Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-07 / 125. szám, vasárnap

A montreali világkiállításról az elmúlt napokban nagyon sok szó esett. A televízió nézői intervíziós adásban láthatták a kiállítás megnyitását. A kiállítók között van Csehszlovákia ls, s a számos kiállítási cikk között 224 l uhamodellt is bemutat. Képünkön három modern strandöltözéket láthatnak, amelyek a prágai Lakás- és Öltözködéskultúra Intézetének a montreali kiállításra tervezett mintasorozatából valók. 1

Oldalt csukódó, hosszú szoknyával kiegészített divatos • napozó. 2

Modern megoldású mini-strandkabát, nagy karimájú szalma• kalappal. 3

Tengerparti nyaraláshoz alkalmas, divatos vonalú strand• iiltözék bővülő szárú hosszúnadiáEEal. Sokszor a felnőtt is hibás AZ IRIGYSÉG csúnya tulajdonság. Ennek káros hatását gyakran érezhetjük a munkaközösségtől kezdve egészen a legszűkebb rokoni körig. Irigykedünk, ha valakinek néhány koronával több Jövedelme, szebben berendezett lakása, autója vagy jobb tehene van. Sokszor elhangzik a kérdés: miért olyan irigyek, rosszindulatúak az emberek? Talán azért, mert nem irtották ki belőlünk idejekorán ezt a rossz tulajdonságot. A vadhajtásokat idejében keli nyesegetnünk. Tehát már a gyermekkorban. Sok gyermeknek szinte vele született tulajdonsága az irigység. A szülő feladata, hogy ezt a tulajdonságot kiűzze a gyermek lelkéből. Ha látjuk, hogy játékát, mesekönyvét nem akarja kölcsönadni testvérének, magyarázzuk meg neki, hogy ez milyen helytelen, csúnya dolog. Sajnos, sok szülő e téren nemegyszer maga is vét. Gyakran előfordul, hogy a gyermek le akarja vinni a játékát az udvarra vagy az utcára, s az édesanyja azt mondja neki: „Leviheted, de nehogy kölcsönadd Ferinek vagy Pistinek!" Ha féltjük a gyermeknek vásárolt új játékot, ne engedjük meg, hogy kivigye az utcára; játsszék vele a lakásban, de ilyesmit ne mondjunk neki. — Ha pl. cukorkát kap a gyermek, figyelmeztessük, hogy kínálja meg testvéreit, barátait is. — Ne felejtsük el, hogy az őszinte, baráti, közösségi szellemnek már a gyermektársadalomban kell kibontakoznia. Lakberendezési vetélkedő!!! Lapunk mai számában érdekes lakberendezési vetélkedősorozatot kezdünk. A mellékelt kép alapján kell megoldani olvasóinknak a kérdéseket. A válaszokat legkésőbb péntekig küldjék be szerkesztőségünk címére. A boríték vagy levelezőlap bal sarkára írják rá: „Család-otthon". A legjobb válaszokat beküldők közül hárman, sorsolás útján könyvjutalomban részesülnek. Képünk egy 4,80 m x 4,30 m-es szoba berendezését ábrázolja. A szobát egy fiatal házaspár lakja. A férfi mérnök, az asszony is dolgozik, de közben tovább képzi magát. A szoba bútorzata: 2 heverő, 1 ágynemű-tartó, 1 kisasztal, 2 fotel, variaszekrény-sorozat, 1 íróasztal és 1 szék. (Az egyik képen egy virágállvány is látható.) 4-so m KÉRDÉSÜK: j Melyik megoldást találja ' • helyesebbnek, az 1. számú vagy a 2. számú képen lát hatót? 9 A sarokra állított vagy az egymás mellett elhelyezett heverő praktlkusabb-e? És miért? "3 Az első vagy a második képen van-e célszerűbben elhelyezve az íróasztal? A lapunk 1967. április 23-i számában közölt vetélkedő 1. és 2. kérdésére a helyes válaszok a következők: 1. Naponta átlag 350 g zöldséget és gyümölcsöt kell elfogyasztanunk, hogy szervezetünk napi vitaminszükségletét fedezhessük. 2. A fagyasztott készítmények: fagyasztott zöldség, fagyasztott gyümölcs. A lapunk 1967. április 29-í száNőknek a dohányzásról A dohányosok általában nem veszik jónéoen, ha azt ajánljuk, nekik, szokjanak le a dohányzásról. De talán azért nem fognak megharagudni a nök, ha azt tanácsoljuk: dohányozzanak kevesebbet. A nő éle tében két olyan időszak van, amikor egyáltalán nem lenne szabad dohányoznia. Egyik a serdülőkor, ~~másik a terhesség és a szoptatás időszaka. A niko tin nemcsak az anya szervezeté re káros, de megérzi a fejlődő magzat is, amely ez ellen az ártalom ellen védekezni nem tud. Ma a világ felnőtt lakossági nak mintegy Vs-e dohányzik. A dohányzás elterjedésével egy idejüleg ugrásszerűen emelke dett a dohányzás okozta súlyos megbetegedések, valamint a ha lálozások száma is. Ezek közül főképp a tüdő és a légzőutak rákos megbetegedése „vezet". Sokan bizonyára sohasem szoktak volna rá a cigarettára ha ismerték volna a dohányzás élettani hatását, vagyis azt a romboló tevékenységet, amit a dohány nikotintartalmánál fogva az ember szervezetére gyí korol. A dohány Igen mérgező alkaloidájának, a nikotinnak már 0,05 grammja is halált okoz hat. Ha a dohányzáskor a niko tin nagyobb része nem égne el, akKOT már néhány cigarett-i vagy szivar elszívása is halálos veszéllyel járna. Így azonban a dohányos a mérget apró adagok ban kapja. A nikotin elsősorban ideqméreg, amely az egész ideg rendszere izgatóan, a szívmű kö:rs-e es a légzésre pedig gá> lóar, ha;. Egyetlen cigaretta el szívása''

r r kb, egy ezredgramm nikotin szívódik fel szerveze tünkbe, ez 40—50-szer kisebb a halálos adagnál, de éppen ele gendő ahhoz, hogy lassú rom boló hatását az évek során ki fejthesse. Erős dohányosoknál bizonyos idő után különféle 'ü netek jelentkeznek: gyomor bél- és garathurut, látási za'ja rok, kötőhártyahurut, reszketés, erős szívdobogás, rossz pulzus, valamint kéz és lábfájásban megnyilvánuló érgörcsök. A leg több dohányosnak krónikus ná: hája van az orrnyálkahártya ál landó ingerlése miatt; ennek következtében fokozatosan elve szitik szaglásukat. A tüdőn ke resztül a vérbe jutó nikotinnak a látóidegekre kifejtett hatása látási zavarokat okozhat. Erős dohányzás következtében csök ken a vér hemoglobin-tartalma A nyál a benne felszívódott ni kotin hatására részben elveszíti elsődleges emésztőképességét. emiatt a táplálékot gyomrunk nem képes tökéletesen meg emészteni. Ez természetesen ar étvágy csökkenésével, később esetleg a szervezet leromlásával s az ellenállóképesség csökké nésével jár. A magas vérnyo másban és az angina pectoris ban szenvedők nagy része is a cigarettának köszönheti beteg ségét. A dohányzás okozta leg veszedelmesebb betegség a tüdő és légzőutak rákos megbetege dése. Ha méluet lélegzünk, tüdőnk légzőfelülete eléri a 225— 250 négyzetmétert. Az ún. „slukkolóknäk" a tüdeje tehát ekkora felületen érintkezik állandóan a füsttel. A dohám/füstben ped>n a nikotinon kívül benzpyren is van. Évente a szervezetbe kerüld kb. 400 gamma, vagyis milliomod gramm benzpyren a legtöbb esetben rákot idéz elő. Egy közepes dohányos szervezetében évente kb. 150 gamma szívódik fel. mában közölt vetélkedő 3. és 4. kérdésére a helyes válaszok a következők: 3. A tengeri halak húsa ásványi anyagokat, jódot, fluort, foszfort és meszet tartalmaz. 4. Alacsony hőfokú tartósítási eljárással őrizhetők meg az élelmiszerek értékes tápanyagai. * • » A Slovenské Mraziarne I. díját (300 korona értékű fagyasztott árut és halkészítményt) kapta: Muszka lózsef, Trebišov, Morozovoza 17/32. A II. díjat (200 korona értékű fagyasztott árut és halkészítményt kapta: Paiaky MSrta, Komárno, Pionierska 26, Bi. II/c. 7. A III. díjat (100 korona értékű fagyasztott árut és halkészítményt) kapta: SMIÓ Ferenené, Šafarikovo, Ul. Csl. Armády 69. Más háza előtt is akad szemét... A

hiba olyan mint a gyom, a Iegápoltabb talajban is felüti a fejét. Ha az ember nyitott szemmel forgolódik a világban, nem fordítja el tekintetét más háza előtt sem. Ellenkezőleg! Ha lehet még jobban kinyitja — okulásul, vigasztalásul, vagy ... ha úgy tetszik akár mulatságul. Mivel — ahogy mondani szokták — a káröröm is . .. öröm! Idehaza ritkán járok fodrászhoz — mondhatnám szinte soha! Ügy értve — női fodrászhoz. Beülök a férfiosztályra, ott megnyírnak ... néha kicsit meg is kopasztanak. Sebaj, majd kinő... Ebből áll az én hajbéli eleganciám. De ha elutazom hazám távoli vidé kein kóborlok .. kiszépítettem magam. Idegenben az ilyesmi nem árthat. Szóval... beültem! — Mit parancsol? — kérdezi tőlem udvariasan a fodrásznő. — Nos ... olyan modern izét parancsolnék, amitől fél fejjel magasabbat mutatnék és pár esztendővel fiatalabbat! — válaszolom. Magamban gondolom — egye fene, ha már úgyis kizökkentem a rendes kerékvágásból. Hja, igaz! .. . Aztán azt az izét is kérném ... azt a Kékeszöld hangulatot, amitől olyan benyomást kelt a fehérhajú nők feje, mintha műanyagból lenne . .. — Aha... — mondják erre — relief.. Ha relief, hát relief. Időm van elég, kísérletezzünk! Ismerkedjünk népszokásainkkal. És „lön"! Minden úgy, ahogy történnie kellett. Ahogy a divat előírja. Fejmosás, zsilettnyírás ... Ügy rémlik, végülis több hajszál meredezik az ember koponyáján, mint amennyi valaha ott gyökeret vert. Határozottan borzasabb voltam, mint amikor benyitottam az üzletbe. No, de hát a szakdolgozókra kell az ilyesmit bízni, értik a mesterségüket, és megtesznek mindent érdekemben ... Kivált, hogy észrevették (nyelvjárásomról) nem vagyok odavalósi... Kitettek magukért, mondhatom, meg voltam elégedve. Csak ép pen, amikor azt a bizonyos idegen nevű micsodát szedegették elő, csak akkor avatkoztam bele a dolgukba. — Nem, nem püspöklila hangulatot óhajtok, nem is levelibékazöldet kérem ... tulikéket se kérek ... én azt a... — Aha! Azt az egész halványkéket tetszett képzelni —segít ki dadogásomból a fodrásznő ... — Azt kérem... azt kedvesem, pontosan azt... — Olyan nincs! — jelenti ki erre fájdalomtól meggyötört hangon. — Létezik megoldás! Máskor is alkalmazzuk! A tanulólányka átugrik ide szemben a drogériába, és hoz olyat. Mert ott van. Persze, azt önnek kell megfizetni ... — Megfizetem én angyalom, ha már benne vagyok! Meg, mindent, ha belefogtam! Csak szólni kell, mibe kerül az az ötlet? Adom a pénzt, ugrik a lány, jön a kékesfehér hangulat, lúj|ák ls már a fejemre, harmatozik, mint a tavaszi eső, illatozik, mint a hajnali szellő. Kivirulok tőle, kék leszek, mint az útszéli nefelejts, mint a nyári égboltozat. Egészen elfelejtem megérdeklődni, hogy olyan szép, elegáns, nagyvárosi fodrászüzemben miért nem tartják raktáron ezt a kelendő színt? Megfeledkezem bizony elragadtaia somban mindenről ... De azután hatványozva eszembe jut minden, amikor a számlát elém teszik. Megnézem, nézegetem ... kérdezem, de igazán csak a rend kedvéért szóltam: hogyhát a hajnali harmatot számítsák le a végösszegből, mivelhogy azt már a drogériának megfizettem. Halványkék fejem elzöldül a kaKOPOCS TIBOR RAJZA pott felelettől. Hogyhát, ahhoz nekik semmi közük. Az árszabályzat relieffel együtt érvényes ... — Dehiszen azt már máshol megfizettem, kérem! Azt mondják, mindegy . . szabály az szabály. Minek vagyok olyan válogatós, elégedjek meg a saját színeikkel... — Dehát akkor hogyan fogja könyvelőjük elkönyvelni azt a nénzt, amit azért vesznek el tőlem — amit nem adtak? Hogyhát... nekik nincsen idejük ilyesmin törni a fejüket és én se tegyem, mert hamar lekopik róla a kékfesték. — De bíz nem úgy van azl — hajtogatom. — Naponta bizonyára van legalább tíz ilyen esetük, ugyebár? Havonta az egész szép összeget tehet ki — Hát bizony, ez elég szomorú, hogy így van — mondják nekem, dehát ők nem javíthatnak bele az árjegyzékbe, nincs erre felhatalmazásuk. Vásárolhatnak azonban saját bevételükért nyersanyagot a szemközti drogériában — ilyesmire most keretük nincsen ... Mit tehettem? Amit tettem. Levontam a konzekvenciákat és mentem. Örültem, hogy nálunk odahaza nem divat ez a szép szokás. De el is tűnt futó örömöm, amikor elővettem, saját józan eszem' Hiszen én nem járok hölgyfodrászhoz! Honnan tudjam, hogy ott hogyan csinálják? M

indezt pedig azért meséltem el, hogy megértsék miért tupiroztatom utóbbi időben enyhe „brechtemet" kékeslila „pompadurra". DÁVID TERÉZ Drága a zöldség (CTK) — Az ostravai Zelenina vállalat ankétján 3164 fogyasztó közül minden ötödik túl drágának találta a zöldségféléket. Ezzel magyarázható a csekély zöldségfogyasztás; hazánkban egy lakosra évente mintegy 60 kg friss zöldség jut. Václav Truksa mérnöknek, az olomouci zöldségfogyasztó kutatóintézet dolgozójának tájékoztatása szerint a legtöbb zöldséget — 140 kg-t — a franciák fogyasztják. Utánuk következnek az amerikaiak (110 kg), az olaszok (90 kg), majd a hollandok (70 kg). Az orvosok véleménye szerint ajánlatos lenne hazánkban a zöldségfogyasztást kétszeresére növelni. Az olomouci kutatóintézet számítása szerint ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemeknek több mint 15 millió métermázsa zöldségfélét kellene termeszteniük. Hazánkban egyenlőtlen is a zöldségfogyasztás. Az év első negyedében az évi mennyiség 7 százalékát, a második negyedben 15, a harmadikban 49, a ne gyedik negyedben pedig 29 szá zalékát fogyasztjuk.