ami­kor a prágai Nemzeti Színház az ő rendezésében mutatta be Dobozy Imre „Holnap folytat­juk" című drámáját. A „Marat"-ban a szerző a nagy francia forradalom esz­mei harcát, a forradalom lét­jogosultságát, a népi állásfog­lalást igyekszik plasztikus mó­don kifejezni. A drámában — amely „játék a játékban", mert szereplői egy elmegyógyintézet színjátszói — különböző nézete­ket valló és különböző társadal­mi osztályokhoz tartozó embe­rek szólalnak meg. A dráma két főhőse Jean Paul Marat (Kál­mán György), a francia forrada­lom legradikálisabb Irányzatá­nak képviselője, és De Sade márki (Sinkovits Imre), aki ma­gas szintű polémiát folytat Ma­rattal a forradalom értelméről és lényegéről. A budapesti Nemzeti „Marat" előadását Prágában osztatlan el­ismeréssel fogadták. Nemcsak az előadás közönségét ragadta meg Márton Endre kiváló ren­dezése, a darab érdekes, el­gondolkoztató tartalma. A Maratot kommentálva Fran­tišek Černý a Rudé právóban megállapítja, hogy az előadás Az ember tragédiája egyik jelenete Hédi, Kálmán György, sinkovits Imre/ í/á'mn alatt „nem is a szöveg volt a legnagyobb élmény, hanem a Márton Endre által irányított budapesti Nemzeti Színház együttesének teljesítménye". A rendezést dicséri az a megálla­pítás is, hogy „ebben a rende zésben az elmegyógyintézet la­kóinak több eszük van és több kérdésben van igazuk, mint a műveit de renegát De Sade már­kinak ..." A Zemédelské Novi­ny kulturális rovatában megje­lent bírálat címe: Lecke a stí­lusból és a professzionalitásból. A Práce napilapban Václav Heppner így ír: „A művészek teljesítménye annyira szuggesz­tív volt, hogy sok helyen még a cseh fordításra sem volt szük­ség ahhoz, hogy a néző a játék bűvkörébe kerüljön ..." A magyar drámairodalom egyedülálló alkotása, Madách nak Az ember tragédiája című filozófiai drámája, amelyet a prágai közönség Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas érde­mes művész rendezésében lát­hatott, szintén élvezetes estet nyújtott, elsősorban az olyan ki­váló művészi teljesítményekkel, amelyet Váradi Hédi Éva, Sin­kovits Imre Adám, Kálmán György pedig Lucifer szerepé­ben alkotott. Noha a kritika nem fogadta a Tragédiát olyan egyértelmű lel­kesedéssel, mint a Maratot, mégis a Tragédia előadását a Tyl-színházban fergeteges taps­.vihar köszöntötte, a nézőket a művészek teljesítménye, a míl gondolatainak örök érvényűsé­ge magával ragadta. A budapesti Nemzeti Színház együttese mindkét előadás alatt magas színvonalú művészi játék­kal kiváló kapcsolatot létesített a közönséggel. Számos véle­mény hangzott el, amely szuper­latlvuszokban dicsérte st színé­szek előadó művészetét, a kris­tálytiszta és ezerszínű dikclót és nyelvi kultúrát. A két előadás abból a szem­pontból ls jelentős, hogy Prá­ga betekintést kaphatott déli szomszédja színművészeiének legjavából. Valószínű, hogy 1968 elején a prágai Nemzeti Színház együttese Budapesten viszonozza ezt a vendégszerep­lést. SOMOGYI MATYAS Mi rejlik a közszolgáltatás kiváló eredményei mögött ? NYITRAI CSODA? Rudolf Pecho, az országos vi­szonylatban is élenjáró nyltrai Közszolgáltatási Üzem igazgató­ja tartózkodóan fogad. őszintén szólva, nem szí­vesen nyilatkozom! Szemem akaratlanul is az igazgató iroda falára esik. — ??? — Nézzél Igaz, hogy dolgo­zószobámat több, főleg az utób­bi Időben kapott díszoklevél vagy vándorzászlő dlszftl M mondja. — De amíg eljutottunk eddig ... Három-négy éve még nem valtunk az újságírók „ke­gyeltjei" ... — Sajnos, akkoriban nem is illethették az üzemet dicsérő Jelzők. Visszalapozva a szer­kesztőségi postában, feltétlenül nem egy bíráló panaszlevél ke­rülne elő. Mi okozta ezt a kí­vülállók számára szinte... — ... szinte varázsszerűnek tűnő változást? Egyszerű: már 1965-ben, tehát több testvérüze­münknél legalább tizenkét-ti­zenöt hónappal előbb vezettük be próbaképpen a mindennapi gyakorlatba az új gazdaságirá­nyítási rendszert. Kísérletez tünk. Dolgozóink zöménél el­sősorban a nyereségrészesedési bérezést vezettük be. Az ered­mények úgyszólván ugrássze­rűen nőttek. Szemléltetéskép­pen csupán a taxiszolgálat ak­kori és mai helyzetét hasonlí­tom össze: tizenkét autóból ál­ló kocsiparkunk 1965-ben 102 ezer korona tiszta bevételt ho­zott, míg tavaly már 242 000 ko­ronát! Két éve az egy-egy kocsi­ra jutó nyereség kilencezer ko­rona volt, tavaly ez az összeg tizenegyezerrel növekedett! Ha­sonlóképpen változott a helyzet a vegytisztító-, a ruhajavító­részlegen és a többi munkahe­lyen ls. Kimutatásokat vesz elő. — Ezek a számok a meg­mondhatói, mi mindent javítot­tunk a gépi berendezés terén. Bizonyára hallott már a kivá­lóan bevált Inox 12 jugoszláv gyártmányú gyorsvegytlsztltó gépünkről. Nem dicsekvéskép­pen említem, csak a teljesség kedvéért: az utóbbi két évben a mosás és a tisztítás viszonylatá­ban hetven százalékkal csök­kentettük üzemünkben a rekla­mációk számát. Tudtommal eb­ben az évben pedig még egyet­len egy sem voltl Akaratlan örömsugár csil­lan a szemében: — És hogy ne csak tartani, hanem növelni is tudjuk mun­kánk jelenlegi színvonalát, azért ebben az évben további tisztítógépet vásárlunk az NDK­tól és Angliától. A tervek sze­rint Így hat-nyolc nappal lerö­vidítjük majd a ruhaneműek átfestési határidejét. — Hiányos valutafedezet ré­vén gyakorta nehézségekbe üt­közik egy-egy korszerű külföldi gép behozatala ... A köszolgáltatási üzemek or­szágszerte, főképpen a moso­dákban és a tisztítókban küzde­nek efféle nehézségekkel. — Itt, Nyitrán mégis sike­rült ... — Sikerült! Ha nem így len­ne, ma aligha büszkélkedhet­nénk kiváló eredményekkel. — De probléma, biztos, így is akad bőven... Elmosolyodik. — Reggeltől estig problémá­kat oldok meg! Szinte aggasztó például a pótalkatrészek hiánya, de más téren is sok kívánnivalót hagy még maga után a gépi be­rendezések hiányos szervizszol­gálata. Pedig az új gazdaságirá­nyítási mechanizmus előnyeinek nem csupán a termelési ered­ményekben kell visszatükröződ­niük, hanem a szolgáltatások kulturáltabb, magasabb színvo­nalában ls. Ehhez rögtön egy újabb probléma kapcsolódik a dolgozók szakmai továbbkép­zése. Hogy csak a tisztításnál maradjunk: bizony nem egysze­rű feladat a különböző divatos műanyagok szakszerű kezelése. Kielégítő eredményeink titka részben éppen itt, a problémák rugalmas megoldásában rejlik. Például van saját villanyszerelő­és lakatosműhelyünk, asztalos-, Illetve kőművescsoportot alakí­tottunk, amelyek bármikor „be­vetésre készek". — Bizonyára azonban, a min­dennapi problémákon kívül, az új rendszerben ls akad még egy-két meg nem oldott elvi kérdés, egy ilyen jól működő üzemben is. Újabb kimutatás kerül az asz­talra. — Nézze, itt vannak a taxi­szolgálat részben már idézett eredményei. Puszta számokban kifejezve nagyszerű eredmé­nyek, „csupán" azzal a bökkenő­vel, hogy a lakosság részéről sok panasz rejlik mögöttük. A bevétel nagy része a különböző cégeknek a mi kocsijainkon megtett nagyobb szolgálati út­jaiból ered. Természetesen, ha egy érsekújvári, bratislavai útra Indul a kocsi, a helybeliek hát­rányba szorulnak, ök is igénybe vennék a taxit, de egyszerűen nem kapnak autót, mert az ki­szálláson van. Így hát nem kí­vánatos kettősség alakul ki az egyén és a szocialista szektor igényei között. Nekünk pedig nincs módunkban új gépkocsi­kat szerezni, melyekkel nera csupán az egyén érdekeit tud­nánk kielégíteni, hanem az ál­lamkassza számára ls további bevételt biztosítanánk. Gondo­lom, olyan probléma ez, ame­lyen érdemes lenne komolyan elgondolkodni! Sok olyan fél is akad, aki szükség esetén hajlandó lenne felárat fizetni, csak hozzájus­son a kellőképpen gyors, és természetesen színvonalas — szolgálathoz. Ilyen esetekre gondolnak? — Remélem már a közeljövő­ben alkalom nyílik ennek a megoldására Is. Igaz, ez idáig nemigen kezeltük az árakat d kereslet és a kínálat közötti ökonómiai szabályozóként, de napjainkban egyre több létjogo­sultságot nyer ez a követelmény. Rudolf Pecho szaval alapjáií beszélhetünk-e „nyltrai csodá­ról"? Csodáról, mint olyanról aligha. Inkább egy olyan cégről, ahol józanul mérlegelnek és fel­mérik a kínálkozó lehetősége* ket. Egyúttal bátran élnek az önálló vállalkozói szellem elő­nyével. Helyesen értelmezték az előb­binek és az anyagi érdekeltség­nek szoros összefüggését, kiak­názási lehetőségeit. MIKLÓSI PÉTEB

Next

/
Thumbnails
Contents