Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-09 / 126. szám, kedd

Interjú František Barbírek miniszterrel, a Szlovák Tervbizottság elnökével Az új irányítási rendszer néhány időszerű kérdéséről Az új gazdaságirányítási rendszer kérdései az emberek érdeklődésének középpontjában állnak. Ez a nagytokú érdeklődés teljes mértékben indokolt is, hiszen a gazdaságirányítás érvényesítése ilyen, vagy olyan vonatkozásban közvetlenül hat az emberek életére. A párt. és állami szervek állandó figyelemmel kísérik a gazdasági helyzet alakulását, és tevékenységük a népgazdaság dinamikus fejlődésének biztosítására irányul. Ezt bizonyítja a CSKP Központi Bizottságának május 3—4-én tartott plenáris ülése is. Éppen ezért néhány, az új gazdaságirányítási rendszer érvényesítésével kapcsolatos kérdéssel fordultunk František Barbírek miniszterhez, a Szlovák Tervbizottság elnökéhez, s megkértük: tájékoztassa olvasóinkat az időszerű kérdésekről. MEGFONTOLTAN KELL ELBÍRÁLNUNK A GAZDASÁGI JELENSÉGEKET • Kérdezni valónkat szinte egy kérdésbe sűríthetnénk bele: az ú\ gazdaságirányítási rendszer eddig milyen, a fogyasztók által is érzékelhető eredményeket hozott, és milyen akadályok gátolják gyorsabb kibontakozását? — Az új irányítási rendszert, melynek átfogó érvényesítésére 1967. január 1-vel került sor, folyamatnak kell tekintenünk. Minden folyamatban valami mindig elhal és új születik. Az üj azonban csak idővel válik új minőséggé. A közgazdasági folyamatokban az új minőség keletkezése, tekintettel a jelenségek kölcsönös függőségére, nagyon bonyolult ügy. Ezért gondosan, megfontoltan és józanul kell elbírálnunk és behatóan elemeznünk minden gazdasági jelenséget. Csakis liyen szemszögből nézhetjük azokat az eredményeket is, amelyeket az új irányítási rendszer működésének kezdetén elértünk. Ezenkívül a mostani eredményeket kapcsolatba kell hoznunk népgazdaságunk korábbi fejlődésével. Az utóbbi években sikerült felújítani a gazdaság dinamikus fejlődését. Tavaly, a megelőző évektől eltérően, ló eredményeket értünk el nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban ls. Az élelmiszerellátás lényegében stabilizálódott. Ebben az irányban alakult a gazdasági helyzet ez év első negyedében is. Az országban az ipari termelés a múlt év első három hónapjához viszonyítva 5,1 százalékkal emelkedett, Szlovákiában pedig 8,4 százalékkal. Jó ütemben halad a mezőgazdasági munka és a mezőgazdasági termékek felvásárlása. Tovább javul a közellátás. A kiskereskedelmi forgalom a múlt év első negyedéhez viszonyítva országos méretben 5,7 százalékkal növekedett, Szlovákiában 6,2 százalékkal. Ezek az irányzatok azonban nem jelentik azt, hogy megszüntettük a hiányosságokat, például az ipari közszükségleti cikkek piacán. A termelés nem biztosít elegendő mennyiségű variabútort, lakástextilt, poliamid és polieszter szövetet és készárut. Ugyanezt mondhatjuk az építőanyagokra is. Ezek a hiányosságok túlnyomóan kapacitásproblémákból származnak. E nehézségek ellenére ls már felismerhető jelei vannak annak, hogy az új irányítási rendszer feltételeket teremt a termelésben a piac szükségleteihez való jobb és rugalmasabb alkalmazkodására. Több vállalat új, termékeket vezet be, javítja a választékot, s az üzletekben megjelennek olyan áruk is, melyeket a fogyasztó korábban hiába keresett. Nézetem szerint azonban az új irányítási rendszer átfogó érvényesítésének négy hónapja rövid idő ahhoz, hogy felismerjük valamennyi jó oldalát és azokat az akadályokat, melyek gátolják gyorsabb kibontakozását. Menet közben keli megoldanunk a problémák egész sorát. Éppen ezekről a problémákról tárgyalt a napokban a CSKP Központi Bizottsága, és határozatot hozott, mely konkrét Intézkedések alapjául szolgál a beruházást, a bér-, a hitel- és az árpolitika, és több más, a gazdasági egyensúly helyreállításában döntő szerepet látszó kérdések megoldásában. ÁTMENET AZ ELOSZTÁSRÓL Á VÁLLALKOZÁSRA ÉS A KERESKEDÉSRE • Tapasztalataink szerint az új gaz daságirányítási rendszer egyik mindmáig megoldatlan kérdése a kooperáció, a szállító-átvevő kapcsolatok. Úgy tűnik, a kötbér önmagában nem oldja meg a kérdést, annál is inkább nem, mivel a szállító vállalatok, hogy elkerüljék a kötbért, egyszerűen nem kötnek szállítási szerződést, hanem anélkül szállítanak azt és annyit, ami és amennyi a legelőnyösebb számukra. A vállalatok két malomkő között őrlődnek: egyfelől nem tudják a kívánt minőségű nyersanyagot beszerezni, másfelől termékeik minőségével szemben nagyobb igényeket támasztanak. Mi a megöldás? — A szállító-átvevő kapcsolatok az új irányítás fontos problémáinak egyike. Bizony nem segít itt sem a kötbér, sem valamilyen adminisztratív jellegű intézkedés. Látnunk kell, hogy az átmenet az elosztásról, ami a termelés anyagiműszaki ellátásának terve alapján történt, a szocialista vállalkozásra és kereskedésre, sok vállalati dolgozóra nehéz feladatot ró. Több leleményességet, kezdeményezést és jó „kereskedelmi összeköttetéseket" követel. Az anyagbeszerzésben és a termékértékesítésben dolgozóknak, akik hozzászoktak a hatósági kiutalásos rendszerhez, most egyszeriben meg kell tanulniuk vásárolni és eladni. Az új Irányítási rendszerben egy felhasználó vállalatot sem kényszeríthetünk adminisztratív Intézkedésekkel arra, hogy attól a termelő vállalattól vásároljon, amely rossz minőségű árut kínál, az árut soká szállítja le vagy drágán adja, amikor más szállítótól Jóval kedvezőbb feltételek között vásárolhat, Éppen ezt akarjuk. Ezzel kapcsolatban persze most problémák Jelentkeznek. Azt kérdezi, hogyan oldjuk meg őket? Az új irányítás célja az egyensúlyi helyzet megteremtése a gazdaságban. A szállító-átvevő kapcsolatokra vonatkoztatva ez azt Jelenti, hogy túlkínálatot kell teremteni, más szóval biztosítani kell a vásárló fölényét a piacon. Ez a helyzet majd visszahat a termelésre, a minőségre, a gazdaságosságra. Az új irányítási rendszer közgazdasági eszközeit, főleg a vállalati anyagi érdekeltség ösztönzőit, úgy szerkesztették meg, hogy a termékek értékesítésére és a termelési tényezők — nyersanyag, gépi berendezés, munkaerő — gazdaságos felhasználására hassanak. Ezzel távlatilag reális feltételeknek kell kialakulni a kooperációs kapcsolatok ésszerűsítésére, a nem gazdaságos termelés és a nem hatékony szállító-átvevő kapcsolatok leépítésére. Azt várjuk, hogy azok az intézkedések, amelyeket az új irányítási rendszerrel kapcsolatban bevezetünk, végső fokon meghozzák a termelés megfelelő szervezeti felépítését, ami lehetővé teszi a vállalatok végtermékgyártásának optimalizálását. A BÉR A MUNKA DÍJA • Nagyon vontatottan halad a denivellizáció. Ml ennek az oka és milyen Intézkedések várhatók, hogy ez a folyamat meggyorsuljon? — A denivelllzációs folyamat megvalósítása a munkadíjazásban szükséges feltétele annak, hogy a bérpolitika hathatósan befolyásolja a népgazdaság további fejlődését. Túlzottan türelmetlenek lennénk, ha egy vágással akarnánk eltávolítani a munkadíjazásban erős gyökeret vert egyenlősdit. Közismert, hogy a nivellizáció következtében a munkabér hovatovább szociális kategóriává változott. A bér legyen a munka díja, mert csak ezen az alapon lehet megszilárdítani az anyagi érdekeltséget az új irányítási rendszer átfogó érvényesítésének feltételei között. Ezért ezen a téreu átgondolt és céltudatos politikát kell érvényesítenünk. Az idevágó intézkedéseket szakaszonként valósítjuk meg. 1966-ban a denivellizálást az szolgálja, hogy növekedett a bér mozgó részének aránya. A munkások keresetében a mozgó bérrész aránya 13,1 százalékra növekedett, a mérnöki-műszaki dolgozók keresetében 16,7 százalékra és a hivatalnokok keresetében 9,9 százalékra. Most arra van szükség, hogy a keresetek differenciálódása a dolgozók egyes kategóriáin és a szakmákon belül valósuljon meg. Azt követjük ugyanis, hogy a kereset kifejezze a szakképzett, az összetett munka, és a nem szakképzett, az egyszerű munka társadalmi értéke közötti különbséget. Nem volna célravezető, de politikailag sem volna helyes, ha a denivellizálás bérbefagyasztáshoz, sőt bércsökkenéshez vezetne a dolgozók egyes rétegeinél. Éppen ezért a következő intézkedésekben kifejezésre jut a nominálbérek gazdaságilag is Indokolt olyan növelése, amely biztosítja a munkabér aktív szerepét a gazdaság fejlődésében s egyben a lakosság életszínvonalának növekedéséhez szükséges eszközök képzését. KEDVEZMÉNYEK Á DÉL-SZLOVÁKIÁBAN BERUHÁZÓKNAK • Szlovákia kedvező munkaerőhelyzetére való tekintettel a kormány 138/1966. számú határozatával előírja a központi beruházóknak, hogy vizsgálják felül, miként eszközölhetnének több beruházást a feldolgozó Iparban Szlovákiában az 1966 —1970 es években. Hogyan valósul meg ez a kormányhatározat, és főleg D él-Szlovákiában milyen beruházások várhatók? — A beruházók feladata a kormányhatározatból kifolyólag az, hogy az 1908—1970-es években több munkaalkalmat teremtsenek a feldolgozó ipar kevesebb beruházást Igénylő ágaiban. Ez a módja a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztésének Szlovákiában is. A probléma azonban nem oldható meg függetlenül az országos forrásoktól és lehetőségektől. Tiszteletben kell tartani a negyedik ötéves tervbe foglalt elképzeléseket és célókat, és ebből a szempontból kell megoldani az 1970-ig felépítendő üzemek elhelyezését. A beruházások jóváhagyásában az általánosan érvényes közgazdasági feltételekből kell kiindulni, hogy biztosítsuk a beruházások gazdaságosságát és a befektetett eszközök gyors megtérülését. E szempontokat tartják mérvadónak az SZLKP Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács szervei, amikor szoros együttműködésben a minisztériumokkal és az Állami Tervbizottsággal e feladat megvalósításán fáradoznak. Most folyik a negyedik ötéves terv kiegészítése és módosítása az új közgazdasági feltételeknek megfelelően. E munka keretében a minisztériumok előterjesztik azt is, milyen lehetőségek vannak arra, hogy új üzemeket építsenek Szlovákiában. A javaslatokat az Állami Tervbizottsággal együtt az év második felében kiértékeljük, és intézkedéseket javasolunk a kormánynak. Azt kérdezi még, milyen beruházások várhatók Dél-Szlovákiában. Itt elsősorban a meglévő üzemeket akartuk fejleszteni, ám több út üzemet ls kívánunk létesíteni. Ezen a területen a gazdasági fejlődés például a vegyiparban a vágsellyel és a párkányi üzemek fejlesztésére támaszkodik. Vegyi kombinát épül Somorján és egy vegyi üzem Párkányban. A gépiparban a tolmácsi üzem kibővítése van folyamatban. Üzem épül Losoncon és Surányban. Nagymegyeren a volt traktorállomás épületeiben bevezetik a radiátorok, a melegvíz fűtésre szolgáló kazánok és egyéb termékek gyártását. Az érsekújvári Elektrosvitet 1970-ig kibővítik és egy új üzemet építenek. A közszükségleti iparban megkezdték a lévai gyapotfeldolgozó kombinát építését, a poltári üveggyár és a füleki bútorüzem építését. A nők foglalkoztatottságának növeléséhez hozzájárul a bizsugyártás fejlesztése Zselizen, az Ipolysági szövöde és a tornaijai ruhagyártás. Dél-Szlovákia több városában ölelni iszeiipari üzemek épülnek, például cukorgyár Dunaszerdahelyen, sörgyár Űgyallán, tejüzem Losoncon stb. E néhány példából is látható, hogy a szóban forgó területek iparosítása folyamatban van, s a jövőben is folytatódik. A délvidék iparosításának szükségességét fejezik ki az új gazdasági feltételek is. Ugyanis azok a beruházók, akik új üzemet építenek a lévai', a dunaszerdahelyl, az érsekújvári, a rimaszombati és a trebišovi tárás déli részein, illetve Gútán és Nagymegyeren, a beruházási költségek 15 százalékára dotációt kapnak az állami költségvetésből, és 5 évre engedményt az állóeszközök utáni befizetésből. Ebből is láthatjuk a pártés állami szerveknek a magyarlakta vidék gazdasági felemelkedését szem előtt tartó céltudatos politikáját. BATKY LASZLÔ TŰZBEN EDZÍDÖIT A tavaszi napsugár, mint rakoncátlan /A rossz gyerek, kukucskál be az ablakon. Megcirógatja a falakat, a barna íróasztalt, amely mögött bajuszos, egyenruhás ember ül. Kttüntetései arról tanúskodnak, hogy vérbeli katona. Michal Stašo alezredes ... — Több mint huszonöt éve viselem az egyenruhát — mondja mosolyogva. A bardejovt helyőrség altiszti iskolájában voltam oktató, amikor kitört a második világháború. Másnap már a menetszázad egyik szakaszának lettem a parancsnoka. Hiába agitáltak a tisztek, nem tudta megérteni, miért kell nekt és társainak az oroszok ellen harcolnia. Megszökni, megszökni... zakatolt a vonat. Igen, ez lesz a legjobb megoldás. Csak legyen rá alkalom... 1942 májusában a megcsappant „gyorshadosztály" feltöltésére a frontvonalba vezényelték. Alig vagonírozták be, máris hozzákezdett terve megvalósításához. Barátokat keresett. Vagy tizen gondolkodtak úgy, mint ő. Amikor megérkeztek rendeltetési helyükre, különböző századokhoz osztották be őket. Stašo őrmester szakaszparancsnok lett. De nem mondott le tervéről. Amikor megtsmerte a terepet, 19-re virradó éjszákára tűzte ki a szökést. Hogy ne menjen üres kézzel, a németek és a gyorshadosztály állásairól vázlatot készített. Sőt, egyes szakaszokat, főtiszteket le is fényképezett. Valaki azonban gyanút fogott. — Ügy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna — eleveníti fel a múltat — május 18-án, a vacsora kiosztása után, a századparancsnok magához hívatott. — Letartóztatlak, te gazemberl — üvöltötte köszönés helyett. Az odarendelt őrség lefegyverezte. Az arcvonal mögötti faluba kisérték. Hárman vigyáztak rá. A soros őrszem elszundított. Tübb sem kellett. Kézbe vett egy puskát, s ki az udvarra. A holdvilágos éjszakában, a robbanások irányába vette útját. Két napon át bújdosott, lépten-nyomon a halál leselkedett rá. Május 20-án aztán sikeresen elérte a vörös hadsereg állásait. k Mindtárt az első napokban hangosanIX/I beszélőn keresztül szólt a régi baj' v ' társaihoz. Később röpcédulákat készítettek. A csehszlovák zászlók alá hívták a szlovák katonákat. Teltek-múltak a napok. Végre aztán elérkezett a várva-várt június 6-ika. Michal Stašot és társait a megalakult dandár kötelékébe sorolták. NOVOHOPJORSZK-ban alapos kiképzésben részesültek. Stašo őrmester egy tankelhárító tüzérszakasz parancsnoka lett. Aztán trány a front... Kijev alatt foglaltak állást. Alapos előkészület, maid kemény harc következett. Itt kapta meg a Csehszlovák Hadikereszt érdemrendet. Harc, újból harc. Biela Cerkev, majd Harkov. Harcolva közeledtek a hazai föld felé. 1944. szeptember 8án kezdetét vette a duklai hadmüvelet. Kroszno, az 534es magaslat... akik megjárták a duklai harcot, tudják mit jelent ez. Stašo elvtárs ekkor már ütegparancsnok volt. Amikor a gyalogsági század parancsnoka elesett, ő vitte rohamra az elárvult századot. Szeptember 21-én megsebesült, s nehéz szívvel hagyta el a harcteret. Mint sok-sok más bajtársa, ö is szeretett volna elsőnek hazai földre lépni. — Egy hónapig feküdtem kórházban. Ezután hiába kértem magam vissza az ütegemhez, más beosztást kaptam. Az utánpótlás kiképzését. Később a felszabadított területen önkén teseket toborzott. Ezt is olyan odaadóan végezte, mintha a harctéren lett volna. Az egyik nap megörült, a dandárparancs Mikuláš alá szólította. De szinte párhuzamosan az előbbivel egy másik parancs ls érkezett a hadseregcsoporttól, amely szerint Michal Stašo hadnagyot a köztársasági elnök díszszázadába vezénylik. A magas, barna fiatal katonatiszt Košicére utazott, maid később Prágába. Amikor 1945 októberében beosztásából felmentették, elvégezte a gimnáziumot, s továbbra is a néphadsereg kötelékében maradt. Tizenhét éve a Komenský Egyetemen a katonai katedrán tanít. A jövő tisztjeit oktatja, nevelt. S ha a foglalkozás szünetében egykori harcairól beszél, mindig azzal fefezi be: „Fiúk, jól legyezzétek meg: több verejték a gyakorlótéren, kevesebb vér a harctéren." A negyvennyolcéves hivatásos tiszt két ZA gyermek apja. Járása, mozgása meg' ' hazudtolja korát, épp úgy, mint kemény akarata. A közeljövőben egyéves katonai Iskolát szeretne elvégezni, hogy még eredményesebben taníthassa a fövendő tiszteket, főiskolásokat. NÉMETH JÁNOS