Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-05 / 123. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1967. május 5. • Péntek • XX. évfolyam, 123. szám • Ára 40 fillér Ülést tartott a CSKP Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1967. május 3-án és 4-én ülést tartott. A CSKP Központi Bizottsága — a XIII. pártkongresszus határozatainak megvalósítására kidolgozott Ütemterv alapján — megtárgyalta az elmúlt két év gazdasági fejlődésének kérdéseit, valamint a gazdasági egyensúly és az életszínvonal megoldásának további irányát. E kérdésekről Oldfich Cerník elvtárs tartott beszámolót. A széles körű vita után, melyben a felszólalók kifejtették, hogyan valósítható meg legsikeresebben a következő időszakban a párt gazdasági politikája — a Központi Bizottság határozatot hozott. Ugyanakkor intézkedéseket hagyott jóvá az idei tervfeladatok teljesítésére, a jövő évi gazdaság-politikai fejlődésre és a negyedik ötéves terv hátralevő időszakára vonatkozóan. A Központi Bizottságot tájékoztatták az európai kommunista és munkáspártok Európa biztonságának kérdésében összehívott értekezletének lefolyásáról és eredményeiről. A Központi Bizottság jóváhagyta pártunk küldöttségének eljárását, és egyetértését fejezte ki a tanácskozáson elfogadott dokumentumokkal. A CSKP KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Vary-i értekezletének eredményeiről A CSKP Központi Bizottsága jóváhagyja a CSKP küldöttségének eljárását az európai kommunista és munkáspártok 1967. április 24—26-a között Karlovy Vary ban megtartott értekezletén és egyetértését fejezi ki az értekezleten elfogadott dokumentumokkal. A CSKP Központi Bizottsága a Karlovy Vary-i értekezletet jelentős hozzájárulásnak tekinti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához, és meggyőződését fejezi ki, hogy az „Európa békéjéért és biztonságáért" nevű kiáltvány jelentősen hozzájárul a békeszerető erők Európa hatékony kollektív biztonsági rendszerének kialakítására irányuló közös akcióinak fejlesztéséhez. A CSKP Központi Bizottságának határozata a gazdasági egyensúly és az életszínvonal kérdéseinek megoldásáról A XIII. kongresszus pártunk legközelebbi időre szóló gazdasági politikájának elsőrendű céljaként és legfőbb tartalmaként kitűzte a gazdasági erőforrások és a szükségletek közötti egyensúly biztosítását, a termelőerők eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztését, az életszínvonal gyorsabb emelését. Meghagyta, hogy erre összpontosuljanak az állami tervek, a gazdaságirányítás fij rendszere, s a társadalom minden politikai és erkölcsi ereje. A CSKP Központi Bizottsága a XIII. kongresszuson kitűzött politikai-gazdasági feladatok megvalósítását célzó távlati tervvel összhangban megvitatta közgazdaságunknak a legutóbbi két év folyamán elért fejlődését, s a ga?das$gi egyensúly, valamint az életszínvonal emelését biztosító legsürgősebb intézkedéseket. Jóváhagyta a kormány 1967-re foganatosított gyakorlati intézkedéseit, valamint a negyedik ötéves tervidőszak hátralevő idejére az említett intézkedések további elmélyítését célzó rendelkezéseket. A Központi Bizottság határozata egyidejűleg jelentősen előmozdítja a CSKP XIII. kongreszszusának a gazdasági egyensúly helyreállításáról szóló következtetései elemzését, mivel ezt a kérdést is széleskörűen megvitatták. A határozat egyesíti egész pártunknak, az állami és a közgazdasági szerveknek kitűzött céljaink elérésére irányuló törekvéseit. Ezen a téren jelenleg az irányítás minden fokán dolgozók szervező és tevékeny alkotómunkája, valamint a gazdasági és tudományos dolgozók tevőleges hozzájárulása a legfontosabb. E kezdeményezés kibontakozódását a népgazdaságunk tervszerű irányítása új rendszerének bevezetését célzó, valamint egységes, központi gazdaságpolitikánk új feltételeit megalapozó intézkedések teszik lehetővé. I. Az utóbbi két évben bizonyos javulás tüneteinek egész sorát észlelhetjük gazdasági életünkben. Ezekre a nemzeti jövedelem és a fogyasztás gyorsabb növelése a jellemző. Mindazonáltal a CSKP XIII. kongresszusának példáját követve józanul kell megítélnünk a kedvező eredményeket, mivel gazdaságunk fejlődésében még mindig jelentősek az ellentétek. Ez egyaránt vonatkozik a gazdasági erőforrások létrehozására, valamint felhasználására. A nemzeti jövedelem az 1965 -1966-os években több mint tíz százalékkal gyarapodott, ugyanakkor az egy főre eső fogyasztás 9,8 százalékkal, a társadalmi fogyasztás pedig 9,4 százalékkal nőtt. Az életszínvonal emelkedése gyorsabb ütemű volt, mivel a munkaidő tetemes lerövidítésével egyidejűleg értük el. 1986 végén népgazdaságunk minden ágazatában hetenként legalább két órával volt rövidebb a munkaidő. Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók évente több szabadnappal, illetve négy-nyolc hét szabad idővel rendelkezzenek, s lényegesen kedvezőbbé teszi létfeltételeiket. Népgazdaságunk minden ágazatában növelték a termelést és bizonyos mértékben a hatékonyságát is. Minőségi javulás is tapasztalható, különösen a termelői fogyasztást és az állóalapok hatékonyságát illetően. A társadalmi munkatermelékenység átmeneti csökkenését már 1965-ben áthidaltuk, 1966ban rövidebb munkaidő ellenére is tovább nőtt a munkatermelékenység. Iparunk és építőiparunk a legutóbbi években kedvező eredményeket mutatott fel, s mezőgazdaságunk tavaly a háború utáni legjobb eredményét érte el. A névleges bérek emelkedésével egyidejűleg minden termelő és nem termelő ágazatban olyan bérpolitikai intézkedéseket foganatosítottak, amelyek lehetővé teszik a dolgozók szakképzettségének s felelősségének arányában történő bérezést. A szövetkezeti parasztok munkadíja is emelkedett, úgyhogy általában azonos szinten voltak a népgazdaságunk minden ágazatában kifizetett tiszta bérek átlagával. Vállalataink bevételei is szilárdultak, és általában megfontoltan gazdálkodtak a rendelkezésükre álló eszközökkel. Észrevehetően gyarapodtak az állam bevételi forrásai, helyreállt az állami költségvetés egyensúlya. Gazdaságunk eszerint biztosítani tudta az állóalapok bővített újratermelését, a lakosság életszínvonalának további emelkedését, a belkereskedelmi helyzet kedvezőbbé változtatását, valamint a beruházások megfelelő összetételét és terjedelmét is. Az utóbbi két év folyamán a gazdasági életünkben tapasztalható fejlődés azonban szorosan összefüggött az egyre nagyobb méreteket öltő foglalkoztatottsággal. A munkatermelékenység növekedésének felújítása a fejlett iparú országokban elért növekedéshez viszonyítva még mindig nem eléggé hatékony. A dolgozók létszámának növelése csaknem kétszeresen meghaladta a munkaképes lakosság szaporulatát. Jóllehet a termelésben eddig nem dolgozó egyének (túlnyomórészt nők), jelentős mértékben kapcsolódtak a munkafolyamatba, számos ágazatban így sem lehetett kielégíteni az általában mértéken felüli munkaerő-szükségletet. (Folytatás a 2. oldalon.) Az első motoros hajó a napokban haladt el a Moldvát átívelő, hatalmas, új ždákovi híd alatt. Mint ismeretes, ez a híd 330 méteres ívével a hasonló szerkezetű hidak között a legnagyobb a világon. (ČTK felv.) Társadalmi fejlődésünk alapja a szovjet néphez fűződő szilárd szövetségünk ANTONÍN NOVOTNÝ ELVTÁRS NYILATKOZATA A „SVET SOVBTÜ" FOLYÓIRATNAK Antonín Novotný, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, köztársaságunk elnöke a „Svát sovétú" folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette: — Teljesen jogosan állíthatjuk, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt szocialista hazánk sokoldalúan biztosítva van minden esetleges támadás ellen ... A „Szovjetunióval örök időkre" nemcsak ideiglenes jelszó, hanem tartalommal telített, és kifejezi a szovjetországhoz és néphez fűződő kapcsolatainkat. Novotný elvtárs a nyilatkozatban — amelyet a folyóirat május 1-1 számában közöltek — kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a népeink életére tett hatását, és vázolta a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok távlati kilátásait. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség munkájával és küldetésével kapcsolatban Antonín Novotný elvtárs többek között a következőket mondotta: — A Szovjetunió iránt érzett barátságunk nem újkeletű. Már a csehek és a szlovákok nemzeti eszmélésének idején, a nemzeti függetlenségért vívott harcok korában is a hatalmas orosz népet kereste tekintetünk. Ez a történelmi előzmény is igazolja mai álláspontunkat, miszerint a szovjet néphez fűződő szilárd szövetség és kölcsönös együttműködés egész társadalmi fejlődésünk alapja. Ezért a csehszlovák—szovjet barátság elmélyítése elválaszthatatlan része egész politikai nevelőmunkánknak, a szocialista internacionalizmus szellemében kifejtett eszmei ráhatásnak. — Teljes mértékben értékeljük — folytatta Novotný elvtárs — a CSSZBSZ-nek e téren kifejtett tevékenységét. Ez a szervezet megalakulása óta szilárdan követte Csehszlovákia Kommunista Pártját, propagálta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméit, hozzájárult a szovjet nép életének és a szocializmus nagy alkotásainak megismeréséhez, s egyidejűleg megismertette népünk életét és munkáját a Szovjetunió népével. Azt hiszem, hogy ez a látszólag apró, de kitartó munka, ami a kölcsönös megismerést szolgálja, nagy segítséget jelent népünk és a szovjet nép baráti kapcsolatainak megszilárdításában. Szovjet-csehszlovák barátsági gyűlés Moszkvában Megemlékezés Csehszlovákia felszabadulásának 22. évfordulójáról Moszkva (CTK) — Az SZKP moszkvai városi bizottsága és a Szovjet—Csehszlovák Barátsági Társaság tegnap ünnepi nagygyűlést rendezett Csehszlovákia felszaabdulásának 22. évfordulója alkalmából. A gyűlés több száz résztvevője szívélyesen üdvözölte a CSSZBSZ öttagú küldöttségét, valamint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét élén Arvid Pelsével, az SZKP Politikai Bizottságának tagjával. A felszólalók szívélyes üdvözleteiket tolmácsolták Csehszlovákia népének és sok sikert kívántak a szocializmus építésében. Beszéltek a két ország gyümölcsöző együttműködéséről. Hangsúlyozták, hogy a szovjet üzemek, tudományos intézetek és más intézmények eddigi tapasztalatcseréje nagyon sikeres volt. A jelenlevők lelkes tapsSzovjet parlamenti küldöttség látogat hazánkba Moszkva CTK) — Ma hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Arvid Pelse, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából két hetet tölt Csehszlovákiában, s ezalatt találkozik az ország vezető képviselőivel, majd megismerkedik a Nemzetgyűlés munkájávaL A küldöttség látogatása újabb lépés a csehszlovák—szovjet kapcsolatok elmélyítésében. sal üdvözölték Václav Kvešt, a CSSZBSZ küldöttségének vezetőjét, a CSKP Központi Bizottsága mellett működő pártfőiskola prorektorát. Számos moszkvai üzemben rendeztek ünnepi gyűléseket a felszabadulás évfordulója alkalmából. Ezeken az összejöveteleken megjelentek a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harcok résztvevőit. A többi szovjet városban és községben is megemlékeztek a 22 év előtti eseményekről. Az ünnepségek keretében hangversenyeket rendeztek, a filmszínházak csehszlovák filmeket vetítettek és a moszkvai kultúra és pihenés parkjában megtartják a hagyományos csehszlovák hetet. A belga külügyminiszter látogatásai (ČTK) — Pierre Harmel belga külügyminiszter csehszlovákiai tartózkodásának harmadik napján felkereste František Hamouz külkereskedelmi minisztert. A két miniszter eszmecserét folytatott a csehszlovákbelga gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról. A tárgyalások befejeztével Harmel miniszter és kísérete megtekintette a minisztérium épületének föld alatti részeit, ahol a második világháború idején a Gestapó székelt. Itt hallgatták ki és tartották fogva annak idején Július Fuöíkot és több száz csehszlovák és más nemzetiségű polgárt ls. A belga miniszter ezt követően a prágai várba látogatott.