Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-24 / 141. szám, szerda

EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI 24. A galántai járási pártbizott­ság munkatervében több alap­szervezet munkájának értéke­lése szerepel. Időközönként leimérik az egyes intézkedések hatékonyságát, a párthatároza­tok teljesítését, — és ami po­zitívum —, nemcsak a kiváló és a gyenge pártszervezetek te­vékenységét vizsgálják, hanem a „közepesek" nagy csoportjá­ban ls végeznek felméréseket. Ezt a munkát rendszerint 5—10 tagü kollektíva végzi. A felmé­rés egyes kérdéseket több szempontból ls megvilágít, hogy a pártszerv a lehető legobjek­tívebb képet kapja. Ilyen elem­zés során tapasztalt, nem „egyedüli" jelenségről szeret­nék szólni. Patai helyzetkép Az első szembetűnő megálla­pítás, hogy a 64-tagú szövetke­zeti pártszervezetben több a nyugdíjas, mint a harminc éven aluli párttag. A szövetkezet dolgozói között, — 369 egyént foglalkoztatnak állandóan — a párttagok számaránya 7,3 szá­zalék, ami alig több, mint a járási átlag fele. Vajon miért van ilyen kevés párttag ebben a háromezer lakosú faluban, különösen pedig a szövetkezet­ben? Először arról kell szólni, hogy a tagok összetétele nem fedi a szövetkezeti pártszerve­zet elnevezést, mivel csak 27 párttág dolgozik a szövetkezet­ben. A 12 nyugdíjast, a pedagó­gusokat, a kereskedőket, — valamint a 19 regisztrált párt­tagot — nem fűzi közvetlenül anyagi kapcsolat a közös va­gyonhoz. Nem ismerik a szö­vetkezet problémáit — vagy legalábbis a kívülállók szem­szögéből vizsgálják — Így a gyűléseken nemegyszer mel­lékvágányra terelték a vitát. A helytelen vélemények és a problémák ismeretének hiánya nem növelte a pártszervezet te­kintélyét és a szövetkezetben dolgozó párttagoknak sem se­gített a problémák megoldásá­ban. A szervezet létszáma éven­te alig 1—2 új taggal bővül s az elhalálozásokkal ugyan­ennyivel csökken. Ma a párt­szervezetben csak öt fiatalt ta­lálunk huszonhat éven alul. Pe­dig csupán a szövetkezetben több mint ötvenen dolgoznak. Mi érdekli az ifjúságot? Az idősebbek véleménye sze­rint „a fiatalokat nem érdekli a politika". Az elemzést végző bizottság tagjai — akik több­ször is beszélgettek a fiatalok­kal — nem osztották a fenti véleményt. Azt mondták, a pártbizottság megfeledkezett a CSISZ-ről, a kommunisták pe­dig az ifjúság neveléséről. A fia­talok életszemlélete és vélemé­nye ezt a sokéves mulasztást tükrözi. Többen szóvátették, hogy nincsen a faluban művelő­dési otthon, vagy más szóra­kozásra alkalmas helyiség, ezért nem dolgozik az ifjúsági szervezet. Ilyen indokokat még a falu vezetőitől is hallottunk. Akik ezt mondják, azok már el­feledték, vagy ha fiatalok, ak­kor talán nem is hallották, hogy az ötvenes években a pa­tai ifjúsági szervezet jő hírneve még a járás határán is túljutott, sőt egyszer a kerület vándor­zászlaját is megszerezték. Mű­velődési otthonuk akkor sem volt. De voltak olyan idős és fiatal kommunisták, akik törőd­tek a fiatalokkal, s ezek hall­gattak szavukra. Az elmúlt években a CSISZ­szervezet befolyása csökkent, nem tudta kielégíteni a fiata­lok érdeklődését. A helyzet a faluban odáig fajult, hogy ke­resni kellett valakit, aki vállal­ja a CSISZ-szervezet elnöki tisztségét. Ennyire mellék-vá­gányra csúszott a CSISZ mun­kája, míg végre a pártszerve­zet tudatosította felelősségét az ifjúság neveléséért. A kiala­kult helyzeten máról holnapra nem tudtak változtatni. Az év­záró gyűlésen megválasztott új pártelnök, Anton LukáC mérnök, egy éve került a faluba, a szö­vetkezet főagronómusa. Nem véletlen, hogy a párttagok őt választották elnöki tisztségbe. Már elmúlt negyven éves, de „fiatalpárti". „Ezek a gyerekek a mi gyerekeink" elvet vallja és az ifjúság nevelését a párt­bizottság egyik fő feladatának tartja. A kommunisták gyerme­keiket, a szorgalmas, jó munká­sokat kezdik tömöríteni a CSISZ-be. Nevelik majd a párt­szervezet utánpótlását. Mérlegen az elmélet Irányító és vezető erő-e a gyakorlatban a pártszervezet? Ha a múltbeli tevékenységét vizsgáljuk; akkor határozott „igennel" nem válaszolhatunk. A jelen már biztatóbb, de szá­mos problémát kell megoldani, hogy a pártirányítás a követel­ményeknek szintjére emelked­jék. Mert igaz ugyan, hogy a szövetkezetben 27 párttag dol­gozik, de a 9-tagú vezetőségben már csak hármat, az öttagú el­lenőrző bizottságban pedig egy párttagot sem találunk. Nem nehéz kitalálni, hogy a párt­bizottság egyes javaslatainak elfogadása attól függ: meg tud­ja-e győzni a három párttag a szövetkezet vezetőségét a fa­vaslat helyességéről. Az évzáró pártgyűléseken a járási pártbizottság úgy igye­kezett befolyásolni az alapszer­vezetek pártbizottságainak ösz­szetételét, hogy ezek szakmai­lag is egyenlő partnerei legye­nek az üzemek vezetőinek. Pa­tán ennek megvalósítása újabb problémákat szült. A szövetke­zetben dolgozik két mérnök, többen végeztek technikumot, mesteriskolát, de közülük sen­ki sem tagja a szövetkezet ve­zetőségének, sem pedig az el­lenőrző bizottságnak. A párt­bizottságban viszont vannak szakemberek. így a pártbizott­ság magasabb politikai és szak­mai szinten képes vizsgálni a problémákat, mint a szövetke­zet vezetősége. Ebből a tény­ből adódhat az a fura helyzet ls, hogy a pártbizottság javas­latának helyességét a szövet­kezet vezetősége nem érti meg és nem fogadja el. Ilyen körülmények között nem lehet biztosítani a párt­szervezet vezető szerepét a ha­gyományos módszerekkel. Az új pártbizottság keresi az el­lenőrzés és irányítás hatéko­nyabb formáit. A múltban úgy érvényesítették az ellenőrzést, hogy a szövetkezet elnöke a pártbizottság ülésén beszámolt a problémákról. S miiit pártta­got feladatokkal bízták meg. Ez volt az egyszerűbb, a ke­vésbé igényes forma. A pártbi­zottság látja, hogy az ellen­őrzést és az irányítást csak a pártcsoportok aktivizálásával tudják megjavítani. Nem lesz könnyű elérni, hogy párttagok a csoportgyűléseken ne csak vé­leményt mondjanak a kérdések­ről, hanem véleményük igazá­ról meggyőzzék munkatársai­kat is. Ez a meggyőzési módszer igen hatásos, de rendkívül igé­nyes. Az eredmény attól függ, vajon mennyire képesek a párt­tagok megmagyarázni munka­társaiknak a határozatok és ja­vaslatok helyességét. S az elemzés itt tapintott rá a hibák gyökerére: a párt Irányvonalá­nak, az igényes féladatoknak a teljesítését csak politikailag szakképzett párttagok képesek biztosítani. A pártbizottság lát­ja, hogy nem elég csupán a pártgyűléseken tájékoztatni a párttagokat az aktuális politi­kai kérdésekről. S bár általá­ban a párttagok politikai kép­zettsége magasabb, mint a pár­tonkívülieké, gondolni kell a holnapra is. A kommunistáknak politikai képzettségben határo­zott előnyt kell tartani, csak így tudják helyesen megítélni és megmagyarázni a dolgokat. Következetesen, pártosan A mezőgazdasági-termelési igazgatóság szakemberei bebi­zonyították, hogy a patai szö­vetkezet fejlődése nihcs arány­ban a lehetőségekkel. A fejlő­dés üteme lassú. Ezt főképpen akkor látni, ha párhuzamot vonnak a sopornyai és a patai szövetkezet között. A dolgozók évi átlagkeresete még mindig több, mint 1500 koronával ke­vesebb, mint a járási átlag. Ma­ga ez a tény, és az említettek, világosan bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés további biz­tosítása érdekében szükséges a párt vezető szerepének követ­kezetesebb érvényesítése. A já­rási pártbizottság — ahogy az elemzés megvitatása is igazol­ta — az évzáró gyűlés óta ha­tékonyabban segíti az új párt­bizottságot a célrevezető új munkaformák kialakításában. CSETŐ JÁNOS FALU VA NEM KEDVELEM, ha valaki rébuszokban beszél. Meglehet, hogy másvalaki sem. Ezért már­is magam válaszolok a föltett kérdésre. Nem, Fülekpüspöki nem város, falunak sem valami nagy. Tizenegyszer száz lelket számlál. Igaz azonban, hogy olyan dolgokat talál Itt az em­ber, ami egy kisebb városnak is becsületére válna. Amit a közömbös útonjáró is nyomban észrevesz: a fülekpüs­pökiek is betyárosan építkez­nek. Egymást érik a villaszerű téglaházak. Bizisten, csinos egy falu. A falu köze rendezett, por­talanított út szeli keresztül. A főtéren megkapó parkocska, festett drótkerítés öleli körül. A kerítésen túl virág, díszbok rok, sok-sok rózsa­fa. A nőbizottság tagjai gondozzák. A házak előtt is vi­rágoskertek. Néhol nem is kertek, egy­szerűen virág­ágyak. És a higany­gőzös utcai lám­pák? Esténként öt­venhárom ilyen lámpa árasztja a tetszetős halvény­zöld fényt. ISMERKEDÉS KÖZBEN hallottam, hogy a püspökiek csudamód szeretik a jó házikenyeret. Ezt azonban vala­hol ott feljebb, ahol a kenyér mi­nőségéről dönte­nek, nem igen vet­ték figyelembe. Hát ha nem — gondoltak egyet a falu vezetői — mi majd csinálunk magunk­nak pékséget, ahol a pénzünkért olyan kenyeret sütnek, amilyen a legjobban megfelel a szánk ízének. A pékség felépült, ke­nyerüknek már a környéken is híre van. És a borbély-fodrász üzletük! Nem kell már Fülekre kutyagol­ni egy hajvágásért. A püspöki lányok, menyecskék haját ls otthon, hozzáértő kezek bodo­rltják, vagy szedik fürtökbe. Olyan ez az emberszépítő njsű­hely, hogy városban sem kelle­ne szégyenkeznie. Az autóbusz-váróterem is a község vezetőinek gondos mun­káját dicséri. Amióta várótermet építettek, az autóbusszal utazók áldják is a falu vezetőit. Nem kell már esőben, szélben az is­ten szabad ege alatt strázsálni az autóbuszt. MI AZ ÉRDEKES az eddig el­mondottakban? Az, hogy ez is, az is van? Nem, vagy legalább is csak részben. A lényeg az, hogy mindezeket saját erejük­ből hozták létre. Nem várták, hogy a sült galamb a szájukba repül. A falu lakossága keze munkájának az eredménye, akárcsak az új, emeletes köz­ségháza, amelynek egyik tágas, világos irodahelyiségében eze­ket a sorokat papírra vetettem. Volt nekik azelőtt is irodahá­zuk. A fényképét is megmutat­ták. Bagolyvárnak csúfolták az öreg viskót. Egy kicsit szégyen­keztek is miatta. Egyszer aztán azt mondták: elég a pironkodásból. Balázs Józsi bácsi, a koros nyugdíjas kőműves, Verner Istvánnal, a HNB elnökével elkészítették az új községháza tervrajzát. A to­vábbi munkákban jóformán az egész falu bekapcsolódott. Az új épület, becslések szerint, test­vérek között is megér kétszáz­ezer koronát. Az építkezésekhez viszont a munkán kívül pénz ls kellett. Hol vették a püspökiek a-pénzt? Hol vette a király a várát? — GY VÁROS? mondják ők tréfásan. Van, meg­kerül. Hogy rátaláljunk a pénzfor­rásra, egy kicsit a múltba kell visszanyúlnunk. Hatvanegyben a helyi nemzeti bizottság vett egy kimustrált teherautót. Rábízták Molnár Tiborra, csináljon belőle valamit. Ha sikerül, jó lesz a falunak. Alkalmi szállításra csak megfelel. Ha igen, nem kell minden apró fuvarért Fü­lekre futni. TIZENÖTEZER KORONÁS te­herautót vettek és akkor még maguk sem tudták, hogy ezzel egy jól jövedelmező helyi köz­szolgáltatási üzemnek rakták le az alapjait. Később már maguk is látták, hogy jó lóra tettek. Az autópark lassan szaporodott. Ma már kilenc tehergépkocsival rendelkeznek. A fuvarozgatás­ból egy kis pénzre is szert tet­tek. Most már egyéb szolgálta­tások nyélbe ütését is tervbe vették. Többek között kőbányát és asztalosműhelyt nyitottak. Hogy miért éppen ezeket? Azért, mert annakidején az építőanyag kellett a legjobban. Kellett a kő, kavics, meg az épületaszta­los munka. Gépeket kilószámra, ócskavasként vettek. Otthon az­tán rendberakták a saját szak­embereik. Itt kell megjegyezni, hogy Püspökiben a félfalu mes­terember. Aztán újabb követelmény Je­lentkezett. A házak elé divatba jött a drótkerítés. Azám, de honnan vegyék a kerítésdrótot? A falu vezetői ekkor újból el­Néphadseregünk életéből A nagy évforduló szellemében Nemcsak a polgári lakosság, ha­nem néphadseregünk egységei is készülnek az NOSZF 50. évforduló­ja méltó megünneplésére. A No­vé Mesto-i távösszeköttetési ka­tonai iskola növendékei társadal­mi munkával rendbeteszik a sport­pályát, sportberendezéseket. A Liptovský Mikuláš-i iskola növen­dékei pedig körletüket és tanter­meiket alakítják át, hogy ősszel ipari-mfiszaki iskolaként a jövő zászlósait, tiszthelyetteseit képez­hessék itt ki. Az NOSZF 50. évfordulója tisz­teletére indított „Prágaiak váro­sokért" versenyben a helyőrség katonái is bekapcsolódnak. Rend­betették körletüket, s az elkövet­kezendő időszakban a város csi­nosításából veszik ki a részüket. Előreláthatólag az NOSZF tér és a ruzynéi repülőtér közti útépítés és parkosítás egyik szakaszát vég­zik majd el. Hogy adott szavuk mennyit ér, azt múlt évi eredmé­nyeik bizonyítják a legjobban, amikor is a főváros területén 183 801 brigádórát dolgoztak le, ezzel közel 1 millió korona érté­ket alkottak. Bővül a taglétszám A nyugati katonai körzet egy­égeiben a múlt napokban a CSISZ V. kongresszusának téziseit vitatták. Az elhangzottak alapján tökéletesitik a CSISZ munkáját, s ennek klöszönhető, hogy a had­seregben egyre több fiatal jelent­kezik az említett szervezetbe. Ab­ban az egységben például, amely­ben Srnad tiszt dolgozik, múlt év­ben 30 új CSISZ-tagot vettek fel, míg az idén harminchatot. Egy másik egységben a CSISZ V. kong­resszusa előtti vitaanyag megbe­szélése során a taglétszám Z1 szá­zalékkal növekedett. határozták magukat valamire. Elutaztak Feledre, ahol kicsiben akkoriban már készítették a drótkerítéseket. Onnan Csalló­közbe, Cslcsóra. mentek. Itt is, ott is ellestek valamit. Otthon aztán megnyitották a „drótos" műhelyt. Azóta az asztalosműhely is szépen kiépült, porszívóval, jó gépekkel ellátott üzemecskévé fejlődött. Többnyire ma is épü­let-asztalos munkát végeznek, de ha a faluban valaki igazán szép, ízlésének legjobban meg­felelő bútort akar, csak hozzá­juk fordul. A „DRÓTOSOK" is hamarosan lábra kaptak. Naponta ma már hétszáz-nyolcszáz méter kerítés­drótot készítenek. A megrende­lés meg annyi, hogy csak győz­zék. Termelő vagyonuk ma már kö­zel egy millió koronát ér. Ján Merčák, az üzem vezetője szerint tavaly több mint két és fél millió koronás forgalmat bo­nyolítottak le. Az idén a kilátá­sok még kedvezőbbek. A különböző szolgáltatások­ban ma ötvenhét állandó mun­kásuk, mesteremberük dolgozik. Többnyíre olyanok, akiknek va­lamilyen oknál fogva már nehe­zükre esik a falun kívül vállal­ni munkát. Mindez vitathatatlanul a he­lyi nemzeti bizottság kezdemé­nyező, szervező céltudatos mun­kájának az eredménye. A helyi lehetőségek kihasználására több szempontból is hasznos. Jó a lakosságnak, mivel -jóformán helyben megtalálnak mindent, jó azoknak, akik helyben vállal­hatnak munkát és nem utolsó­sorban jő a falu vezetőinek is, mivel az üzemecskék anyagi eszközök forrásai, amelyeket a falu fejlesztésére, további szol­gáltatások létesítésére, illetve bővítésére fordíthatnak. EZ NEM FRÁZIS, hiszen máris további összegekét szántak a falu szépítésére: aszfaltozni akarják a park környékét, kö­rülkeríteni a temetőt, kiépíteni a sportpályát, rendezni a mel­lékutakat. Ezen felül nemrégi­ben vettek egy kimustrált autó­buszt. Jól jön ez is a falunak. Akkor utaznak majd vele, ami­kor arra éppen szükség lesz. vagy az érdekeik megkívánják. A faluban már nincs ház, amely­bén né lénne valamilyen villany­áramra működő gép. Csak te­levízióból három házra jut egy. A gépek viszont el is romlanak. A villanyszerelő és javító szol­gálatot tehát bővíteni kell. Ez a kérdés máris napirenden sze­repel. Rövidesen hozzáfognak egy kisebb autószerviz létesíté­séhez is. Ezt két dolog tette szükségessé: először, hogy a fa­luban ma már huszonegy sze­mélykocsi van, másodszor a* egyre gyarapodó turistaforga­lom. Befejezésül azt mondanám: i)fi Fülekpüspöki nem is város, éjt tanulni azért lehet lakosaiMÍff Például azt, hogyan lehet a h ' lyi adottságokat a lehető leg« Jobban kihasználni, gyümölcsöz­tetni a köz javára. SZARKA ISTVÁN Romantika, nevelés A K. H. Mácha nevét viselő ki­lencéves alapfokú iskola diákjai részére a helybeli katonai egység klubot létesített. A Iltoméricel klubnak katonai felépítménye vaa: saját törzskara, szakaszok és ra­jok. A tagok a klub jelvényét vi­selik, s a legjobbaknak katonai rangot „kölcsönöznek". A klub' tagjai eredményesen részt vesz­nek a Signál X-5 harcjátékon és a térkép, valamint az iránytű ke­zelését, illetve ezek szerinti tá­jékozódást gyakorolják. Igy aztán nincs hiány a romantikábái, de a tanulásból sem. né­IRÁNY: ELŐRE

Next

/
Thumbnails
Contents