Új Szó, 1967. június (20. évfolyam, 149-178. szám)

1967-06-14 / 162. szám, szerda

LEVELES LADA Példás könyvtáros Buzita községben példásan teljesíti könyvtárosi funkcióját lfj. Bujánsky István tanító. Minden héten pénteken délután könyvtári órákat tart. Helyiséget a HNB biztosított és a kassai járási könyvtártól néhány bútordarabot kaptak. Az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére könyvkiállítást akarnak rendezni, hogy ezzel is kiszélesítsék a könyvbarátok körét. Bodnár és Šírila tanítók érdeme viszont, hogy rendszeres filmvetítés van a faluban. A helyi állami gazdaság és az EFSZ sokat segített abban, hogy rendbe hozzák a mozi- és a könyvtárhelyiséget. Barta Gábor HNB elnök, Buzita Feketenyéki hírek Az alig 1500 leiket számláló köz ség néhány évvel ezelőtt a galántai járás legcsinosabb községei közé tartozott. Öregek és fiatalok szorgos társadalmi munkában parkokat létesítettek, szépftették a falut. Sajnos, ez a lelkesedés megszűnt. De miért? Amit néhány éve szorgos kezek létrehoztak, az gondozás hiányában tönkrement, elpusztult. Régen nem hívta már a hangszóró társadalmi munkára a falu népét. Pedig szívesen mennének idősek-fiatalok egyaránt, hiszen mindenkinek érdeke, hogy Feketenyék se maradjon el a járás Mibbi községétől. Csupán egy kis szervezés kellene. De ha nincs, aki munkára hívja a falu népét, akkor nem tudunk eredményeket sem felmutatni. Sajnos, az utóbbi időben a falu vezetősége nem sokat tett annak érdekében, hogy a lakossággal összefogva szebbé tegyék községünket. Más, fontos problémák is vannak még a faluban. A község egyetlen vendéglője nincs a legjobb állapotban, bár látogatója van elég. Már készültek tervek egy új vendéglő építésére, de eddig nem történt Intézkedés annak érdekében, hogy az építkezést meg Is kezdjék. Egyelőre csak reméljük, Feketenyéken ismét megindul a faluszépítési akció s a társadalmi munka eredményeként a falu újra a galántai járás élvonalbeli községei közé kerülhet. Mázsár László, Feketenyék. Felépült a kultúrház Noha Nagyfödémes elég nagy község, röviddel ezelőtt sem kultúrházzal, sem hasonló megfelelő helyiséggel nem rendelkezett. Ezért a község ifjúsága szabad idejét a kocsmában töltötte. Ez év márciusában azonban bekövetkezett a döntő változás, befejezték végre a kultúrház építését, amely ma már teljes mértékben szolgálja az ifjúság és a község lakossága kulturális céljait. Azóta az ifjúság egy táncegyüttest alakított, amely közreműködik az ifjúsági táncdélutának sikeres rendezésében. A kultúrház elkészülte óta többször látogatott el hozzánk a komáromi Területi Színház, amely színvonalas előadásaival elősegíti kulturális életünk felvirágoztatását. Legutóbb május végén a Néma leventét mutatta be nagy sikerrel. A kultúrház vezetője példásan gondoskodik a rendről s a kulturális előadások szervezéséről. Stefan Palenéár A rajt sikerült Hernádcsányon tavaly 10 kisüzem kezdett működni, melyeket a helyi nemzeti bizottság irányít. Az év végéig mintegy 400 ezer korona volt a tiszta bevételük, az összeget a község fejlesztésére és szépítésére fordítják. Ez idén kettővel gyarapodott az üzemek száma. Már az első negyedévi eredmények ls azt mutatják, hogy a rajt sikerült, s remélhető, hogy az üzemek tiszta bevétele a tavalyinál még számottevőbb lesz. A nemzeti bizottság mintegy 700—800 ezer korona tiszta bevétellel számol, s jelentős befektetéseket szeretne eszközölni. Az üzemekben mintegy 50 állandó és idénymunkás dolgozik és van lehetőség újabb munkaerők felvételére is. Az első három hónapban a legjobb eredményeket az építkezési csoport, a kavicsbánya, a pékség ós a teherfuvarozás érte el. A többi kisüzem eredményei is jók, valamennyi haszonnal dolgozik. Iván Sándor, KoSice EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ" KONYHATITOK - ORVOSSZEMMEL június elsó n ujaiban átallták a forgalomnak a Drietomäról Trenčianske jastrabiera vezető 16 kilométer hosszú és 9 méter széles utat, melyet a bratislavai Doprastav épített. (A. Marková felv. — CTK) B o s s z a n k o d á s o k i AJÁNLOTT LEVELET akarok feladni a bratislavai főpostán. Nincs sok időm, szeretném mi nél hamarább elintézni az ügyet, de sajnos nem lehet. A postaablakok fele, háromnegye de zárva van, csak egy-kettő ben- üzemeltetnek. A két nyi tott ablak előtt hosszú sor, mely láthatólag egyre hosszabbodik. Am hiába türelmetlenkedünk, hiába bosszankodunk. Előttünk olyan hivatali, válla lati, vagy üzemi levélfeladók állnak, akik aktatáskákkal hozzák a levelet, s egy-egy aktatáskás kiszolgálása tíz húsz percig tart. Azoknak, akik egyetlen levelet akarnak feladni, sokszor félóráig kell várakozniuk, amíg sorra kerülnek. A sorban állók morognak, gyakran veszekednek is. Ki-ki vérmérséklete szerint. A postai hivatalnokok hallják a morgást, a kifakadásokat és ők is inge rültekké válnak. Mindenki ingerült, csak a nagy falióra jár nyugodtan. Neki mindegy. A főpostán hosszú évek óta ez a helyzet, segíteni azonban nem segítenek. Pedig könnyen segíthetnének. Csak egy olyan ablakot kellene nyitni, ahol az egyleveleseket szolgálják ki. Akkor húsz-harminc embernek nem kellene félórákig várakoznia, pillanatok alatt feladhatná a levelét. Az idő pénz — mondja a közmondás. Ha a főpostának órabért kellene fizetnie a felek várakoztatásáért, bizonyára meggondolná a dolgot és ren det teremtene a portáján. A BRATISLAVAI automatabolt viszont azért jó, mert akkor is nyitva tart, amikor a többi üzlet már bezárt. Mégis haragszom rá, mert a múltkor három zsemlét vásároltam az automatától. Kettő friss volt, a harmadik viszont jó kemény. Kár, hogy ezt csak odahaza vettem észre. A bizalmam mindenesetre megcsappant. Ne vicceljen velem a bolt, ne tegyen két friss zsemle közé egy másnaposat, mert a végén dühö= leszek! Az sem tetszik nekem ennél a boltnál, hogy a fiókokban hátul, egészen hátul helyezik el a visszajáró aprópénzt. Az ember szinte észre sem veszi. Nem akarom azt állítani, hogy a visszajáró aprópénzt azért teszik annyira hátra, hogy a vásárlók ne vegyék észre. Ezt nem állítom, de azért jobb szívvel venném, ha az aprópénz közelebb feküdne az áruhoz, nehogy ott felejtse valaki. Hiszen az aprópénz ls pénz. ELROMLOTT a szódavízgyártó szifonom. Hetekig kérdezgettem fűtői-fától, hol lehetne megjavíttatni. Valahol a Steiner Gábor utcán — mondotta valaki. Az egyik napon neki is vágtam a Steiner Gábor utcának, végiggyalogoltam mind a bal, mind a jobb oldalán, a szifonjavító céget azonban sehogyan sem találtam meg. Kérdezgettem a járókelőktől is, de csak a vállukat vonogatták. Végre egy idősebb ember útbaigazított. — Ott javítják ni! — mutatott az utca másik oldalára és én megkönnyebbülve indultam a jelzett irányba. De hiába keresgéltem, sehol sem találtam egy táblácskát, amely a szifon javítására hívta volna fel a figyelmet. Az Idősebb ember azonban utánam figyelt, s amikor látta hogy mellékvágányon járok, átjött hozzám és elvezetett a |a vító vállalat kapujához. Bizony nem gondoltam volna hogy itt javítják, mert a cég táblán az áll, hogy tűzoltófelszereléseket javítanak. Az üzein udvara telistele volt motoros tűzoltófecskendőkkel és más egyebekkel. Itt megint útbaigazításért kellett fohászkodnom, míg végre bejutottam abba a kis helyiségbe, ahol végre átvették a javításra szoruló szl ionomat. Ma már ezrek rendelkeznek szódavízgyártó szifonnal. Nem lehetne valahol, a belvárosban egy kis helyiséget berendezni a javításra szoruló szifonok átvételére? Rengeteg időt takarítanának meg ezzel az ügyfelek. —des— A táplálék összeállítása és előirányzott mennyisége az ember korától, az évszaktól, a munka vagy más erőkifejtés jellegétől, mértékétől és további tényezőktől függ. Minél tarkább az egyén, a család vagy más együtt étkező közösség heti és napi étlapja, minél élénkebb összetételűek az egyes étkezések és ételek, annál teljesebben biztosítja a táplálkozás azt a követelményt, hogy a szervezet napi rendszerességgel hiánytalanul megkapja egész tápanyagszükségletét. A táplálék nemcsak létfontosságú anyagokat juttat a szervezetbe, hanem kalóriaértékével fontos erőforrás is. A művelt embernek tudnia kell, mennyi a kalóriaszükséglete. Napi kalóriaszükségletünk: 6 éven alul 1800 12 éves korig 2700 serdülőkorban 3500 könnyű munkánál 3000 középnehéz munkánál 3500 nehéz testi munkánál 4000 terhességben 2950 szoptatásnál 3200 60 éven felül 2700. Miért nem tudjuk eszményi összhangba hozni az ember szervezetének szükségletét és a valóságos fogyasztást? Egyszerűen azért, mert a szakácsok és a háziasszonyok nem szeretnek számolni. Pedig aránylag könynyÚ számítással határozhatjuk meg az ételek tápanyagtartalmát, hogy aztán úgy, s annyit főzzünk, együnk, ahogyan azt a szervezet jól megfontolt érdeke megkívánja. Egyik járásunk iskolai étkezdéiben bebizonyosodott, hogy a ténylegesen felhasznált élelmiszer és az elkészített ételek tápértéke közt lényeges, több mint 25 százalékos különbség volt. Sok helyütt elfelejtik, hogy a tápelemtáblázatok általában nyers élelmiszerekben, pl. 100 gramm burgonyában, nyers színhúsban stb. levő tápanyagmenynyiséget jelölik. Ezért nem mindegy, milyen módon kezeljük az élelmiszert. Az értékek kiszámításánál figyelembe kel) venni a nyersanyag állapotát (helytelen tárolás miatt már csökkenhetett az értéke), különösen pedig azt, hogy az ételeket sokszor oly eljárásokkal készítjük, amelyek tovább csökkenthetik tápanyag-tartalmukat és kalóriaértéküket. Elsősorban a tisztítás és aprítás okoz nagy veszteséget. A hámozott élelmiszerből (pl. a földdel szennyezett burgonyából, zöldségből vízzel mosás, áztatás közben jelentékeny menynyiségű C-vitamin és ásványi anyag oldódik ki. A veszteség annál nagyobb, minél apróbbra vágjuk az élelmiszert, s kisebb, ha egészben mossuk meg hámozás után. Ha a burgonyát nyersen hámozzuk, kb. 25— 30 százalék, míg főtt állapotban hámozva csupán 10—11 százalék a hulladék. A vitaminok és ásványi anyagok szempontjából a termékek felső, külső rétegei a legértékesebbek. Több kórházi konyhában megejtett vizsgálat bizonyította be a kutatóknak: a szokásos, helytelen készítési mód miatt a főételnek számító burgonyapüré már nem is tartalmazott C-vitamint. Gyakran munkaszervezési hibák növelik a veszteségeket. Pl. a burgonyát már előző nap tisztítják és áztatják s másnap főzik meg. Az elkészített ételeket sokáig tárolják, helytelen hőmérsékleten tartják. Ezáltal olyan ételekben ls alig marad C-vitamín, amelyeknek adagonként kb. 10 milligrammot kellene megőrizniük. A zsiradékok átégetésével A vitamint veszítünk, pedig ebből amúgy is kevés van napi táplálékunkban. Forró vízben kilúgozódik és tönkremegy a B vitamincsoport egy része. Ugyancsak ezt veszítjük el, ha tésztát, kenyeret vagy húst igen magas hőfokon sütünk. A hús B-vitamin vesztesége a hosszú főzésnél kb. 50 százalék, míg párolásnál csak kb. 20 százalék. Sültet inkább vastagabb szeletekben, gyors sütéssel készítsünk, miáltal az anyagveszteség kisebb. A vékonyabb szeletekben sülő hús tápanyagvesztesége 33 százalék is lehet, ezzel szemben könynyebben emészthető. A vízben, amelyben az élelmiszereket főzzük, vitaminok és ásványi anyagok vannak. Ne öntsük ki, hanem használjuk fel főzelékek készítésére, levesek feleresztésére. Hogyan hat az emberi szervezetre a tápanyagok és a kalóriák hiánya? Ha az ember a szükségesnél kevesebb kalóriát vesz magához, éhes marad, ha ez a helyzet tartósabb, fogyni kezd. Fehérjehiány következtében megállhat a fejlődés, csökken a munkabírás és az ellenállóképesség. Súlyosabb esetekben általános testi leromlás következik be. A vitaminhiány is különféle zavarokat és megbetegedéseket okozhat, általában növekszik a betegségek iránti fogékonyság, rosszabbodik az ember közérzete, csökken a teherbírása, teljesítménye. Az ásványi anyagok hiánya a csontosodásban, a növekedésben és a fejlődésben okoz nehezen helyreállítható hibákat. A tápanyagszegény táplálékból eredő károsodáshoz még az is hozzájárulhat, hogy a helytelen konyhatechnika befolyásolja s megváltoztatja az élelmiszerek minőségi tulajdonságait. Pl. az oxidációs termékek az ételekben a gyomorbélrendszerre hatnak tzgatólag és emésztési zavarokat idéznek elő. A hoszszas sütés, a helytelen hevítés kárt okoz a fehérjékben s ezeket a szervezet így nehezebben dolgozza fel. A kioldás, a túlhevltés és más hibák folytán nemcsak az ételek C-vitamin tartalma elenyészi, de veszendőbe mennek más vitaminok Is (a thiamin, a riboflavin, részben a piridoxin és a niocinl. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Biztató távlatok agyod a falu neve, szövetkezete még sem nagy, csak 500 hektáros. Azt azonban még a legborulátóbbak sem állíthatják, hogy a közös nem áll nagy jövő előtt. Már most is az élenjárók közé tar tozik, 25 koronát fizet munkaegységen ként, és hogy néhány év múlva ezt ls játszva túlszárnyalja, azt már sejteni lehet. Ennek az egyik alapfeltétele, hogy a gazdaság beletartozik a pereci öntözőrendszerbe, és az egész határa öntözhető. Kovács Arpád, a szövetkezet elnöke egyelőre ugyan nem bízik az öntözőberendezésben. Azt mondja, hogy gyakori a csőrepedés, és emiatt nem öntözhetnek, amikor akarnak. Minden kezdet nehéz, tartja a közmondás, és ez erre Is vonatkozik. Kezdetben erősebb nyomással is terhelik a csőrendszert, hogy az esetleges hibákat megtalálják. A csőrepedések azonban nem lehetnek állandó jelenségek, mert hisz kár lett volna a nagy befektetésért. A jövőben majd bebizonyosodik, hogy kiváltképpen a száraz esztendőkben mekkora előnye van az öntözésnek. A jövó biztató, ezt az elnök ls elismeri. A szakosítás és összpontosítás keretében a szövetkezet rátér a szarvasmarha-tenyésztésre, hogy az öntözéses gazdaságnak sok legyen a szerves trágyája. A nagyobb takarmányhozamok lehetővé teszik egy közös lucernaszárító — és daráló felépítését ls, és Kovács elvtárs még azt is szeretné, ha cukorrépát is szárítanának, mert :—

s amint mondja — ez olcsó takarmány lenne. Bízik benne, hogyha őket bíznák meg a szarvasmarhahizlalással, 450— 500 darabot is kihizlalnának évente. Ez valóban belterjes gazdálkodás lenne, hiszen annyi húst adnának el hektáronként, amennyi ma még elképzelhetetlen. A

kezdet jő, a gazdaság már most is száz hektáronként 74 szarvasmarhát tart, és az év elejétől rátért a hízómarha szintetikus hizlalására. Baja Gyula zootechnikus szívesen beszél az eddigi eredményekről, és állítja, hogy ez a jövő hizlalást módja, ök nem is az önköltség csökkentése miatt tértek át a szintetikus hizlalásra, hanem azért, hogy az értéke* takarmányt a fejőstehenekkel etethessék föl. Jó volt az elgondolás, mindkét szakaszon biztatók az eredmények. A csökkentett adagú abraktakarmánnyal és kukoricacsutkával hizlalt állatok a múlt hónapban 112 dekát szedtek magukra naponta. A lévai vágóhídon kilenc hízómarhát vágtak le, hogy a húsukat értékelhessék. Maga a zootechnikus Is meglepődött, hogy mind a kilenc hízómarha húsát A és A-l osztályba sorolták, pedig öt üsző is volt közöttük, amelyeknél a hagyományos hizlalással csak nagyon ritkán értek el ilyen minősítést. A szintetikus hizlalás a gazdaságosság szempontjából igen előnyös a szövetkezetnek, mivel 14—15 koronáért adja el a hús kilóját, viszont a hús önköltségi ára csakis alacsonyabb lehet. Erre vonatkozólag ugyan még nincsenek pontos adatok, de az előzetes kalkuláció az olcsóbb termelésre utal. Ez persze az éremnek csak az egyik oldala, a másik oldalon a többtermelés áll, mert hisz a szintetikus hizlalás tömérdek abraktakarmány és az öszszes szálastakarmány megtakarításával jár. Ezért nem túlzás Kovács elvtársnak a megjegyzése: „Kis gazdaság vagyunk, de ennek ellenére évente 450—500 marhát is fel tudnánk hizlalni". Elvégre, ha nem állana rendelkezésükre elegendő kukoricacsutka, és nem is tudnák beszerezni, pótolhatnák alomszalmával, vagy más terimés anyaggal. V

an az éremnek még egy harmadik oldala is, a fentebb említett fejőstehenek etetése. Jelenleg 6 kiló lucernát kapnak és a tejhozam szerint még abraktakarmányt is. Tehenenként a napi tejhozam 111,3 literre emelkedett és ma a nagyodi szövetkezetesek a lévai járás legjobb tejtermelői. Nagy haladás ez, hisz 2,8 literrel fejnek többet, mint tavaly ilyenkor, aminek talán legjobban a zootechnikus örül. Szereti is a mesterségét, és bebizonyíthatja, mit tud elérni a nagy Jövő előtt álló gazdaság állományával. BENYUS JÓZSEF