Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-06 / 124. szám, szombat

•••••••••••••••••••••• ý J f I l M i K • nnOODODDDDDDDOODOD A pártfogolt Az utóbbi években a Jugoszláv filmművészetben is jelentkezett az „új hullám". A fiatal rendezők csoportja leginkább erősen dokumentum jellegű műveket alkottak, vagy legalábbis arra törekedtek, hogy az élet „szavahihető" valóságát tárják a néző elé. Ez az irány természetesen könnyen vezethet egyoldalúsághoz, formalizmushoz, ha a filmben látott valóság nem más. mint a rendező egyéni szemléletének valóságképe, illetve ha csupán tényszerű cselekménysor mélyebb gondolati tartalom cél és motívum nélkül. VLADAN SLIJEPCSEVICŠ fiatal jugoszláv rendezőnek A pártfogolt című filmje is — bár nem minden tekintetben — ilyen sajátosan értelmezett valóságkép. Mindennapjaink egyik kényes-eleven problémája, a karrierizmus foglalkoztatja, ennek útját-módját akarja leleplezni, tényszerű valóságban a néző elé vinni. Egy vidéki fiatalember rendkívül gyorsan felfelé ívelő fővárosi pályafutását látjuk a vásznon. A karrier útját hagyományos — ismeretségek, előnyös összeköttetések — és ú) eszközök, módszerek — szólamos, népszerű, bátor hangú bírálatok — egyengetik. Látszólag minden érthető és elfogadható, mert a néző akarva-akaratlan enged a film közvetlen hatásának, azonosul a rendező szemléletével. Kételkedni csak akkor kezd, amikor a film vége felé — valóságos tanmese módján e pályafutás fonákságát kezdik magyarázni neki, s észreveszi: a történetben tulajdonképpen csak egy akarat, a karrierista akarata érvényesül, annak ellenére, hogy környezete már felismerte, mennyire oktalan és jogtalan a törtetése. A filmben egyébként talán csak a formai kivitelezés figyelemre méltó, ami mindenekelőtt DJORDJE NIKOLICS operatőr érdeme. A színészi játék —" nyilván, mert lehetőségei jócskán korlátozottak — nem ad okot különösebb dicséretre. (szó) Az utolsó lövés May Károly híres indián regénye nek filmváltozata a jogos fenntartások ellenére ls meghódította főleg a romantikára, kalandra éhes diákságot. A Winnetou sorozat most bemutatásra került Az utolsó lövés című harmadik része HARALD REINL nyugatnémet rendező alkotása az indiánok földjének gyarmati leigázása korába vezeti a nézőt. Az egyik amerikai városka becstelen vállalkozóinak csoportja minden áron meg akarja szerezni az apacsok petróleumban gazdag földjét. Mivel ez nem megy szépszerével, a Rolllns vezette banditák segítségét veszik igénybe, aki a csivarilok törzsfőnökét Fehér Bivalyt is megnyeri az apacsok ellen. Winnetou és Old Shatterhand békés szándékkal keresik fel Fohér Bivalyt, de a banditák és a csivarilok álnokul úton-útfélen az életükre törnek. A nyugatnémet—jugoszláv koprodukcióban készült filmben ismét LEX BAKER és PIERRE BRICE alakítja a rettenhetetlen, s a fiataloktól annyira csodált két hőst. A külső felvételeket Jugoszláviában forgatták, valószínűleg gyönyörű helveken, csakhogy a színes fü- „ v5ei

{ S

Oknt veszítettek értékükből, mivel sziruposan giccses benyomást nyújtanak. Igaz, a naiv történettől ez nem is idegen. A Rák jegyé

ben JURAJ HERZ nevével már ittott találkoztunk a színházi és filmvilágban. 1958-ban végezte el a prágai Színművészeti Főiskolát, 1961 óta a barrandovi filmstúdióban dolgozik. Zbynék Brynych, valamint Kadar és Klos rendezők mellett segédrendezőként működött. Első önálló munkája a Hrabal elbeszélésből készült középméretű film volt, amely a Gyöngyök a mélyben című film részét képezte. Első nagy játékfilmjét, melynek címe A Rák jegyében Hana Bélohradská Utolsó vacsora cí mű regénye alapján forgatta. Filmjéről így nyilatkozott: nem szokványos bűnügyi film ez, inkább pszichológiai történet, amely egy kórházban játszódik le orvosok és betegek között, anélkül, hogy a nyomozók kn molyabb beavatkozására sor ke rülne. Izgatott engem a gondo lat, hogy olyan filmet készítsek, amely a színészi teljesítményre épül. Azt mondják ugyanis, a fiatal rendezők mindent a természetes típusokra építenek, s hogy valódi színé szekkel nem is tudnak dolgoz ni. Szívesen megcáfolnám ezt az állítást, — ha filmem sike rül. Szerintünk Juraj Herz filmje sikerült. S az egyszerű, mondhatnánk sivár kórházi környezetben még jobban kidomborodnak az alakok. Az orvosok és betegek, akiket az Írói, a rendezői és a színészi alkotómű vészét faragott hús véremberekké. ZDENEK STEPÁNEK ta lajtvesztett idős professzora, ILJA PRACHAR karrierista docense, ZORA BOZlNOVA érett Marié doktornője, ĽUBOMlR CERNlK alkoholista Peterka doktora és a többiek mind kiválóan felépített alakok, pozitív és negatív tulajdonságokkal, emberi gyengékkel és kudarcba torkollott sok-sok igaz törekvéssel. A kényelmetlen ember WITOLD LESIEWICZ lengyel rendező pszichológiai filmjét a lengyel kritika Kadar és Klos Vádlott című alkotásához hasonlította, mivel ez a mű is azt feszegeti, vajon lehet-e úgy teljesíteni a gazdasági élet támasztotta követelményeket, hogy valahol sérelmet ne szenvedjenek az előírások. A film úgy kezdődik, akár egy bűnügyi történet. Az üzem szolgálati autójával karambolozott az igazgató helyettese, akit komoly sérüléssel kórházba szállítottak. Az igazgató a helyszínre érkezik s keresik a sofőrt, akinek nyoma veszett, no meg a helyettes aktatáskáját, amelyben — s ezt az igazgató is tudja — az őt kompromittáló vastag iratcsomót tar totta. Véletlen baleset: vagy bűntény forog fenn? A bűnügyi izgalmakat ígérő kezdet után a film ellaposodik. A konfliktusok mesterkélten hatnak, néhány gyermetegen naiv helyzet rontja a film hitelét. Az alkotók a nézőt végül is magára hagyják, saját elvei, életstílusa, erkölcse szerint választ majd a két egyéniség között. Végeredményben mind a ketten ugyanazt akarták csak a megvalósítás eszközei nem vol tak azoni""'- K. Jeleim AZ utorsO lövés cimü nyugatnémet—jugusziav Koprodukció* színes filmből, amely a Vinnetou sorozat harmadik rém őszerű közgazdaságikérdések A fogyasztói árak alakulása A fogyasztói árak tavaly 65,6 millió koronával emelkedtek. Ez úgy történt, hogy az élelmiszerek ára 205,9 millió koronával csökkent, az iparcikkek ára pedig 271,5 millió koronával emelkedett. A hatósági árak körébe tartozó termékek ára tavaly 210,1 millió koronával csökkent. Ezt úgyszólván teljes egészében az élelmiszerárak változása eredményezte. Az 1965. év és az 1966. év folyamán történt árváltozások az élelmiszert egyrészt 755,9 millió koronával olcsóbbá tették, másrészt 533,8 millió koronával drágították. A tüzelőanyag árának emelése 12 millió koronát tett ki. így keletkezett a 210,1 millió korona csökkenés. AZ ÉLELMISZEREK ARA ÉS FOGYASZTASA Bemutatjuk, hogy az 1966. október 3-án hozott árintézkedés milyen hatással volt az élelmiszerfogyasztásra a múlt év utolsó három hónapjában. Hús, húskészítmények, zsfr. Ismeretes, hogy itt azért került sor árváltozásra, mert a legjobb minőségű és a kevésbé jó minőségű húsok között kicsi volt az árkülönbség, és ez a kereslet aránytalanságához vezetett. A szalonna árát azért csökkentették, mert növekedett a készlet. , A 9 százalékos áremelés következtében a tőke hús fogyasztása a múlt év negyedik negyedében a megelőző év utolsó három hónapjához viszonyítva 4,6 százalékkal csökkent, s a kereslet egy része átáramlott az alacsonyabb minőségű húsok vásárlására, amelyek ára nem változott. A szalonna fogyasztása emelkedett, ezenbelül az angolszalonna vásárlása — melynek ára 14,6 százalékkal csökkent — megkétszereződött. A húskészítmények eladása 1,9 százalékkal emelkedett. Az árváltozások következtében a lakosság a múlt év negyedik negyedében 156,9 millió koronával többet adott ki húsra, mint tavaly, szalonnára viszont 40,5 millió koronával kevesebbet. Sör. A sör árának átlag 23,6 százalékos emelése következtében lényegesen csökkent a magasabb szesztartalmú sör fogyasztása. Például a 12 fokos plzeftl Prazdroj eladása 69,3 százaléka volt a tavaly előttinek, a többi 12 fokos söré 55 százaléka, a 7 fokos söré 82,7 százaléka. Csupán a 10 fokos sör eladása növekedett, mégpedig 2,1 százalékkal. Mivel a fogyasztás átáramlik a 10 fokos sörre, ez nyersanyag-megtakarítást jelent a termelésben. Az árváltozás következtében a lakosság tavaly a negyedik negyedévben 246,5 millió koronával többet adott kl sörre, mint egy évv 1 korábban. Cukor, kávé. A cukor ára 1—1,1 koronával csökkent kilogrammonként. A fogyasztás azonban nem emelkedett, ellenkezőleg, a nagykereskedelem 9.3 százalékkal kevesebb cukrot szállított, mint 1965-ben. S az évi fogyasztás 3,4 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. A lakosság a cukorvásárlásnál 94,2 millió koronát takarított meg. A szemes kávé árának csökkentése 20 koronával kilogrammonként, vagyis 10,9 százalékkal, a fogyasztás 6,1 százalékos emelkedését eredményezte. A fogyasztás nem emelkedett nagy mértékben, inkább a jobb minőségű kávé iránti kereslet növekedett. Például az Extra Speciál kávé részaránya a kávéfogyasztásban 5,1 százalékról 6.4 százalékra emelkedett. A lakosság pénzkiadásának csökkenése a kávé árának csökkentése következtében 46 millió koronát tett ki. Kakaó, csokoládé. A kakaó árának csökkentése (110-ről 70 koronára kilogrammonként, vagyis 36,3 százalékkal) az eladás 34,7 százalékos növekedését eredményezte. A lakosság ennek következtében 31,7 millió koronát takarított meg. A csokoládé fogyasztása ls emelkedett, mert 1 kilogramm ára 10 koronával, vagyis 10 százalékkal csökkent. A megnövekedett fogyasztásra vall, hogy a negyedik negyedévben 34,5 százalékkal több csokoládét szállított a nagykereskedelem, mint egy évvel korábban. Emellett a táblacsokoládé iránti kereslet növekedett. Az árcsökkentés következtében a lakosság megtakarítása 20,3 millió koronát tett ki. Déligyümölcs. A narancs ára 12,5 százalékkal, a citromé 16,7 százalékkal csökkent, s ennek következtében az előbbi fogyasztása 1389 tonnával, az utóbbié 674 tonnával emelkedett a negyedik negyedévben a megelőző év utolsó három hónapjához viszonyítva. A déligyümölcs fogyasztásának további növekedése a devizahelyzet javulásától függ. Azzal, hogy olcsóbb lett a déligyümölcs, a lakosság 37,8 millió koronát takarított meg. ÁRFELHAJTÓ TENDENCIÁK A VÁLLALATOKNÁL A limitált árak a múlt év elején az élelmiszerforgalomnak 5,3, az iparcikkek forgalmának 19,5, az egész kiskereskedelmi forgalomnak pedig 11,4 százalékát tették ki. A szabad árak 2,6, 22 és 10,9 százalékát. Az év folyamán tovább bővült a limitált és szabad árak köre, úgyhogy a kiskereskedelmi forgalomnak 24—25 százalékát tették ki. A limitált és szabad árak kategóriájában az árszint tavaly 275 millió koronával emelkedett. Az árszint emelkedése a valóságban magasabb, mivel a 275 millió koronában nincs benne a kockázati alapba elvont összeg és a termelő vállalatok által növelt árak. A kereskedelem a limitált és szabad árképzést arra használta fel, hogy az árakat a kereslet és a kínálat alakulása szerint változtassa. A könnyen eladható termékeknél magasabb ért szabott, s az ebből eredő többletbevételt felhasználta a kevésbé keresett áruk árának csökkentésére. így a limitált és szabad árak alkalmazása a kereslet és a kínálat egyensúlyba hozásának irányába hatott, és meggyorsította az áru körforgását. A múlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy a jó minőségű áru könnyen eladható akkor is, ha emelik az árát. Például a Svédországból behozott kések ára háromszorosa a mi késeink árának, a hazai műselyemszövet (90 centiméter szélesség) ára 95—120 korona, de mindkét cikk rövid időn belül elfogyott. Kiváló minőségű áru a hazai termelőktől azonban nagyon kevés jelenik meg a piacon. Az iparcikkeknél az ármegkötöttség fellazítása a termelők részéről az árak egyoldalú emeléséhez vezetett. Ennek oka a konkurrencla hiánya, a kereslet túlsúlya a kínálattal szemben, a nagykereskedelmi árak elégtelen központi befolyásolása. Az áralakulásban idén is az a helyzet, mint tavaly volt. A szabad árképzésben megnyilvánult a termelők árfelhajtó igyekezete. Emelték az árakat anélkül, hogy érezhetően Javították volna a termékek minőségét és választékát. A nagykereskedelmi árak, s ezzel a kiskereskedelmi árak növelésére a vállalatok különböző formát alkalmaztak. Divatújdonságokként drágábban kínálták azokat a termékeket, amelyek színvonala nem tért el az átlagtól. Ezzel nyomást gyakoroltak a kereskedelmi vállalatokra, hogy növeljék a fogyasztói árakat. Megnyilvánult ez az igyekezet például a Svit vállalatban a cipőknél. A vállalatok a már termelt termékekért is magasabb árt követelnek, másrészt viszont nem kérnek kevesebbet azokért a termékekért, melyeknél a kedvező forgalmi adó megengedné. Előfordult az is, hogy a vállalatok beszüntették az olcsóbb árucikkek gyártását. Így ha egyes termékeknél meg is születik a kínálat túlsúlya a kereslettel szemben, de más termékekből hiány keletkezik, s ezzel a termelők helyzete az ármegállapításban megszilárdul. Ez azt Jelenti, hogy a kereslet és a kínálat általános egyensúlytalansága további árdráguláshoz vezet akkor is, amikor a kereslet és a kínálat egyes termékeknél vagy cikkcsoportoknál egyensúlyba kerül. A bruttó jövedelem képzése szempontjából a gazdasági konkurrencia hiánya miatt a termelő vállalatok számára előnyösebb, ha a kereslet és a kínálat egyensúlyba hozását elodázzák, mert ez a helyzet a legjobb alkalmat adja arra, hogy a legkönnyebben — áremeléssel — növeljék a bruttó jövedelmüket. A termelők árfelhajtó tevékenységének megakadályozása nem tűr halasztást. Nem engedhető meg, hogy munka nélkül jussanak nagyobb jövedelemhez, saját érdekeiket a társadalom, a dolgozók érdekei elé helyezzék. Az árdrágítás megakadályozására több módszer kínálkozik. A központi szervektől függ, hogy olyan módszert alkalmazzanak, amely a társadalmi érdek tiszteletben tartására ösztönzi a vállalatokat, és nem gyengíti anyagi érdekeiket. M. Gy. Kereskedelmi Bank mérlege A Csehszlovák Kereskedelmi Bank tavaly 73,2 millió korona tiszta nyereséggel zárta az évet. A nyereségből a részvényesek döntése alapján 36,6 millió koronát helyeztek a tartalékalapba. A bank 5 százalékos dividendát fizetett, s ezen a címen 25 millió koronát osztott el a részvényesek között. A nyereség fennmaradó részéből feltöltötték az alapokat. A Kereskedelmi Bank bővíti tevékenységét a hitelnyújtásbaiT és vállalkozásban. Ezért tőkéjét 500-ról 700 millió koronára növeli. A bank 2000 új részvényt adott ki, egyenként 100 000 korona értékben. A bank a múlt évben bevezette a pályázat alapján történő devizaeladást. Kétmillió devizafrorona értékig és kétévi visszafizetésre pályázat nélkül is nyújt hitelt. A devizaeladással a bank arra törekszik, hogy hozzájáruljon az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak hatékonyabbá tételéhez. Sok még az előírás Tizennyolc ágazatban felülvizsgálták a bérelőlrásokat. Több helyen a felülvizsgálás azt szolgőlta, hogy rendet teremtsenek bérelőírásaikban, töröljék a meg nem felelőket és újakkal helyettesítsék. Például a vegyiparban 43 előírás helyett 7 újat vezettek be. Az év elejétől ebben az ágazatban 15 bérelőírás van érvényben a korábbi 63 helyett. Az ôgazatok többsége azonban nem foglalkozott behatóan a bérelőírásokkal. Azt javasolták, hogy hagyják meg az eddigi előírásokat, tekintet nélkül arra, hogy sok elavult, áttekinthetetlen és gyakran ellentétben Ali a munkatörvénykönyvvel. Így még mindig 327. bérelőírás és 270, ezeket kiegészítő előírás marad érvényben. AZ USA DEVIZATARTALÉKA Az Egyesült Államok aranyés devizatartaléka februárban 13 641 000 000 dollárra apadt. Az arany kiáramlása ebben a hónapban is tekintélyes volt — 41 millió dollár értékre rúgott. Ilyenformán februárban mér ötödik hónapja egyfolytában apadt az Egyestilt Államok aranytartaléka,