Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-06 / 124. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK lljjra az elIt'nörz.és? Hatheti szünet után rövide­sen folytatja munkáját a 18-ha­talmi genfi leszerelést értekez­let. Sajnos a tárgyalások eddigi sorozata nem hozott konkrét eredményt, és az emberiség semmivel sem Jutott közelebb az általános és teljes leszere­léshez. A Szovjetunió által be­nyújtott tervezet évek óta az irattárban porosodik, és az ENSZ-közgyűlés kezdeményezé­sére létrejött leszerelési bizott­ság csupán olyan részletkérdé­sekkel foglalkozik, amelyek kedvező légkört teremthetnek az átfogóbb leszerelési problé­mák megtárgyalásához. Egyik ilyen részletkérdés az úgyneve­zett atomsorompó-egyezmény előkészítése, amelynek célja, hogy gátat vessenek a tömeg­pusztító fegyverek elterjedésé­nek. A genfi értekezlet e prob­lémát vitatta meg a Jelenlegi szünet előtt, és most, a sok diplomáciai eszmecsere után új­ra megpróbálkozik elhárítani az akadályokat az egyezmény út­jából. • BONNI KIFOGÁSOK Mint ismeretes, az előzetes szerződéstervezetet lényegében helyeselték a legjelentősebb atomhatalmak: a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia (a franciák nem vesznek részt a tárgyalásokon, mivel minden­áron fejleszteni akarják atom­fegyvereiket). Néhány ország­nak bizonyos fenntartásai vol­tak a szerződéssel kapcsolat­ban (japán, Svédország, Olasz­ország, India), ezeket azonban el lehetett volna oszlatni a szerződés végleges megszövege­zésekor. A tervezet ellen a leg­súlyosabb kifogásokat a Német Szövetségi Köztársaság emelte. A bonni kormány szakértőkből álló bizottságot nevezett ki an­nak megállapítására, hogy a szerződés aláírása milyen kö­vetkezményekkel járna az NSZK-ra. Természetesen e „szakértők" és a bonni politi­kusok nem arról beszéltek, ami a legjobban fáj nekik, — ar­ról, hogy a szerződés akadá­lyozná az atomfegyverek meg­szerzését, — hanem különféle műszaki-gazdasági kifogásokat emeltek. íme néhány: • Állítólag Bonn másodren­dű országgá süllyednék, mivel a szerződés lehetetlenné tenné az atomenergia békés jelhasz­nálása nyújtotta nagy lehetősé­geket. 9 Egyes vélemények szerint a szerződés megkötésének öt­lete az amerikai General Elec­tric Monopolium irodáiban szü­letett meg azzal a céllal, hogy kiüssék Bonnt a nagy nyeresé­get jelentő reaktorgyártási ver­senyből. Allitólag Moszkva és Washington fél a bonni kon­kurrenciától. • Brandt külügyminiszter pedig azon siránkozott, hogy az egyezmény elfogadása meg­akadályozza az NSZK-át abban, hogy atomrobbantásokkal épít­sen csatornákat. Noha az Ilyen tervek egyelőre irreálisak, kü­lönösen a sűrűn lakott NSZK­ban (arról ne is beszéljünk, hogy a robbantás már katonai célokra is jelhasználható). • Strauss pénzügyminiszter Kiesinger kancellárhoz intézett levelében azt írta, hogy tnkább lemond, de nem írja alá a meg alázó atomsorompó-egyezményt Bonn kétségbeesetten keres­te a kifogásokat. Olyan érve ket akar felsorakoztatni, ame-j lyek elterelik a figyelmet al lényegről az atomfegyvereit megszerzésének vágyáról. Az Egyesült Államok képviselő: többször tárgyaltak Bonnal, ső> még a NATO-országok képvi selői is megvitatták a tervezeit atomstop-egyezményt. Bonn ugyan bizonyos fenntartásait megtartotta, azonban született egy ravasz döntés. Az Egye sült Államokat felhatalmazták, kezdjen tárgyalásokat a Szov jetunióval és dolgozzanak ki közösen egy új egyezményter­vezetet. „Bizonyos jelentéktelen változtatások esetén" a NATO­tagállamok esetleg elfogadják. Első pillanatra gyanús volt az egész. • MIÉRT EURATOM? Ogy látszik, mint már annyi­szor az utóbbi években, most is sikerült az ellenőrzés problé­máját előrángatni és a vitás kérdések központjává tenni. A NATO-ülésnek sikerült Washing­tont rávenni arra, hogy meg­változtassa előző álláspontját. Az előzetes tárgyalásokon ugyanis már megegyeztek ab­ban, hogy a hasadó anyagok gyártását a Bécsben székelő Nemzetközi Atomerő Ügynök ség végezné. Ez azonban nem tetszik Bonnak, szívesebben lát­ná, ha az ellenőrzést az Eura tom (Európai Atomenergia Kö zösség), a Közös Piac országai­ban az atomenergia felhasználá­sát ellenőrző szerv végezné to­vábbra is. Bonn attól tart, hogy egy új ellenőrző szerv áttekin tést nyerhetne a bonnt tervek ről és a hasadó anyagok ter meléséről. A Rudé Právo tudó­sítója nemrég elbeszélgetett egyik szakértővel arról, hogyan is fest az Euratom ellenőrzé­se. Eszerint az Euratomnak csupán 12 ellenőre van, akik a hat tagország nukleáris beren­dezéseit ellenőrzik. 1965-ben /5 ellenőrzést végeztek, az Eura tom országainak azt>nban eb­ben az Időben 192 nukleáris berendezése volt. Ebből kitűnik, hogy az ilyen ellenőrzés mel lett Bonn azt csinál, amit akar. Nem véletlen, hogy Karlsruhe­ban olyan óriási atomreaktort építenek, amely évenként 100 kilogramm plutoniumot képes előállítani. Ez pedig a szakér­tők véleménye szerint legalább egy tucat atombomba gyártásá­hoz elegendő. A közeljövőben még ennél ls nagyobb teljesít­ményű atomreaktor építését kezdik meg. Az Egyesült Államok már a Szovjetunió tudomására is hoz ta, hogy engedett a bonni kö vetelményeknek és az atom ügynökség helyett az Eurato­mot javasolja ellenőrző szerv nek. A nyugati hírügynökségek jelentései szerint a Szovjetunió ebbe nem egyezik bele. Olyan ellenőrzést javasol, amely le hetetlenné teszi a vállalt kö­telezettségek kijátszását. Ogy látszik, Bonnak újra si­került akadályokat gördítenie a béke ügyét szolgáló megegye zés útjába. A legfrissebb jelen­tések szerint, már a genfi ér­tekezlet újrakezdése előtt foly­nak a szovjet-amerikai esz­mecserék a felmerült ellenté­tek áthidalására, s ugyanakkor Washington Bonnal is tovább tárgyal az atomstop-egyezmény­ről. Az elkövetkező hetekben ki­derül, hogy az Egyesült Álla­mok őszintén törekedett-e az atomfegyverek továbbterjedésé­nek megakadályozására. Kide­rül, hogy a bonni atomfegy­verszerzési mánia zsákutcába juttatja-e az atomsorompó egyezményről folyó tárgyaláso­kat. SZŰCS BÉLA UNCI,E SAM: Rajta, csak ker­gesd! (A Komszomolszkaja Pravda karikatúrája.) Állandósul a diktatúra Görögországban? Számos szakszervezeti, kulturális és sportszerve­zetet oszlattak fel Athén (CTK) — A görög ka­tonai rendszer képviselői sej­tetni engedik, hogy a legköze­lebbi jövőben nem szándékoz­nak visszatérni a parlamenti rendszerhez. Patakosz tábornok görög belügyminiszter újság­íróknak tett nyilatkozatában többek között kijelentette, hogy „a rendkívüli állapotot mind­addig nem kívánják megszün­tetni, míg bizonyos rendet nem sikerül teremteni." Közben a katonai rendszer folytatja tisz­togatási hadjáratát és megtorló intézkedéseit a hazafiak, első­sorban a kommunisták ellen. Angelosz görög vezérkar! főnök rendelete szerint mintegy 260 „kommunista irányzatú" szakszervezetet, sport és kultu­rális szervezetet tiltanak be Görögországban. A görög katonai rendszer ve­zetői kénytelenek elismerni, hogy az általuk foganatosított tömeges letartóztatások ellené­re a baloldal tovább folytatja tevékenységét a görög főváros­ban. Athénban „kommunista­barát" röpcédulákat terjesztet­tek, és a belügyminisztérium elismerte, hogy a betiltott Gö­rög Kommunista Párt erős te­vékenységet fejt ki Illegalitásá­ban is. Miközben Görögország­ban a diktatúra állandósulásá­Ötnapos az NDK-ban Berlin (CTK) — Az NDK ban an­gusztus 28-től bevezetik a bér­csökkentés nélküli ötnapos mun­kahetet. Ilyen értelmfi határozatot hozott szerdán az NDK kormánya, az NSZEP VII. kongresszusának határozata és javaslata alapján. Az egy vagy két műszakban dolgozók heti munkaidejét 45 órá­ról 43,5 órára csökkentik, a három műszakban dolgozókét pedig az eddi-ľl 44 óráról 42 órára. A Berlinben csütörtökön kiadott hivatalos közlemény szerint a mi­nimális szabadságot még ez idén 12 napról 15 napra hosszabbítják meg. Ez az Intézkedés 1,5 millió dolgozót érint, július 1-tfll tovább emelkednek a bérminimumok, mégpedig 220 márkáról 300 már­kára, és a 400 márkát meg nem haladó bruttó béreket pedig dif­ferenciáltan fogják emelni. Ezál­tal mintegy 800 000 munkás és al­kalmazott jövedelme emelkedik, július 1-től ugyancsak emelkednek a legalacsonyabb járadékok, még­pedig 129 márkáról 150 márkára. nak jelel mutatkoznak, külföl­dön egyre erőteljesebben köve­telik a szabadságharcosok Jo­gainak visszaállításét. Moszk­vában például több ezer diák tüntetett, akik külföldi kolle­gáikkal együtt követelték a be­börtönzött görög szabadsághar­cosok szabadonbocsátását. Washingtonban több szenátor felszólította Johnson elnöiköt, hogy addig vonja meg katonai támogatását Görögországitól, amíg nem állítják helyre a po­litikai szabadságjogukat. Cipruson is katonai puccsot készítettek elő Nicosia (CTK) — Patakosz ezredes, a görög katonai puccs egyik vezére, a Cipruson állo­másozó görög egységek segítsé­gével a puccsot a szigetország­ra ls kl akarta terjeszteni. A Teleftea Ora ciprusi lap tegnapi jelentése szerint a cip­rusi görög katonai egységek­nek április 23-án meg kellett volna szállniuk a kormányépü­leteket, valamint más fontos középületeket Nicosiában, és el kellett volna zárnioik Ciprust a külvilágtól. A Teleftea Ora ezzel kap­csolatban megjegyzi, hogy e tervet azért nem valósíthatták meg, mert ellenezte a ciprusi nemzeti gárda, és Törökország pedig beavatkozásra használta volna fel az alkalmat. Dán tiltakozás a görög katonai diktatúra ellen Párizs (CTK) — Henning Hjort-Nlelsen, Dánia állandó NATO-küldöttje pénteken a NATO állandó tanácsának pá­rizsi ülése elé terjesztette a dán kormánynak a görögorszá­gi katonai puccs elleni hivata­los tiltakozását. A nyilatkozat felszólítja Görögországot, hogy mielőbb újítsa fel a demokra­tikus szabadságjogokat. Lapzártakor jelentették, hogy Norvégia szintén csatlakozott a dán tiltakozáshoz. Folytatódik a harc Liu Sao-csi és hívei ellen Peking (CTK) — A kínai vi­déki sajtóban továbbra is foly­tatódik a harc Liu Sao-csi ál­lamelnök, Illetve hívei ellen. Ezek a hírek ellentótben van­nak azzal a hivatalos magyará­zattal, hogy a bírálat tárgyát lényegében egy „párton belüli kis csoport" elleni harc képe­zi. Az általános támadásokon kí­vül az egyes tartományok kü­lönböző hivatalaiban és üzemei­ben konkrét formát öltött a Liu-ellenes mozgalom. Igy pél­dául április 30-án Csinghaj tar­tomány fővárosában nyilvános bírósági eljárást tartottak Mao Ce-tung irányvonala ellenzői­nek, s ezek között a tartományi pártbizottság másodtitkárának ügyében. A VÖRÖSGÁRDISTÁK TÁMADÁSA A CTK ELLEN A „pekingi egyetem kulturá­lis forradalmi bizottságának" hivatalos lapja május elsején „Veszettül ugató kutya" cím­mel éles támadást intézett a Csehszlovák Távirati Iroda és annak pekingi tudósítója ellen. A CTK elleni durva támadás az első eset a „vörösgárdisták" részéről e külföldi hírügynök­ség ellen. VÉRES ÖSSZETŰZÉSEK A VÖRÖSGÁRDISTÁK KÖZÖTT Peking (CTK) — Peking északt külvárosában szerdán összetűzé­sekre került sor a vörösgárdls­ták különböző csoportjai kö­zött. Három személy életét vesz­tette és 210 megsebesült. E hírt tegnap közölte a Kiodo Japán hírügynökség pekingi tudósító­ja, a vörösgárdák Pekingben kiragasztott plakátjaira hivat­kozva. A plakátok szerint véres ösz­szetűzések robbantak kt a vö­rösgárdisták között, a man­dzsúriai Csangcsun városában, továbbá Liaoning Szecsuan és Kujcsou tartományokban. Amerikai katonai és gazdasági segítség Washington (CTK) — Az Egyesült Államok a következő költségvetési évben 596 millió dollárt szándékszik külföldi ka­tonai és 263 milliárd dollárt gazdasági segélyre fordítani. Ebből 550 millió dollárt szán­tak a dél-vietnami kormány­nak. Dean Rusk külügyminisz­ter tegnap támogatta e tervet, amikor a képviselőház külügyi bizottsága e kormányjavaslat jóváhagyását kérte. Rusk hangsúlyozta, hogy a más államoknak nyújtott kato­nai és gazdasági segítség az amerikai külpolitika egyik esz­köze, mellyel az Egyesült Al­A madridi San Juan de Diós kórházban május 1-én elhunyt Justo Lopez de la Fuente, a Spanyol Kommunista Párt egyik vezetője, akit a francoista bí­róság 1964-ben 23 évi börtön­re ítélt. (CTK — felvétele. J néhány iai^T Ibi lamok eleve meg akarja hatá­rozni az egyes államok szo­ciális és gazdasági fejlődését. Az 596 millió dolláros kato­nai segélyt Rusk „minimális­nak" tartja az amerikai külpo­litika támogatása és a gazdasá­gi segély szükséges kiegészíté­se szempontjából". Az Egyesült Államok kormá­nya a Jóváhagyott Intézkedések alapján feltételezi, hogy a se­gélyek összegének 87 százalé­ka az amerikai árukért és szol­gáltatásokért kapott fedezet formájában visszatérül, — mon­dotta végül Rusk. A FINN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága kétnapos plenáris ülésén jóváhagyta a kommunista ós munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletén Jó­váhagyott nyilatkozatokat. MOGADISCIÖBAN megkezdő­dött az első szövetkezeti sze­minárium, amelyet a csehszlo­vák Szakszervezetek Központi Tanácsának segítségével a szo­máliai földművelésügyi minisz­térium rendezett. A szeminá­riumot dr. Cihák csehszlovák nagykövet nyitotta meg. AZ EGYESÜLT Arab Köztár­saság parlamenti küldöttsége Anvár Sadattal, a nemzetgyűlés elnökével az élen tegnap Pjöng­jangba (KNDK) érkezett. AZ ECUADORI vasutak több mint 3000 alkalmazottja sztrájk­ba lépett, minek következtében megbénult a gazdasági közpon­tok közötti összeköttetés. A dolgozók követelik hátralékos béreik kifizetését. A SVÉD Kommunista Párt Központi Bizottsága kétnapos plenáris ülésén jóváhagyta a svéd kormányhoz Intézendő felhívást, amelyben azt követe­lik, hogy Svédország szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait a görög kormánnyal. A párt követeli, hogy azonnal helyez­zék szabadlábra a görög politi­ka! foglyokat. TIZENKÉT nyugat-afrikai or­szág Accrában jegyzőkönyvet írt alá az afrikai közös piac­hoz való csatlakozásról. (Da­homey, Ghana, Elefántcsont part. Mail, Libéria, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sler­ra Leone, Togo és Felső-Volta). A BRAZIL legfelsőbb bíróság r— hírügynökségi jelentések szerint — a jövő héten kezdi meg Franz Paul StangI, treb­linkai koncentrációs tábor volt parancsnoka ügyének tárgyalá­sát. StangI mintegy 700 000 sze­mély kivégzésében való rész­vétel vádjával kerül bíróság elé. A SZOVJETUNIÖBAN tegnap ünnepelték meg a hagyomá­nyos sajtó napját. Ezen a na­pon emlékeztek meg a moszk­vai Pravda megalapításának 55. évfordulójáról. Szélsőséges körök bírálják Suhartót DJakarta (CTK) — Az Indo­néz jobboldal! szélsőséges kö­rök óvatosan megfogalmazott bírálattal lépnek fel a Suharto tábornok vezette rendszer el­len. Sutjlpto tábornok, földmű­velésügyi miniszter, aki szoros kapcsolatban áll a betiltott szélsőséges muzulmán párttal, a Maszjumlval, a muzulmán fiatalokhoz intézett beszédében azt mondotta, hogy „a hatal­mat ugyan meg lehet szerezni szuronyok segítségével, de nem lehet mindörökre fenntartani a szuronyok árnyékában". Indonézia tegnap a djakartal kínai ügyvivőnél jegyzékben tiltakozott „a népi Kínában fo­lyó, Indonézia-ellenes kampány, valamint a nemrégen Pekingből kiutasított két indonéz diplo­mata elleni durva bánásmód miatt''.

Next

/
Thumbnails
Contents