Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-09 / 126. szám, kedd

Az amerikaiak folytatják Vietnam mindkét részének bombázását Világszerte helyeslik a Russel-bíróság munkáját Saigon (CTK) — A B-52-es amerikai nehézbombázók teg­nap ismét nagyarányú támadást intéztek Dél-Vietnam északnyu­gati tartománya ellen, az ame­rikai tengerészgyalogság otta­ni támaszpontja környékén, mi­vel az elmúlt két hét során a szabadságharcosok innen indí­tották el sikeres támadásaikat. Az amerikaiak ugyanis attól tartanak, hogy újabb csapaterő. sítések érkeztek a szabadság­harcosok megerősítésére. Az elmúlt 24 óra során az amerikai légierő Észak-Vietnam déli tartományait bombázta, kü­lönösen a demilitarizált övezet­tel határos tartományokat. Tegnap reggel Kontum kör­nyékén lezuhant egy amerikai helikopter, amelynek során 40 dél-vietnami katona életét vesz­tette, 24 pedig súlyosan megse­besült. Az amerikaiak eddig nem közölték a katasztrófa okát. New York — Az Egyesült Államokban tovább fokozódik a kormányellenes hangulat amiatt, hogy Johnson a viet­nami háború további kiszélesí­tését határozta el. George Me­govern, demokrata párti szená­tor azzal vádolta meg a John­son-kormányt, hogy az egész országban háborús hisztériát terjeszt, hogy előkészítse a közvéleményt a háború további fokozására Délkelet-Ázsiában. Nyugat-Berlinből érkezett je­lentések szerint másodízben ke­rült sor békemenetre, amelyen a város polgárain kívül ameri­kai személyek is részt vettek az Egyesült Államok vietnami politikáját elítélő menetben. Santiago de Chile — A Stock­holmban ülésező Russel-féle nemzetközi társadalmi bíróság tevékenysége élénk visszhangot vált ki világszerte. Magas ran­gú tudósoktól, közéleti szemé­lyiségektől a táviratok özöne érkezik, amelyben helyeslik a bátor békeharcosok kezdemé­nyezte bíróság munkáját. Leg­utóbb Salvador Alende, a chi­lei kongresszus elnöke, szocia­lista képviselő köszöntötte a Russel-bíróság tagjait és a leg­messzebbmenő támogatásáról biztosította őket. New York — Justin Kaplan, Mark Twain életrajzáért Pullt­zer-díjjal kitüntetett amerikai Író a vietnami nép megsegíté­sére ajánlotta fel a kitüntetés­sel járó pénzösszeget. Ceausescu a párt vezető szerepéréi Bukarest (CTK) — A Scinteia tegnap közölte Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának cikkét, amelyben a párt veze­tő szerepével foglalkozik a szo­cializmus építése befejezésének időszakában. A cikk ismerteti a Román Kommunista Pártnak a szocializmus építése problé­májában és a kommunista pár­tok közti kapcsolatok kérdésé­A pakisztáni Moszkvában Moszkva (CTK) — Sarifdin Pirzada pakisztáni külügymi­niszter vasárnap hatnapos hiva­talos látogatásra a Szovjetunió­ba érkezett, ahol Gromiko kül­ügyminiszterrel a két ország kölcsönös kapcsolatairól és to­vábbi együttműködéséről, a nemzetközi helyzetről, többek között az atomsorompó-egyez­ményről fog tárgyalni. A pakisz­táni vendéget Koszigin minisz­terelnök is fogadja. ben vallott álláspontját, végül megindokolja a Román Kommu­nista Párt által választott poli­tikai irányvonal helyességét. A nemzetközi kommunista mozgalomról írva Ceausescu ki­emeli a frakciős tevékenység helytelenségét, állást foglal a problémák tárgyalás útján való megoldás mellett, és elismeri a kommunista- és munkáspártok sokoldalú tanácskozásának le­hetőségét és fontosságát. A cikk befejező része ismer­teti a párt legfontosabb felada­tait a szocializmus építésének végső szakaszában. Foster Tokióban tárgyalt Tokió (CTK) — William C. Foster, a fegyverkezést és a le­szerelést ellenőrző amerikai hi­vatal igazgatója tegnap Tokió­ban a japán kormánnyal tár­gyalásokat folytatott a nukleá­ris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó szerző­dés előkészítéséről. Az atom­sorompó szerződésről a genfi 18-hatalmi leszerelési bizottság május 18-án fog ismét tárgyal­ni. néhány sorban LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tegnap saját kérelmé­re fogadta Sztojan Gjurovot, Bulgária moszkvai nagyköve­tét. A fogadás baráti légkörben folyt le, néhány nappal a szov­jet párt és állami küldöttség bulgáriai látogatása előtt. BUDAPESTEN május 7 és 15 között tanácskozik a KGST épí­tőipari állandó bizottsága. Meg­tárgyalják a KGST tagállamok építőiparának fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Az ülé­sen bolgár, csehszlovák, ma­gyar, mongol, NDK-beli, len­gyel, román, szovjet és jugo­szláv küldöttség vesz részt. HAILG SZELASSZIE Etiópia császára befejezte bonni nem hivatalos látogatását, és vissza­tért. hazájába. Ott-tartózkodása alatt találkozott Lübke nyugat­német elnökkel, Kiesinger kan­cellárral és W. Brandt külügy­miniszterrel. PÁRIZSBAN MEGNYÍLT az apartheiddel foglalkozó euró­pai konferencia, melyen az ENSZ, az UNESCO, valamint más nemzetközi szervezetek és a szakszervezetek képviselői vesznek részt. Jean Paul Sartre, aki Stockholmban jelen van a Russel-féle társadalmi bíróság ülésén, táviratban üdvözölte az értekezlet résztvevőit. TALÉB IRAKI miniszterelnök bejelentette Aref elnöknek kor­mánya lemondását — közölte a bagdadi At-Taki. Az új kor­mány összeállításával Abdul Gani Ravi volt dandártáborno­kot bízták meg. Taleb kormá­nya lemondásának okait a köz­lemény nem ismertette. ADAM RAPACKI lengyel kül­ügyminiszter befejezte egyhe­tes hivatalos törökországi láto­gatását, és visszatért Varsóba. Törökországi tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott a két ország kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatainak elmélyíté­séről. A SZOVJETUNIÓBAN tegnap ünnepelték a rádió és a tele­vízió napját. A Szovjetunió te­rületén mintegy 500 rádióállo­más naponta átlagosan 1200 óra műsort sugároz. Ezenkívül 123 televíziós stúdió 900 órán keresztül sugároz műsort. TEGNAP BEFEJEZŐDÖTT a hannoveri nemzetközi vásár, amelyen a csehszlovák kiállí­tók jelentős sikert értek el. A csehszlovák üvegen kívül nagy volt a kereslet a Meopta mik­roszkópjai iránt is. Több külke­reskedelmi vállalatunk számos megrendelést kapott. Halál vár a görög politikai foglyokra? Tovább folynak a letartóztatások Athén (CTK) — Patakosz gö­rög belügyminiszter külföldi új­ságírók előtt kijelentette, hogy Görögországban a helyszínen agyonlövik azokat, akik kom­munista röpiratokat terjeszte­nek, vagy kommunista jelszava­kat írnak a falakra. Arra a kér­désre, hogy kivégzik-e a politi­kai foglyokat, ezt válaszolta: Amennyiben ez szükséges lesz, igen. Közölte, hogy Athénban és a vidéken tovább folytatják a le­tartóztatásokat. Patakosz kijelentette, hogy azokat az egyetemi tanárokat, akik hétfőn nem lépnek munká­ba, elbocsátják. A Tribúne des Nations fran­cia lap közlése szerint Andreasz Papandreut, valamint a Centrum Unió és a baloldal más vezetőit halálra ítélik. A görög kormány válaszolt Dánia tiltakozására az edlen, hogy Görögországban elnyomják a demokráciát. A görög kor­mány válaszában azzal vádolta Dániát, hogy beavatkozik Görög­ország belügyeibe. A görög katonai kormány húsztagú bizottságot nevezett ki, mely javaslatot tesz majd a gö­rög alkotmány felülvizsgálására. A módosítás célja az — mon­dotta Patakosz —, hogy meg­erősítsék a végrehajtó hatalom jogkörét, és szétválasszák a törvényhozó és a végrehajtó ha­talmat. Baranyin, a fadrolinija ju­goszáv tengerhajózási társaság képviselője, akit néhány napig Görögországban börtönben tar­tottak, majd kiutasítottak az or­szágból, hazatért Belgrádba. Megérkezése után közölte, hogy Glezosszal, Kirkosszal, Atana­szopulosszal és a demokratikus szervezetek más képviselőivel együtt tartóztatták le. Elmon­dotta, hogy fogolytársaitól írás­beli nyilatkozatot kértek, hogy lemondanak tevékenységükről az EDA-ban. Tanúja volt annak, hogy a foglyok nem engedtek a nyomásnak. Az olasz parlament baloldali képviselőinek csoportja nyilat­kozatot adott ki, melyben elítéli a görögországi államcsínyt. A nyilatkozatot a kommunista párt, a Proletár Egység Olasz; Szocialista Pártja és az Egye­sült Szocialista Párt, valamint az Olasz Köztársasági Párt kép­viselői írták alá. Újabb leleplezés a CÍA tevékenységéről Los Angeles (CTK) — Thomas Braden, a CIA amerikai hírszer­ző szolgálat egykori ügynöke interjút adott a Los Angeles Ti­mes című lapnak, és többek kö­zött kijelentette, hogy a CIA pénzügyi alapja Franciaország, Olaszország és Nyugat-Németor­szág számos szakszervezetét pénzelte, illetve befolyásolta te­vékenységüket. A továbbiakban elmondta, hogy 1950-ben, ami­kor a szervezet Allén Dulles se­gítőtársaként működött, javasla­tot tett a külföldi kommunista­ellenes tevékenység megszerve­zésére. Hangsúlyozta, hogy a CIA szükségesnek tartotta nyu­gat-európai szakszervezetek megszerzését az amerikai politi­ka céljaira, (lényegében a há­ború utáni egységes szakszerve­zeti mozgalom lerombolásáról van szó). A volt CIA ügynök lényegé­ben beismerte, hogy nagy össze­geket folyósítottak az említett nyugat-európai országok szak­szervezeteinek megvesztegetésé­re, mert ellenkező esetben nem tudták volna biztosítani az ame­rikai katonai szállítmányok ki­rakását az európai kikötőkben. Elmondta, hogy az egyik ameri­kai szakszervezet képviselőjé­nek személyesen nyújtott át 50 ezer dollárt erre a célra. Jim Garrison New Orleans-i ügyész, aki a Kennedy-gyilkos­ság ügyében nagyarányú vizsgá­latot folytat, kijelentette, hogy a CIA hamisított fényképeket adott Oswaldról a Warren-bi­zottságnak. Garrison szerint a Warren-bi­zottságnak átadott Oswald-kép azért volt hamis, mert a felvéte­len Oswalddal együtt egy kubai menekült ls látható volt. A fel­vételt a CIA akkor készítette, amikor a két férfi együtt lépett ki Kuba mexikói nagykövetségé­nek épületéből. Mindkét férfiról ismeretes volt, hogy az ameri­kai hírszerző szolgálatnak dol­goznak. Amikor a Warren-bizott­ság Oswaldra vonatkozó bizo­nyítékokat követelt, a CIA már Oswald társaságában más sze­mélyt ábrázoló, tehát hamisított felvételt nyújtott be a bizott­ságnak. FINNORSZÁGBAN két cukor­finomító üzem mintegy 400 dol­gozója sztrájkba lépett, s ezért csaknem teljesen megbénult a szállítás. A munkások béreme­lést követeltek. „Lehet, hogy az egyik utolsó alkalom volt a mostani a szabad véleménynyilvánításra a szená­tusban" állapította meg J. Wil­liam Fulbright, a szenátus kül­ügyi bizottságának elnöke a na­pokban, amikor az amerikai törvényhozás néhány tagja éle­sen kikelt a Johnson-kormány eszkalációs politikája, a vietna­mi háború esztelen folytatása ellen. Egy nappal korábban hangzott el New Yorkban West­moreland tábornoknak, a sai­goni expedíciós haderő főpa­rancsnokának beszéde, amely­ben hazaárulásnak, hazafiatlan tettnek minősítette a háború el­leni tiltakozást. S ugyanakkor amikor Fulbright a vélemény­nyilvánítás szabadsága mellett foglalt állást, a washingtoni Howard egytemen felelősségre vontak néhány diákot, akik egy, a kormány által szervezett gyű­lésen beléfojtották a szót Hers­hey tábornokba, az amerikai so­rozóbizottságok főnökébe. A New York-i bíróság előtt hivata­losan is vádat emeltek több fiatal ellen, akik a háború ellen tiltakozva elégették a sorozási igazolványukat. A texasi állami egyetemen pedig eljárást indí­tottak amiatt, hogy a fiatalok egy csoportja tiltakozó felvonu­lást rendezett Humphrey alel­nök ellen, az állami törvényho­zás épülete előtt. Terebélyesedő tiltakozási mozgalom 1967. a jelek arra mutatnak, hogy a hivatalos körök valóban lát­ványos leszámolásra készülnek a háború ellenfeleivel, valósá­gos propaganda-háborút készíte­V. 9. nek elő a vietnami agresszió „szalonképessé" tételére. Was­hington nyugtalan és ideges, hiszen az amerikai történelem során aligha volt példa arra, hogy a kormány háborújának ilyen hatalmas belső ellenzéke legyen. A békeharcosok „tava­KIS CSABA WASHINGTONI LEVELE A szabad véleménynyilvánítás és a vietnami háború szi mozgósításának" s különö­sen az impozáns New York-i és San Francisco-i béketüntetás­nek sikere megmutatta, hogy az idegesség indokolt: százez­rek vonultak az utcára a két városban s a tüntetés tanúsága szerint aligha túlzott az a kö­vetkeztetés, hogy milliók hely­telenítik az agresszív háborút. A tavaszi mozgosítást minden bizonnyal követik a nyári meg­mozdulások ls: a békeharcosok arra számítanak, hogy a nyári hónapokban legalább egy millió aláírást gyűjtenek tiltakozó fel­írásaik számára. Láttam a tavalyi washingtoni béketüntetést is: a New York-i megmozdulás nemcsak összeha­sonlíthatatlanul nagyobb, de egyúttal sokkal határozottabb, keményebb s ugyanakkor opti­mistább is volt. A békemozga­lom Amerikában viszonylag újkeletű s ráadásul részvevői igen sok helyről, sokféle cso­portból tevődnek össze. A New York-i szónokok között volt például Dagar Wilson asszony, aki jószerével milliomosnak is tekinthető, — de évek óta áll­hatatosan küzd a háborús poli­tika ellen, szervezője az asszo­nyok békemozgalmának, a Wo­mens Strike for Peace nevű szervezetnek s maga fizette a költségeket, amikor a szerve­zet egy csoportja, az amerikai kormány tilalma ellenére, a Vietnami Demokratikus Köztár­saságba látogatott. Beszélt dr. Benjámin Spock, akinek nevét minden amerikai anya ismeri: csecsemő és gyermekgondozási könyve évek óta az első számú bestseller s eddig vagy 14 mil­lió amerikai otthonba került el. Martin Luther King, a Nobel­békedíjas lelkész, a polgárjogi mozgalomtól jutott el a béke­mozgalomig, nem törődve a tá­madásokkal s a nem egyszer nyílt fenyegetéssel: vállalta az újabb küzdelmet. San Francis­cóban a szónokok között volt az egyik legnépszerűbb ameri­kai televíziós színész, Róbert Vaughan, akinek TV sorozatát h^fről-hétre milliók nézik vé­gig. Megindul a hajsza A kormányzat ezek ellen a békeharcosok ellen indít most háborút. Kezdetben egyelőre, úgylátszik a propaganda fegy­vereket is elegendőnek tartják, bár ezen a fronton is „nehéz­tüzérséget" igyekeznek bevetni. Ez volt a háttere Westmoreland váratlan utazásának: a kor­mány a tábornok „katonai be­csületét", egyenruhájának csil­logását akarta felhasználni a háború népszerűsítésére. (Mel­lékesen szólva, a lóláb az első pillanattól kezdve kilógott. Alig egy hónappal Westmore­land propagandakampánya előtt Johnson még azzal indokolta, hogy Guam szigetére hívott össze haditanácsot, hogy a tá­bornokot „nem lehet hosszú időre kivonni a hadszíntér köz­vetlen közeléből! Most viszont „Westy" egyeszerre ráért arra, hogy féltucat beszédet tartson az Egyesült Államokban, ter­mészetesen a háborús propa­gandagépezet nagydobjainak puffogtatásával, első oldalas cí­mekkel a lapokban s véget nem érő televíziós közvetíté­sekkel.) Korántsem bizonyos azonban, hogy a szélsőségesen háborús­párti elemek beérik a puszta ellenpropagandával. Máris kí­sérletek történtek a különböző félkatonai szervezetek, jobbol­dali csoportok mozgósítására, s ha lassan is, mozgásba lendül az államaparátus büntető gépe­zete. Azokat a fiatalokat, akik nyilvánosan megtagadják a ka­tonai szolgálatot, vagy elégetik sorozási igazolványukat, több éves börtönnel fenyegetik. A törvényhozásban igyekeznek korlátozni a „galambok", a há­ború ellenfeleinek lehetőségeit: Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke például hiába kérte, hogy bi­zottsága, amelynek elvben joga van a beleszólásra, az amerikai külpolitika kialakításában, meg­hallgathassa Wesmorelandot, a Pentagon csak azt engedé­lyezte, hogy a tábornok 40 per­ces „udvariassági látogatást" tegyen Fulbrightnál. A háború legvadabb híveinek azonban ez sem elég: követelik a szólásszabadság korlátozását, a rendkívüli helyzetre hivatkoz­va, bűnvádi eljárást akarnak indítani azok ellen, akik tilta­koznak a háborús politikával, az újabb és újabb eszkalációval szemben, sőt fizikai megtorlást akarnak. Hadd idézzem például a texasi Longview Daily News című lapocska április 19-i ve­zércikkét, amelyben Martin ^Luther Kinget és a háború más ellenfeleit támadja. „Volna egy javaslatunk — írja ez a lap. — Johnson elnök az ország fegyveres erőinek főparancs­noka s jogában áll behivatni a hadseregbe ezeket a nagyszá­júakat. Behívásuk után, ha to­vábbra is úgy viselkednének, mini idehaza, Westmoreland tá­bornoknak és a többi parancs­noknak hadbíróság elé kell ál­lítani őket, s azután irány a legközelebbi kivégzőosz­tag..." Túlzás? Egy jelentéktelen la­pocska még jelentéktelenebb tollnokának kakaskodása? Egyelőre az, de Tower texasi szenátor a szenátus április 26-i ülésén hivatalosan a törvény­hozás jegyzőkönyvébe vétette ezt a cikket. Azt hiszem, — mondotta az érdemdús szená­tor —, hogy ez a cikk nagyobb figyelmet érdemel. Elvégre is különbséget kell tennünk a vé­leménynyilvánítás szabadsága és a hazaárulás között..."

Next

/
Thumbnails
Contents