Új Szó, 1967. május (20. évfolyam, 119-148. szám)

1967-05-23 / 140. szám, kedd

Fegyveres harc a „forradalmi szervezetek" között Mint már közöltük, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai fegy­veres erők tengerészgyalogsága benyomult a demilitarizált öve­zetbe, amelyet az Indokinára vonatkozó 1954-es genfi egyezmé­nyek a Vietnamot ketté osztó határsávnak jelöltek ki. Az agresz­szorok ártatlan, fegyvertelen dél-vietnamiak holttestein át hatol­tak be az övezetbe. (Rádiofoto: ČTK) A görög kormány módosítja az alkotmányt Athén (CTK) — A görög ka­tonai rendszer módosítani akar­ja az alkotmányt, és ígéretet tett, hogy hat hónapon belül kidolgozzák az új alkotmányt. Konstantin király kijelentet­te, hogy május végéig húsztagú bizottságot neveznek ki az al­kotmánytervezet kidolgozásá­ra. Az országban az a nézet uralkodik, hogy ez a lépés for­dulatot jelent majd a mai hely­zetben. A katonai vezetők az eddigi egyhónapos uralmuk alatt több ízben nyilvánították ki azt az akaratukat, hogy még néhány évig hatalmon akarnak maradni. Ebben az esetben az új alkotmánynak csak szimbo­likus jelentősége lenne. Annak ellenére, hogy az ál­lamfordulat nem volt nagy ha­tással a görög gazdasági élet­re, mégis több ágazatot súlyos veszteség ért. Igy például a 13 görög napilap közUl a katonai puccs óta csak hat jelent meg. Több baloldali lapot betiltottak. Az ipar helyzete sem a leg­kedvezőbb. Szavazas utan a francia nemzetgyűlésben Párizs (CTK) — Amint már közöltük, a francia nemzetgyű­lés szombaton csekély szava­zattöbbséggel elutasította a kommunista pártnak, valamint a Demokratikus és Szocialista Baloldalt Szövetségnek a kor­mánnyal szembeni bizalmatlan­sági indítványát a rendkívüli teljhatalom megadásának kér­désében. A bizalmatlansági indítvány elutasítása nem volt meglepe­tés. Figyelemre méltó azonban a leadott szavazatok aránya. A kormánytöbbséget csupán 8 szavazat biztosította. A bizal­matlansági Javaslathoz csatla­kozott a nem gaullista jobbol­dal (ön. centrum) képviselőinek túlnyomó többsége is. Párizsban általános a véle­mény, hogy a centrum képvise­lői többségének állásfoglalását befolyásolta a dolgozók május 17-i általános tiltakozó sztrájk­jának rendkívüli sikere. Egy másik, figyelemre méltó körülmény az, hogy a szavazás eredménye ellentétet keltett a gaulleisták és a „független köz­társaságiak" koalíciójában. A független köztársaságiak ugyan végeredményben a bi­zalmatlansági indítvány ellen szavaztak, de vezérük, Giscard ďEstaing újból bírálta a mi­niszterelnök eljárását. A kormány rendkívüli telj­hatalmat kérő törvényjavasla­tát még a szenátus ls megtár­gyalja. HÉTFÚN a kora reggeli órák­ban megkezdődtek az amerikai —spanyol közös hadgyakorla­tok. A Spanyolország területén tartott egyhetes hadgyakorlat az első nagyobb akció, amelyet a spanyol—amerikai katonai szerződés keretében hajtanak végre. A CHICAGÓI rendőrség vasár­nap letartóztatta egy gyűlés 30 résztvevőjét. A gyűlést az 1964­ben megölt Malcolm néger moz­lim vezető születésének évfor­dulója alkalmából rendezték. Tíz ember, köztük 3 rendőr megsebesült. VASÁRNAP fejeződött be Moszkvában a KGST rádiótech­nikai és elektronikusipari állan­dó bizottságának ülése. A bi­zottság a rádiótechnikai és elektrotechnikus gyártmányok szabványosítására és egységes! tésére vonatkozó javaslatokat hagyott jóvá. KIM ÍR SZEN, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, hétfőn fogad­ta V. N. Novikovot, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnökhe­lyettesét. KONSZTANTYIN RUDNYEV, a Szovjetunió automata berende­zések és irányító készülékek gyártásának minisztere hétfőn hivatalos látogatásra Berlinbe utazott. Az NDK-ban tartott megbeszélései befejeztével alá­írja a tudományos-műszaki együttműködésről szóló jegyző­könyvet. KOSZIGIN, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke hétfőn Moszkvában fogadta Sodzsiro Kavasit, a japán miniszterelnök különmegblzottját, aki átadta Sato japán miniszterelnök leve­lét a szovjet miniszterelnöknek. ULANBATORBAN tegnap nyílt meg a Mongol—Szovjet Baráti Társaság 4. kongresszusa. B. Lhamsu, a társaság elnöke hangsúlyozta a világ forradalmi erői, főként a szocialista tábor országai, valamint a világ kom­munista és munkáspártjai szo­lidaritásának és együttműködé­sének a jelentőségét. Garrison: ISMEREM KENNEDY GYILKOSAIT New Orleans (CTK) — Jim Garrison New Orleans-i ügyész vasárnap kijelentette, hogy nem Lee Harvey Oswald ölte meg Kennedy elnököt. Az ügyész ál­lítólag ismeri a gyilkosságot elő­készítő csoport tagjainak nevét, csak azt nem tudja, hol tartóz­kodnak. Garrison televíziós nyilatkoza tában azt is bejelentette, hogy az összeesküvők a C1A volt ügy­nökei, és éppen ezért ez a szer­vezet akadályozza a nyomozást. Garrison a jelek szerint igen sú­lyos bizonyítékokkal rendelkez­het, mivel kijelentette, hogy ha a CIA vezetői Lousiana állam polgárai lennének, gondolkodás nélkül letartóztatná őket. Egyébként a nashvillei rend­őrség jelentése szerint Gordon Növel, a vád további tanúja el­len merényletet követtek el. Egy Ismeretlen tettes ötször rá­lőtt, azonban Növel csak köny­nyebb sérülést szenvedett. KISLEXIKONUNK IRÁN IRÄN (régi nevén Perzsia) csá­izárság Délnyngat-Äzsiában, a Perzsa-öböl és Kaszpi-tenger kö­zött. Óriási kiterjedésű ország. Tizennégyszer nagyobb mint köz­társaságunk. Az 1 621 868 négyzet­méternyi területén élő 20 678 000 lakosának több mint a fele per­zsa, körülbelül egy ötöde türk­mén és mintegy 10 százaléka kurd. Az ország déli vidékein be­ludzsok is laknak. Irán északon a Szovjetunióval, keleten Afganisz­tánnal és Pakisztán nal, nyugaton pedig Törökországgal és Irakkal határos. Az ország javarésze ezer méternél ma­gasabb fennsík. Te­rületének legna­gyobb része sztyep­pe és félsivatag, vagy sós mocsár. Éghajlata a Kaszpi­tenger menti síksá­gon szubtrópusi, a fennsíkon szélsősé­gesen szárazföldi és aszályos, a Perzsa­öböl környékén pe­dig száraz és forró. Annak ellenére, hogy Irán területé­nek mindössze egy­harmada hasznosítható (10 száza­lék szántóföld, 15 százalék lege­lő és 12 százalék erdő), a lakos­ság 80 százaléka földművelésből él. Mezőgazdasági főterményel a búza, az árpa és a cukorrépa. A kiterjedt kertgazdálkodás a ma­zsola világexportjának 4 százaié kát, s a datolyáénak 7 százalé­kát szolgáltatja. A csapadék hiá­nyát öntözéssel pótolják. A feu­dális viszonyok fokozatos felszá­molását szem előtt tartva a sah (császár) 1962. januárjában földreformot hirdetett, amely sze rint egy nagybirtokos „legfeljebb" öt falu tulajdonosa lehet. Addig ugyanis nem volt ritka eset, hogy ezer falut is birtokolt egy földes­úr. A reform további szakaszában az állam megveszi a földbirtoko soktól a földtulajdont és vagy el­adja a parasztoknak, vagy meg­osztja velük a birtokokból eredő hasznot. Ez az intézkedés 454 ezer családnak jelentene segítséget. Tervbe vették továbbá a mező­gazdaság gépesítését, korszerűsí­tését és az erdők államosítását. A földreform azonban nem érinti ax öntözéses gazdaságokat, ame­lyek éppen a legnagyobbak és leggazdagabbak ax országban. Az ország gazdasági életében döntő jelentőségű a kőolajterme­lés. Irán nyersolajtartaléka a ka­pitalista világ készleteinek 14 százalékát teszi ki. A többi ásvá­nyi kincs (vas- és mangánérc, réz, ólom, króm) bányászata egyelőre jelentéktelen. Irán egyéb iparágai: a pamut- és selyemszö­vet-, a cukor-, a papír-, az üveg-, a szappan- és cementgyártás elég­gé fejletlen. Elterjedt, exportra dolgozó háziipar a világszerte Is­mert gyapjúszőnyeg-készítés. Az iráni sah, az utúbbi évek­ben a földreformon kfvül számos demokratikus intézkedést hozott. Ide tartozik annak biztosítása, hogy a munkásság 20 százalék­ban részesül az üzemek Jövedel­méből, továbbá a nők egyenjogú­sága, a harc ax írástudatlanság ellen és az egészségügy megjaví­tásáért. Külpolitikai téren Irán igyek­szik jó viszonyt fenntartani a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal, de ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatok fű­zik az Egyesült Államokhoz is. A második világháború idején Irán hadat üzent a tengelyhatal­maknak. A jelenlegi sah, M. Re za Pahlevi a békés együttélés hí­ve. Ugyanakkor Irán továbbra is tagja a CENTOpaktumnak. A gazdasági együttműködés ke­retében a Szovjetunió vízerőmű­veket épit Iránban s gépi beren­dezéseket szállít, Irántól pedig 100 milliárd köbméter földgázt kap. Csehszlovákia 1927 űta tart fenn diplomáciai kapcsolatot Iránnal. Ezenkívül a két ország 193fl-ban barátsági szerződést kötött. Gaz­daságilag Is együttműködünk: hi­dakat, üzemeket, középületeket építünk Iránban. Az elmúlt években nem egy küldöttségünk Járt ott és iráni küldöttségek látogattak ha­zánkba. A további jó együttműkö­dést szolgálja minden bizonnyal Reza Pahlévi sah csehszlovákiai látogatása Is. B. E. Peking (CTK) - A kinai „kul­turális forradalmat" az utóbbi hetekben a fegyveres összetűzé­sek számának növekedése jel­lemzi. A hivatalos propaganda szerint a proletár irányvonal ellenségei a tömegszervezetek­ben fennálló nézeteltéréseket provokációkra és fegyveres ösz­szetűzésekre használják fel. Így akarják elterelni a figyelmet a párton belüli első számú áruló elleni harcról. A Renmin Rlbao vezércikké­ben rámutat, hogy a fegyveres összetűzések veszélyeztetik a Hongkongban megbénult az élet Hongkong (CTK) — Hong­kongban már 11 napja folyta­tódnak a Nagy-Britannia-elle­nes tüntetések. A rendőrség a kormány épülete közelében gu­mibottal és könnyfakasztó gáz­zal oszlatta szét a tüntetők tö­megét. Körülbelül 20 személy megsebesült, és több mint 40 tüntetőt letartóztattak. Hongkong üzleti negyedében teljesen leállt a forgalom. A ta­xisofőrök és az autóbuszveze­tők sztrájkba léptek. A sziget és a szárazföld közötti hajó­közlekedés is megbénult. A hongkongi hatóságok kijá­rási tilalmat rendeltek el a vá­ros több negyedében. A város központjában valamennyi üzle­tet bezártak, és a máskor járó­kelőkkel teli utcák teljesen el­néptelenedtek. lakosság biztonságát, és rossz hatással vannak a termelésre, valamint a forradalmi fegyelem­re. Az összetűzések megszünteté­sére felszólító röpiratoknak nin­csen nagy hatásuk. A szeesudni tartományban levő Ji Ping vá­ros helyzetével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a kínai vezetők valóban az összetűzések befejezésére törekednek-e. Egyes források szerint a városban már több száz halott van. Ugyancsak nyugtalanító híreit érkeznek Hszlncsiang tarto­mányból. Az egyes röpiratok szerint a tartomány fővárosában is összetűzések voltak. Állítólag a területi pártcsoport első tit­kára letartóztatja a vörösgárdis­tákat, akik közül többen nyom­talanul eltűnnek. Igy például a város gépgyárából 50 „lázadó" tűnt el. Pekingben röpiratokban hívtak fel az első titkár elleni harcra. Kínaiak provokációja Mongóliában Ulánbátor (CTK) — Klnal diplomaták vasárnap este az Ulanbátor-i pályaudvaron pro­vokálták a mongol rendőrséget. Magatartásukra az adott okott, hogy kiutasították azokat a kí­nai Unitókat, akik Mongóliá­ban rendbontó tevékenységet folytattak. A provokációt az ulánbátori kínai nagykövetség szervezte. Folytatódik a szovjet—angol párbeszéd London (CTK) — George Brown brit külügyminiszter ma reggel négynapos hivatalos lá­togatásra a Szovjetunióba uta­zik, ahol megbeszéléseket foly­tat Andref Gromiko szovjet külügyminiszterrel az időszerű nemzetközi politikai problémák­ról, a közép-keleti és vietna­mi helyzetről, valamint a két ország kölcsönös kapcsolatai­ról. A brit államférfi útja már pénteken esedékes volt, azon­ban a Közép-Keleten kialakult feszültség miatt el kellett ha­lasztania. Brown moszkvai látogatásá­nak angol részről kiadott beje­lentésének szövegezéséből vi­lágos, hogy az angol külügymi­niszter az egyiptomi—Izraeli határon kialakult feszültséget akarja a tárgyalásokon előtér­be helyezni, hogy ezáltal el­terelte a figyelmet a nemzet­közi helyzetről, a vietnami vál­ságról, valamint arról, hogy Nagy-Britannia kormánya segít­séget nyújt az amerikai agresz­szoroknak. Egyébként az egyip­tomi—Izraeli konfliktussal kap­csolatos brit állásfoglalás elfo­gadhatatlan a Szovjetunió szá­mára, és ezért a tárgyalófelek ezen a téren semmilyen körül­mények között nem juthatnak megegyezésre. Egyre hevesebben támadják Brownt George Brown angol külügy­miniszternek éppen elég kül­politikai gondja akad ezekben a napokban: Aden, Gibraltár, Hongkong, a moszkvai látoga­tás, a vietnami háború miatt zú­golódó munkáspárti belső ellen­zék, a közel-keleti háborús fe­szültség és néhány más kon­fliktus. Emellett azonban bel­politikai síkon ls meggyűlt a baja, s nem is csak a torykkal. Egy-két an­gol lap kife­csegte, hogy Wilson határta­lanul megsértő 2£»3a!Mé!u dött, mert Brown a múlt hét végén még csak telefonon sem közölte ve­le azt a váratlan elhatározását, hogy elhalasztja a moszkvai lá­togatást. Brown a közel-keleti válsággal Indokolta ezt a dön­tését, de Wilson úgy véli, hogy éppen ez a válság indokolná a szovjet vezetőkkel való sürgős konzultációt ahelyett, hogy Brown Londonba járna a foga­dásokra. Mert bizony a fogadások miatt vált egyre „népszerűbbé" őfelségének külügyminisztere. A lapok többször csemegéztek azon, hogy a brit külpolitika legfőbb irányítója túlságosan a pohár fenekére néz, sőt nem­rég egy fogadáson nemcsak a pohár fenekére terjedt ki a fi­gyelme. A Sunday Telegraph tudósítója finoman úgy fogal­mazott, hogy Brown „rátette a kezét Margit hercegnő dereká­ra", de több szemtanú magán­beszélgetésben elmondta, hogy George szesztestvér éppenség­gel megcsipkedte a királynő húgát, méghozzá pár centivel a dereka alatt. Amiatt is fel­hördült a régi Britannia hagyo­mányos uralkodó osztálya, hogy Brown frakk helyett szmoking­ban jelent meg néhány királyi vacsorán, mert „szorosnak tart­ja a kemény tngmellt". Ez egyébként bizonyos rokonszen­vet is keltett George iránt, csakhát kevésbé befolyásos kö­rökben. A Sunday Telegraph legfrisebb számában Worsthor­ne az ismert konzervatív publi­cista már Igy teszi fel a kér­dést nagy cikkének címében: „Megengedhetjük-e magunk­nak George Brownt." A szerző kifejti, hogy mondjuk a IITSMSKSSSB múlt században Palmerston akár bohóckod­hatott is a kül­földi előkelőségek jelenlétében, mert akkor London volt a világ ura, ma azonban, amikor Ang­liát lépten-nyomon megalázzák ez a vidám fickó több kárt okoz, mint hasznot, Worsthorne kü­lönösen azt fájlalja, hogy a magas állású fenegyerek a fe­hér asztalnői nemcsak ajánla­tokat szokott tenni a külföldi államférfiak és diplomaták fe­leségeinek, hanem a kezét is eléggé szabadjára engedi. „Az a fényűzés, hogy Mister Brown külügyminiszterünk csupán újabb példája annak, hogy Bri­tannia még mindig tovább nyúj­tózkodik, mint ameddig a taka­rója ér" — írja Worsthorne. Olvasóink tehát ne legyenek meglepve, ha az idén bizonyos személyi változásokra kerül sor az angol kormányban. Van ugyanis egy olyan elmélet, hogy Wilson — aki nagyon jól ismeri embereit — tavaly ösz­szel éppen azért nevezte kl kül­ügyminiszterré Brownt, mert igy akarta lejáratni a Munkás­párton belüli legnagyobb ve­télytársát. Nem biztos persze, hogy ez volt Wilson terve, de ha igen, akkor kitűnően sike­rült. Igaz, hogy Angliának kis­sé sokba kerül a mulatság.

Next

/
Thumbnails
Contents