Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-14 / 162. szám, szerda

RPKIO A kivá1

0 csehszloDIxMv^. Vák hangszereket bemutató pavilon előtt kerültünk össze, és beszélni kezdtünk. A kezdeti döcögő mondatok után foglalkozásunkra terelődött a szó s egyúttal bemutatkoztunk. Mondom: újságíró vagyok, mire ő: — Az én nevem J1FI Dékanovský, az Amati gyárban dolgozom. Agyam memóriasejtjei működésbe léptek kutatni kezdtek tudatalattim ismerettárában. Az Amati név ismerősnek tűnt, de mi köze egy számomra ismeretlen gyár nevéhezl Vagy talán rövidítésről van szó? Megkérdeztem: — Csak nem a híres Amati cremonai hegedűkészítő család nevét vette magára a gyáruk? Ha nem tévedek, a család leghíresebb tagja, Nicola a a hangszereket. Idővel azonban a műszaki fejlődés, a modern hangszerek bonyolult szerkeze te és a velük szemben támasztott egyre nagyobb, mondhatnánk abszolút követelmények háttérbe szorították a kézi munkát. Ma túlnyomórészt nagy teljesítményű, precíz gépek segítségével dolgoznak. Ennek ellenére sok minden megmarad a régi hagyományokból. Például az a szó szoros értelmében vett személyi kapcsolat minden hangszerrel, amely elhagyja a gyár kapuit. Becsületbeli ügyüknek tartják, hogy csak olyan hangszer kerüljön ki a kezük alól, amelyen élvezet játszani, amely ki tudja fejezni az ember érzéseit és közvetlenül tolmácsolja a szerző szándékát és a zenész művészetét. A kraslice! hángszergyártók HANGSZEREK a rezesbandák részére telülmúlhtatlan Stradivari mestere volt. — Valóban az Amati nevet viseli a hangszergyár, ahol dolgozom. Főleg fúvós hangszereket gyártunk. Az északkelet-csehor szági Kraslicében, ahol az üzemünk van, és környékén a hangszerkészítés úgyszólván a nagy cremonai mester korába nyúlik vissza: a XVI. századtól gyártottak itt különféle hangszereket, s üzemünk a régi hagyományok folytatója. Aztán beavatottan elmesélte, hogy évszázadokon keresztül csupán kézművesek készítették A Consul, a Festival és a Senátor tipnsú világhírű dzsessztrombitákat a legtapasztaltabb dolgozók készítik. ezért úgyszólván egytől egyig kitűnő muzsikusok. Az AMATI műkedvelő zenekarának hangversenyeit már Európa számos országában hallották és a rádió, valamint a televízió is gyakran közvetíti őket. Különösen tavaly értek el nagy sikert, amikor a hollandiai Kerkradeben az amatőr fúvószenekarok világvetélkedőjén értékes győzelmet arattak. — Tizenkét év kemény munkájának az eredménye ez — mondja Dékanovský elvtárs. — Ugyanis tizenkét év óta köve telményül szabtuk meg, hogy az üzemünkben dolgozó minden fiatal dolgozó ne csak szakem bérré, hanem jó muzsikussá is váljék. Ma 60-tagú fúvószeneka runk van ... Európában nincs még egy olyan vállalat, amely felvehetnó a versenyt az AMATI hangszergyárral a választék bősége, a termelés mennyisége és a külföldi piacra irányuló szállítások terén. A világ 94 országába exportálja a hangszereket — egyelőre SUPERTONE név alatt. Sokan úgy gondolják, hogy a fúvós hangszerek csupán a katonai és a népi zenekarok — a rezesbandák —, illetve a dzsesszjátékosok számára készülnek. Pedig egyetlen komoly zenekar sem nélkülözheti a kürtöket, a trombitákat, a puzonokat stb. — ezek pedig az úgynevezett rézfúvós hangszerek családjába tartoznak. Anyaguk többnyire sárgaréz, és hatféle felületi bevonattal készülnek. — Gyártmányaink minőségét és progresszív jellegét egyebek között az ls elősegíti, hogy szüntelenül együttműködünk a zeneművészekkel és a pedagógusokkal — mesélte tovább útitársam. Minden mesterdarabot művészekből álló bizottság vizsgál felül, bizonylatot ad ki róla. Az újonnan kifejlesztett hangszereket először aktív zenészekkel próbáltatjuk ki, majd gyártásuk bevezetéséről a prágai dzsessz fesztiválon döntenek; ahol ha zai és külföldi előadóművészek játszanak rajtuk s mondanak róluk véleményt. Minden hang szer hangolásának pontosságát egyébként elektroakusztikai módszerrel mérjük... Ha közelebbről ls meg akar ismerkedni hangszereinkkel — mondotta búcsúzóul —, látogassa meg kiállításunkat. A MUSICEXPO 67 keretében a legkiválóbb gyártmányainkkal mutatkozunk be. Nem bántani meg, hogy meglátogattam a brnói hangszerpavilont, ahoyá eljöttek az egé^z ország zenekedvelői és számos külföldi zenész is, Ausztriából például autóbuszokkal érkeztek az AMATI gyár hangszerein játszó zenészek, hogy megismerkedjenek a legújabb gyártmányaival. Volt is mit nézni. Lát hattuk az új Esz alt-szaxofont, amely a ma már ismert B Tenor Classic De Luxe szaxofon fiatalabb testvére. Egy egészen új dzsesszkürt is szerepelt a kiállí táson a nagyszámú, már sorozatban gyártott fúvós hangsze rek mellett. Trombiták, kürtök, szerpen tek, ofikleidek, puzonok, kornettek, vadászkürtök stb. képezik a rézfúvós hangszerek né pes családját. Többnyire csak csillogásukról, jellegzetes hangjukról és a szembetűnő alakjukról ismerjük őket. Közelebb ről kell őket megnézni, szakemberekkel elbeszélgetni róluk, hogy megtudjuk: a modern hangszer igen pontos munkát és szigorú ellenőrzést igénylő készítmény. Sok függ a hangszer alakjától, keresztmetszetétől, a belefújt levegőnek a hangszerben való áramlásától. A hang magassága például a fúvókára szorított ajkak rezgésének gyorsaságától és a rezgésbe hozott légoszlop hosszúságától függ. A hang színezetét a fúvóka alakja és a hangszer csövének keresztmetszete határozza meg. Öblös fúvókával éles, recsegő hangot nyerünk; tölcséres alakú, keskeny fúvókával lágy, meleg hangot. A hangszerek üregének méretei a hang terjedelmét is szabályozzák. Mindezt tudományos módszerekkel határozzák meg, tervezik és ellenőrzik. Külön problémát okoz a mechanizmusok szerkezete, megbízhatósága és újszerűsége. Az AMATI dolgozói a régi hagyományokhoz hűen egyre keresik az új utakat, és a legkorszerűbb módszerekkel végzik munkájukat. Képletesen így is mondhatnánk, hogy a szívüket és a lelküket adják bele a mun kájukba. Ez biztosítja gyártmányaik magas színvonalát és közkedveltségét. DÓSA JÓZSEF Magyar siker a prágai Tyl színházban A londoni, varsói, bukaresti és ljubljanai színházak vendégszereplése után június 7-én és 8-án sor került Prágában a budapesti Nemzeti Színház első bemutatkozására is. A prá gai közönség számára a külföldi együttesek fellépése nagyszerű alkalmat nyújtott ahhoz, hogy összehasonlíthassa az egyes színházak színvonalát, a különböző művé szi kifejezési eszközöket és, a rendezők munkáját. Mivel Prágában először nyílt alkalom (legalábbis a mai nemzedék számára) az első magyar színház művészetének közvetlen vizsgálására, bizonyára olvasóink számára sem érdektelen, miképpen fogadta a kifinomult Ízlésű igényes cseh közönség a magyarok vendégszereplését. De előbb néhány szót a bemutatott színművekről. Peter Weiss ismert svájci drámaíró műve-a „Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása" kétségkívül jó választás volt. Ezt a rendkívüli figyelemre méltó darabot eddig Prágában még nem játszották. A magyar előadást Márton Endre Kossuth-díjas kiváló művész, a magyar rendező gárda egyik legjelentősebb alakja rendezte. Márton Endre rendezői munkásságával a prágai közönség 1962ben ismerkedhetett meg, amikor a prágai Nemzeti Színház az ő rendezésében mutatta be Dobozy Imre „Holnap folytatjuk" című drámáját. A „Marat"-ban a szerző a nagy francia forradalom eszmei harcát, a forradalom létjogosultságát, a népi állásfoglalást igyekszik plasztikus módon kifejezni. A drámában — amely „játék a játékban", mert szereplői egy elmegyógyintézet színjátszói — különböző nézeteket valló és különböző társadalmi osztályokhoz tartozó emberek szólalnak meg. A dráma két főhőse Jean Paul Marat (Kálmán György), a francia forradalom legradikálisabb Irányzatának képviselője, és De Sade márki (Sinkovits Imre), aki magas szintű polémiát folytat Marattal a forradalom értelméről és lényegéről. A budapesti Nemzeti „Marat" előadását Prágában osztatlan elismeréssel fogadták. Nemcsak az előadás közönségét ragadta meg Márton Endre kiváló rendezése, a darab érdekes, elgondolkoztató tartalma. A Maratot kommentálva František Černý a Rudé právóban megállapítja, hogy az előadás Az ember tragédiája egyik jelenete Hédi, Kálmán György, sinkovits Imre/ í/á'mn alatt „nem is a szöveg volt a legnagyobb élmény, hanem a Márton Endre által irányított budapesti Nemzeti Színház együttesének teljesítménye". A rendezést dicséri az a megállapítás is, hogy „ebben a rende zésben az elmegyógyintézet lakóinak több eszük van és több kérdésben van igazuk, mint a műveit de renegát De Sade márkinak ..." A Zemédelské Noviny kulturális rovatában megjelent bírálat címe: Lecke a stílusból és a professzionalitásból. A Práce napilapban Václav Heppner így ír: „A művészek teljesítménye annyira szuggesztív volt, hogy sok helyen még a cseh fordításra sem volt szükség ahhoz, hogy a néző a játék bűvkörébe kerüljön ..." A magyar drámairodalom egyedülálló alkotása, Madách nak Az ember tragédiája című filozófiai drámája, amelyet a prágai közönség Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész rendezésében láthatott, szintén élvezetes estet nyújtott, elsősorban az olyan kiváló művészi teljesítményekkel, amelyet Váradi Hédi Éva, Sinkovits Imre Adám, Kálmán György pedig Lucifer szerepében alkotott. Noha a kritika nem fogadta a Tragédiát olyan egyértelmű lelkesedéssel, mint a Maratot, mégis a Tragédia előadását a Tyl-színházban fergeteges taps.vihar köszöntötte, a nézőket a művészek teljesítménye, a míl gondolatainak örök érvényűsége magával ragadta. A budapesti Nemzeti Színház együttese mindkét előadás alatt magas színvonalú művészi játékkal kiváló kapcsolatot létesített a közönséggel. Számos vélemény hangzott el, amely szuperlatlvuszokban dicsérte st színészek előadó művészetét, a kristálytiszta és ezerszínű dikclót és nyelvi kultúrát. A két előadás abból a szempontból ls jelentős, hogy Prága betekintést kaphatott déli szomszédja színművészeiének legjavából. Valószínű, hogy 1968 elején a prágai Nemzeti Színház együttese Budapesten viszonozza ezt a vendégszereplést. SOMOGYI MATYAS Mi rejlik a közszolgáltatás kiváló eredményei mögött ? NYITRAI CSODA? Rudolf Pecho, az országos viszonylatban is élenjáró nyltrai Közszolgáltatási Üzem igazgatója tartózkodóan fogad. őszintén szólva, nem szívesen nyilatkozom! Szemem akaratlanul is az igazgató iroda falára esik. — ??? — Nézzél Igaz, hogy dolgozószobámat több, főleg az utóbbi Időben kapott díszoklevél vagy vándorzászlő dlszftl M mondja. — De amíg eljutottunk eddig ... Három-négy éve még nem valtunk az újságírók „kegyeltjei" ... — Sajnos, akkoriban nem is illethették az üzemet dicsérő Jelzők. Visszalapozva a szerkesztőségi postában, feltétlenül nem egy bíráló panaszlevél kerülne elő. Mi okozta ezt a kívülállók számára szinte... — ... szinte varázsszerűnek tűnő változást? Egyszerű: már 1965-ben, tehát több testvérüzemünknél legalább tizenkét-tizenöt hónappal előbb vezettük be próbaképpen a mindennapi gyakorlatba az új gazdaságirányítási rendszert. Kísérletez tünk. Dolgozóink zöménél elsősorban a nyereségrészesedési bérezést vezettük be. Az eredmények úgyszólván ugrásszerűen nőttek. Szemléltetésképpen csupán a taxiszolgálat akkori és mai helyzetét hasonlítom össze: tizenkét autóból álló kocsiparkunk 1965-ben 102 ezer korona tiszta bevételt hozott, míg tavaly már 242 000 koronát! Két éve az egy-egy kocsira jutó nyereség kilencezer korona volt, tavaly ez az összeg tizenegyezerrel növekedett! Hasonlóképpen változott a helyzet a vegytisztító-, a ruhajavítórészlegen és a többi munkahelyen ls. Kimutatásokat vesz elő. — Ezek a számok a megmondhatói, mi mindent javítottunk a gépi berendezés terén. Bizonyára hallott már a kiválóan bevált Inox 12 jugoszláv gyártmányú gyorsvegytlsztltó gépünkről. Nem dicsekvésképpen említem, csak a teljesség kedvéért: az utóbbi két évben a mosás és a tisztítás viszonylatában hetven százalékkal csökkentettük üzemünkben a reklamációk számát. Tudtommal ebben az évben pedig még egyetlen egy sem voltl Akaratlan örömsugár csillan a szemében: — És hogy ne csak tartani, hanem növelni is tudjuk munkánk jelenlegi színvonalát, azért ebben az évben további tisztítógépet vásárlunk az NDKtól és Angliától. A tervek szerint Így hat-nyolc nappal lerövidítjük majd a ruhaneműek átfestési határidejét. — Hiányos valutafedezet révén gyakorta nehézségekbe ütközik egy-egy korszerű külföldi gép behozatala ... A köszolgáltatási üzemek országszerte, főképpen a mosodákban és a tisztítókban küzdenek efféle nehézségekkel. — Itt, Nyitrán mégis sikerült ... — Sikerült! Ha nem így lenne, ma aligha büszkélkedhetnénk kiváló eredményekkel. — De probléma, biztos, így is akad bőven... Elmosolyodik. — Reggeltől estig problémákat oldok meg! Szinte aggasztó például a pótalkatrészek hiánya, de más téren is sok kívánnivalót hagy még maga után a gépi berendezések hiányos szervizszolgálata. Pedig az új gazdaságirányítási mechanizmus előnyeinek nem csupán a termelési eredményekben kell visszatükröződniük, hanem a szolgáltatások kulturáltabb, magasabb színvonalában ls. Ehhez rögtön egy újabb probléma kapcsolódik a dolgozók szakmai továbbképzése. Hogy csak a tisztításnál maradjunk: bizony nem egyszerű feladat a különböző divatos műanyagok szakszerű kezelése. Kielégítő eredményeink titka részben éppen itt, a problémák rugalmas megoldásában rejlik. Például van saját villanyszerelőés lakatosműhelyünk, asztalos-, Illetve kőművescsoportot alakítottunk, amelyek bármikor „bevetésre készek". — Bizonyára azonban, a mindennapi problémákon kívül, az új rendszerben ls akad még egy-két meg nem oldott elvi kérdés, egy ilyen jól működő üzemben is. Újabb kimutatás kerül az asztalra. — Nézze, itt vannak a taxiszolgálat részben már idézett eredményei. Puszta számokban kifejezve nagyszerű eredmények, „csupán" azzal a bökkenővel, hogy a lakosság részéről sok panasz rejlik mögöttük. A bevétel nagy része a különböző cégeknek a mi kocsijainkon megtett nagyobb szolgálati útjaiból ered. Természetesen, ha egy érsekújvári, bratislavai útra Indul a kocsi, a helybeliek hátrányba szorulnak, ök is igénybe vennék a taxit, de egyszerűen nem kapnak autót, mert az kiszálláson van. Így hát nem kívánatos kettősség alakul ki az egyén és a szocialista szektor igényei között. Nekünk pedig nincs módunkban új gépkocsikat szerezni, melyekkel nera csupán az egyén érdekeit tudnánk kielégíteni, hanem az államkassza számára ls további bevételt biztosítanánk. Gondolom, olyan probléma ez, amelyen érdemes lenne komolyan elgondolkodni! Sok olyan fél is akad, aki szükség esetén hajlandó lenne felárat fizetni, csak hozzájusson a kellőképpen gyors, és természetesen színvonalas — szolgálathoz. Ilyen esetekre gondolnak? — Remélem már a közeljövőben alkalom nyílik ennek a megoldására Is. Igaz, ez idáig nemigen kezeltük az árakat d kereslet és a kínálat közötti ökonómiai szabályozóként, de napjainkban egyre több létjogosultságot nyer ez a követelmény. Rudolf Pecho szaval alapjáií beszélhetünk-e „nyltrai csodáról"? Csodáról, mint olyanról aligha. Inkább egy olyan cégről, ahol józanul mérlegelnek és felmérik a kínálkozó lehetősége* ket. Egyúttal bátran élnek az önálló vállalkozói szellem előnyével. Helyesen értelmezték az előbbinek és az anyagi érdekeltségnek szoros összefüggését, kiaknázási lehetőségeit. MIKLÓSI PÉTEB